Talán nem túlzás azt mondani, hogy a bőség zavarával küszködik az, aki az uniós csatlakozással kapcsolatban információkat kíván összegyűjteni, hiszen ma már rendkívül gazdag és szerteágazó e téma irodalma. Ugyanakkor a kormányzati szervek, illetve a különféle állami és civil szervezetek, valamint az alapítványok is rendeznek olyan találkozókat a fővárosban és országszerte, amelyek keretében nemcsak meghallgatni lehet e témáról szóló tájékoztatókat, hanem fel lehet tenni a napi életre vonatkozó kérdéseket is, s szakértőkkel lehet vitázni a várható nehézségekről.

Háromlépcsős felkészítő

A csatlakozási felkészülés gazdasági vonatkozásának egyik kormányzati felelőse a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), amely a partnerekkel közösen háromlépcsős programot dolgozott ki. Ennek első, alapozó szakaszában is többféle eszközzel próbálják tájékoztatni az érintetteket. Így a tárca országos előadás-sorozatot szervezett, illetve szervez a vállalkozások számára, s ennek keretében a különféle szakterületeket érintő várható változásokat próbálják áttekinteni.

E rendezvénysorozat gyakorlatilag lefedi az egész országot, hiszen minden nagy és kisebb - regionális szempontból fontos - városban megrendezték, illetve megrendezik. A sorozat rendezvénynaptára megtekinthető a gazdasági tárca honlapján, illetve a minisztériumhoz tartozó intézmények képviseletein - mint például az ITD Hungary Euro Info központjaiban. De minderről a Külügyminisztérium támogatásával működő Európai Információs Pontok elnevezésű irodahálózatnál is - szám szerint 19 működik az országban - tájékozódni lehet, mint ahogyan a kamaráknál, illetve a különféle szakmai szervezeteknél - IPOSZ, KISOSZ - is érdemes érdeklődni, hiszen e szakmai testületek szervező partnerei a minisztériumnak.

A GKM számos kiadványt készített a hazai cégeknek, a vállalkozásoknak, amelyekben a gazdaság fő területeit érintően információkat kínál az EU gyakorlatáról. Ezek sorába tartozik az "Iránytű" címmel kifejezetten a kis- és középvállalkozások (kkv) számára készült kiadvány, amely bár címszavakban, de áttekinti a vállalkozók számára legfontosabb területeket.

Egyenlő esélyekkel

Ebből az anyagból tudható meg például, hogy az EU-csatlakozást követően a társaságoknak levélpapírjaikon, megrendelőlapjaikon fel kell tüntetniük - egyebek mellett -, hogy mely cégbíróságon tartják nyilván a céget, s hol van a székhelyük. Ha pedig felszámolás alatt állnak, akkor természetesen ennek tényét is jelezniük kell.

A vállalkozásoknak a csatlakozást követően rendelkezniük kell az egész Unióra kiterjedő áfaazonosító számmal, amelyet a vevő áfaazonosítójával a számlákon kell feltüntetni. Hasonlóképpen nagy vonalakban, de a legfontosabb információk megtudhatók továbbá például a fogyasztóvédelemről, a szakképzésről, a környezetvédelemről, a termékfelelősségről vagy éppen a terméktanúsításról. Gyakorlatilag ugyanezen témaköröket veszi végig az a négyszáz oldalas kiadvány is, amely szintén a kis- és középvállalkozásoknak szól, ám ezek közül is azoknak, amelyek már részleteiben is kíváncsiak egy-egy szakterületet érintően az EU gyakorlatára.

Az alapozó szakasz feladata, hogy a kis- és középvállalkozásokat megismertesse a Széchenyi Vállalkozásfejlesztő Programmal, amelyet - összhangban a Kisvállalkozások Európai Chartájával - a kormányzat kifejezetten a kkv-k megsegítésére indított. A program célja, hogy egyrészt elősegítse a növekedésben lévő cégek további fejlődését, a hazai és a külföldi piacokon való terjeszkedését. Másfelől a stagnáló, de életképes vállalkozásoknak is lehetőséget kínál ahhoz, hogy megerősödjenek a piacon. A harmadik feladatcsoport a hátrányos helyzetű vagy hátrányos térségben működő vállalatok esélyegyenlőségének megteremtése.

Támogatási eszközök

A 2003-2006 közötti időszakot felölelő program többféle módon kínál segítséget. Így az eszközök között megtalálhatók a vissza nem térítendő támogatás, újfajta hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciók, illetve visszatérítendő támogatások. A mikrovállalkozások e program részeként vehetik igénybe a Széchenyi-kártyát, amellyel maximum 5 millió forint forgóeszköz-finanszírozási hitel kapható. Hasonlóképpen a finanszírozási gondokat hivatott enyhíteni a Technológiai Felzárkóztatási és Beruházási Hitelprogram, amely 10-15 éves futamidőre összesen 120-150 milliárd forintot ajánl fel. Akik nem rendelkeznek e lehetőség igénybevételéhez szükséges saját forrással, azok állami kockázatitőke-társaságokon - Kisvállalkozás Fejlesztő Pénzügyi Rt., Beszállítói Befektető Rt., Corvinus Rt., regionális fejlesztési társaságok - keresztül juthatnak tőkéhez.

Szintén az alapozó szakasz feladata az úgynevezett "vállalkozói tükör, üzleti stratégia" elkészítése: az ehhez összeállított segédanyag révén. Ezzel a tárca szándéka az, hogy a vállalkozások szembesüljenek a várható változásokkal. A tapasztalatok szerint egyébként e teszt elkészítése során a vállalkozók első alkalommal vehetik számba, hogy mire is kell felkészülniük. Azaz: képet kapnak arról, hogy milyen, az üzletmenetet befolyásoló változások várhatók a csatlakozás után a szabályozásban, az üzleti partnerkapcsolatokban, milyen új lehetőségekkel és új versenytársakkal kell számolniuk, illetve milyen konkrét intézkedések szükségesek a lehetőségek kihasználásához.

A GM a felkészítések második, intenzív szakaszában félnapos szemináriumokat szervez, amelyek több részből állnak. Először rövid előadások hangzanak el a kormány által adott, az EU-csatlakozást segítő lehetőségekről, a közérdekű uniós tudnivalókról. E körbe tartozik például az adópolitika, a vámpolitika, illetve az EU-s pályázati, valamint az információszerzési lehetőségek részletezése. Továbbá olyan gyakorlati információk is elhangoznak, mint a kapcsolatépítés mechanizmusa az EU-val.

Oktatószemináriumok

Ezt követően a szeminárium résztvevői szakmák szerint 2-3 szekcióban folytatják a munkát, amíg végül kiscsoportos konzultáció és tréning zárja a felkészítést. A szeminárium végeztével ismét lehetőség nyílik a "vállalkozói tükör" elkészítésére. A felkészülés harmadik szakaszában viszont az ismeretek szinten tartása, aktualizálása, továbbfejlesztése a feladat. Ebben aktív szerep hárul a szakmai szervezetekre, a kamarákra, az ITDH regionális szervezeteire, amelyek különféle eszközök igénybevételével tájékoztatják az érintett vállalkozásokat a következő hónapokban.

Igen bőséges felkészítő anyaggal rendelkezik az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Az egyik az "Egyéni vállalkozások alapítása az EU országaiban" című, a KISOSZ támogatásával készült, több mint 200 oldalas kiadvány. Ez országonként tekinti át a vállalkozások alapításának feltételeit. Minderre azért volt szükség - vélik az IPOSZ-nál -, mert 2001. július elsejétől már minden magyar állampolgárnak lehetősége van külhoni egyéni vállalkozás alapítására, így talán akadnak olyanok Magyarországon, akik nyelvet is beszélnek, s úgy vélik: külföldön kívánnak vállalkozni. Az e gondolattal kacérkodóknak mindenképpen érdemes áttekinteni e kiadványt, és kellőképpen tájékozódni - javasolják a szerkesztők.

Regionális tanfolyamok

Az IPOSZ tananyagsorozatában jelent meg - 16 füzetben - az a felkészítő tájékoztató, amely a gazdasági élet egészét kívánja átfogni, és felvázolja, hogy mire lehet számítani az egyes területeken. Így például a sorozat egyik füzete a lobbizási tevékenységgel foglalkozik, amelynek várhatóan megnő a szerepe a csatlakozást követően. Ugyanakkor kitér a szociális párbeszéd kis- és középvállalatokat érintő vonatkozásaira is.

A sorozat további füzetei például az európai társasági és versenyjoggal, az európai szabványosítási rendszerrel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelmi elvárásokkal foglalkoznak. A sorozat utolsó tagját kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások felkészítésére szánták a szerkesztők, amelyből olyan területek követelményeiről nyerhető információ, mint például a környezetvédelem számos vonatkozása vagy éppen a munkavédelem, illetve az adózás.

Az IPOSZ egyébként is aktív szerepet vállal az EU-csatlakozás előkészítésében, hiszen - a kiadványok elkészítésén túl - már a múlt évben 21 regionális felkészítő tanfolyamot szervezett, illetve szervez az idén is.

Emellett megkezdődtek az előkészületei annak az öt szakmacsoportban elkészülő kiadványsorozatnak, amely a 2003 őszétől induló szakmai felkészítés segédanyaga lenne. Az öt szakmacsoport a következő: építő-, fém-, faipar, gépjárműszerelés, illetve a vegyes szakmák. E füzetekből már megtudható lesz, hogy például mire kell számítania a kőművesnek, a szobafestőnek, a hegesztőnek, az asztalosnak vagy éppen a fodrásznak 2004. május 1. után.

Partneri kapcsolatok

A szervezet aktivitását jelzik az idei év további részében tervezett feladatok, amelyek között a Business Support II. program is megtalálható. Ennek keretében 14 hazai szakember továbbképzésére kerül sor hét szakterületen. Ezek: a minőségbiztosítás és az ehhez kapcsolódó menedzsmentképzés, a környezetvédelem, a szociálpolitika és a foglalkoztatás, a munkahelyi biztonság, a szabványügy, a tanúsítás és a felnőttképzés.

A felkészítés célja, hogy a résztvevők képezzék majd ki az egyes régiókban az ipartestület azon szakembereit, akik az adott témakörök tanácsadói lesznek. A projekt részeként szó van arról is, hogy 20 témakörben felkészítő füzetek készülnek. E munkában az Osztrák Gazdasági Kamara ipari és kézművesszekciója nyújt segítséget.

Szintén a gazdasági tárca partnereként segíti a felkészülést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), amely ezt a munkát már a Külügyminisztérium támogatásával 1996-ban megkezdte. Az elmúlt években - a felkészülés részeként - 26 kiadványsorozatot készítettek, illetve konferenciákat, előadás-sorozatokat szerveztek.

Az idén az év elejétől kezdődött a speciális szakmai felkészítés. Ekképpen például az építőanyag-kereskedelem, a villanyszerelés, az épületgépészet, az ács-, illetve az asztalosszakmákban dolgozók számára készültek speciális kiadványok. Az idei előadás-sorozat részeként - egyebek mellett - optikusok, fogtechnikusok, szálláshely-szolgáltatók, cukrászok, szakácsok, építőipari és szerelési vállalkozók számára nyújtanak hasznos információkat. A BKIK-ban egyébként úgy látják, hogy a vállalkozók körében alapvető gond van a szemlélettel, így munkájuk fontos része az általános mentális felkészítés és a szemléletváltás elősegítése.

Lépéselőnyben a kereskedők

Az uniós felkészülés aktív és folyamatos munkát igényel a kereskedelemben és a vendéglátásban annak ellenére, hogy a nagy multinacionális kereskedőcégek az elmúlt egy évtizedben már megtelepedtek Magyarországon. E munka komoly erőfeszítést jelent minden szakmai szervezetnek, így az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ), a kereskedőket és vendéglősöket tömörítő KISOSZ-nak, illetve az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ) is.

Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint sajátos helyzetben van a kereskedelem, ahol a multinacionális nagyvállalatok megjelenésével - ami jelentősen megemelte az ágazat foglalkoztatási képességét - mára már szinte "megvalósult" a csatlakozás az Unióhoz. A kereskedők ugyanis rákényszerültek arra, hogy az erős versenyhelyzethez alkalmazkodjanak, hiszen csak így tudtak, s tudnak ma is életben maradni. A kialakult szerkezethez természetesen a jogszabályi környezet is alkalmazkodott, így a harmonizáció is szinte teljes egészében megvalósult. Ekképpen minden uniós követelményt már nálunk is be kell - kellene - tartani. A tapasztalatok szerint a higiéniával vannak még problémák, ám ez sem a jogszabályi hiányosságokra vezethető vissza, sokkal inkább az előírások áthágása jelent problémát.

Néhány nyitott kérdés azért van, hiszen nem lehet még pontosan tudni, mi lesz az úgynevezett betétdíjas rendszerrel, ami a kereskedők számára a napi munkában igen fontos. Az EU-ban keretszabályozás létezik, ami ismert itthon, de a hazai gyakorlat részleteinek kidolgozása a következő időszak feladata lesz. Ugyancsak fontos kérdés, ám még nem teljesen tisztázott az úgynevezett letétdíjas rendszer megvalósítása. Ez például a roncsautók, az akkumulátorok, az elhasznált hűtőgépek visszagyűjtését érinti. E rendszer megvalósítása pluszköltséggel jár majd, amit a kereskedők vélhetően beépítenek az árba. A környezetvédelmi tárca egyébként e területen szigorú szabályozást kíván bevezetni, ám ma még ez is nyitott kérdés. A kereskedők egyébként leginkább a környezetvédelmi előírásoktól tartanak.

Versenyre készülnek

A kereskedelemben uralkodó kemény versenyhelyzetet jól mutatja, hogy manapság - éves szinten - a kiskereskedők 10-15 százaléka bezár, ám közel ennyi üzlet meg is nyílik. Ez azt jelenti, hogy több év távlatában várhatóan csökken a kis üzletek száma, hiszen a különbség évente néhány száz a bezárások javára. Drasztikus mozgások azonban e piacon nem várhatók sem most, sem a következő években. A kiskereskedelem számára egyébként kedvező irányzat bontakozik ki Nyugat-Európában, hiszen már tapasztalható a kisüzletek előretörése. Remélhetően ez néhány éven belül Magyarországon is érezhető lesz, s így ismét felfutással számolhat a szakma.

Vámos György egyébként úgy látja, hogy 2004. május 1-je után a szállítók között is erősödni fog a verseny a kereskedelemben, ami kedvező lesz a szakmának. Az árakban azonban általában nem várható jelentős mozgás, ám ez alól kivételt jelentenek az élelmiszerárak. E termékeket érintően akár le-, akár felfelé is lehet számottevő mozgás. Ám a versenytől a kisvállalkozóknak nem kell félni - véli Vámos György -, hiszen a versenytársak a lakókörnyezetben működő kisüzletekhez jutnak el a legnehezebben. A működési feltételek tehát a jövőben is hasonlóak lesznek, mint manapság.

Bár a kereskedelemben már több területen csatlakozásközeli helyzet alakult ki, az ÁFEOSZ fontosnak tartja tagjai felkészítését a 2004. május elseje után várható változásokra. Noha e munkát már az elmúlt években megkezdték, azért az utolsó évre is maradt teendő. Ezek szerint bizonyos tárgyi feltételek megteremtése a következő hónapok feladata lesz. Ezek között az üzletek technikai korszerűsítése, az egységes informatikai rendszer kiépítése, a COOP üzletlánc standardjainak fejlesztése, ezek betartatásának szigorítása a soron következő "lecke". A szervezet ugyanakkor oktatási csomagot is összeállít az uniós tudnivalókból. Továbbá tematikus előadásokat szerveztek és szerveznek, illetve számos kiadvány is készül tagjaik számára.

Képzési csomag

A komplex képzési csomag - amelynek elkészítése napirenden van - egyebek mellett az EU fogyasztói piacának helyzetével, a versenytársakkal, a várható gazdasági tendenciákkal, a korszerű kereskedelmi módszerekkel s a tagok számára elnyerhető támogatási lehetőségekkel foglalkozik. A képzési programot elkészítik a felső vezetők, a fiatal szakemberek, illetve a COOP-boltvezetők és helyetteseik számára is. A fiatal szakemberek képzését posztgraduális oktatás formájában tervezik, amelynek megvalósítását a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vezetőképző Intézetével közösen szervezik.

A HACCP - Hazard Analisys and Critical Control Points, amely az EU-ban 1993 óta ajánlott élelmiszer-biztonsági rendszer - nemcsak a kereskedőknek, de a vendéglátóknak is gondot okoz. Ezt ráadásul tetézi a szakma nem túl jó helyzete, hiszen a tőkeszegény vállalkozások többsége már ma is nehezen kapaszkodik meg a piacon. E kört a gyorsétkeztetőláncok megjelenése s a turizmus forgalmának csökkenése is sújtja. Ráadásul a Vendéglátók Ipartestülete szerint a jogszabályi környezet sem kedvez az ágazatnak. Így nem csoda, hogy a HACCP korábban tervezett 2003. január elsejei kötelező bevezetése nagy felháborodást, ellenállást váltott ki, hiszen ez komoly beruházást jelentett volna a vállalkozásoknak. Igaz, a haladék csak 1,5 éves, lévén az újabb bevezetés időpontja egybeesik a csatlakozás napjával.

Az ipartestület és a KISOSZ egyaránt úgy véli: ma még nem lehet tudni, hogy a HACCP-vel kapcsolatban pontosan mi az elvárás, hiszen ez az EU-tagországok számára is csak ajánlott. Ám az EU-gyakorlattól függetlenül ez az átállás nem lesz, nem lehet zökkenőmentes, főként a kis létszámú családi vállalkozásban üzemeltett vendéglők számára, hiszen a rendszer működtetése komoly adminisztrációs terhet is jelent. Emellett a bevezetés sikere attól is függ, hogy jelenleg milyen felszereltséggel működik egy-egy vendéglő. Ugyanis ettől függően kell, kellene lecserélni a berendezéseket az előírtaknak megfelelően.

Szakemberek szerint ez a saját tulajdonú üzletekben - ahol korszerűbb felszerelésekkel dolgoznak - kisebb anyagi teher lesz, ám a bérleményekben működő éttermeknél a beruházás ráfordítása valószínűleg tetemesebb összeget jelent majd.

Az ágazat pozíciója nem túl jó a csatlakozás előtt, hiszen a fent említett gondok mellett további nehézséggel is számolni kell. Nevezetesen 2004. január elsején jár le az a tízéves védettség, amit a bérleményben működő vendéglők kaptak még az előprivatizáció során az 1990-es évek elején. E határidő után a helyiség tulajdonos önkormányzata minden következmény nélkül felmondhatja a bérletet. Az érintett szakmai szervezetek jelenleg is dolgoznak e helyzet megoldása érdekében.

Emelkedő költségek

A csatlakozás előtt ugyancsak kezelendő problémák sora vár a közúti fuvarozókra is, főként azokra, akik részt vesznek a nemzetközi forgalomban. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének (NIT-Hungary) ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor elmondta: a csatlakozás előtt még több ellentmondást kell feloldani. Ezek közül talán a legszemléletesebb a munkaidő-előírásokra vonatkozik. Míg a Munka Törvénykönyve 8 órás járművezetést tesz lehetővé, addig az idevonatkozó nemzetközi egyezmény, az AETR ugyanezt kilenc órában határozza meg. Az egységes fellépés érdekében szükség lenne az ágazati párbeszédbizottság felállítására, a kollektív szerződés kidolgozására.

A fuvarozók egyébként az EU-csatlakozás után nem számítanak piacvesztésre, hiszen míg az unióbeliek komplexebb és így drágább szolgáltatást nyújtanak, addig a magyar vállalkozók jellemzően a hagyományos helyi szállítási piacon vannak jelen. Manapság mindkét szolgáltatástípusra van kereslet, így a vállalkozások, vállalkozók többnyire nem versenytársai egymásnak. Ugyanakkor - vélik a NIT-Hungarynál - 2004. május elseje után nálunk is számolni kell a bérek emelkedésével, a gépjárműadó újraszabályozásával, ami az adóterhek növekedését jelenti majd.

Szintén a költségek növekedését vonja maga után az útdíjak átalakítása. Emellett azonban a viszonylag öreg járműpark okoz fejfájást a hazai vállalkozásoknak. E probléma orvoslásához - még a csatlakozás előtt - szükség van az állami segítségre. Olyan pénzügyi konstrukció kellene, amely segítséget jelent például az autóbuszok rekonstrukciói során, a gépjármű-beruházások megvalósításában. Bár ez jelenleg nem működik, ám a GKM-ben már készül egy előterjesztés, amelynek célja, hogy megteremtse az e körben tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások pénzügyi támogatásának feltételeit. A forrásokhoz várhatóan a második félévben már hozzá lehet jutni. Emellett más műszaki előírásokat is be kell tartani. Ilyen például a járművek kötelező műszaki vizsgája. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a műszaki előírások változásaira is.

A szakmai szervezetek, a kamarák, az állami főhivatalok EU-felkészítő anyagai, programjai mellett az interneten is sokféle információ megtalálható a csatlakozással kapcsolatban. Mindenekelőtt az említett intézmények honlapjain, de egyéb szervezetek oldalain is. Ezek száma ma már több tucatra is tehető, ugyanakkor mind magyar nyelvűek. Ezek között megtalálható - egyebek mellett - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az EU tevékenységét témakörönként bemutató SCADplus oldal magyar aloldala, a Vállalkozás, Európa oldal. E kínálatot egészítik ki az idegen nyelvű honlapok, amelyek száma ugyancsak közel egy tucatra tehető.