×

Szerkezetváltás a munkaerőpiacon

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 66. számában (2003. augusztus 15.)
A hagyományostól eltérő foglalkoztatástípusok – érdekeltség híján – nem eléggé elterjedtek ahhoz, hogy az e formában tevékenykedők száma jelentősen bővülhetett volna. Ezért kívánja a kormányzat a munkaadók figyelmét e területre irányítani: elsősorban az adó- és járulékszabályok kedvező irányú változtatásával, illetve a Munkaerő-piaci Alap forrásai felhasználásával. Az önfoglalkoztatási modell erősítése és szabályozása szintén napirenden van. E technika azonban – a jelenlegi tervezet szerint – a munkáltatók számára egyelőre elfogadhatatlan. A vállalkozások attól tartanak, hogy a tb-járulék fizetése miatt ez költségeik növekedésével járhat. A szakszervezetek arra keresnek garanciákat, hogy az atipikus munkavégzés révén a dolgozók ne váljanak kiszolgáltatottakká.

Társadalmi vitában formálódnak az új irányok

Az atipikus munka költségeit mérsékelni kell

A foglalkoztatás bővítésének egyik hatékony eszköze lehet az atipikus munkavégzési formák elterjesztése, ehhez azonban mérsékelni kell az e technikákhoz kapcsolódó költségeket. Az elképzeléseken már dolgoznak a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban (FMM). A tervek között szerepel az adó- és a tb-terhek, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb költségek csökkentése, ám hogy pontosan milyen változások várhatók, erről Csizmár Gábor még korainak vélte nyilatkozni. A szaktárca államtitkára szerint a 70 százalékos foglalkoztatási szint eléréséhez szükséges új álláshelyek mintegy 50 százaléka az atipikus formákban létesülhet majd.

Magyarországon a legnagyobb gondot az okozza, hogy míg a gazdaság dinamikusan változik, addig a munkaerőpiac szerkezetének átalakulása ettől elmarad. A hazai munkaerőpiac – jelenleg – meglehetősen merevnek tekinthető. Ennek megváltozásához a munkaadókat kell érdekeltté tenni.

A munkaügyi tárcánál jelenleg is vizsgálják, hogy a jövő évi adó- és járuléktörvények módosításakor milyen kedvező változásokra lenne szükség, illetve hogy a Munkaerő-piaci Alapból juttatott támogatásokkal milyen módon csökkenthetők e foglalkoztatási formák költségei.

A kormányzat az önfoglalkoztatást is az egyik atipikus foglalkoztatási formának tekinti, amelynek jövő évi szabályrendszere szintén ezekben a napokban formálódik. A konstrukcióval kapcsolatban egyelőre az első vitaanyag jelent meg, amely az eddigi visszajelzések alapján számos munkaadó számára elfogadhatatlan. Az FMM ugyanis elképzelhetőnek tartaná, hogy az önfoglalkoztatói jogviszony esetén a munkaadó fizesse a társadalombiztosítást. Ez az önfoglalkoztató számára jelentene védelmet. A szaktárca az előkészítő munkák során nagyobb figyelmet fordított, illetve fordít a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére, s vélhetően ez váltott, illetve vált ki ellenérzést a munkaadók körében. Pedig e téren – nyomatékosította az államtitkár – a tárca kemény fellépést ígér, hiszen az érintett dolgozók védelme jelenleg nem megoldott.

Az úgynevezett önfoglalkoztatói státusú dolgozók érdekeinek védelme nem egyszerű, mivel a gazdaság különböző szegmenseiben tevékenykednek, például a biztosítási szakmában, a médiában, a fuvarozásban vagy éppen az őrző-védő szakmában. Ezért a tárcánál azt tervezik, hogy ágazati-szakmai szabályokat dolgoznak ki, s e munkában mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak szerepet szán a kormány. Az érintettek javaslatait, illetve állásfoglalásait értékelik, illetve mérlegelik.

A Munka Törvénykönyvében (Mt.) jelenleg érvényes, e területet szabályozó normatívák meglehetősen homályosak. E szempontból fontos lépés lehet az Mt. tervezett újabb módosítása, amely már az atipikus foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat tartalmazná. A tárca tehát várja a munkaadók és a munkavállalók felvetéseit, amelyek mentén elkezdődhetne a módosító javaslatok kidolgozása.

A jövőre EU-taggá váló Magyarország számára immár a 70 százalék körüli foglalkoztatási szint lesz az elérendő cél, amely csak az atipikus formák elterjedésével érhető el – vélekedik az államtitkár. A következő években ugyanis mintegy egymillió álláshely létrehozására lesz szükség, amelynek fele az atipikus konstrukciók révén jöhet létre. Az ilyen típusú munkahelyek létrehozásában egyébként elsősorban a szolgáltatóágazatokra lehet számítani, illetve – a versenyszektoron kívül – nonprofit szférának lehet jelentős szerepe.

Jövőre újabb teher sújtja a munkaadókat

Bár a munkaadók egy része határozottan elveti a kormány önfoglalkoztatási koncepcióját, félő, hogy ez előbb vagy utóbb mégis hatályba lép. Ez azt fogja jelenteni, hogy növekednek a cégek terhei, amit az érintettek természetesen megpróbálnak részben vagy egészében áthárítani a partner önfoglalkoztatókra, ami a feketegazdaság irányába való elmozdulást eredményezhet – vélekedik Rolek Ferenc -, aki szerint ennek a lépésnek egyetlen célja van, a tb-bevételek növelése.

Mint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta, az utóbbi években megkezdődött és napjainkban is tart a foglalkoztatás szerkezetének átalakulása, változik a munkaadók és a munkavállalók viszonya, ami pozitív folyamat, hiszen ennek célja a hatékonyság, a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodás. Ám mindezt a kormányzat – az eddigi tapasztalatok alapján – csak a negatív oldalról, a kényszervállalkozások oldaláról szemléli, pedig e rugalmas formák előnyeit kellene inkább hangsúlyozni. Erre azért is szükség lenne, hiszen a kormány szándéka a jelenlegi foglalkoztatási szint jelentős emelése, amit viszont csak a rugalmas, szerződéses, vállalkozói, alvállalkozói formákkal, illetve az atipikus munkaformák elterjedésével lehet megvalósítani.

Az MGYOSZ szerint az önfoglalkoztatást nem lehet átfogóan szabályozni, sokkal inkább szükséges lenne egy-egy érintett szakterület speciális feltételeit kidolgozni. Azaz nem lehet az őrző-védők, a média, a kulturális élet, a szolgáltatási szektor sajátosságait egy jogszabályban összevonni. Éppen ezért az MGYOSZ azt fontolgatja, hogy az ősszel kidolgoz egy javaslatot, amely összefoglalja a speciális, önállóan szabályozandó területeket.

Ami az atipikus foglalkoztatási formák fejlesztését illeti, a legfontosabb teendő a távmunka területén lenne, ahol – bár a kormány ennek elterjedését több eszközzel is ösztönzi – a jogszabályi háttér rendezetlen. Így például a felelősség kérdésének tisztázására, a munkaidő és a munkaidő beosztásának újraértelmezésére, a munkavédelem és munkabiztonság újfajta megközelítésére lenne szükség, de a mai szabályozásban az utasítási jogkör is értelmezhetetlen a távmunka esetében. Így szükség lenne akár az Mt. módosítására, akár egy ehhez kapcsolódó rendelet megalkotására ahhoz, hogy e forma ténylegesen elterjedjen. A másik atipikusnak mondott formával, a részmunkaidővel kapcsolatban sok tennivalója nincs a kormánynak – véli Rolek Ferenc -, hiszen ebben az esetben a piac szabályozó szerepe az elsődleges. Ha a rövidebb munkaidőt a magyar családok egy része megengedheti magának, és a munkaadóknak erre szükségük van, akkor ez terjedni fog. Ezt ma még a fix összegű egészségügyi hozzájárulás kismértékben akadályozza, de ez ma már nem akkora költség, amit megfelelő érdekeltség esetén ne lehetne vállalni.

A szakszervezetek felkészülnek a változásokra

A munka világának – az elmúlt egy évtizedben tapasztalható – változásai váltásra késztetik a szakszervezeteket, ami főként az atipikus foglalkoztatás és a tervezett önfoglalkoztatás megítélésében érhető tetten – véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A változásokhoz igazodva a munkavállalói szervezeteknek is váltaniuk kell, amit mind az Európai Szakszervezeti Szövetség, mind pedig a nagy európai szakszervezetek is ösztönöznek. Nevezetesen arra van szükség, hogy megtörténjék a rugalmas foglalkoztatás nyomán keletkezett bizonytalanság ellensúlyozása. Ez a szakszervezetek számára teljesen új, a korábbinál sokkal nehezebb feladatot jelent.

Magyarországon az atipikus foglalkoztatás még kevéssé elterjedt, ezért az érdekvédőknek korábban e problémával nem volt dolguk, ám az új körülményekre ma már fel kell készülniük. Ráadásul a hazai helyzet a nyugat-európainál "kényesebb", hiszen a korábbi és a mostani kormányzat is csendestárs volt a törvénytelen foglalkoztatás kialakulása és fenntartása során. Becslések szerint jelenleg csaknem 400 ezer embert foglalkoztatnak jogellenes módon vagy a jogszabályokat megsértve. Ez igen nagy szám. Bár a mindenkori kormányzat tisztában volt és tisztában van a foglalkoztatási visszásságokkal, komoly intézkedés nem történt. Hasonlóképpen az APEH és a munkaügyi felügyelet sem tett megfelelő lépéseket az elmúlt években e helyzet rendezésére.

A munkaügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos kapkodó bejelentések – egyfelől, hogy szigorítás várható az ellenőrzésben, másfelől, hogy elhalasztják a vizsgálódásokat – nem vezethetnek jó megoldáshoz. Ezt tetézte a kormányzat az önfoglalkoztatás tervének bejelentésével, ami – munkajogi szempontból – még tovább bonyolítja majd a jelenleg is zavaros helyzetet. A kormány e technikát január elsejétől csak megfelelő szakmai vita, egyeztetés nélkül vezethetné be. Holott jól tudjuk, hogy a kapkodva kidolgozott törvényjavaslat többet árthat, mint amennyit használ. A szakszervezeteknek fel kell készülniük az új foglalkoztatási modellek megjelenésére, hiszen a munkavállalók – bármilyen formában is alkalmazzák őket – a korábbiaknál is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem