A munkáltatók egy része nem csupán a nyáron, de az egész esztendőben "fogadja" a diákokat, a tapasztalatok szerint a legtöbb iskolás mégis nyáron vállal munkát. Pataki Zoltán, az egyik budapesti diákszövetkezet, a Jobland marketinges munkatársa szerint a szünidőben gyakorlatilag minden általuk felajánlott tevékenység gazdára talál. Havonta több száz tanulónak kínálnak állást, s még az egyébként kevésbé keresett munkalehetőségek is elkelnek.

Szövetkezeti közvetítés

Kissé más véleményen van Tóth Sándor, a Műegyetemi Iskolaszövetkezet médiareferense, aki saját tapasztalataikra hivatkozva kifejti: a diákmunka nem csak nyári szezonális munkának számít, hiszen egész évben jelentős a foglalkoztatók érdeklődése, sőt, az igényelt létszámot tekintve inkább a március-április, valamint a november-december hónapok számítanak csúcsidőszaknak.

A munkaadók részéről ezt támasztja alá Babos György, a McDonald's Magyarország Étterem Hálózat humánerőforrás-igazgatója is, hiszen cégüknél szintén egész évben alkalmaznak diákokat. Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, a Magyar Posta Központi Regionális Igazgatósága igazgatója - hozzájuk tartozik Budapest, valamint Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megye - viszont arról tájékoztat, hogy főleg a nyári szünidőben foglalkoztatnak diákokat, elsősorban középiskolásokat. A fiatalok ebben az időszakban érnek rá a leginkább, ugyanakkor a posta is szívesen fogadja őket ekkor, mert a vállalatnál ez egyben a szabadságolások időszaka. A Központi Postaigazgatóság területén tavaly 132 iskolást foglalkoztattak. Az Elektronikus Posta Központnál egész évben fogadják a fiatalokat, egyszerre általában 5-15 diákot alkalmaznak diákszövetkezeti közvetítéssel.

Képzettségi követelmények

Az biztos - állítja Tóth Sándor -, hogy nyáron bizonyos munkakörökben megszaporodnak a megkeresések. Ilyen a telefonügyeletesi, recepciós munkakör, illetve a titkárnői, irodai kisegítői, ügyeletes feladatok. Ezek a tevékenységek többnyire megkívánják a magasabb fokú képzettséget, nyelvtudást, szövegszerkesztői, táblázatkezelői ismeretet, gyakorlatot. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert nyáron, az iskolák befejezése után tömegesen jelennek meg a középiskolás munkavállalók, akiknek nagyon nehéz jól fizető, az elvárásaiknak megfelelő munkát ajánlani.

Pataki Zoltán a legjellemzőbb nyári munkának a gyorséttermi tevékenységeket tartja, amelyre elég nagy az igény, s a munkaadók is szívesen fogadják a fiatalokat. A Jobland a Burger King étteremmel tartja a kapcsolatot, ahová számos fiatalt kiajánl. A McDonald'snál egész évben, folyamatosan alkalmazzák a diákokat. Tapasztalataik szerint sok fiatal ebből fedezi tanulmányai költségét. A McDonald'snál egyébként több olyan kolléga van, aki diákként kezdett el náluk dolgozni, majd ott indult a karrierje, s később vezető posztot töltött be egy étteremben.

A munkaadók többsége a diákszövetkezeteken keresztül keresi meg a dolgozni kívánó fiatalokat. A McDonald'snál egyébként azokat a tanulókat is egy diákszövetkezethez irányítják, akik az étteremben érdeklődnek az álláslehetőségekrők. A postához érkező fiatalok részint a postaforgalmi szakközépiskolákkal fennálló kapcsolat alapján, részint ismerősi, baráti alapon keresik meg az intézményt, hogy szívesen vállalnának munkát a nyári szünidőben. Másrészt a diákszövetkezetekkel tartanak fenn szoros kapcsolatot, amelyek kiközvetítik a nebulókat. Gyakoriak a visszatérő diákmunkavállalók, akik már az előző esztendőben is a postánál dolgoztak. Akadnak azonban olyanok is, akik a korábban náluk tevékenykedő fiatalok elmondása alapján vállalnak munkát a cégnél.

Jogszabályi feltételek

Az országban több diákszövetkezet működik: némelyek országos hálózattal rendelkeznek, mások viszont egy-egy régióban, nagyobb városban kínálnak munkát. A kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében a diákoknak mindenképpen érdemes iskolaszövetkezeteken keresztül munkát keresniük, hiszen ezek minőségi munkákat ajánlanak - olyanokat, amelyekről kellően informálódtak - s egyfajta garanciát nyújtanak a fiataloknak. Elintézik az adminisztratív feladatokat, s ami a legfontosabb: az elvárásoknak megfelelő munkavégzés esetén kezeskednek a munkabér kifizetéséről. Az iskolaszövetkezetek garanciát vállalnak arra is, hogy a munkavégzés jogszerű legyen: ennek biztosítása érdekében szerződést kötnek a munkaadóval. Ez tartalmazza a munkavégzés helyét, idejét, időtartamát, a munkakört, illetve a bérezést.

