Hálózati világ

Az utóbbi évek talán legjelentősebb változása, hogy immár kinyíltak a digitális világ kapui. Az internet új minőséget hozott a munkában, az emberi kapcsolatokban és az információáramlásban, vagyis az életformában. De vajon ismerjük-e a világháló és általában a hálózatok működésének elveit és törvényszerűségeit? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen elemekből épül(nek) fel a hálózati rendszer(ek)? Tudjuk-e, hogy milyen "egésznek" vagyunk a "részei"? Megannyi kérdés, és megannyi hézagos válasz. Barabási Albert-László - az Amerikában élő, magyar származású matematikus - "Behálózva" című munkája mindezen kérdésekre kimerítő választ ad.

A "hálózatosítást" - munkáltatói szempontból - különösképpen a gazdaságban érdemes nyomon követni, hiszen e folyamat eredményeképpen a vállalatok szerkezete is jelentősen átalakult, illetve átalakul. Megfigyelhető, hogy napjainkban egyre inkább a hálózatos cégfelépítés válik elterjedtté, aminek jellegzetessége, hogy nem annyira a berendezések, mint inkább az információk jelentik a legnagyobb értéket.

A külföldi - de ma már a hazai - cégek működési tapasztalatai is azt jelzik: előtérbe került a munkacsoportok szerepe és jelentősége, illetve ezek alkotó, önálló cselekvése. E rugalmas, hálózati szerkezet - és a hozzá kapcsolódó új munkamódszerek - a hagyományos, hierarchikus vállalati felépítéssel szemben lényegesen jobb esélyt teremt a versenyben.

arabási Albert-László: Behálózva

Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 367 oldal.

Ára: 2900 forint

Külföldiek foglalkoztatása

A rendszerváltozás óta folyamatosan nő - uniós csatlakozásunkkal pedig várhatóan tovább bővül majd - a Magyarországon munkát vállaló külföldi állampolgárok száma. E trend alapján nyilvánvaló, hogy a honi munkaadóknak ismerniük és alkalmazniuk kell a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó terjedelmes és bonyolult előírásokat. A Berke Gyula, Gyulavári Tamás és Kiss György által szerkesztett szakkönyv a napi gyakorlat során felmerülő problémák megoldásához nyújt hasznos segítséget.

A könyvben mindenekelőtt a külföldiek hazai foglalkoztatásának és jövedelemszerzésének idegenrendészeti és általános szabályait, majd a munkaviszony létesítésére, a munkaszerződés megkötésére és megszűnésére, illetve a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírásokat ismerjük meg. Ugyanakkor a szerzők a külföldiek magyarországi befektetéseiről és gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényekkel is foglalkoznak, hiszen ezek is összefüggésben vannak a foglalkoztatással.

A könyvből megismerhetjük a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény személyi hatályát és a munkavállalással kapcsolatos rendelkezéseit, a Maastrichti Szerződés némely szabályát, illetve - hazánk uniós csatlakozásával összefüggésben - a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó magyar és uniós álláspontot. A könyv végén a vámmentes országokról s a Magyarország által kötött kétoldalú egyezményekről találhatunk egy teljes felsorolást.

ülföldiek foglalkoztatása Magyarországon

Szerkesztették: Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György; KJK-KERSZÖV, Bp., 2002. 188 oldal.

Ára: 4800 forint + áfa

Üzleti kommunikáció

Az információcsere, a kommunikáció nélkülözhetetlen eszköze az emberi kapcsolatoknak és meghatározó eleme az üzleti életnek. Eredményessége a piaci sikereknek is az egyik feltétele. S bár a hatékony üzleti kommunikációnak számos követelménye van, az egyik legfontosabb a jól előkészített, a partner meggyőzésére irányuló tárgyalás. Ennek alapismereteit tárja olvasói elé Neményiné Gyimesi Ilona több kiadásban is megjelent könyve.

A kommunikációs készség fejlesztése terén nagy gyakorlattal rendelkező szerző a tárgyalást öt szakaszra osztja. E folyamat az információgyűjtéssel kezdődik, és az ajánlattételen, az alkun, illetve a megállapodáson át a jóváhagyással, az aláírással zárul. Az eredmény attól függ, hogy a tárgyaló mennyire képes kézben tartani a tárgyalási folyamatot. Ehhez mindenképpen ismernie kell saját kommunikációs képességeit, illetve - általában is - a hatékony kommunikáció feltételeit. A szerző munkájából mindezen kérdésekre választ kaphatunk. Megtudhatjuk például, hogy a szóbeli információk kiegészítésére a nem verbális jelek sokasága (mimika, tekintet, gesztusok, testtartás stb.) szolgál, illetve a tárgyalás céljának eléréséhez meggyőzőerő szükséges.

Végül a csoportos, illetve delegációs tárgyalásról, valamint feltételeiről és e tárgyalási forma dimenzióiról olvashatunk. A szerző külön kitér az idővel való gazdálkodás kérdésére, amely - végiggondolva gyakorlati tapasztalatainkat - ugyancsak fontos vetülete a tárgyalás problémakörének.

eményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben?

KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp., 2002. 128 oldal.

Ára: 1600 forint+áfa