A programot lebonyolító KA-VOSZ Rt. tájékoztatása szerint március elejéig összesen 2300 Széchenyi-kártyát adtak ki a kereskedelmi bankok. A tavaly augusztus végétől beérkező igénylések legnagyobb hányada (15 százalék) Budapestről futott be, ezt követte Pest, Borsod, Tolna és Bács-Kiskun megye. A többi térségből közel azonos arányban érkeztek a kérelmek. Az igénylők közt fele-fele arányban találhatók egyéni, illetve társas vállalkozások, a megítélt hiteleknél azonban az utóbbiak aránya már 60 százalék – tájékoztatott dr. Bíró Fruzsina Szilvia, a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Rt. vezérigazgatója.
Erősödő verseny
A hitelkeret nagysága jelenleg fél- vagy egymillió forint, ám július elsejétől megnő 2, 3, 4, illetve 5 millió forintra. Ennek ellenére a vezérigazgató nem várja a kérelmek számának drasztikus megugrását.
– A hazai vállalkozók nem szoktak még hozzá, hogy banki hitellel gazdálkodjanak, a bankok és a pénzügyi szolgáltatók pedig most kezdik megismerni a kisvállalkozói ügyfeleket. Sok kérelmezőnél tapasztalunk bizalmatlanságot is: visszariasztja őket a "sok papír", holott mint minden hitelkérelemnél, ez esetben is szükségesek a megfelelő és hiteles igazolások. Másfelől a lassuló gazdasági környezet sem kedvez a kisvállalkozások tevékenységeinek bővüléséhez, tehát emiatt sem várható nagy roham – mondta a vezérigazgató, aki a kérdéssel kapcsolatban még egy fontos szempontra hívta fel a figyelmet. Nevezetesen: a Széchenyi-program elindulásával a többi kereskedelmi bank kkv-knek szóló termékkínálata is bővült, s így a verseny erősödött.
Míg korábban kamarai, illetve VOSZ-tagsághoz kötötték a Széchenyi-kártya igénylését – s ennek révén a kedvező kamatozású hitel elnyerésének lehetőségét -, addig az idei év februárjától már nem kell semmilyen munkaadói érdekképviselethez tartoznia annak a mikro-, kis- és középvállalkozásnak, amelyik ehhez a programhoz kíván csatlakozni. A kérelmezőknek azonban – az első lépésben – a vállalkozás székhelye szerinti iparkamaránál vagy VOSZ-irodánál kell regisztráltatniuk magukat. A kereskedelmi és iparkamarához, illetve a VOSZ-hoz tartozó tagoknak ez ingyenes, az agrárkamara tagjai azonban (áfával együtt) 1000 forintot, más (például orvosi) kamarához tartozók pedig 2500 forintot fizetnek.
Óvatosak a "kicsik"A kisvállalkozások félnek a hitelcsapdától, ezért általában jókora óvatosság jellemzi őket. Mérsékelt kockázatvállalási hajlandóságuk arra vezethető vissza, hogy a magyar gazdaságban erős visszaesés tapasztalható – mondta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Bár a kereskedelemben tevékenykedő cégek számára – forgóeszköz-kiegészítés céljából – hasznos lehet a hitel, ugyanakkor problémát jelent, hogy a banki feltételek továbbra sem kedvezőek – véli az elnök. Szerinte a hitelkeret megemelésével sem lesz sikeresebb a kezdeményezés, mert miután ezzel nő a banki kockázat, erősebbé válik a szűrés is. Az elnök véleménye szerint nem az adminisztrációs terhek jelentik a fő kifogást, hanem inkább az, hogy eleve olyan vállalkozói kört céloznak meg a kezdeményezéssel, amelynek már amúgy is szolgáltatást nyújt a banki szektor. Szerinte ezért nem igazán hatékony a program. Mint ismert, az induláskor kamarai, illetve VOSZ-tagsághoz kötötték a kártya kiváltását. A kedvező pillanat ezzel el lett mulasztva – vélekedett -, hiszen ha már a kezdet kezdetén mindenki számára lehetővé tették volna a részvételt, akkor most szélesebb lenne az igénylők köre. |
Készfizető kezes
A hitelfolyósítás további feltétele különféle iratok benyújtása. Így az adóhatóság és az önkormányzat igazolása szükséges arról, hogy a cégnek vagy egyéni vállalkozónak nincs köztartozása. Társas vállalkozások esetén egy cégkivonatot is mellékelni kell, amelyet egyébként a regisztrálóirodák is kiadhatnak a vállalkozások részére. Emellett minden, a könyvelőnél fellelhető adatot be kell szolgáltatni. Mindezen túl fontos kritérium, hogy a cég bejegyzési dátuma 2002. január 1-je előtti legyen, vagyis maga mögött tudjon egy lezárt adózott évet. Természetesen a banki hitelbírálatnak is meg kell felelni.
Egyéni vállalkozók esetében olyan készfizetőre van szükség, aki nem azonos az egyéni vállalkozóval. Ugyanakkor cég esetében készfizető kezes lehet az a tag (vagy tagok), aki (akik) minimum 50 százalékot tulajdonol(nak). Ha a dokumentumokat az igénylő hiánytalanul benyújtotta, akkor a bankok 5 napon belül döntenek a hitelkérelemről, s a Hitelgarancia Rt.-hez továbbítják a készfizetőkezesség-vállalási kérelmet. Erről a társaság egy napon belül dönt.
A hitelnyújtó bank – OTP, MKB vagy Postabank – negyedévente figyeli a vállalkozás folyószámláját, azon ugyanis a hitelkeret legalább felének, valamint a kamatoknak rajta kell lenniük, igaz, csak egy napig. Ellenkező esetben 15 napon belül mindezt pótolni kell. A Széchenyi-hitelkártyával történő vásárlásnak egyébként nincs költségvonzata, a készpénzfelvétel ellenértéke pedig megegyezik az adott bank díjszabásában foglaltakkal. A hitel törlesztése – ami egyébként negyedévenként történik – kedvező, hiszen éves szinten Bubor plusz 1 százalék (jelenleg 7,5 százalék) a kamat.
Kölcsön nélkülNem szívesen vesz fel sem állami támogatású, sem bármilyen más hitelt az építőiparban tevékenykedő Propszt Kft. A budapesti középvállalkozás ügyvezető igazgatójának, Sándor Gábornak még élénken él az emlékezetében, amikor 1988-ban 3 százalékos kamatra vett fel építési kölcsönt, amelynek kamatterhe 1990-ben hirtelen 44 százalékra nőtt. Egyik visszatartó erő tehát a bizalmatlanság, a másik pedig a nagy adminisztrációs teher, ami szintén elkedvetleníti a vállalkozást. A cég amúgy sem küszködik likviditási gondokkal. Ezért is tudják fenntartani a "hitel nélkül" üzleti filozófiát |
