A magyar uniós csatlakozáskor – várhatóan 2004. május 1-jén – lép hatályba az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény. Az Országgyűlés a törvényt annak érdekében alkotta, hogy a közösségi szinten működő vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott munkavállalók megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő, más államban hozott döntésekről. Valamennyi közösségi szinten működő vállalkozásnál, illetve vállalkozáscsoportnál európai üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást kell kialakítani. Erre a törvény értelmében két úton nyílik lehetőség: vagy erre vonatkozó megállapodás alapján, vagy – megállapodás hiányában – az európai üzemi tanács kialakítására, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazásával.
A törvény hatálya és fogalmai
A törvény területi hatálya szempontjából nem csupán az Európai Unió tagállamait, de az Európai Gazdasági Térség (EFTA) államait is figyelembe kell venni. Jelenleg az EFTA-államok közül Norvégia, Izland és Liechtenstein sorolható az EU-tagállamokon kívül e térséghez. A közösségi szinten működő vállalkozás, illetőleg vállalkozáscsoport ezen államok területén működő telephelyei, illetőleg (al)vállalkozásai a törvény hatálya alá tartoznak, az ott dolgozókat tehát megilletik a törvényben szereplő képviseleti és konzultációs jogok.
A törvény a közösségi szinten működő vállalkozásokra, vállalkozáscsoportokra, illetőleg azok munkavállalóira terjed ki.
Közösségi szinten működő vállalkozás
Közösségi szinten működő vállalkozásnak minősül a tagállamokban működő olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább 1000 munkavállalót, és legalább két tagállamban tagállamonként legalább 150 munkavállalót foglalkoztat. Ebben az esetben három feltételről van szó: a munkáltató legalább két tagállamban foglalkoztasson munkavállalókat, a munkavállalói összlétszám legalább 1000 legyen, és ezen belül mindegyik tagállamra legalább 150 munkavállaló jusson.
Vállalkozáscsoport
A vállalkozáscsoport ellenőrző és ellenőrzött vállalkozásokból áll. Az ellenőrző vállalkozás tulajdonosi helyzete, pénzügyi részesedése vagy a vállalkozáscsoport tevékenységére vonatkozó szabályozás más rendelkezése alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni az ellenőrzött vállalkozásra.
Közösségi szintű vállalkozáscsoport
A vállalkozáscsoport közösségi szintűnek akkor minősül, ha a tagállamokon belül legalább 1000 munkavállalója van, továbbá különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik – egy tagállamban – legalább 150 munkavállalót, és a másik – egy másik tagállamban – legalább 150 munkavállalót foglalkoztat. A definíció tekintettel van a vállalkozáscsoport többszintűségére.
Központi vezetés
Központi vezetésnek minősül a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetében az ellenőrző vállalkozás vezetése, irányított vezetésnek az üzem, telephely vezetése, illetőleg – vállalkozáscsoport esetén – az (al)vállalkozás vezetése.
Kit terhel a kötelezettség?
A törvény rögzíti, hogy az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggő kötelességek – munkáltatói oldalon – kit terhelnek. Kötelezett lehet a központi vezetés, az irányított vezetés, ennek hiányában a képviselet (pl. ügyvédi iroda), illetőleg a vállalkozás azon telephelye, illetve a vállalkozáscsoport azon vállalkozása, amely a tagállamok közül a legtöbb munkavállalót belföldön foglalkoztatja.
A központi vezetés akkor minősül felelősnek, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye belföldön – Magyarországon – található.
Az irányított vezetés akkor jut szerephez, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye ugyan nem tagállamban van, de a központinak alárendelt vezetés – az úgynevezett irányított vezetés – Magyarországon működik. Ha irányított vezetés helyett csupán képviselet működik Magyarországon, azt kell felelősnek tekinteni.
Végül, ha a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban található, továbbá a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport nem jelöl ki képviselőt, azonban a tagállamok közül a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató üzeme, illetve – vállalkozáscsoport esetén – vállalkozása Magyarországon működik, ezt kell kötelezettnek tekinteni a munkáltatói kötelezettségek vonatkozásában.
Egyéb esetekben nem a magyar törvény alapján terhelik a munkáltatót az európai üzemi tanács, illetve az egyéb konzultációs mechanizmus létrehozásával kapcsolatos kötelezettségek, hanem annak a tagállamnak az európai üzemi tanácsról szóló törvénye szerint, ahol működik.
Extraterritoriális hatály
A törvény meghatározza azokat a területeket, amelyek szabályozásakor abban az esetben is alkalmazni kell a rendelkezéseit, ha a központi vezetés nem belföldön található. Idetartoznak:
– a belföldön foglalkoztatott munkavállalók létszámának megállapításával kapcsolatos munkáltatói kötelességek;
– a belföldi munkavállalók képviselőinek megválasztása,
– a belföldi munkáltatónak az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggő kötelességei, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményei;
– a belföldi munkavállalók képviselőinek védelme.
Ezek olyan részletkérdések, amelyeket akkor is meg kell oldani, ha a teljes európai üzemi tanács létrehozási folyamatát nem hazánkban vezérlik le.
A konzultációs fórumok létrehozása
Az európai üzemi tanács, vagy más megfelelő konzultációs eljárás létrehozását kezdeményezheti a központi vezetés, de kezdeményezhetik a munkavállalók is (érdek-képviseleti szerveiken keresztül, vagy közvetlenül oly módon, hogy legalább két tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott összesen 100 munkavállaló lép fel tárgyalási kezdeményezéssel a központi vezetésnél). A központi vezetés ezt követően a kézhez vett indítványokról tájékoztatja valamennyi vállalkozását vagy telephelyét.
Különleges tárgyalótestület
A tárgyalások lefolytatására létre kell hozni a különleges tárgyalótestületet. A különleges tárgyalótestület feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodást kössön az európai üzemi tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárás kialakításáról. Tagjai közé minden tagállamból egy képviselőt kell küldeni, így a tagok legfeljebb tizennyolcan lehetnek, de három főnek mindenképpen lennie kell.
Attól függően, hogy az összes munkavállaló hány százaléka koncentrálódik egy-egy tagállamra, lehetőség van súlyozásra is. Két képviselőt küldhetnek azon tagállami munkavállalók, ahol a vállalkozás munkavállalóinak legalább negyede; hármat azok, ahol legalább fele; négyet azok, ahol legalább háromnegyede dolgozik. A tagokat és póttagokat vagy a nemzeti üzemi tanács, vagy a munkavállalók közössége jelöli.
Ha a különleges tárgyalótestület tagjai ismertté váltak, a központi vezetés feladata a résztvevők adatainak megküldése abból a célból, hogy a különböző nemzetek küldöttei egymással felvehessék a kapcsolatot. Ezt követi az első tárgyalás, melyre a központi vezetésnek kell kiküldenie a meghívókat. Ezt megelőzően a különleges tárgyalótestület zárt ülést tart.
Ha a központi vezetés az indítvány benyújtásától számított 6 hónapon belül a tárgyalások megkezdését elutasítja, a törvény alapján jön létre az európai üzemi tanács.
Itt kell megemlíteni, hogy a különleges tárgyalótestület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi költség, továbbá a különleges tárgyalótestület munkájának megfelelő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt költségek a központi vezetést terhelik.
Együttműködés a tárgyalási folyamatban
A központi vezetés és a különleges tárgyalótestület a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve köteles eljárni. A tárgyalási folyamat – szerencsés esetben – megállapodás kötésével zárul. A megállapodás szólhat európai üzemi tanács megalakításáról, vagy egyéb konzultációs mechanizmus létrehozásáról.
A törvény csak az előbbi esetet szabályozza részletesen, lévén a konzultációs mechanizmus kereteit a felek szabadon állapítják meg. A törvény csak annyit mond, hogy meg kell állapodni különösen arról, hogy a munkavállalók képviselői a részükre nyújtott tájékoztatás tartalmáról milyen módon folytathatnak egymás között tárgyalásokat, illetve milyen eljárásban és módon közölhetik javaslataikat és kifogásaikat a központi vezetéssel vagy más, alkalmas vezetői szinttel. A tájékoztatásnak pedig ki kell terjednie a határokon átnyúló valamennyi olyan ügyre, amely a munkavállalók érdekeit jelentősen befolyásolja.
Megállapodás
Az európai üzemi tanácsról szóló írásba foglalt megállapodás kötelező tartalmi elemeit viszont részletesen felsorolja a jogszabály. Így a szerződésnek tartalmaznia kell
– a közösségi szinten működő vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok azon telephelyeit, illetve vállalkozásait, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed (ideértve a tagállamok területén kívül lévő telephelyeket vagy vállalkozásokat is);
– az európai üzemi tanács összetételét, tagjainak számát, a póttagok számát, a tisztségek elosztását, valamint megbízatásának időtartamát;
– az európai üzemi tanács jogkörét és a tájékoztatására, valamint a vele való konzultációra vonatkozó eljárás rendjét;
– az európai üzemi tanács üléseinek helyszínét, gyakoriságát és időtartamát;
– az európai üzemi tanács rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket;
– a megállapodás időbeli hatályát és a megállapodás újratárgyalása során követendő eljárást;
– a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkező változások esetén irányadó eljárást.
A tárgyalások elutasítása
Nem minden esetben zárul azonban megállapodással a tárgyalási folyamat. Sőt, nem is biztos, hogy elkezdődik. A törvény értelmében ugyanis nem csupán a központi vezetés utasíthatja el a tárgyalások megkezdését, de a különleges tárgyalótestület is dönthet úgy a szavazatok legalább 2/3-os többségével, hogy nem kezdi meg a központi vezetéssel a tárgyalásokat, illetve ha már elkezdődtek, megszünteti azokat. Ezzel a döntéssel a különleges tárgyalótestület magát is megszüntetni. Újbóli megalakítására legfeljebb 2 év elteltével kerülhet sor, feltéve hogy a különleges tárgyalótestület és a központi vezetés ennél rövidebb határidőben nem állapodott meg.
Az európai üzemi tanács működése
A törvény lép a megállapodás helyébe abban az esetben, ha a központi vezetés az indítvány benyújtását követő hat hónapon belül a tárgyalások megkezdését elutasítja, vagy a tárgyalások három éven belül nem vezetnek eredményre. Természetesen a felek is dönthetnek úgy, hogy egyetértenek a törvényi szabályokkal, és azok alapján kívánják az európai üzemi tanácsot létrehozni és működtetni.
Az ily módon létrejött európai üzemi tanács legalább 3 és legfeljebb 30 tagból – munkavállalói képviselőből – áll. Minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldenie az európai üzemi tanácsba. Itt is él az arányosítási szabály, csak itt 3, 5, 7 tag kerül a tanácsba azokból a tagállamokból, ahol a munkavállalói összlétszám negyedét, felét, háromnegyedét foglalkoztatják.
Az európai üzemi tanács tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is. A jelölés a (központi) üzemi tanács(ok), illetve a munkavállalók közösségének feladata. Ennek során figyelemmel kell lenni a nők és a férfiak arányának megfelelő reprezentációjára. A választások lebonyolítása a 3 tagú, a munkavállalók által közvetlenül választott választási bizottság feladata. A munkavállalói képviselő választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. Munkavállalói képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki a munkáltatóval legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. Megfelelően irányadók a Munka Törvénykönyve üzemitanács-választásra vonatkozó szabályai.
Mandátum
Az európai üzemi tanács tagjának megbízatása 3 évre szól. A törvény rendezi a megbízás megszűnésének eseteit (időtartam lejárta, lemondás, visszahívás, vezetői állás elvállalása, munkaviszony megszűnése, telephely vagy vállalkozás önállósodása vagy – bár ezt a törvény nem említi – a képviselő halála). A visszahívás kezdeményezésére a tagot jelölő üzemi tanács tagjainak legalább 30 százaléka jogosult, és erről szavazást kell tartani. Mindezekben az esetekben lép előtérbe a már korábban megválasztott póttag.
A munkavállalói létszám változása
Az üzemi tanács működését nem csupán az (al)vállalkozások, telephelyek kiválása, eladása, önállósulása, de a munkavállalói létszám változása is befolyásolja. Előfordulhat például hogy a jövőben nem abban a tagállamban dolgozik a munkavállalók legalább fele, mint korábban. Ez kihat a tagállami munkavállalók által az európai üzemi tanácsra. Ezért a törvény előírja, hogy a központi vezetés évente megvizsgálja, hogy az egyes tagállamokban a foglalkoztatott munkavállalói létszám változott-e oly mértékben, amely az európai üzemi tanács létszámának, illetve összetételének a változását eredményezi. Ha ennek alapján változás szükséges, az európai üzemi tanács kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, hogy az érintett tagállamokban megfelelő létszámú tagot válasszanak az európai üzemi tanácsba.
Vezetés
Az európai üzemi tanács élén elnök és elnökhelyettes áll, továbbá egy ügyvezető működik az elnök mellett. Ha az európai üzemi tanács 9 vagy ennél több tagból áll, ügyvezető helyett háromtagú ügyvezető bizottságot kell választani.
Tárgyalás
A központi vezetés az európai üzemi tanács megválasztását követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg az európai üzemi tanács tagjait. Az európai üzemi tanács évente legalább egy alkalommal tárgyal a központi vezetéssel annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon, és konzultáljon a központi vezetés által összeállított jelentés alapján a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról (ideértve a pénzügyi helyzetet, a struktúrát, az üzleti tevékenységet, a termelési és üzleti kilátásokat, a befektetéseket, az új munkamódszerek bevezetését, a termelés áthelyezését, a telephelyek vagy vállalkozások összevonását vagy szétválását, a foglalkoztatási helyzetet, a csoportos létszámcsökkentést stb.). Az olyan kérdéseket, amelyek a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport egészét, vagy a különböző tagállamokban található legalább két telephelyét, illetve vállalkozását érintik, meg kell tárgyalni az európai üzemi tanáccsal.
Garanciák
A törvény meghatároz bizonyos garanciális, illetőleg a működést elősegítő rendelkezéseket, így a költségviselésre, a titoktartásra, a képviselők munkajogi védelmére, befolyásolásának tilalmára, valamint a felmerülő ellentétek bírósági rendezésére vonatkozóan.
Költségek
Az európai üzemi tanácsnak a feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt működési költségei a központi vezetést terhelik, ideértve pl. a hivatali helyiségeket, dologi eszközöket, hivatali személyzetet, továbbá tolmácsokat, utazási és tartózkodási költségeket.
Mentesülés a munkavégzés alól
Az európai üzemi tanács tagja a feladatai ellátásához szükséges időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díj illeti meg.
Titoktartás
Az európai üzemi tanács tagja és póttagja a tudomására jutott üzleti vagy üzemi titkot harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az érdek-képviseleti tevékenységén kívül. Ez a kötelezettség megbízatása megszűnése után is terheli, nem áll fenn azonban a többi tanácstaggal, a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselőivel, a vállalkozások vezető szerveiben vagy felügyelőbizottságában lévő munkavállalói képviselőkkel, a tolmáccsal, valamint a munkáját segítő szakértővel szemben. E kötelezettség továbbá mindazokat terheli, akik ily módon jutottak a bizalmas információk birtokába.
Munkajogi védelem
Az európai üzemi tanács, valamint a különleges tárgyalótestület Magyarországon foglalkoztatott tagjának és póttagjának munkajogi védelmére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Tilalmak
Tilos akadályozni, illetve korlátozni vagy befolyásolni a különleges tárgyalótestület vagy az európai üzemi tanács megalakítását és tevékenységét, továbbá a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítását és annak lefolytatását.
A törvény kifejezetten tiltja, hogy mind a különleges tárgyalótestület, mind az európai üzemi tanács tagját, mind az érdek-képviseleti tevékenységben részt vevő egyéb munkavállalói képviselőket, illetve tevékenységüket akadályozzák, korlátozzák, hátrányok vagy előnyök kilátásba helyezésével befolyásolják.
Jogvita
A törvény kimondja, hogy az európai üzemi tanács létesítésére, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítására irányuló megállapodással, valamint az európai tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos jogvitában a bíróság 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. Meghatározza a bíróság illetékességének alapjául szolgáló szempontokat is.
