Természetbeni juttatások adózása

Természetbeni juttatásról akkor beszélünk, amikor a kifizető a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen ad valamely terméket, vagy nyújt valamely szolgáltatást. E jövedelemtípus sajátossága, hogy a fizetendő adót és közterheket minden esetben a kifizető viseli, így a magánszemély már adózottan jut a jövedelemhez.

Juttatás – költségelszámolás

A személyijövedelemadó-rendszer azt a juttatást tekinti jövedelemnek, amelyet a magánszemély a kifizető által természetben adott vagyoni érték szabályszerű bizonylattal (számlával, készpénzfizetési számlával, számlát helyettesítő okmánnyal) igazolt – áfát is tartalmazó – értékéből részben vagy egészben nem térít meg. Amennyiben az átadott vagyoni érték saját előállítású, akkor jövedelemként az áfát is tartalmazó közvetlen értéket kell alapul venni. Ha a termék, szolgáltatás az előző kategóriákba nem sorolható bele – mert például használt termékről van szó -, akkor a szokásos piaci érték az irányadó.

Adóalap-korrekció nélküli elszámolás

A természetbeni juttatást és annak közterheit – kivéve a reprezentációt és üzleti ajándékot – a kifizető akkor számolhatja el adóalap-korrekció nélkül, ha azt a társaságiadó-törvényben meghatározott kör kapja. Idetartozik

- a munkavállaló,

- a juttatóval korábban munkaviszonyban lévő, saját jogú nyugdíjas,

- a vezető tisztségviselő,

- a személyesen közreműködő tag, valamint

- a fentiek – Ptk.-ban meghatározott – közeli hozzátartozója.

Az adóalap-növelés nélküli költségelszámolást csupán az határozza meg, hogy a juttatást ki kapja, tehát független attól, hogy az egyébként a személyi jövedelemadó szabályai szerint adómentesen vagy adókötelesen adható.

Közeli hozzátartozó

Közeli hozzátartozónak minősül a Ptk.-ban

- a házastárs,

- az egyenes ágbeli rokon,

- az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek,

- az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint

- a testvér.

 

Nem természetbeni juttatások Vannak olyan juttatások, amelyekhez ugyan természetben jut a magánszemély, mégsem tekinthetők az adózás szempontjából természetbeni juttatásnak. Idetartozik a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként természetben adott juttatás, amelynek értéke a munkaszerződésben meghatározott összeg, ennek hiányában a piaci érték. A magánszemély munkájáért kapott természetbeni ellenérték munkabérként, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik. Progresszíven adózik az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke is, az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog átruházása során az ellenértékbe természetben beszámított vagyoni érték, az adóköteles tárgynyeremény után pedig a külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származó jegyzett tőke emelésével értékpapír vagy dolgozói részvény formájában adott vagyoni érték szintén nem természetbeni juttatás, 2003-tól egyébként semmilyen ingyenesen vagy kedvezményesen megszerzett értékpapír nem adózhat természetbeni juttatásként. Az e címen megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét – meghatározott eseteket kivéve – a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg. Adómentes juttatások A személyi jövedelemadó – és ezzel párhuzamosan az egyéb közteher – alóli mentesség elsősorban az általános társadalmi gondoskodás keretében adott juttatásokra vonatkozik, amelyek állami, helyi önkormányzati, társadalombiztosítási és egyházi forrásból származnak. A gazdálkodói szféra által adott természetbeni vagyoni értékek közül jellemzően a hagyományos munkahelyi, egyes szociális, kulturális, sport-, illetőleg jóléti célú juttatás adómentes.

Munkáltató által adható juttatások

Étkeztetés

A munkáltató által az alkalmazottnak, a szakmunkástanulónak, illetve nyugdíjasának természetben juttatott étkeztetés értékéből havi 4000 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra, készétel vásárlására feljogosító utalvány értékéből havi 2000 forint adómentes azzal, hogy egy adott hónapban csak egyféle kedvezmény érvényesíthető.

Természetben nyújtott étkeztetés

Természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen, vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idején a munkahely elérhető körzetében melegétkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni. A természetbeni étkeztetés konkrét formáit illetően a jövedelemadó-törvény külön megkötést nem alkalmaz, ezt a munkáltató a saját elképzelése szerint oldhatja meg. Az egyszerűség érdekében a jegyek, illetve az utalványok egyszerre is kiadhatók akár előre, akár utólag is, azonban az adómentesség ekkor sem lehet több, mint ahány hónapon keresztül a juttatás jár a magánszemélynek (a dolgozónak, amíg munkaviszonyban van, a nyugdíjasnak minden hónapban).

Nyilvántartás

A fentiekben említett, mindkétféle juttatást a munkáltatónak a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó szabályok szerint dokumentálnia kell.

Munkaruha

A munkaruha természetbeni juttatásáról akkor beszélünk, ha a cég a nevére szóló számla alapján a munkaruhát nyilvántartásba veszi.

Adómentesen adható munkaruhacsoportok

Az adómentesen adható munkaruha fogalmát a jövedelemadó-törvény több csoportba rendezi. Az első csoportba azok az egyenruhák, formaruhák, védőruhák, munkaruhák tartoznak, amelyeket törvényben, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresítenek.

A második csoportot a közúti, a vízi, a légi közlekedés, a posta és a távközlés, illetve a vízügy területén tételesen felsorolt munkakörökben biztosított munkaruhák alkotják.

A harmadik – legnagyobb – csoportba azok a munkavállalóknak juttatott munkaruházati termékek tartoznak, amelyek a következő feltételeknek együttesen megfelelnek. Egyrészt a dolgozó olyan munkakörben végezze a munkáját, ahol a munkaruha használata nélkül az egészsége veszélyeztetett volna, vagy a ruházatának nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be, másrészt az adott munkaruha olyan legyen, amely az adott munkakörben viselve a dolgozó egészségének védelmét, az általános ruházatának megóvását szolgálja. A munkavégzés munkáltató által biztosított tárgyi feltétele az a kifejezetten jelmezszerű öltözet is – például a szállodai portás, pincér, sportjátékvezető öltözete -, amely jellegénél fogva köznapi viseletre nem alkalmas.

Ruhapénz elszámolási kötelezettség nélkül

Abban az esetben, ha a munkáltató elszámolási kötelezettség nélkül ruhapénzt ad a dolgozónak, akkor ez munkaviszonyból származó bérjövedelemnek számít, amellyel szemben költség elszámolására nincs lehetőség. Kivétel ez alól a köztisztviselőket a köztisztviselői törvény előírása alapján megillető ruházati költségtérítés, amely ettől az évtől mentes az adó alól.

Védőeszköz

A védőeszköz juttatása akkor adómentes, ha azt az alkalmazott jogszabály által előírt használatra tekintettel kapja.

Védőszemüveg, védőital adómentessége

Igaz ez a védőszemüvegre is, amelynek biztosítását a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló egészségügyi miniszteri rendelet írja elő. E szerint, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltatónak el kell látnia a dolgozót a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel. A kötelező juttatás, így az adómentesség is tehát munkavállalónként a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki. Az előzőektől eltérő jellegű és nagyobb értékű szemüveg már adóköteles természetbeni juttatás.

A védőital juttatása is akkor mentes a személyi jövedelemadó alól, ha jogszabályi előírás alapján adják, de akkor is, ha hatósági előírás szerint kell biztosítani.

Munkásszállás

Az adómentes munkásszállás olyan szálláshelyet jelent, amely lakóhelyiségenként egynél több, az adott munkáltatóval munkaviszonyban lévő olyan dolgozó elhelyezésére szolgál, akinek nincs sem állandó, sem ideiglenes lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. A szabályozás szempontjából indifferens, hogy a munkásszállás a munkaadó tulajdonában van-e, vagy csak bérli azt.

Kapcsolt vállalkozási viszony

Nem adómentes azonban – mert nem minősül munkásszállásnak – az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ezek közeli hozzátartozóját szállásolja el, aki a társaságiadó-törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban van a kifizetővel (például igazgatósági, felügyelőbizottsági tag, 25 százaléknál nagyobb szavazati joggal rendelkező tag). Ilyenkor az adóalap megállapításához saját fenntartású szállás esetén az önköltségből, bérelt szálláshely esetén a bérleti díjból kell kiindulni, figyelembe véve a magánszemély által fizetett térítést is.

Az albérleti, lakásbérleti díj átvállalása a magánszemély progresszíven adózó jövedelme, ez alól kivétel a fegyveres erők és testületek, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjai helyett átvállalt albérleti és szállásdíj teljes összege.

Szolgálati lakás

Bár már megszűnőben lévő jogintézmény, de adómentes a szolgálati lakásban történő elhelyezés is. Szolgálati lakásnak csak az olyan állami lakás számít, amely felett nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szervezet rendelkezik, és kizárólag a munkaviszonyban, szolgálati viszonyban álló magánszemélyek elhelyezésére szolgál. Ez vagy munkakörrel kapcsolatos, vagy fegyveres testületi, vagy műteremlakás lehet.

Munkába járás mint természetbeni juttatás

A munkába járás természetbeni biztosításáról akkor beszélünk, ha a vonat-, buszbérletet, -menetjegyet a cég vásárolja meg, illetve ha a vásárláskor a cég nevére szóló számlát hoz a dolgozó. Ezen belül adómentességet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járáshoz, illetőleg a hétvégi hazautazáshoz kapcsolódó juttatás élvez.

Napi munkába járás, hétvégi utazás

Napi munkába járásnak minősül a magánszemély állandó vagy ideiglenes lakóhelye közötti napi, illetve a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda-vissza utazás. Ha a dolgozó ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe költözik, akkor onnan az állandó lakóhelyére a hetente egyszer történő oda- és visszautazás számít hétvégi utazásnak.

Iskolakezdési támogatás

Az iskolakezdéshez szükséges tankönyv, taneszköz, ruházat megvásárlásához gyermekenként évi 10 ezer forintot meg nem haladó juttatással járulhat hozzá a munkáltató akkor, ha dolgozója általános vagy középiskolába járó gyermeket nevel. A támogatást egy évben egyszer, a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 30 napon belül lehet adni.

A juttatás formája

A természetbeni juttatás formája kétféle lehet, azaz vagy

- kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalványt ad a munkáltató, vagy

- a felsorolt eszközök vásárlásakor a cég nevére szóló számlát hoz a dolgozó.

Abban az esetben, ha a munkaadó a támogatást kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában adja, akkor nem szükséges a munkáltató nevére szóló készpénzfizetési számla beszerzése. Ez esetben a törvényi adómentességi feltétel teljesítéséhez elegendő az utalványt forgalmazó társaság bizonylata és a munkáltató ezzel kapcsolatos nyilvántartása. Ha viszont olyan utalványról van szó, amely a törvényben felsorolt tárgyakon kívül más áru vásárlására is jogosít, akkor a vásárlásról a munkáltató nevére szóló számlát kell kiállítani.

Az igénybevétel feltételei, nyilvántartás

2003-tól ugyanazon gyermek után mindkét szülő igénybe veheti a 10-10 ezer forint iskolakezdési támogatást, feltéve hogy a munkáltatójuk nem azonos. Az iskolakezdési támogatásban részesített gyermekekről – adóazonosító jelük vagy természetes azonosítóik feltüntetésével – nyilvántartást kell vezetni, amelyet az elévülési időn belül meg kell őrizni.

Az adómentességi feltételeknek meg nem felelő juttatás vagy a pénzbeli támogatás a szülők munkaviszonyból származó jövedelmének számít.

Számítógép-használat, internet-hozzáférés

A munkáltató ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használatot vagy internet-hozzáférést is biztosíthat adómentes természetbeni juttatásként. Természetben akkor kapja a juttatást a magánszemély, ha a munkáltató engedélyezi a tulajdonában lévő számítógép vagy az általa előfizetett internet-hozzáférés ingyenes vagy kedvezményes használatát, illetve akkor, ha a munkaadó a dolgozó számára számítógépet vásárol vagy internet-hozzáférést fizet elő, modemet vásárol, és azt ingyenesen vagy kedvezményesen adja használatba. Az adómentességre a törvény 2003-tól ad lehetőséget.

 

Adómentes utazási juttatások A kormányrendelet szerinti bérlet, menetjegy 100 százalékos természetbeni biztosítása mentes az adó alól. Az e feltételeknek meg nem felelő bérletjuttatás – főszabály szerint – adóköteles természetbeni juttatás, az adót és a közterheket a munkáltatónak kell viselnie. Az előző főszabály alól kivétel az a személyi kör, ahol a munkaszerződésből, munkaköri leírásból egyértelműen és kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a bérlet használata szorosan összefügg a tényleges munkavégzési kötelezettség teljesítésével (például a kézbesítői munkakör). A jövedelemadó-törvény adómentesnek minősíti a munkavégzéssel összefüggő csoportos személyszállítást is. Ez az az eset, amikor a munkaadó a munkavégzés érdekében saját maga gondoskodik legalább négy munkavállalója munkába és hazaszállításáról. Ilyenkor mind a helyi, mind a más településen lakó munkavállalók munkába és hazaszállítása adómentes. A szállítás lehetséges a munkáltató tulajdonában, üzemeltetésében lévő járművel, de igénybe vehető más személyszállító (például különjárat) szolgáltatása is.

Kifizető által is adható juttatások

Foglalkozás-egészségügyi ellátás

A személyi jövedelemadó szempontjából a cég bármilyen egészségügyi szolgáltatást nyújthat a magánszemélynek, ez minden esetben természetbeni juttatásnak számít. E juttatások között vannak, amelyek adómentesek, és vannak, amelyek után a társaságnak kell megfizetni a 44 százalékos adót és az egyéb közterheket.

Adómentes juttatások

Adómentesen az úgynevezett foglalkozás-egészségügyi ellátás, azaz a munkavédelemről, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabályokban kötelezően előírt ellátás biztosítható. Ide jellemzően a kötelező munkaalkalmassági vizsgálat, a megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás, vagy a megváltozott munkaképességű dolgozók részére biztosított gyógytorna és fizikoterápiás kezelés tartozik.

Az említett jogszabályok által elő nem írt, de a cég által nyújtott egyéb egészségügyi szolgáltatás – például a konzerváló fogászati ellátás – már adóköteles természetbeni juttatásnak számít.

Művelődés, sport

Adómentes művelődési intézményi szolgáltatások

Adómentes művelődési intézményi szolgáltatásként csak általában a művelődés és a művelődési intézmény profiljába tartozó szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére fordított kiadások értékelhetők. Ilyennek tekinthető például a helyi társas, közösségi élet, a kötetlen közös művelődés lehetőségeit biztosító szolgáltatások, tanfolyamok, klubok, előadás-sorozatok, művelődési és szórakoztató rendezvények megszervezése. (Nem tartozik ugyanakkor az említett körbe az ezekkel összefüggésben nyújtott egyéb – utazási, szállás-, étkezési – szolgáltatás.)

Művelődési intézménynek az állami és önkormányzati költségvetési fenntartású közművelődési intézmények és közkönyvtárak, valamint az előadó-művészeti intézmények (Állami Operaház, színházak, hivatásos szimfonikus zenekarok, énekkarok, zene- és táncegyüttesek) minősülnek. Az ezek szervezésében nyújtott szolgáltatásra a kifizető által a magánszemély számára vett jegy, bérlet adómentes természetbeni juttatásnak számít.

Adómentes sportcélú juttatások

Sportolási lehetőségek keretében az a juttatás számít adómentesnek, amelyet a kifizető saját, azaz általa fenntartott sportintézményében – például munkahelyi tornateremben, sportpályán – szervezett sportrendezvényen biztosít a magánszemély számára. Adómentes még az a szolgáltatás is, ha bármely sportintézmény (uszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre, versenyre, szabadidősportra ingyenes belépést biztosít. Amennyiben az ingyenes belépést a magánszemély számára úgy biztosítják, hogy helyette valamely kifizető jegyet, bérletet, használati jogot vásárol, vagy a részvétel nem rendezvényre szól, akkor adóköteles természetbeni juttatásról beszélünk, az adót és közterheket pedig annak a kifizetőnek kell megfizetnie, amelyik a jegyet, bérletet, használati jogot megvásárolta.

Üdültetés

Az üdülés, a pihenés személyes szükséglet, ezért ha a társaság ezt ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítja a magánszemélynek, akkor adóköteles természetbeni juttatásról beszélünk. A saját fenntartású üdülőben biztosított ingyenes vagy kedvezményes üdültetés esetén az adóalap kiszámítása során az üdülés tervezett önköltségéből, üdülő bérlésekor a bérleti díjból, üdülőhasználati jog megvásárlásával biztosított üdülésnél pedig a társaságiadó-törvény szerint érvényesített értékcsökkenési leírás, valamint az adott évi fenntartási hozzájárulás együttes összegéből kell kiindulni.

Ha a kifizető által biztosított üdülési lehetőséggel egyesek nem élnek, azaz az igénybe nem vett üdülés térítési díját értelemszerűen nem fizetik meg, akkor a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, hiszen a természetbeni juttatás ténylegesen nem is valósult meg.

Adóalap, adókötelezettség

Az üdülésben részt vevőknél a természetbeni juttatás utáni adó alapjául nem a térítési díjat, hanem a tényleges igénybevételnek megfelelő önköltség, bérleti díj, üdülési jog ellenértéke és a térítési díj egynapi összegének különbözete, valamint az üdültetésben eltöltött napok alapján számítandó összeget kell figyelembe venni.

Ha a társaság az üdüléshez pénzben járul hozzá, akkor ez összevonandó jövedelemként adóköteles.

Számítógép-juttatás

Ez évtől lehetőség van arra, hogy a kifizető az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógépet a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen odaadja. Ha a számítógép igazolhatóan két éven túli használata megvalósult, az adómentesség megilleti a magánszemélyt függetlenül attól, hogy ez a használat a juttatónál történt-e vagy másutt. Mindez azt jelenti, hogy a juttató nemcsak munkáltató lehet, és a magánszemélynek nem közvetlenül onnan kell megszereznie a számítógépet, ahol az használatban volt.

Ajándék

A kifizető által a magánszemélynek adott ajándék értékéből csak a kifizetőként évi három alkalommal alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg mentes az adó alól. Az adómentességnek nem feltétele, hogy az ajándékozás valamilyen esemény (családi, egyházi, állami) alkalmával történjen. Fontos, hogy a juttatónak olyan – akár saját maga által kialakított – nyilvántartást kell vezetnie, amelyből az adómentesség jogossága minden esetben kiderül.

Utalvány

Ha a kifizető az ajándékot (vásárlási) utalvány formájában adja, akkor – adóhatósági álláspont szerint – egyrészt az utalvány ajándék jellegének mindenképpen meg kell valósulnia, másrészt az utalványnak közvetlenül valamely tárgyjutalom megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére kell szólnia ahhoz, hogy a juttatás ajándéknak minősüljön.

Reklám

Adómentes természetbeni juttatás

- az üzletpolitikai célból,

- bárkinek azonos feltételekkel és módon,

- nyilvános körülmények között adott

természetbeni juttatás (termék, szolgáltatás, kedvezmény, engedmény).

Az adómentesség csak abban az esetben érvényesíthető, ha a törvényi feltételek mindegyike – reklámcél, bárkinek, nyilvánosan – együttesen teljesül. Így adómentes a termékbemutatókon a "kóstolás", a "tesztajándék", ha azt teljesen nyilvánosan osztogatják, vagy az "egyet fizet, kettőt kap" akció, ha azon bárki azonos feltételekkel vehet részt.

Adókötelezettség

Adóköteles azonban az a juttatás, amikor a kifizető nem nyilvános körülmények között, vagy nem mindenki által azonos feltételekkel ad ajándékot, árengedményt stb., még akkor is, ha azt üzletpolitikai célból nyújtja.

Vetélkedő díja

A verseny, vetélkedő díjaként kapott juttatás értékéből az 5 ezer forintot meg nem haladó rész adómentes, az e feletti értékrész után pedig az azt juttató kifizetőnek kell a személyi jövedelemadót és a közterheket megfizetnie. Vonatkozik ez a szabály a társadalmi szervezettől és az egyháztól évente egy alkalommal kapott ajándékra is. Nem érvényesíthető az adómentes rész azonban az értékpapír formájában kapott díjnál és a takarékbetétben átadott összegnél sem, ugyanis ezek nem számítanak természetbeni juttatásnak.

 

Adómentes üdülési csekk Adómentes a Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk – több kifizető esetén is – évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének mértékéig. Ez a fajta adómentesség kizárólag akkor érvényesíthető, ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélytől olyan tartalmú nyilatkozatot kér, amely tartalmazza a néven és az adóazonosítón kívül a nyilatkozatot megelőzően az adóévben ellenérték nélkül átvett vagy engedménnyel vásárolt üdülési csekk értékét és az esetleges térítés összegét. Ha a magánszemély több kifizetőtől is vett át üdülési csekket, akkor részletezni kell az egyes kifizetőktől átvett tételeket. Nyilatkozni akkor is kell, ha a magánszemély még nem részesült ilyen juttatásban. A magánszemély és a juttató által aláírt nyilatkozatot mindkét félnek az elévülési időn belül meg kell őriznie, a kifizetőnek pedig a juttatás értékéről személyenként külön-külön adatot kell szolgáltatni az APEH számára.

Bevételnek nem minősülő juttatások

Gyakorlatilag adómentességet és köztehermentességet jelent, hogy a személyijövedelemadó-törvény meghatározott juttatásokat bevételnek, így jövedelemnek nem tekinthető juttatásnak minősít.

Hivatali utazás, szállás

Hivatali, üzleti utazásról akkor beszélünk, ha a magánszemély a saját jövedelmének megszerzése érdekében, vagy az őt foglalkoztató kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében utazik. (Ez alól kivétel a munkába járás, ugyanis a személyijövedelemadó-törvény szabályai szerint ez nem számít hivatali utazásnak.)

Utazás

A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékének térítésére is igaz, hogy ezt a magánszemély jövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni. Ebből a szempontból nem feltétel, hogy a kifizető nevére szóló számlát adjon át a magánszemély, az ellenérték igazolására elegendő a jegy átadása és megőrzése. A hivatali utazáshoz kapcsolódó utazási jegy árában szokásosan felszámított étkezés ellenértékének megtérítése – a kötelező reggelihez hasonlóan – sem számít a magánszemély bevételének.

Szállásköltségek

A hivatali, üzleti utazás során a szállás biztosítása a kiküldő feladata és az ő költsége. A jövedelemadó-törvény a szállásköltség ellenértékét egészében úgy minősíti, hogy azt nem kell a magánszemélynél bevételként figyelembe venni. Igaz ez a szabály abban az esetben, ha a magánszemélynek a kifizető a nevére szóló számla alapján téríti meg a szállásra fordított kiadásait, vagy ha ezt a magánszemély megelőlegezi, és a kifizető utólag téríti meg szintén a nevére szóló számla, bizonylat alapján. (De elfogadható az a megoldás is, hogy a kiküldő a magánszemély nevére szóló bizonylat alapján téríti meg a szállás ellenértékét.)

A hatályos szabályozás szerint nem kell vizsgálni, hogy a szálláshely árában felszámítják-e a reggeli étkezés ellenértékét vagy sem, ugyanis a jövedelem kiszámítása során nem kell figyelembe venni a hivatali utazáshoz kapcsolódó szálláshely árában szokásosan felszámított reggeli étkezés ellenértékét sem.

Tanulmányi költségek

A tanulmányi költségek elszámolhatóságáról a juttatóra a társaságiadó-törvény, a tanulmányokban részesülő magánszemélyre pedig a személyijövedelemadó-törvény tartalmaz rendelkezéseket. Az adótörvényekben preferált képzésnél azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozási tevékenységhez kapcsolható oktatásról van-e szó, illetve azt, hogy melyik az a személyi kör, amelyik a tanulmányokban részt vesz. A társaságok legtöbbször a munkavállalókat, a személyesen közreműködő tagokat (a továbbiakban: alkalmazottak) részesítik oktatásban, képzésben, és ez – amennyiben az ismeretek a kifizető, munkáltató tevékenységének folytatásához, vagy az elrendelt munkakör betöltéséhez szükségesek – nem adózik.

Alkalmazottak

A megfelelő oktatásban részesülő alkalmazottak esetében nem törvényi előírás, hogy a társaság a tanulmányok elvégzésére tanulmányi szerződést kössön. (A társaság döntésétől függően természetesen meg lehet kötni a tanulmányi szerződést.)

Nem alkalmazott magánszemélyek

A nem alkalmazott magánszemélyek esetében a személyijövedelemadó-törvény úgy rendelkezik, hogy annak az oktatásnak a költsége nem adózik, amelyben a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély – például üzleti partner, szakértő – részesül. Az adómentesség feltétele csupán annyi, hogy a képzésben a kifizetői tevékenységben való közreműködés ellátása érdekében részesüljön az adott magánszemély. Lényeges azonban, hogy a társaságiadó-törvény a bármely más – tehát nem alkalmazott – magánszemélyek képzését csak akkor tekinti a vállalkozás érdekében felmerülőnek, ha a magánszeméllyel a társaság a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést köt.

Adóköteles természetbeni juttatások

A legtöbb természetbeni juttatás után adóznia kell a juttatónak. Az adóköteles természetbeni juttatások közül azokat említjük, amelyekre tételes szabályozást tartalmaz a személyijövedelemadó-törvény.

Maradványértéken eladott termék

A kifizető által lízingszerződés alapján megszerzett és a magánszemély használatába adott vagyontárgy maradványértéken történő megvásárlása adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.

Adóalap

Az adóalap a kifizető által viselt lízingdíj megállapításánál figyelembe vett beszerzési ár – a lízingelés időszakára jutó, a személyijövedelemadó-törvény szerint meghatározott értékcsökkenési leírás levonásával kiszámított – összegének és a megfizetett maradványértéknek a különbsége.

Adókötelezettség

Az adókötelezettség abban az esetben sem kerülhető el, ha a magánszemély nem a maradványértéken vásárolja meg a vagyontárgyat, vagy azt nem a használó magánszemély veszi meg (keresztbe vásárlás). Ebben az esetben a 44 százalékos adó alapját az igazolt, számla szerinti beszerzési árból kiindulva kell megállapítani.

Ingyenes eszközhasználat, szolgáltatás

Ha a munkáltató (kifizető) saját eszközének használatát ingyen engedélyezi, illetve kedvezményesen értékesíti azt a munkavállalónak, tagnak, avagy valamely szolgáltatásának kedvezményes igénybevételét (például tarifakedvezmény) teszi lehetővé, akkor az az összeg, amelyet a magánszemély nem vagy csak részben térít meg, természetbeni juttatásként adózik. Ez alól kivétel a már említett számítógép ingyenes használata, ha azt a munkaadó a munkavállaló részére biztosítja.

Természetbeni juttatásnak számító biztosítási díj

Ha a kifizető olyan biztosítást köt, amelyben a biztosítási szolgáltatás a szerződésben név szerint meg nem nevezett magánszemélyekre terjed ki, akkor ez adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Ide azok a biztosítások tartoznak, amelyeknél nem határozható meg pontosan az éppen állományban lévők közül, hogy valóban véglegesen az ő jövedelmüknek kell-e tekinteni a megfizetett díj révén keletkező vagyoni értéket, továbbá az sem, hogy a kapcsolódó kedvezmény kit illet meg annak összes következményével együtt.

A felelősségbiztosítás adómentessége

Nem adóköteles viszont a kifizető által kötött felelősségbiztosítás díja, még akkor sem, ha nem nevesített magánszemélyek egy csoportjának tevékenységét jelöli meg a kockázat tárgyaként. A felelősségbiztosítás esetén a kifizetői díjfizetés miatt nem keletkezik jövedelem, mivel a biztosító szolgáltatását nem a magánszemély kapja.

Alapok közötti átsorolás az önkéntes biztosítópénztáraknál

Az olyan önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári adományozás, illetőleg a pénztári alapok közötti átcsoportosítások, amikor az aktív pénztártagok egyéni számlái mellett a szolgáltatásban részesülő volt tagok szolgáltatási számlái javára is történik jóváírás, és így megnövekszik a szolgáltatás értéke, adóköteles természetbeni juttatásnak számítanak. Az ilyen juttatás után a pénztárnak kell a 44 százalék személyi jövedelemadót (és a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is) megfizetnie.

Kiküldetés, kirendelés A hivatali utazás legjellemzőbb esete a kiküldetés, a kirendelés. Kiküldetés vagy kirendelés alatt a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzést kell érteni. A fogalom meghatározásából jól látszik, hogy kiküldetés, kirendelés csak a munkaadó-alkalmazott kapcsolatában értelmezhető, ettől eltérő jogviszonyokban nem. A kiküldetés belföldön és külföldön egyaránt megvalósulhat. A külföldi kiküldetés – a kiküldetéshez képest – szélesebben értelmezhető fogalom. Ennek számít, ha a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül – külföldön – tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető, a kiküldő tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre. Külföldi kiküldetésnek számít különösen a külszolgálat, amely a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzést jelenti, függetlenül annak időtartamától. A külszolgálat megint csak a munkáltatói-munkavállalói jogviszonyban jelenti a külföldi kiküldetést. Az említett fogalommeghatározásokból látható, hogy különösen fontos annak igazolása, hogy az utazásra valóban a társaság tevékenysége érdekében van szükség. Ezt pedig annak kell bizonyítania, akinek a szabály alkalmazhatósága, illetőleg érvényesíthetősége az érdekében áll