×

Jogharmonizáló

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 62. számában (2003. április 15.)
Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) keretében a tagországok először 1952-ben kötöttek munkaügyi egyezményt az anyaság védelméről. A magyar szabályozás megfelel az egyezmény kívánalmainak, ám a védelem további kiterjesztése várható.

Az anyaság védelméről szóló 1952. évi 103. ILO-egyezményt a magyar állam 1953-ban ratifikálta, ám kihirdetése csak a 2000. évi VIII. törvénnyel történt meg. Ennek módosításáról szól a 183. számú egyezmény, s a kapcsolódó 191. számú ajánlás, mely egy éve, 2002. február 7-én lépett hatályba. Az egyezményhez – amely a kötelező rendelkezéseket fogalmazza meg – kapcsolódik egy ajánlás, amely az egyezmény végrehajtására vonatkozó javaslatokat tartalmazza, s amely nem kötelező érvényű.

Kikre terjed ki az egyezmény?

A módosított egyezmény hatálya kiterjed az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatás (közlekedés, kereskedelem stb.) területén foglalkoztatott nőkre, ideértve a bérért otthon dolgozó nőket is. Az egyezmény – ahogyan ez a nemzetközi munkajogi jogforrásokban általános – megfogalmazza a diszkrimináció tilalmát, kimondja, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell "minden nőnemű személyre, akár férjezett, akár nem, korra, állampolgárságra, fajra, vallási meggyőződésre való tekintet nélkül". Sőt, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kiterjeszti a gyermekekre is, amikor kimondja, hogy mind a házasságban, mind a házasságon kívül született gyermekek tekintetében biztosítani kell a megfogalmazott védelmet.

Kedvezmények, jogosultságok

Az egyezmény főbb rendelkezései a – legalább 12 hetes – szülési szabadságra, az erre az időre a nő részére járó pénzbeli és egészségügyi szolgáltatásokra vonatkoznak.

Az egészségügyi szolgáltatások magukban foglalják a szülés előtti, a szülés alatti és a szülés utáni okleveles szülésznő vagy gyakorlott egészségügyi szakember általi kezelést, valamint szükség esetén a kórházi ellátást. A szolgáltatások fedezetéül szolgáló járulékokat nemre való tekintet nélkül kell befizetni.

Az egyezmény szabályozza a szoptatási munkaidő-kedvezményt, a terhességgel, a szülési szabadsággal összefüggő felmondási tilalmat.

A 183. számú egyezmény új rendelkezései között szerepel, hogy tilos a terhes, illetve szoptató nőket olyan munkára kötelezni, amely ártalmas az anya vagy a gyermek egészségére. Az új egyezmény nagyobb hangsúlyt fektet a terhes és szoptatós nők munkahelyi védelmére, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmára. Rögzíti, hogy a szülési szabadságról visszatéréskor a nőt a korábbi vagy a korábbival egyenértékű munkakörbe kell visszahelyezni.

Az egyezményhez kapcsolódó 191. számú ajánlás a szülési szabadság időtartamának legalább 18 hétre való kiterjesztését szorgalmazza, ikerszülés esetén ajánlja annak meghosszabbítását, valamint hogy a dolgozó nő határozhassa meg, mikor veszi igénybe a szülési szabadság meghatározott címét. A szülési szabadság idejét szolgálati időnek kell tekinteni, a munkahelyre való visszatéréskor pedig a korábbi vagy azzal egyenértékű munkakörbe kell visszahelyezni a nőt. Az ajánlás szerint a tagállam teherbíró képességének függvényében lehetőség szerint a szülési szabadság idejére járó pénzbeli juttatás összege a korábbi kereset teljes összegének feleljen meg.

A nők védelmét szolgáló magyar rendelkezések

A magyar jog megfelel az egyezményekben és ajánlásokban foglaltaknak. Az alkotmányban rögzített alapjogok alapján az egészségügyről, a magzati élet védelméről, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, a családok támogatásáról szóló törvények biztosítják a pénzbeli és egészségügyi ellátások igénybevételének lehetőségét. A terhes nők, illetve szoptatós anyák munkajogi és munkaegészségügyi védelmét a Munka Törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény és végrehajtási rendeleteik biztosítják.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) az általános szabályaihoz képest számos ponton kedvezőbb, a munkáltatónak alkalmazási korlátozást vagy pluszkötelezettséget jelentő rendelkezéseket fogalmaz meg a nők, különösen a gyermeket vállaló nők esetében.

A megkülönböztetés tilalma

A generális alapelvek között szabályozott hátrányos megkülönböztetés tilalma [Mt. 5. § (1) bekezdés] rögzíti a munkavállalók neme miatti diszkrimináció tilalmát. Természetesen a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés nem sorolható e körbe. Itt kell megemlíteni, hogy várható az anyaság védelméről szóló 183. sz. ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) által kiadott egyezmény megerősítése. Az egyezmény – és a hozzá kapcsolódó ajánlás – szabályainak megfelelően a Munka Törvénykönyve a legközelebbi módosítása során várhatóan kiegészül az anyaság miatti hátrányos megkülönböztetés tilalmával.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés

A diszkrimináció tilalma 2001 óta – uniós irányelvi követelménynek megfelelően – kiterjed az úgynevezett közvetett hátrányos megkülönböztetésre is. Ebben az esetben a megkülönböztetés látszólag olyan okon alapul, amely a munkaviszonnyal összefügg, a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következik, a valóságban azonban valamely tilalmazott tényező szerinti megkülönböztetést jelent. Így például az Európai Bíróság gyakorlatában fordult elő, hogy nők elleni hátrányos megkülönböztetésnek tekintettek olyan munkáltatói intézkedést, amely a részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozott, mivel e két csoport egybeesett az adott munkáltatónál. A törvényi definíció szerint, ha az intézkedéssel érintett munkavállalói kör valamely tiltott megkülönböztetési szempont szerint tekinthető túlnyomórészt egységes csoportnak, és a munkaviszonnyal kapcsolatos, formálisan mindenkivel szemben azonos követelményt támasztó vagy mindenkinek azonos jogot biztosító rendelkezés, intézkedés, feltétel, gyakorlat rájuk nézve aránytalanul kedvezőtlen, közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg. A kulcsszó ebben az esetben a "formális", hiszen ha a feltétel ténylegesen hátrányos megkülönböztetést valósít meg, valódi egyenlőséget nem jelenthet, csak látszólagost.

Előnyben részesítési kötelezettség

A Munka Törvénykönyve 5. §-a azt is kimondja, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkavállalók meghatározott körére azonos feltételek esetén előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Ezt a rendelkezést konkretizálják az alábbi szabályok:

Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése általános rendelkezésként kimondja, hogy "nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat".

További védelmet élveznek a terhes, illetve szoptatós nők a következők szerint:

– a nőt terhessége megállapításától a gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára igénybe venni nem lehet (Mt. 121. §);

– a nő terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig rendkívüli munkavégzésre (készenlétre) nem vehető igénybe (Mt. 127. §, 129. §);

– a terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, melyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen (Mt. 138. §);

– a nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár (ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben növekszik) (Mt. 138. §);

– a munkáltató nem mondhat fel rendes felmondás keretében a terhesség, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt a munkavállalónak (Mt. 90. §);

– a nőt terhessége megállapításától a gyermek egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján – az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. (Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.) Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani (Mt. 85. §).

Indokolatlan terhességi teszt

A már említett 183. ILO-egyezménynek megfelelően a Munka Törvénykönyvébe várhatóan bekerül, hogy tilos a munkaviszony létesítéskor az indokolatlan terhességi teszt. Ennek alapján csak akkor kerülhet majd sor a terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve csak abban az esetben követelheti meg a munkáltató a dolgozótól a terhességi vizsgálatról szóló igazolás bemutatását, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében – munkavédelmi, munkabiztonsági – jogszabály előírása alapján kerül sor.

Munkavédelem

A fenti rendelkezés már átvezet a munkavédelmi törvény nőkre vonatkozó előírásaihoz. A munkavédelmi törvény értelmében a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

Egészségügyi alkalmasság

Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és – külön jogszabályban meghatározott munkakörökben – időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. (L. a Jogmagyarázó című cikknek a munkaköri alkalmassággal foglalkozó részét!) A külön jogszabály a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre – ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre -, a nemrég szült, illetve szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a rendelet mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. Ilyen feltételek között fogamzóképes korú nő csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai (14 naposnál frissebb) terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. Ehhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosával kell a nőnek előzetesen felvennie a kapcsolatot, és családtervezési szándékát bejelentenie.

Kockázatbecslés

Bizonyos munkakörülmények fennállásakor a terhes, a nemrégen szült nők és a szoptató anyák foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges. Ilyenek azok a fizikai kóroki tényezők, amelyek magzati elváltozásokat vagy vetélést, placentaleválást okozhatnak, olyan biológiai kóroki tényezők, melyek az anya vagy a magzat betegségét okozhatják. Idesorolhatók továbbá a terhes nők és a magzat egészségét veszélyeztető egyes kémiai kóroki tényezők. A kockázatbecslés alapján megfelelő munkabiztonsági intézkedéseket kell foganatosítani.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem