Bértárgyalás a megszorítások árnyékában

A kormány az EU-nak augusztus közepén benyújtott középtávú gazdasági programjában 2004-re nem tervez reálbér-növekedést, noha korábban még háromszázalékos volt a tervezett bővülés. Ráadásul a reálkereset emelkedésének visszafogása 2005-ben is tovább tart majd. További rossz hír a bérből és fizetésből élők számára, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a korábban tervezett 4 százalékkal szemben a várható infláció jövőre 4,5-5 százalék lehet, s félő, hogy érdemben az adóterhek sem csökkennek. Ezek után cseppet sem meglepő, hogy ez a tervezet elfogadhatatlan a munkavállalói érdekképviseletek számára.

Komplex tárgyalás

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány jövőre 3,5 százalékos GDP-bővüléssel számol, s szövetségük ezzel megegyező reálbér-növekedést kíván elérni. Hozzátette, amennyiben a munkavállalóknak nem sikerülne reálbér-növekedést kiharcolniuk, úgy a reálkereset romlásáról beszélhetnénk, hiszen 2004-ben a korábban tervezettnél magasabb lesz az infláció, növekednek a szolgáltatások árai, többet kell fizetni az energiáért. Szerinte a kormánynak számolnia kellett azzal, hogy az ötvenszázalékos közalkalmazotti keresetemelésnek reálbérnövelő hatása lesz, s az a többi ágazatban is növeli a bérigényeket. Kiemelte, hogy sem a mostani, sem az előző kormány nem dolgozott ki bérkoncepciót. A szakszervezetek nem mondhatnak le az uniós bérfelzárkóztatás programjáról, erre figyelmeztették őket az Unióban működő érdek-képviseleti szervezetek is. A munkavállalók számára elfogadhatatlan az az érv, hogy a magyar vállalkozások csak akkor őrizhetik meg versenyképességüket, ha a reálbérek nem növekednek. Nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy az uniós csatlakozást követően a foglalkoztatási helyzet romolhat. A minimálbérrel kapcsolatban az elnök emlékeztetett: az autonómok korábban is hangoztatták, hogy azzal kapcsolatban nem a bruttó növekedést kell elsődlegesen szem előtt tartani, hanem a nettó hatásokat kell figyelembe venni. A minimálbér adómentessé tétele havonta mintegy hatezer forinttal növelte a minimálbért kereső dolgozók jövedelmét. Borsik János megjegyezte, hogy az adó- és járulékszabályokról, a minimálbér-emelésről, a keresetmódosítási mértékekről együtt kell majd tárgyalni és megállapodni. Leszögezte, hogy a személyi jövedelemadóról nincs mit tárgyalni, hiszen azt hatályos törvény szabályozza, s a tavalyi bérmegállapodás része volt, hogy jövőre az adómértékek csökkennek. Borsik szerint a munkavállalói oldal képviselőinek elképzelései között lehetnek árnyalati különbségek – az autonómok főként a közüzemi dolgozókat képviselik -, de a GDP növekményével megegyező reálbéremelésben egyetértenek.

Uniós bérfelzárkóztatás

Ezt erősítette meg Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) bérpolitikai ügyvivője is. Hozzátette, mivel Magyarország jövőre csatlakozik az Európai Unióhoz, a munkavállalók nem mondhatnak le az uniós bérfelzárkóztatási program megvalósításáról. Az MSZOSZ szerint olyan bruttó bérnövekedésre és adórendszerre van szükség, amely összhangban van a gazdaság teljesítőképességével, s az inflációval is. A szakszervezet törekvése, hogy jövőre emelkedjen a minimálbér is, s eredményt szeretnének elérni az országos bértarifarendszer kialakításának ügyében is. Kiemelte, hogy a gazdaság bajait nem lehet orvosolni a bérek visszafogásával. Szerinte nem jó, ha a munkavállalókat bérstoppal, adóemeléssel riogatják. Mint megtudtuk, az MSZOSZ síkraszáll a munkaidő csökkentéséért is, ami végső soron szintén béremelést jelent. Az MSZOSZ úgy véli, hogy a vállalkozók versenyképességének javításához elengedhetetlen az adó- és járulékcsökkentés. A szövetség nehéz tárgyalássorozatra számít, várja a kormány anyagát, melynek ismeretében majd érdemben lehet tárgyalni.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre hangsúlyozta, hogy az utóbbi egy évben ugyan a gazdaság állapota romlott, de a különböző számítások – figyelembe véve a gazdasági növekedést, az ipari termelékenységet és a bérszínvonalat – arányeltolódást mutatnak. A magyar GDP az uniós átlaghoz viszonyítva 51,5 százalékot ért el, az ipari termelékenység esetében ez a szám 62 százalék. Ugyanakkor a hazai átlagbérek csak az uniós átlag harmadát teszik ki. A szakszervezet ezen a helyzeten mindenképpen változtatni akar, s nem mond le az uniós bérfelzárkóztatási programról. Az elnök hozzátette, hogy a kormány tavaly a közalkalmazotti szférában hajtott végre jelentős béremelést, ugyanakkor ehhez hasonló nem történt a termelőszférában. Hangsúlyozta: a kormány a felelős a gazdaság állapotáért, s nem a szakszervezetek dolga, hogy forrást keressenek, nekik az a feladatuk, hogy a dolgozók érdekeit védjék.

Szkeptikus vállalkozók

Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozta, hogy még nem alakították ki álláspontjukat, de a kormány előre bejelentett megszorító intézkedései csökkenthetik a mozgásteret, s emiatt várhatóan nehéz lesz megegyezni az OÉT résztvevőinek. Az államnak kell olyan gazdasági környezetet teremtenie, hogy ne romoljon a vállalkozások versenyképessége, ellenkező esetben ugyanis nem lesz lehetőség a bérek emelésére. Hozzátette, hogy a korábbi ígéretekkel szemben még mindig túlságosan költséges az államapparátus működése, s tavalyhoz képest az idén négy százalékkal növekedett az ott foglalkoztatottak létszáma. A szövetség szerint ezt semmi sem indokolja, s egy olcsóbb, hatékonyabb működéssel pluszforrásokat lehetne teremteni, amit a gazdaság élénkítésére lehetne fordítani. Károlyi Miklós a bértárgyalásokat illetően meglehetősen szkeptikus, szerinte félő, hogy nem lesz érdemi vita, s az egyes oldal képviselői ragaszkodnak majd saját álláspontjukhoz.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor elmondta, a munkaadói oldal képviselői szeretnek úgy tárgyalóasztalhoz ülni, hogy már ismerik az adó- és járulékrendszerben várható változások irányát, mikéntjét, ez ugyanis nagyban befolyásolja az érdekképviseletek mozgásterét. Az előzetes hírek szerint az adóterhek nem csökkennek, a költségvetés szigorítást tervez, s a bevételek növelésére törekszik. Hozzátette, hogy az elmúlt 2-3 évben erőltetett ütemű volt a bérkiáramlás, s a gazdaság teljesítőképessége azzal nem tartott lépést. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy pang a gazdaság, s amennyiben a vállalkozások versenyképessége romlik, az negatív hatással lehet a foglalkoztatási helyzetre is. Mint mondta, a szakszervezetek slágertémája lett az utóbbi időben a munkaidő-csökkentés, s ha ez változatlan keresetek mellett lépne életbe, az újabb béremelést jelentene.

Az egyensúly keresése

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a bérfejlesztést döntően befolyásolhatja, hogyan alakul a jövő évi adótábla, a külső és belső kereslet, a GDP, az infláció, valamint a forint árfolyama. Ezek közül nem lehet kiragadni csak egy tényezőt, a bért. A közalkalmazotti szférában végrehajtott emelés jelentős bérkiáramlást eredményezett, ugyanakkor a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások a kívánt mértékben nem erősödtek meg, s sokan közülük nem tudták végrehajtani a szükséges beruházást, korszerűsítést. Az elnök rámutatott arra, hogy a bér- és a termelésnövekedésnek összhangban kell lennie. A gazdaságban problémát jelent az export visszaesése, s Magyarország ki van szolgáltatva annak, hogy a működő tőke milyen mértékben áramlik be az országba.