Egy esztendő telt el azóta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács tavaly nyáron megalakult. Mint emlékezetes, a kormányzat és a szociális partnerek képviselői ünnepélyes keretek között, bizakodóan írták alá a párbeszédfórum megújításáról szóló dokumentumot.

Valljuk meg, a felfokozott várakozásnak megvolt a magyarázata. Az OÉT jogelődjeként működő Országos Munkaügyi Tanácsban ugyanis korántsem volt zavartalan a kormányzat és a szociális partnerek viszonya. Utóbbiak folyamatosan sérelmezték, hogy véleményük nem jut kellően érvényre a kabinet döntéseiben, de leginkább azt kifogásolták, hogy a minimálbér mértékéről saját hatáskörében döntött a kormány. Az érdekvédők - az OÉT egy évvel ezelőtti megalakulásakor - ezt a korszakot kívánták lezárni. Azt remélve, hogy e fórumon érdemi egyezségek születnek.

Tizenhárom hónappal az "újrakezdés" után talán nem haszontalan visszatekinteni az elmúlt időszakra. Már csak azért sem, mert a párbeszédfórum jó vagy rossz teljesítménye befolyásolja a szociális partnerek által képviselt munkáltatók és munkavállalók jelenét és jövőjét. Olyan létkérdéseket érint, mint hogy miként változik a vállalkozások működési közege, hogyan alakulnak terheik és piaci lehetőségeik, s milyen stratégiát kell követniük versenyképességük javításáért. Ami pedig a dolgozókat illeti, számukra sorskérdés, hogy miként változnak bérpozícióik, s milyen védintézkedések erősíthetik szociális biztonságukat. Nos, ha ezeket az elvárásokat és a tényleges eredményeket mérlegre tesszük, legfeljebb közepes minősítéssel értékelhető az elmúlt esztendő. Egyelőre nem sikerült tető alá hozni olyan megállapodásokat, amelyek révén a szociális partnerek régi-új követelései - bérfelzárkózás, a munkáltatói terhek jelentős mérséklése - beteljesedhetnének. Sok esetben a kormányzat nem kellően előkészített anyagokat visz a testület elé, illetve olyan koncepciókat fogalmaz meg, amelyek a szociális partnerek számára elfogadhatatlanok. Sőt, a jogalkotásról szóló törvénytervezetből az OÉT hatáskörének szűkítésére irányuló szándék is kiolvasható.

Jó hír persze, hogy az idei minimálbérről, illetve az átlagos keresetemelésről konszenzussal döntöttek a partnerek, s ez várhatóan a hamarosan megkezdődő, de már a jövő évi béreket érintő tárgyalások eredményeképpen is így lesz. S az is megnyugtató, hogy a munka világát érintő számos törvényt "kivesézhetett" a testület. Ám a szociális partnerek többet szeretnének. Azt, hogy érdek-képviseleti munkájuk nyomán érezhetően javuljon a munkáltatók és a munkavállalók helyzete.