Elektronikus kormányzat

Minthogy a vállalkozók a háztartásoknál jobban élhetnek az internet lehetőségeivel, most még elsősorban számukra érdemes a kormányzati elektronikus kapcsolatot fejleszteni. Annál is inkább, mert e kör – egyelőre – csak korlátozottan kapcsolódhat be az e-kormányzatba: ez idő szerint – először és egyelőre Budapesten – a helyi iparűzési adó bevallása történhet a világhálón keresztül. A számítógépes rendszer ellenőrzi, hogy ez helyesen történt-e, s visszaigazolja, ha megfelelt az előírásoknak. Ha igen, akkor az internetes bevallás kinyomtatható, majd ha az adózó aláírta, akkor postára adható. Elektronikusan abban az esetben lesz elküldhető, ha az aláírást hitelesítő szolgáltató rendszer is működik.

A vonatkozó törvény már lehetőséget teremt a digitális aláírásra, az elektronikusan hitelesített államigazgatási papírok pedig a múlt év októbertől közokiratnak minősülnek. Fontos továbbá, hogy az államigazgatás dokumentumait hitelesítő rendszer – az ígéretek szerint – egy éven belül feláll. Ezzel szemben a magán- és jogi személyek részére hitelesítést szolgáltató szervezet(ek) vélhetően később kezdik meg működésüket.

Mindezen példák azt jelzik, hogy bár az e-kormányzat területei rendkívül kiterjedtek lehetnek, portáljai egyelőre a tájékoztatásra szorítkoznak. Azaz: az interaktivitás, a kétoldalúság nem jellemző. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy – ha a kormányzat összes lehetséges szervezeti egységére gondolunk – a tájékoztatási feladat is hatalmas. Ráadásul az sem mellékes, hogy miként is lehetne interaktivitásról beszélni, ha például Magyarországon több száz önkormányzat nem tud rácsatlakozni a világhálóra. S amíg ez így van, addig a központi kormányzati portál is csupán "félkarú óriás", hiszen nem töltheti be hivatását. Azt nevezetesen, hogy rajta keresztül a kormányzati adminisztráció minden szintjéig eljuthasson az, aki ügyet intéz, vagy tájékozódni kíván.

Munkaügyi portál

Az elektronikus kormányzat keretében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak (FMM) is – "www.fmm.gov.hu" elérhetőséggel – elindul a saját portálja, amely az aktuális pályázatokról, valamint a tárcát érintő friss hírekről informál.

Az FMM természetesen a kormányzati portálról is elérhető. A látogató a szaktárca honlapján a minisztériummal kapcsolatos fontos adatokat találja meg. Ezzel azonban az ügyleírások – jogi és más természetű kérdések – gyakorlatilag ki is merülnek, jóllehet a kormányzati portál egyik erős oldala éppen az úgynevezett ügyleírások gazdag tárháza. A portál ügyleírásai között szerepelnek például a munkavállalással kapcsolatos tudnivalók, de ezen belül számos – alpontba rendezett – részinformáció is elérhető.

Az ügyleírás rovat tartalmilag olyan gazdag a kormányportálon, hogy már-már nem is érdemes a tárcák honlapjain keresgélni. A rovat szándéka szerint az egyes élethelyzetekhez kapcsolódó ügyintézések menetét ismerteti, illetve a jogszabályi hátteret világítja meg: letölthető iratmintákkal. A rovaton belül igen jól használhatja minden munkaadó a szociális, az egészségügyi, a nyugellátás, az adózás, az illetékfizetés, az okmányok, az engedélyek, illetve a nyilvántartások rubrikákat is.

Szolgáltatás és keresés

A kormányzati portál érdemi részei továbbá – az ügyleírások mellett – a szolgáltatások és a keresőprogram. Mint fentebb említettük, innen a minisztériumok is elérhetők, ugyanakkor a portál a szaktárcák – köztük az FMM – tevékenységéről is kimerítő ismertetéssel szolgál. Tájékoztat a miniszter feladatairól, továbbá a foglalkoztatáspolitika, a bérpolitika és az emberierőforrás-fejlesztés aktuális kérdéseiről. Mindehhez számos, klikkeléssel elérhető hír kapcsolódik.

A kormányzati portálnak igen hasznos része még a cégkereső, illetve azzá válhat a "fórum" nevű ablak, ahol a portál használója észrevételeit is közölheti, és – miként az ilyen fórumokon szokásos – mások tapasztalatairól is tudomást szerezhet. Ez már csak azért is hasznos lehet, mivel a portált üzemeltető és fejlesztő technikai-szerkesztői apparátustól – az újságíró tapasztalata szerint – nemigen lehet információhoz jutni. Mindenesetre a portálon – mint általában az ilyeneken – elhelyezték azt a klikkelhető szövegablakocskát, ahol a gyakorta megfogalmazott kérdések és az ezekre adott válaszok találhatók.

Hatékonyabb adminisztráció

Természetesen idővel minden állampolgár számára lehetővé kell tenni az internetezést. Például azért, hogy on-line végezhesse el mindazt, amit eddig utazások révén, illetve telefonon vagy postán intézett. Az e-kormányzat lényege éppen abban áll, hogy hallatlan mértékben növelheti a vállalkozói és állampolgári adminisztrációs munka hatékonyságát, gazdaságosságát.

A lehetőséget azonban nemcsak megteremteni kell, hanem megismertetni is. Egyelőre meglehetősen szerény az ilyen jellegű tájékoztatás, jobb esetben a különböző portálok révén szerezhetünk ismereteket. Ennek azonban alapvető feltétele a számítógép és az internet használatának – legalább "alapfokú" – ismerete.

Mindeközben a központi kormányzati portál sem végleges konstrukció: tervek szerint funkcióinak egy része egy másik, az eMagyarország portálra kerülne. (A portál egyelőre a tervekről, az e témában született cikkekről, hírekről informál.) A közigazgatási ügyek "kikötője" azonban továbbra is az e-kormányzat nevű portál (www.ekormányzat.hu) marad. Némi túlzással azt kell tehát mondanunk, hogy ez utóbbi portál bizonyos mértékig még mindig kísérleti fázisban van, igaz: alig több egyévesnél. "Születése" arra az időre tehető, amikor az Európai Unióban napirendre került az ilyen funkciójú portálok – egyébként sok problémát feltáró – vizsgálata. A valós képhez persze az is hozzátartozik, hogy az Unió illetékes miniszterei a vizsgálat előtt alig egy évvel döntöttek arról, hogy ki kell alakítani a tagországok "e-kormányzati" munkáját. Ráadásul olyan felépítést javasoltak, amely a portálokat bizonyos fokig egységessé és ezáltal összehasonlíthatóvá is teszi.

Európai előny

Ami az on-line közszolgálatot illeti, Európában már igen jelentős fejlődés következett be. Az Európai Bizottság felmérése szerint az elérhetőség és az interaktivitás elérte az 55 százalékot az elektronikus kormányzatban.

Az EU tehát helyesen tette, hogy első akcióterve után egy másikat is meghirdetett. E második program már a komparatív értékelés elvét fogalmazza meg, és olyan segítséget ígér, amelynek révén a tagállamok meghatározhatják az elektronikus kormányzat önmaguk által helyesnek ítélt gyakorlatát.

Megjegyzendő, hogy az e-kormányzat – széles értelemben – már egy évvel ezelőtt 8 ezer szájton keresztül kommunikált a 18 nyugat-európai országban, a kormányzati adminisztrációnak pedig összesen mintegy 10 ezer csatornája van: minden kis helyi hivatalt, szolgáltatót beleértve. A működőképes, használható szájtok mennyisége pár hónap alatt mintegy félezerrel bővült, azaz a hatékony on-line kommunikációs eszközök havonta több mint százzal növelik a számukat. Egyébként teljesen érthető az Unió azon szándéka, hogy ezek a portálok nagyjából megfeleljenek a szabványi kritériumoknak, máskülönben a felhasználók – nemritkán a különböző országokból – nehezen igazodnak el közöttük.

Egységes ügyintézés

E nyilvánvaló kívánalmak ellenére is elmondható azonban, hogy rendkívül nehéz megtervezni az egész kormányzati adminisztráció elektronikus kommunikációját, ügyintézését. A legfőbb követelmény az egységesítés. Ez pedig nyilvánvalóan számos nehézséget felvet.

A portálok ugyanis a lakossághoz, de még inkább talán a különböző vállalkozásokhoz szólnak. Segítségükkel a lakosság esetleg csak adóügyeit intézi idővel – és csak a szükséges határidőkre -, a vállalkozások viszont számtalan ügyintézési kapcsolatban állnak a kormányzati szervekkel szinte nap mint nap. Indokolt tehát, hogy a cégekről és az ingatlanokról kialakított adatbázisok a kormányzati portálon kapjanak helyet. Hasonlóképpen erre a portálra érdemes "rátelepíteni" a közbeszerzéseket vagy az áfabevallásokat is.

Emellett persze a kormány is létrehozhatja a maga tájékoztató portálját. Utóbbi "gazdájának" (miniszterelnökség), valamint a fenntartásáért és fejlesztéséért felelős szakembereknek tisztázniuk kell: mire terjedjen ki a kormányról szóló portál kommunikációja. Ismertető lapokról legyen-e szó, vagy lényegében e portálról lehessen megközelíteni az egész államigazgatást, azaz: tegyen-e lehetővé széles körű ügyintézést.

A kormányportált alighanem sehol sem képzelik el úgy, hogy csak a kormány dolgairól tájékoztasson. Sokkal inkább az államigazgatás különböző szegmenseinek kell megjelenniük. S nem egy, hanem több portálon, hiszen a közszolgálati ügyekben érintettek nem feltétlenül azonnal a miniszterhez akarnak menni, hanem a helyi szerveknél várnak orvoslást. Következésképp e portáloknak átláthatónak és világosnak, felhasználóbarátnak kell lenniük. Ez viszont azt is jelentheti, hogy az elektronikus kormányzati munka követelményeihez igazodva – esetleg – át kell szervezni a belső struktúrákat, s szervezettebbé kell tenni a kormányzati munkát.

Folyamatos frissítés

Egy közszolgálati, kormányzati adminisztrációs portálnak (és most nem a központi kormányzati, hanem például önkormányzati portálról van szó) frissnek és olvashatónak kell lennie. Megfelelően kell utalnia azokra a helyekre (oldalakra), amelyek további információkat nyújtanak. Ha a portál csak egy kirakat, akkor nem tölti be rendeltetését: frissessége, olvashatósága, remek felépítettsége dacára csak egy reklámeszköz.

Alapvető követelmény tehát – például – a kereső. A francia tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormányzat szervei (beleértve az önkormányzatokat) előreszaladtak, azaz gyorsan el akarták készíteni oldalaikat. S ezeknek közel a fele keresővel sem rendelkezik. De majdnem ennyi portálról hiányzik a szájttérkép, aminek következtében nehéz kiböngészni, hova is kellene eljutni egy adott információért. E hiányosságok láttán a felhasználó hamar visszavonul.

S akkor még nem esett szó a tartalomról, a szájt nyújtotta egyéb szolgáltatásokról. Egyértelmű, hogy a kormányzati adminisztrációnak rendre ismétlődő bizonylatokat kell benyújtani. Továbbá – az adott esetekre – meg kell találni a hatályos rendelkezéseket is.

A szolgáltatások pénzbe kerülnek. Az elektronikus kormányzat programjának megvalósítására 2001-2002-ben mintegy 12 milliárd forintot különítettek el. A kormányzati portálok elvileg kérhetnek anyagi ellenszolgáltatást a polgároktól, s főképp a vállalkozásoktól, kérdés azonban, hogy mire. Ugyanis alapvető feladatuk a tájékoztatás, mert máskülönben a kormányzat nem szolgálja a társadalmat. Ugyanakkor az állami adminisztráció – például illetékek formájában – pénzt szedhet be. Elvileg elképzelhető, hogy az illetékek lerovása is on-line módon valósul meg a kormányzati portálok valamelyikén, esetleg többön.

Ez azonban még a messzi jövő, hiszen meglehetősen nehézkesen terjed az elektronikus fizetés. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg a kormányzatok (beleértve az önkormányzatokat) elég nagy létszámú fizetett adminisztrációt tartanak fenn, ám a portál lehetőségei – idővel – a létszámcsökkentést is kikényszeríthetik.

On-line adóbevallás

Az is nyilvánvaló, hogy az elektronikus fizetés lehetőségének bővülése a kormányzati portálok fejlődésére is kihat. Szó volt róla, hogy a kormányzati portálok egyik elsődleges célja az adóbevallások lehetővé tétele lesz. Ettől már csak egy lépés, hogy magát az adót is on-line szedjék be.

A kormányzati portálról – egyelőre – a különböző minisztériumok meglehetősen vegyes képet mutató portáljai érhetők el. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján keresztül például cégadatokhoz lehet jutni – térítésért.

Ami a fizetést illeti, vissza kell kanyarodni az adóbevallás, illetve az aláírás, pontosabban a hitelesítő szolgáltató hiányának problémájához. Budapest és Pest megye kiemelt adózói számára azonban e probléma megoldódik. Az APEH – úgy is, mint az előírások hitelesítésére részben alkalmas szervezet – több százmillió forintért létrehozott egy csipkártyával működő hitelesítő rendszert. Ez segíti elő az aláírások hitelesítését. A kártyákat – a bevallás elkészítésének segítésére – mintegy félezer nagy adózónak bocsátják rendelkezésére.

Fejlesztési források

Egy felmérés szerint az Európai Unió kormányai 2001-ben mintegy 1,3 milliárd dollárt fordítottak informatikai fejlesztésekre. E befektetéseket – a jövőbeni fejlesztésekre fordítandó további dollármilliárdokkal együtt – társadalmi célú kormányzati beruházásoknak kell tekinteni. Mivel azonban – az információk fontossága miatt – a látogatók széles köre "szokik rá" a kormányzati portálok lehetőségeinek kihasználására, ez felkeltheti a reklámozók érdeklődését is.

Manapság persze még nem igazán lehet számítani erre. Elég nehéznek látszik ugyanis a reklámcélok és a kormányzati üzenetek összehangolása. A kormányzati portálokon nem is jellemző a reklám. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal weboldalán például – amely vélhetően a leglátogatottabb az ilyen kormányzati oldalak között – semmiféle reklám nincs. Ezzel együtt, vagy épp ezért igen áttekinthető, praktikus, ugyanakkor csatlakozási lehetőséget is kínál a Pénzügyminisztériumhoz és a nagy kormányzati portálhoz.

Mint az előzőekben utaltunk rá, a hazai kormányzati portál átalakulás előtt áll. Valószínű azonban, hogy nem ez az első és az utolsó komolyabb változás, mint ahogyan az is feltételezhető, hogy a mindenki – s nem csupán a kormány kommunikációja – számára jól használható portál kialakítása hosszú éveket vesz majd igénybe. Mindeközben pedig az ország uniós környezetbe kerül, s ezzel együtt a portál(ok)nak is ebben az új közegben kell majd "helytállniuk".

Ma még persze nehéz megbecsülni a polgárok és a vállalkozók által is maradéktalanul jól használható portálrendszer létrejöttének idejét. Fontos azonban, hogy e folyamat kezdetét vette.