Az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzésnek törvényileg rögzített feltételei vannak. Ezek szerint kizárólag 17 éves kor feletti, nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező diákokat (középiskolás, főiskolás, egyetemista) foglalkoztatnak. Noha a 15. életévét betöltött tanuló is létesíthet munkaviszonyt, de kizárólag a nyári szünidőben, s a törvényes képviselője engedélyével. A Munka Törvénykönyve szerint éjszakai munkára (ügyeletre, készenlétre) fiatalkorú, azaz a 18 év alatti diák nem osztható be. A jelentősebb iskolaszövetkezetek, amelyek betartják a szabályokat, szigorúan kérik az iskolalátogatási igazolást is.

A munkavégzés előtt a munkavállaló diáknak szövetkezeti részjegyet kell jegyeznie, amelynek szokásos értéke 500 és 1000 forint között van. Az összeget az első fizetésből vonják le, és az utolsó kereset felvételét követően igényelhető vissza. A személyes adatokon kívül adóazonosítóra, taj-számra és bankszámlaszámra (mivel a legtöbb helyen a munkabéreket már csak banki átutalással fizetik ki) van szükség. Ezek beszerzésében a szülők, illetve az illetékes önkormányzati hivatalok tudnak segíteni. Bankszámla bármely bankban nyitható.

Frissített adatbázisok

A munkaszerződés kitöltése után a diák bármely álláshelyre jelentkezhet, amit az iskolaszövetkezet kínál. Amennyiben a hallgató nem talál azonnal alkalmas munkát, jelentkezhet az adatbázisba, vagy például a kategorizált levelezőlistákra is (így e-mailben is lehet értesítést küldeni). A nagyobb szövetkezetek aktuális ajánlataikat napi frissítésben a honlapjaikon is elhelyezik.

Fontos tennivaló, hogy a diákok munkavégzésük során vezessék, és a munkavezetővel írassák alá a jelenléti ívüket, hiszen ezzel igazolják, hogy dolgoztak. A fizetést minden ledolgozott hónapot követő hónap elején átutalják. A félreértések elkerülése végett a munkába állás előtt mindenképpen érdemes érdeklődni a bérezésről, valamint arról, hogy a keresetből milyen összegeket vonnak le (járulékok, szja).

A McDonald'snál a fiatalok ugyanolyan tréningen vesznek részt, mint az állandó kollégák. Semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti őket, sőt, igyekeznek minél többet tenni annak érdekében, hogy a diákok jól érezzék magukat.

Noha a bérezésről nem kívánt pontos információt adni a cég, annyit azonban elárultak, hogy az egész évben foglalkoztatott diákoknál a vállalati bérrendszert alkalmazzák, s ők ugyanúgy részt vesznek minden motivációs programon és eseményen, mint az állandó kollégák. Decemberben több értékes nyereményt, köztük egy személyautót is kisorsolnak a munkatársak között. A diákokat ebből az akcióból sem hagyják ki.

Néhány napos betanítás

Az egészségvédelmi, a tűzvédelmi, a munkavédelmi és a munkajogi előírások szintén ugyanúgy érvényesek a diákokra, mint másokra. Természetesen vannak bizonyos előírások, amelyeket az iskolások esetében még szigorúbban betartanak. Ilyen a munkaidő kezdete és vége, illetve a műszakok közötti és a műszak közbeni pihenőidő.

A posta olyan munkakörökben alkalmazza a diákokat, ahol - legfeljebb 1-2 napos betanítást követően - nagy biztonsággal elsajátítható és fizikailag sem megerőltető a feladat. Ilyen a kézi borítékolás, a gépkiszolgálás, a számítógépes adatrögzítés, a hírlapok és a reklámkiadványok kézbesítése, illetve a levélfeldolgozás bizonyos részei. A diákok bérezésénél a törvényben előírt minimálbért, a havi 50 ezer forintot veszik alapul, ennél kevesebbet senkinek sem fizethetnek. Az iskolások emellett étkezési hozzájárulásban is részesülnek.

A munkavédelmi és a munkajogi előírások ugyanúgy vonatkoznak a diákokra, mint az állandó postai dolgozókra. Az intézmény belső szabályzata szerint a diák munkavállalásához minden felvétel előtt kérik az iskola és a szülő írásos hozzájárulását. A fiataloknak is meg kell jelenniük az üzemorvos előtt, aki a munkakör betöltéséhez - az egészségügyi alkalmasság szempontjából - szakvéleményt ad.

Élen a gyorséttermek

A munkaadók és a szövetkezetek tapasztalatai szerint a cégek által leggyakrabban kínált álláslehetőség az adatrögzítés, az irodai és adminisztratív munkák, a telefonos ügyfélszolgálat, a csomagolás, a címkézés, a borítékolás, a könnyű fizikai munka, a hoszteszszolgálat, a szórólapok kiosztása, a plakátok ragasztása, a programkezelés, a szoftverek tesztelése, illetve a rendszergazda munkakör.

Tóth Sándor arra hívja fel a figyelmet, hogy többfajta munkát is kínálnak, mint amennyit végül a fiatalok betöltenek. Nyáron főleg a szórólapok kiosztása, az irodai munkák s a különféle helyettesítések az általánosak. Slágerszakma a tolmács és a fordító, hiszen e tevékenységekért az átlagosnál többet fizetnek a munkaadók. Igaz, ezek nagyobb szakértelmet is igényelnek. A jelentkezők többsége azonban a könnyű fizikai munkát választja.

A szövetkezetek tapasztalatai megegyeznek abban, hogy a fiatalok minél több pénzt szeretnének keresni aránylag kevés munkával. Ugyanakkor a munkakultúra sem minden esetben megfelelő. A Joblandnál szintén azok a tevékenységek számítanak slágernek, amelyek nyelvismerettel kapcsolatosak, de a számítógépes feladatok iránt is nagy az érdeklődés. A lehetőségek azonban korlátozottak, nem minden diáknak tudnak ilyesmit kínálni. Vannak ritkább diákmunkák is: ezek közé tartozik például a statisztálás és a pszichológiai kísérletben való részvétel. Nyáron a legtöbb munkát a gyorséttermek adják.

Kereseti viszonyok

A Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Jobland tapasztalatai szerint a diákoknak kifizetett bérek a munka jellegétől függően változóak. Az órabérek 400 forintnál kezdődnek, és a nagyobb szakmai tudást igénylő tevékenységek esetében - például fordítás, tolmácsolás - akár az 1500-2000 forintot is elérhetik. Az óradíjak bruttóban értendők, hiszen a diákok béréből is levonják az adókat, járulékokat.

Jellemző, hogy a diákok túlértékelik képességeiket, és sok pénzt akarnak keresni, kevés vagy - ellenkező esetben - kvalifikált munkával. Emiatt veszélyes vagy nehéz fizikai munkát, piszkos körülményeket, illetve nem egyértelmű elszámolási viszonyokat teremtő feladatokat - például szórólapok kiosztása, kérdőívek kitöltése - az iskolaszövetkezetek nem vállalnak el, illetve nem kínálnak a diákoknak.

Ha egy diák dolgozni kezd, s a munkaadóval nem köt szerződést, nincs biztosíték arra, hogy megkapja a bérét. Igaz, ez csak ritkán fordul elő, de a feltételek tisztázása végett érdemes írásban megállapodni. Az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munkavégzés ilyen szempontból védelmet jelent, hiszen a foglalkoztatóval a szövetkezet áll szerződésben. Így a diák, aki az iskolaszövetkezettel kötött munkaszerződést - s amennyiben a kívánalmaknak megfelelően látta el a feladatát -, mindenképpen megkapja a járandóságát.

Minden cég kerülhet átmenetileg pénzzavarba, de a diákot ez nem érinti, ha iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik. Ez utóbbiak természetesen - saját érdekükben is - előzetesen informálódnak a munkát felajánló cégről. Emellett nem vállalnak el vitára okot adó, kétes díjazású munkákat, így például a különféle jutalékos, kereskedelmi (házalós) tevékenységeket, kikérdezéseket.

Gyakorlati tudás

A diákszövetkezetek azt látják, hogy a diák munkavállalók nagy többsége év közben heti egy-két napot dolgozik, s ekképpen megkeres havi 25-30 ezer forintot. Nyáron viszont a fiatalok inkább egyhuzamban 2-3 hetet dolgoznak, ezzel is megalapozva a nyaralás költségeinek fedezetét. Jellemző az is, hogy az iskolások júniusban és júliusban vállalnak inkább munkát, az augusztust pedig pihenésre szánják. Év közben zömében az egyetemisták és a főiskolások vállalnak munkát, hétvégéken azonban a középiskolások is.

Az iskolaszövetkezet tapasztalatai szerint az informatikusok és az építészhallgatók könnyebben találnak szakmai jellegű elfoglaltságot, hiszen az ő tudásuk gyakorlatiasabb. A többiek inkább a klasszikusnak tekintett diákmunkákat vállalják el.

A Műegyetemi Iskolaszövetkezet diákmunkából származó árbevétele évről évre az inflációt meghaladóan növekszik, s ezzel együtt a dolgozók létszáma is bővül. Az elmúlt években azonban a fejlődés némileg megtorpant, ami egyrészt a gazdasági növekedés lassulására, másrészt a diákhitel bevezetésére vezethető vissza. Jelenleg mintegy 10 ezer regisztrált tagja van, közülük négyezren "aktívak", azaz olyanok, akik rendszeresen vagy alkalomszerűen dolgoznak. Havonta átlagosan 600 diák munkavállaló dolgozik a szövetkezet által felajánlott munkahelyeken.