×

Béren kívüli juttatások

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 63. számában (2003. május 15.)
A hatályos jogszabályok értelmében a munkáltatók sokféle – kulturális, jóléti, szociális és egészségügyi – támogatást nyújthatnak munkavállalóiknak. E vállalati törekvések leginkább természetbeni, illetve a szociális juttatások révén valósulnak meg. Egy felmérés szerint a magyarországi vállalkozásoknál a vezetők és az alkalmazottak közel hatvanféle béren kívüli támogatáshoz juthatnak. A tapasztalatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a munkáltatók megfontoltan, szigorú mértékletességgel "adakoznak".

A támogatások köre rendkívül széles: többek között a kötelező nyugdíj, az egészségbiztosítás, a táppénz, a munkaruha-hozzájárulás, a védőital és -étel, a kedvezményes üdültetés egyaránt beletartozik. A juttatások értéke pénzben kifejezhető, s a legtöbbnek adóvonzata is van. Egy részük egy későbbi időpontban, vagy valamely meghatározott feltétel bekövetkezésekor használható fel – például a biztosítás, az üdülési csekk -, másik részük pedig azonnal a munkavállaló rendelkezésére áll. Ez utóbbiak sorába tartozik például a ruhapénz vagy az étkezési hozzájárulás.

Étkezés és öltözködés

A kompenzációs rendszer a munkavállalók ösztönzésére hivatott, s egyre inkább a munkaerő megőrzésének fontos eszközévé válik. A jól működő rendszer egyfelől javíthatja a vállalat versenyképességi és munkaerő-piaci pozícióját, másfelől megerősítheti a dolgozók szervezet iránti elkötelezettségét – mondta Pataki Csilla, a La Vida Oktató és Tanácsadó Kft. Tanácsadó és Vezetőképző Központ igazgatója.

Az étkezési hozzájárulás – amelynek többféle formája létezik – a munkavállalók viszonylag jelentős körét érinti. A munkáltató saját konyhát tarthat fönn – ahol kedvezményes áron juthatnak ételhez a dolgozók -, illetve adhat étkezési utalványokat. Ez utóbbiak adómentes értékhatára – a személyi jövedelemadóról szóló, 1995-ös törvény adómentes bevételekre vonatkozó részének múlt év végi módosítását követően – ez év január elsejétől megemelkedett. Ezek szerint a munkáltató által adómentesen adható melegétkeztetési hozzájárulás összege a korábbi 2200 forintról 4000 forintra, a hidegétkeztetésé pedig a korábbi 1400 forintról 2000 forintra emelkedett.

Ruhapénzt ugyancsak számos cég folyósít dolgozójának. Az öltözködési hozzájárulás mindenekelőtt azoknak jár, akik ügyfelekkel állnak kapcsolatban, s megjelenésük, öltözködésük egyszersmind a cég arculatának megjelenítése szempontjából is fontos. Ugyanakkor a munkáltató évente egyszer – vagy akár többször – a munkaruha megvásárlásához is adhat bizonyos összeget a dolgozójának. Ez esetben a munkavállaló maga vásárolja meg – a cég nevére kiállított számlára – az öltözetet. Más esetben viszont a munkáltató adja beosztottainak a megfelelő típusú munkaruhákat, amelyek leginkább formaruhák, s emblémáikkal, színükkel jelzik azt is – például a benzinkutaknál vagy a gyorséttermeknél -, hogy a munkavállaló melyik céget képviseli.

A munkába járás feltételeit, nem utolsósorban pedig a munkaerő-mobilitást hivatott elősegíteni a vállalati járatok indítása, illetve a közlekedés költségeinek teljes vagy részbeni megtérítése. De idetartoznak a lakhatás javítását célzó anyagi támogatások is.

Jellemzően a vezető beosztású menedzserek kaphatnak szolgálati lakást, noha – kedvező kamatfeltételek mellett – mód nyílhat vállalati lakásépítési hitel felvételére is. E támogatások leginkább a munkaerő megtartását célozzák, hiszen aki cége segítségével jut lakáshoz, hosszú időre elkötelezi magát. Az alacsonyabb beosztású dolgozók körében viszont nem ritka az albérleti támogatás.

A jövő biztosítása

A nyugdíj-, az élet- és az egészségbiztosítással kapcsolatos támogatások körébe a kötelező és az azon felüli ellátások tartoznak. Előbbieket viszont – éppen a kötelező, törvények által megszabott keretük miatt – általában nem tekintik juttatásoknak, ekképpen ezek a vállalatok között sem képeznek differenciáló tényezőt. A kiegészítő biztosításokhoz viszont – például a baleset- vagy az életbiztosítás – a cégek gyakran kedvezményes áron juthatnak hozzá. Az életbiztosítás általában a bér nagyságától és a munkavállaló helyzetétől – családos-e vagy sem – függ. A szervezet egy alapbiztosítást kínál, illetve gyakran opcióként lehetővé teszi azt is, hogy ezt a dolgozó – a többletköltségeket vállalva – saját igényeinek megfelelően kiegészítse.

A munkáltatók részben vagy egészben állhatják a kiegészítőnyugdíjpénztár-tag alkalmazottaik tagdíjbefizetését. Erre többféle konstrukció ismeretes: a munkáltatói hozzájárulás lehet egy meghatározott összeg, esetleg a munkavállaló fizetésének egy bizonyos százaléka, illetve a kettő kombinációja. Mivel a nyugdíjpénztárak – alapszabályaik értelmében – különböző támogatható tagsági kört jelölnek meg, így a munkáltatók sokrétűen tudnak dolgozóik között differenciálni.

Megelőző vizsgálatok

Egyre gyakoribb, hogy a cégek – legalábbis az eredményesen gazdálkodók – különböző egészségügyi ellátást is nyújtanak dolgozóiknak. Ennek alapja, hogy az adott munkáltató és valamely egészségügyi intézmény között megállapodás jön létre, amelynek értelmében az adott vállalat munkavállalói igénybe vehetik a gyógyító szervezet bizonyos szolgáltatásait, akár az átlagosan nyújtott lehetőségeken felül is. Így például időszakos szűrésekre nyílik lehetőség, hogy a megelőző célú vizsgálatokon részt vehessenek a dolgozók.

Ugyancsak elterjedt, hogy jelentős ünnepek előtt – karácsony, húsvét stb. – meghatározott összegű, jutalomként elkönyvelt pénzjuttatásokat adnak a munkáltatók dolgozóiknak. A karácsony előtti, a szervezet minden dolgozójának járó támogatást például egyes helyeken "pulykapénznek", a húsvéti összeget pedig "sonkapénznek" nevezik.

Közismert támogatási forma, hogy a vállalat által gyártott termékeket, illetve a szolgáltatásait kedvezményesen vásárolhatják meg vagy vehetik igénybe az alkalmazottak. Ezen akciók lényege, hogy a dolgozók önköltségi térítéssel, vagy akár ingyen is hozzájuthatnak a vállalat portékáihoz. Így például a Westel dolgozói térítésmentesen használhatják mobiltelefonjukat, az Elegant Design cégnél pedig évente kétszer is rendeznek rendkívül kedvezményes vásárt, amikor a dolgozók megvásárolhatják a ruházati termékeket.

A cégek azonban nem csak saját termékeiket és szolgáltatásaikat adhatják kedvezményesen. Némely munkáltató például ingyenesen kínál dolgozóinak jogsegélyszolgálatot vagy pénzügyi befektetési tanácsadást.

Aktív pihenés

A vezető munkatársak megbecsülése – valamilyen formában – szinte minden cégtípus esetében érzékelhető. A munkáltató anyagi erejétől függően a menedzserek gyakorta kapnak vállalati gépkocsit – benzinköltség-hozzájárulással, karbantartással, rendszeres szervizzel -, illetve mobiltelefont, amelynek számláját egy bizonyos összeghatárig a cég állja. De sok helyütt élnek azzal a lehetőséggel is, hogy a munkavállaló saját gépkocsijának üzemben tartásához járulnak hozzá. A gépkocsivásárláshoz pedig – meghatározott futamidejű – hitel folyósításával is segítséget nyújthat a cég.

A munkavállalók rekreációját segítő szolgáltatások iránt mindjobban érdeklődnek a munkáltatók, kiderült ugyanis, hogy az effajta vállalati juttatások kamatostul megtérülnek. Előfordul, hogy a nagyobb cégek akár művelődési házat is fenntartanak, vagy esetleg könyvtárat, sportlétesítményt. Másutt klubokat támogatnak, illetve a közösségi élet színesítésére sportversenyeket rendeznek, közös kirándulásokat szerveznek, továbbá ingyenes koncertet és színházjegyeket adnak dolgozóiknak.

A tapasztalatok szerint erősen motiváló hatásúak az úgynevezett "incentive", azaz ösztönző utazások. Ezek olyan szervezett szakmai programmal – például gyárlátogatással – összekötött kirándulások, amelyeken a kiemelkedő teljesítményű dolgozók vesznek részt, s amelyeknek teljes költségét a vállalat fizeti. Az utakat nem a szabadság terhére szervezik, s a szakmai programok mellett lehetőséget nyújtanak a kikapcsolódásra, regenerálódásra is. E módszer lehetővé teszi a differenciált jutalmazást. A cég teljesítményszinteket határoz meg, majd az adott szinteknek megfelelő minőségű utazási programokat dolgoz ki. Ez lehet akár hazai vagy külföldi kirándulás. Egyes cégek el is nevezik ezeket a szinteket, ekképpen arany, ezüst és bronz fokozatú utakat is szerveznek.

Megbecsült nyugdíjasok

A cégek jelentős része nemcsak az aktív dolgozóit támogatja, de a nyugdíjasairól is gondoskodik. Az idősek számára szintén különféle juttatások adhatók, egyebek közt a személyes – névnapi és születésnapi – megemlékezések keretében átnyújtott, vagy az ünnepek előtt adományozott kisebb-nagyobb ajándékcsomagok. Az ilyen támogatásnak egyfelől PR-szerepe van, másfelől pedig a cég eléri, hogy a nyugdíjas továbbra is rendelkezésre álljon szakértelmével és tudásával. Nem utolsósorban pedig megfogalmazódik az üzenet – az idősödő, de még aktív dolgozók felé -, hogy cégük a nyugdíjazásuk után sem feledkezik meg róluk.

A munkavállalókon kívül a hozzátartozókat is megilletik bizonyos támogatások. A vállalati bölcsőde, óvoda üzemeltetése ma már csak kevés cégnél tapasztalható. Viszont nem ritka az olyan szerződés, amely a vállalat és a környezetében található gyermekintézmény között jön létre, s célja, hogy helyet szerezzen a munkavállalók gyermekeinek. A szakmaválasztás időszakában a munkáltató tanulmányi ösztöndíjat is adhat egy távolabbi cél érdekében, nevezetesen azért, hogy a munkavállaló gyermeke tanulmányai elvégzése után a cég alkalmazottjaként dolgozzék majd tovább.

A segélyezés széles körben elterjedt gyakorlat. A rászoruló munkavállalóknak előre meghatározott, a kollektív szerződésben is rögzített feltételek mellett járnak e juttatások. Ilyen lehet például a temetési segély, vagy a nagycsaládosoknak adható támogatás.

 

Vállalati gyakorlat

Az állásbörzéken részt vevő vállalatok – a felkínált álláslehetőségek bemutatása mellett – ma már egyre nagyobb súlyt fektetnek a béren kívüli juttatások részletezésére. Majoros Tamás, a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft. személyügyi vezetője elmondta: cégük 2000 főt foglalkoztat. A versenyképes kezdő fizetések mellé 13. havi bért is folyósítanak, de jár a karácsonyi pulykapénz, s a munkavállaló választhat más béren kívüli juttatásokból is. Természetes az egészségpénztári és a nyugdíjpénztári támogatás, a prémium és az utazási kedvezmény. Az egyén és a vállalat szempontjából is fontos a folyamatos képzés, illetve a nemzetközi karrierépítés lehetősége.

Varga Sándor, a Hajdú Volán Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatott, hogy a társaság – helyzeténél fogva – egyelőre szerény mértékű béren kívüli juttatást ad. Biztosítják az étkezési utalványt, a formaruhát, az üdülési kedvezményt, és hozzájárulnak az önkéntes nyugdíj-biztosítási tagsághoz. Ez utóbbit azonban csak az idősebb korosztály értékeli. A fiatalok inkább annak örülnek, hogy a cég bizonyos összegben hozzájárul a továbbtanulásukhoz.

A MÁV Rt. főosztályvezetője, Neuschl Gyula kiemelte: a cég hétezer szolgálati lakással rendelkezik. Egyfelől albérleti hozzájárulást adnak dolgozóiknak, illetve a lakásvásárláshoz vagy építkezéshez kamatmentes kölcsönt is nyújtanak. Segélyezésre évente 80 millió forintot fordítanak.

Dolgozói értékpapírok

Az idei év egyik újdonsága a módosított munkavállalóiértékpapír-program. E konstrukció lényege, hogy a munkavállaló részvényese lehet saját vállalatának. A cég azonban nem csak ösztönzőeszközként "vetheti be" az ilyenfajta juttatást. Amikor ugyanis átengedi a részvényt a munkavállalónak, egyben mentesül a járulékok terhe alól is. A részvénytulajdonos pedig, amikor értékesíti a papírokat (az előírt, úgynevezett kötelező időtartamú tartás után), akkor mindössze 20 százalék adó megfizetésére kötelezett.

Jelenleg – általában – a felső vezetők részesülhetnek ilyen ösztönzési programban, de előfordul, hogy – korlátozott csomaggal – a dolgozók is részvényesei lehetnek a cégüknek. Karácsony Imréné, a Deloitte & Touche adóüzletágának menedzsere szerint a helyes eljárás az, amikor a dolgozók legalább 10 százaléka jelentkezik a programba, és a kedvezményezettek körében meghatározott számú vezető tisztséget betöltő munkatárs van.

A programban – a limit szerint – legfeljebb 500 ezer forint értékű részvény vagy értékpapír adható át ingyen. A munkaadó költsége a hároméves kötelező tartás után az osztalék kifizetése, amely, ha a részvény ára nem növekszik, félmillió forint, de ha az érték magasabb lesz, akkor egymillió forint.

A váci Synergon az elsők között jelentette be, hogy alkalmazottai számára megindítja a részvényprogramot. A munkavállalók hitel segítségével vásárolhatják meg részvényeiket. Egy év múlva a nyereség akkor is megilleti őket, ha közben eladják a papírokat. Árfolyamesés esetén pedig a cég átvállalja a veszteséget.

Premizálási módszerek

A jövedelemnek számos olyan eleme lehet, amely a béralku során formálódik. Ilyen például a prémium, amely függhet a teljesítménytől, de lehet garantált, fix összegű is. A nyereségrészesedés általában a kisebb, magántulajdonú cégeknél gyakorlat, és a vezető munkatársakat illeti.

Külföldi cégeknél viszont jól ismert az úgynevezett "golden hello", vagyis az "arany üdvözlés" gyakorlata. Ezt a juttatást olyan magasan kvalifikált munkatársak kaphatják, akiknek a megszerzése kivételes értéket jelent a munkáltató számára. A golden hello egyszeri juttatás, meglehetősen nagy összeg, és a munkába állás alkalmából adják.

Ezzel szemben a hűségjutalom azokat a munkavállalókat illeti, akik hosszabb ideje dolgoznak a cégnél. E módszert a rendszerváltozás előtt is alkalmazták – az öt, tíz, tizenöt és az ennél több évet eltöltő dolgozók kapták -, ám a piacgazdasági viszonyok között is működő gyakorlatnak bizonyul. A "régi bútordarabok" éves bruttó fizetésük akár 70 százalékát is megkaphatják hűségükért.

A jutalék is a jövedelem pótlására alkalmas. Ennek összege munkába álláskor, a béralku során válik ismertté. Szintén bevett gyakorlat a soron kívüli béremelés is, amelyre a munkáltatót nem kötelezi semmi, de élhet ezzel a lehetőséggel.

Fukarkodó munkáltatók

Az Európai Unióban tapasztalt jövedelmi viszonyokhoz képest Magyarországon nemcsak a fizetések, de a béren kívüli juttatások is jóval szerényebbek. S ez a helyet a csatlakozás után sem fog azonnal és látványosan változni. A kedvező folyamat azonban elindul, ami azt jelenti, hogy nem csak a bérek, de az ezeken felüli juttatások összege is emelkedhet majd.

Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint az uniós bérfelzárkózás nem azt jelenti, hogy kizárólag a munkabérek közelítsenek az uniós fizetésekhez, hanem a béren kívüli juttatások is. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy – mint az egy nemrégiben, az uniós országok szakértőinek részvételével megrendezett konferencián elhangzott – a béren kívüli juttatások összege és aránya csökkenő tendenciát mutat. A cégek ugyanis igyekeznek a lehető legegyszerűbb módon "megúszni" ilyen irányú kötelezettségeiket. Általános például, hogy mobiltelefont adnak dolgozóiknak, kiegészítve az étkezési utalványokkal.

Sebastian Reyna, a Független Munkavállalók Egyesületének főtitkára elmondta, hogy míg Magyarországon havonta 2000-4000 forintért adnak étkezési utalványt, az Unióban – e célból – naponta minimum 8 euró (mintegy 1800 forint) jár a dolgozóknak.

Terjed a cafeteria

A világ számos országában ismerik és alkalmazzák az úgynevezett cafeteria-rendszert. A béren kívüli juttatások ezen új formája nálunk jobbára csak a nemzetközi vállalatoknál honosodott meg. A cafeteria lényege, hogy az eltérő korú és nemű, illetve szociális helyzetű munkavállalók számára választási lehetőséget teremt, azaz: az adott támogatási keretből ki-ki az érdeklődése és az igénye szerint kérheti a számára leginkább megfelelő juttatást. A munkáltató szempontjából jelentősége van annak, hogy a munkavállaló pontosan látja, érzékeli, mennyit költ rá a cége. A választható juttatások összegét a dolgozó saját belátása szerint használhatja fel, de mindig figyelembe kell vennie az éppen aktuális adó- és közterheket.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem