×

Öregségi nyugdíj

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 67. számában (2003. szeptember 15.)
Öregségi nyugdíjra attól a naptól kezdve jogosult az igénylő, amelyen az öregségi nyugdíjra való jogosultság mindkét feltételének megfelel. Ezek a feltételek: a nyugdíjkorhatár elérése és a szükséges szolgálati idő megszerzése.

Az öregségi nyugdíj saját jogú nyugellátás, amelyet meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén állapítanak meg. A jelenlegi öregségi nyugdíjkorhatárokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény határozza meg, amely 1998. január 1-jével lépett hatályba. 1994. december 31-ig az egyéb feltételek fennállása esetén öregségi teljes nyugdíjra a 60. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő volt jogosult.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét betölti, és legalább 20 év szolgálati időt szerez. Ettől eltérően öregségi teljes nyugdíjra jogosult az 1991. január 1. előtt az 55. életévét betöltött nő, illetve a 60. életévét betöltött férfi, ha eddig az időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett.

Öregségi résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban

– az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993. július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki

– a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-jét megelőzően eléri, és eddig az időpontig legalább 15 év szolgálati időt szerez.

Kivételes nyugdíjkorhatárok

Az 1946. december 31-ét követően született nő és az 1938. december 31-ét követően született férfi öregségi nyugdíjkorhatára a 62. betöltött életév.

Nők

A fentiektől eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben

– 1940. január 1. előtt született, az 55.,

– 1940-ben született, az 56.,

– 1941-ben született, az 57.,

– 1942-ben született, az 57.,

– 1943-ban született, az 58.,

– 1944-ben született, az 59.,

– 1945-ben született, a 60.,

– 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

Férfiak

A férfi öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben

– 1938. január 1. előtt született, a 60.,

– 1938-ban született, a 61. betöltött életév.

Előrehozott öregségi nyugdíj

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény meghatározott feltételek megléte esetén lehetőséget ad a 62. életévet megelőzően is a nyugdíjba vonulásra.

Nők előrehozott nyugdíja

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki

– 1945. december 31. után született és legalább 38 év,

– 1945-ben született és legalább 37 év,

– 1944-ben született és legalább 36 év,

– 1943-ban született és legalább 35 év,

– 1943. január 1. előtt született és legalább 34 év szolgálati időt szerzett.

Férfiak előrehozott nyugdíja

Férfi nyugdíjigénylő részére a jogosultsághoz előírt öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár, ha

- 1939. január 1. előtt született és legalább 37 év,

– 1938. december 31. után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a személynek, akinek a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik. A hiányzó szolgálati idő arányában a nyugdíjat csökkenteni kell.

A csökkentés mértéke

A csökkentés mértéke annak, aki

– az előírtnál 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalék,

– az előírtnál 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalék,

– az előírtnál 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalék,

– az előírtnál 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, anynyiszor 0,4 százalék,

– az előírtnál 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalék, ahányszor 30 nap hiányzik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez.

A feniteket a következő példával illusztráljuk: az 1946. december 1-jén született nőnek az előrehozott öregségi nyugdíjhoz 38 év szolgálati idővel kellene rendelkeznie. Ezzel szemben csak 36 év 100 nap szolgálati ideje van. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2002. december 1-jétől jogosult. A csökkentés mértéke a 630 nappal rövidebb szolgálati idő alapján 12 százalékos mértékű. Minél későbbi időponttól kéri a nyugdíj megállapítását, annál kevesebb a csökkentés mértéke.

Kedvezmények a nyugdíjszámításnál

A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításánál gyermekenként egy évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt.

A háztartásban nevelt gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki iskolai tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül. A kedvezmény az örökbe fogadott és a nevelt gyermek után is jár, kivéve a hivatásos nevelőszülő gondozásában lévő gyereket. A kedvezmény külön-külön megilleti a gyermeket szülő nőt és a gyermeket felnevelő személyt is. Ugyanazon gyermek után ugyanazon személy a kedvezményt csak egy jogcímen veheti igénybe. A szolgálatiidő-kedvezmény megállapításánál legfeljebb három gyermek vehető figyelembe.

Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

A szolgálatiidő-kedvezménnyel megállapított előrehozott öregségi nyugdíj összegének kiszámítása a tényleges – kedvezmény nélküli – szolgálati idő alapján történik.

A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban – a korkedvezményre jogosultság nélkül – az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné.

Az öregségi nyugdíj összege

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.

Szolgálati Havi átlagkereset

idő (év) százaléka

10 33,0

11 35,0

12 37,0

13 39,0

14 41,0

15 43,0

16 45,0

17 47,0

18 49,0

19 51,0

20 53,0

21 55,0

22 57,0

23 59,0

24 61,0

25 63,0

26 64,0

27 65,0

28 66,0

29 67,0

30 68,0

31 69,0

32 70,0

33 71,0

34 72,0

35 73,0

36 74,0

37 75,5

38 77,0

39 78,5

40 80,0

Minden további évre 1,5-1,5 százalék.

Nyugdíjminimum

A 2002. december 31-ét követő, de 2004. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 21 800 forint. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset ezt az összeget nem éri el, akkor az öregségi teljes nyugdíj összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével.

Az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha ez nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

Magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíja

Ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, és az egyéni számláján lévő összeget nem utaltatta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az öregségi nyugdíj összege a nyugdíjként kiszámított összeg 75 százaléka.

Jövedelemszámítás

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével csökkenteni kell.

A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A nyugellátásra jogosultság kezdő időpontja

A nyugellátás attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek – egyidejűleg – bekövetkeznek.

A rokkantsági nyugdíjas és a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj abban az esetben zárja ki, ha a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg.

Ha az igénylő részére munkanélküli-járadékot, keresetpótló juttatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a fenti ellátások folyósítása megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Nyugdíj a munkaviszony alatt

Az Alkotmánybíróság a 45/1996. (X. 22.) AB határozatában 1996. október 22-i hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint a nyugdíjat legkorábban a munkaviszony megszűnését követő naptól lehet megállapítani. Ennek következtében 1996. október 21-ét követő időponttól az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha a munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony stb. nem szűnik meg.

A nyugdíjigény érvényesítése

Az öregségi nyugdíj iránti igény alapvető feltételei:

– az igénylőre irányadó nyugdíjkorhatár betöltése, illetve ha azt az igénylő rövid időn belül betölti,

– a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megszerzése.

Igénybejelentő lap

Az igényérvényesítés általános szabályainak megfelelően az öregséginyugdíj-igényt írásban, az erre rendszeresített igénybejelentő lapon kell benyújtani.

Igazolások

Az igénybejelentéshez csatolni kell a foglalkoztató igazolását arról, hogy mikortól, meddig állt fenn az utolsó jogviszony, a tartozási kivonatot és a társadalombiztosítási igazolványt.

Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap

Az igénybejelentéssel egyidejűleg a foglalkoztató köteles csatolni a nála vezetett és lezárt Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot.

Az elbíráló igazgatóság

A nyugellátás iránti igény elbírálásában az esetek jelentős részében az igénylő lakóhelye szerinti megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) az illetékes.

Nyugdíjkorhatár átmeneti járadékban, elő-, illetve korengedményes nyugdíjban részesülőknél

A 2001. január 1-jétől hatályos 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ának (4) bekezdése szerint annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. §-ának (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt az ott meghatározott életkorokat kell érteni.

Az 1996. évi LIX. törvény 21. §-ának (7) bekezdése a következőképpen rendelkezett: Annak a nőnek, aki 1996. december 31-ig előnyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, átmeneti járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, az öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul 55 év. Annak a nőnek, aki 1997. január 1. és december 31. közötti időszakban szerez előnyugdíjra jogosultságot, az öregségi nyugdíjkorhatára 57 év. Annak a férfinak, aki 1997. december 31-ig előnyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, átmeneti járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, az öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul 60 év

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem