A Magyar Iparszövetség közgyűlése elfogadta az érdekképviselet európai uniós felkészülési stratégiáját. A program négy fő területre koncentrál: a makrogazdasági, az "acquis-átvételi", valamint az oktatási-képzési feladatokra, illetve a tagszervezetek praktikus támogatására.

Túlzott adóterhek

Az OKISZ azt szeretné elérni, hogy olyan, az Uniót jól ismerő munkatársakkal rendelkezzék a szervezet, akik magas szintű munkát végeznek a felkészítésben, majd pedig - a rendes tagság elnyerését követően - az uniós intézmények tevékenységében és a hazai érdekképviseleti munkában is részt vesznek.

Az érdekképviselet - a vállalkozások versenyképességének javításáért - szükségesnek tartja az élőmunka költségeinek mérséklését: a társadalombiztosítási járulék további csökkentését, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás teljes megszüntetését. Ugyanakkor az élőmunka-igényes ágazatokban - a korábbi minimálbér-emelések miatti feszültségek kezelésére - továbbra is szükség lenne a kompenzációs keretre.

Az OKISZ kívánatosnak tartaná a társasági adó mérséklését, az áfakulcsok csökkentését, illetve az adóalanyokat terhelő, az általános forgalmi adózás elvét is sértő intézkedések megszüntetését.

Az érdekképviselet javasolja továbbá a helyi iparűzési adó mértékének, vetítési alapjának a teljes felülvizsgálatát, illetve az önkormányzatoknál maradó szja arányának a megemelését.

A Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöksége és az országos közgyűlés küldöttei kifejezték azon igényüket is, hogy a szövetség készítsen új fejlesztési stratégiát a 2003-2006 közötti időszakra.

A fejlesztési stratégia általános célja, hogy a tagszervezetek összehangoltan készüljenek az uniós csatlakozásra, javuljon az általános vállalkozói kultúra, illetve a munkaadói érdekképviselet EU-konform módon működjön. Kiemelt feladat továbbá a tagszövetségek, valamint az országos szövetség által nyújtott szolgáltatások, programok finanszírozásának új alapokra helyezése.

A szervezetnek tevékenyen részt kell vállalni abban is, hogy szoros együttműködés, stratégiai partnerkapcsolat alakuljon ki a magyar és a nemzetközi gazdasági élet szereplőivel, illetve - a tagszervezetek érdekeinek megfelelően - eredményes legyen az együttműködés a hazai és a külföldi érdekvédelmi társszervezetekkel.

Az Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) 2003-ban kiemelt feladatának tekinti az országos és az ágazati érdekegyeztetés erősítését, valamint tagjai felkészítését az európai uniós csatlakozásra. Ez utóbbi program egyik pillére a közös agrárpolitika támogatás- és szabályozórendszerének megismertetése - derült ki a szövetség beszámolójából, amit a küldöttgyűlésen vitattak meg.

A Gazdasági Tanácsban 2003 első fél évének fontos eseménye volt az EU-csatlakozási megállapodás agrárfeltételeinek nyilvánosságra hozatala, valamint azon kormányzati intézkedések előkészítése, amelyek - például - az átmeneti vágósertés-túlkínálat, illetve a tejtúltermelés kezelését célozták.

Partneri viszony

Az AMSZ múlt évet értékelő beszámolója megállapítja azt is, hogy az előző kormányzat - és különösen a földművelésügyi tárca - a szociális partnereket nem megfelelően kezelte. Az új agrárkormányzat azonban kezdeményező lépéseket tett - 2002 augusztusában - a Földművelési és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács megalakítására. Csakhogy a kezdeményezés az év végére elhalt, mivel az FVM - az AMSZ véleménye szerint - túl széles résztvevői körrel kívánta életre hívni a tárca érdekegyeztetési fórumát.

Az agrár-érdekképviselet a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetségével (MAMuNESZ) 2002-ben pénzügyi keretet különített el tagjai részére, hogy ápolják nemzetközi kapcsolataikat, és kiadványokat készítsenek. Ennek eredménye a 2002-ben összeállított, de csak 2003 elején kinyomtatott angol-magyar nyelvű kiadvány, amely az Agrár Munkaadói Szövetséget mutatja be, illetve ismerteti az agrárgazdaság helyzetét és a munkaadók álláspontját az EU-csatlakozással kapcsolatban.

Az AMSZ - a Foglalkoztatási Hivatallal - mintegy 16,5 millió forint összegű támogatási szerződést írt alá a 2003 első fél évében végrehajtható EU-felkészítési projekt megvalósításáról. E program keretében a mai napig összesen hét rendezvényt tartott az AMSZ az ország különböző pontjain.

A küldöttgyűlés elnöki tisztségében megerősítette Kőrösi Imrét, illetve helyettesét, Varga Árpádot, valamint Kotogány Mihály ügyvezető elnököt és Szabadkai Antal főtitkárt.