Március 17-étől hatályos a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény. A viták peren kívüli, békés rendezése azonban nem ismeretlen a munka világában. A közvetítéshez hasonló jogintézményt, nevezetesen az egyeztetés kötelezettségét a Munka Törvénykönyve (Mt.) eredetileg ismerte, a békítés pedig a hatályos Mt.-ben is helyet kapott. Ezen túlmenően a vitában álló felek választott bírósághoz is fordulhatnak.
A közvetítői tevékenység az előbbi három jogintézményhez látszólag hasonló, de tartalmát, funkcióját illetően semmiképpen nem azonos velük. Az új törvény alapvető célja a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése. Ezalatt a természetes személyek és más személyek (jogi személyek) vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését kell érteni, amelyekben a törvény a felek rendelkezési jogát nem korlátozza.
A közvetítői tevékenység nem más, mint egy sajátos permegelőző, vitarendező eljárás, amelyben a felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett harmadik személy, tehát a közvetítő bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása a cél. Egyébként a fejlett jogállamisággal rendelkező országokban a közvetítői tevékenység régóta ismert. A jogintézmény hazai jövője ma még csak egy angol közmondással jellemezhető, amely szerint a puding próbája az evés. Ezt támasztja alá a törvény utolsó szakaszának rendelkezése, amely szerint a hatálybalépést követő 2 év elteltével a közvetítői működés gyakorlati tapasztalatairól, bevezetésének hatásairól, a közvetítői tanfolyam szükségességéről készült hatástanulmány megállapításait tartalmazó jelentést kell benyújtania a kormánynak az Országgyűléshez.
A közvetítői tevékenység lényege tulajdonképpen az, hogy a közvetítő közreműködése eredményeképpen létrejöjjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás. Rendkívül fontos azonban annak hangsúlyozása, hogy az ilyen megállapodás létrejötte nem jelent ítélt dolgot, ennek lényegéről, következményeiről a későbbiek során részletesen szólunk.
A közvetítői eljárás
A közvetítői eljárás a felek közös megegyezése alapján írásbeli kérelemre indul, éspedig úgy, hogy a felek egyidejűleg akár több közvetítőt is felkérhetnek.
Felkérés
A felkérésnek tartalmaznia kell a felek nevét, lakhelyét vagy székhelyét, illetőleg tartózkodási helyét, a közvetítésre felkért természetes személy vagy jogi személy megnevezését, a felek esetleges meghatalmazott képviselőjének nevét, címét, a vita tárgyát és a felek által az eljárás során esetleg használni kívánt idegen nyelvet.
A felkért közvetítő 8 napon belül nyilatkozik, hogy elfogadja-e a felkérést. A közvetítő a felkérést összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, de akadályoztatás esetén is visszautasíthatja.
Kizárás
A közvetítő nem járhat el, ha
– valamelyik felet képviseli,
– bármelyik félnek hozzátartozója,
– a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
– a felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet az őt foglalkoztató jogi személy, végül
– ha az ügyben tőle elfogulatlan eljárás bármely okból nem várható.
A közvetítő sajátos kötelezettsége, hogy a feleket tájékoztatni tartozik arról, ha a felkérést megelőző 5 éven belül bármelyiket képviselte, vagy azzal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt. Ilyen esetben ugyanis közvetítőként csak a felek kölcsönös egyetértése alapján járhat el.
Sajátos kizárási okot határoz meg a törvény, amely szerint nem járhat el választott bíróként, szakértőként vagy valamelyik fél képviselőjeként – ellenkező megállapodás hiányában – az a személy, aki közvetítőként a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett abban a közvetítői eljárásban, amelyből fakadóan vagy amellyel összefüggésben polgári per keletkezett.
Első megbeszélés
A közvetítői eljárás akkor indul meg, ha a közvetítő a felkérést elfogadja, és meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre, ahol is tájékoztatja őket arról, hogy képviselőt vehetnek igénybe. Az első közvetítői megbeszélésen a feleknek, jogi személy esetén pedig a képviseletre feljogosított személynek személyesen kell jelen lenniük. Amennyiben az első közvetítői megbeszélésen az érintett fél nem jelenik meg személyesen, úgy az eljárás meg sem kezdődik.
Az első megbeszélésen a közvetítő tájékoztatja a feleket a közvetítés alapelveiről, a közvetítői eljárás főbb szakaszairól, a megegyezés folyamatáról, az eljárás költségeiről, az esetleg az eljárásba bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről.
A közvetítői tájékoztatás kiterjed még arra is, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön is megállapodhatnak, továbbá hogy a közvetítő csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot és szakmai tényeket ismertetheti. (Ez a rendelkezés saját értelmezést igényel, ami majd a gyakorlat kapcsán fog tartalommal megtöltődni, mert véleményünk szerint az alkalmazandó joganyagnak nyilvánosnak kell lennie.)
A tájékoztatáshoz tartozik annak közlése is, hogy a közvetítő az egyik féltől kapott információkat közölheti a másik féllel, kivéve ha a felek ezt kizártnak minősítik.
A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vesz részt közvetítőként, az eljárás során létrejött írásba foglalt megállapodás alapján joghatáskiváltásra alkalmas okiratot nem készíthet, s ellenjegyzésre sem jogosult.
Megállapodás a közvetítésről
Amennyiben a felek az első megbeszélés alapján kérik a közvetítés lefolytatását, erre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot kell tenniük, s meg kell állapodniuk a felmerült költségek, díjak viselésének és előlegezésének módjáról, az eljárás megszüntetésének eseteiről, a feleket terhelő titoktartási kötelezettségről, valamint minden olyan kérdésről, amit kölcsönösen indokoltnak tartanak.
Költségviselés
Eltérő megállapodás hiányában a közvetítői eljárás költségeit a felek egyenlő arányban viselik. Külön megállapodás hiányában a felek a részvétellel kapcsolatos saját költségeiket, illetőleg az általuk meghallgatni kért személyek (tanúk) költségeit szintén saját maguk tartoznak viselni.
Az eljárás hatása az elévülésre
Amennyiben a felek kölcsönösen írásban kérik a közvetítői eljárás megindítását, úgy a közvetítői eljárás megindításával az elévülés megszakad. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az 5 éves elévülési határidő újra kezdődik. Amennyiben a közvetítői eljárás eredménytelen marad, a jogosult igényét a bíróság előtt az ettől számított 1 éven belül, 1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén pedig 3 hónapon belül érvényesítheti akkor is, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.
További megbeszélések
Az eljárásban a közvetítőnek egyenlő elbánásban kell részesítenie a feleket, s lehetőséget kell adnia számukra, hogy kifejthessék az álláspontjaikat, és bemutathassák a rendelkezésükre álló okiratokat. Az első közvetítői megbeszélést követő további megbeszéléseken a feleknek, ha ebben megállapodnak, már nem kötelező a személyes részvétel, képviselőjük útján is eljárhatnak. A felek megállapodása esetén a közvetítő a felek közös jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélés formájában is folytathatja az eljárást. Utóbbi esetben az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel, kivéve ha az ezt kifejezetten megtiltotta.
Szakértő igénybevétele
A közvetítés konfliktust kezelő érdekegyeztető eljárás, amelynek kapcsán felmerülhetnek olyan speciális kérdések is, amelyekről sem a felek, sem a közvetítő nem rendelkezik megfelelő információval, szakmai ismerettel. Ilyenkor a felek kölcsönös egyetértésével szakértőt lehet igénybe venni. A szakértőre is vonatkoznak az összeférhetetlenségre és a titoktartásra vonatkozó szabályok. Amennyiben a szakértő a felkérést elfogadja, szakvéleményét 30 napon belül tartozik előterjeszteni, ez a határidő egy alkalommal meghosszabbítható. Ha a felek így állapodnak meg, a szakértő a közvetítői megbeszéléseken személyesen is részt vehet.
Szakértői díj
A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár. Ennek mértékéről, összegéről a törvény nem rendelkezik, ezért ez véleményünk szerint szabad megállapodás tárgya, amelyhez az igazságügyi szakértők díjazása szolgálhat zsinórmértékül.
Meglátásunk szerint, ha már a közvetítői eljárás igénybevétele mellett döntöttünk, és ha szakértő igénybevétele mutatkozik szükségesnek, ezzel a lehetőséggel szinte minden esetben élni kell, mégpedig az ügy mielőbbi eredményes lezárása érdekében.
Tanúk
A közvetítői eljárásban a szakértőn kívül a felek kérésére más személy is meghallgatható, formáját, tartalmát illetően lényegében tanúként. A törvény az ilyen személynek, de a szakértőnek sem szabályozza a státusát. Miután a polgári perhez képest lazább szerkezetű eljárásról van szó, meglátásunk szerint a szakértői vélemény, illetőleg a harmadik külső személy által előadottak a felek, illetőleg a közvetítő által szabadon értékelhetők, hamis tanúzás vagy hamis szakértői véleményadás megállapítására viszont nincs lehetőség.
Az eljárás befejezése
A közvetítői eljárás leglényegesebb mozzanata annak befejezése. Befejezés történhet a megállapodás aláírásával, továbbá úgy, hogy az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy az eljárást befejezettnek tekinti, valamint ha a felek a közvetítő előtt egybehangzóan kérik az eljárás befejezését, végül pedig a felek eltérő megállapodása hiányában az eljárás megindításától (attól a naptól, amikor a felek nyilatkoztak a közvetítői eljárás lefolytatására) számított 4 hónap eltelik.
Megállapodás
A felek együttes jelenlétében megköthető megállapodást a közvetítő a felek által kiválasztott nyelven írásba foglalja, amit a közvetítőnek és a feleknek (jogi személy esetén a meghatalmazott képviselőnek) alá kell írniuk.
Amennyiben a közvetítő és a felek által aláírt megállapodásban hibás név, szám, számítási vagy más hasonló hiba található, úgy a közvetítő a felek együttes kérelme alapján a szükséges kijavítást elvégzi. A törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezést arra vonatkozóan, hogy egyoldalú kérelem esetén hogyan alakul a helyzet. A törvény egyéb rendelkezéseiből azonban arra lehet következtetni, hogy ilyen esetben az érintett fél, amennyiben a kijavításhoz lényeges érdek fűződik, kénytelen lesz a bírósági utat igénybe venni.
A megállapodás végrehajtása
A közvetítői eljárást mint új jogintézményt csak akkor tanácsos igénybe venni, ha a felek között a vitától eltekintve egyébként korrekt kapcsolat áll fent. Ezzel arra kívánunk utalni, hogy a közvetítői eljárás alapján reálisan lehet számítani a megállapodás önkéntes végrehajtására mindkét fél részéről.
A közvetítő előtt megkötött megállapodás ugyanis nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék. Ennek azért van jelentősége, mert ha a törvény másképp nem rendelkezik, illetőleg a felek másképp nem állapodnak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő joglemondó nyilatkozatára sem.
A közvetítői tevékenység ellenőrzéseA közvetítői tevékenység feletti felügyeletet az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja, jogköre kiterjed arra is, hogy eseti és rendszeres vizsgálatokat végezzen. A vizsgálat megkezdéséről a minisztérium értesíti a közvetítőt, egyben – ha a vizsgálat bejelentés alapján indult – a bejelentés megküldésével 30 napos határidő mellett igazoló jelentés benyújtására hívja fel. A határidő a közvetítő kérelmére egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. A vizsgálatot egyébként az Igazságügyi Minisztérium részéről kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le, aki haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fent. A bejelentésre indult vizsgálat esetén a közvetítőt, valamint a jogi személy vezetőjét meg kell hallgatni, a vizsgálat alá vont közvetítő jogi képviselőt is igénybe vehet. Ha a közvetítő nem vesz részt a személyes meghallgatáson, ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya. Amennyiben azonban a közvetítő kimentette magát, a vizsgálóbiztosnak új határnapot kell kitűznie. A vizsgálat befejezését követően a vizsgálóbiztos az igazságügy-miniszterhez terjeszti elő az ügyet döntésre. Amennyiben kötelezettségszegést nem állapítanak meg, úgy a miniszter az eljárást megszünteti, ellenkező esetben figyelmezteti a közvetítőt. Ismételt vagy súlyos kötelezettségszegés esetén az igazságügy-miniszter törli a közvetítőt a névjegyzékből. Amennyiben jogi személy törlésére kerül sor, az érintett természetes személy csak akkor folytathatja közvetítői tevékenységét, ha 30 napon belül bejelenti, hogy melyik más jogi személy alkalmazottjaként, illetve hogy természetes személyként kíván közvetítőként működni, esetleg hogy szünetelteti a tevékenységét. Hivatalbóli törlés esetén mind a természetes személy, mind a jogi személy köteles a felekkel elszámolni, és a közvetítői eljárást megszüntetni, továbbá a természetes személy az igazolványát is tartozik visszaadni. A közvetítői tevékenységgel kapcsolatban hozott igazságügy-miniszteri határozat ellen csak rendkívül szűk körben van helye jogorvoslatnak, amelyre a Fővárosi Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az ügy elbírálása nem peres eljárás keretén belül történik. |
Perindítás
Annak érdekében, hogy a közvetítői eljárást mégse lehessen a vita elhúzására felhasználni, a Polgári Perrendtartás (Pp.) úgy rendelkezik, hogy ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a felek bármelyike bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A Pp. általános szabályai az irányadók a perköltség viselésére (vagyis érvényesül a "vesztes fizet" főszabály), ha a felperes kizárólag a közvetítői eljárást befejező megállapodásban foglaltak iránt, annak nemteljesítése miatt indít pert.
A közvetítői eljárás után kezdeményezett bírósági, választott bírósági eljárásban meglátásunk szerint a pernyertes fél igényelheti a közvetítői eljárásban felmerült költségeinek megtérítését is az ellenérdekű féltől, a keresetlevélben viszont fel kell tüntetni, ha a per tárgyát érintően közvetítői eljárás volt folyamatban.
Titoktartás
A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységgel összefüggésben szerzett tudomást. E titoktartási kötelezettség a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A törvény arról azonban nem rendelkezik, hogy a titoktartási kötelezettség mikor szűnik meg.
Közvetítői díj
A közvetítői tevékenységért díj jár, amin felül a közvetítő igényelheti az eljárással kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek megtérítését, illetőleg ezek előlegezését. A díj összegében a felek és a közvetítő szabadon állapodhatnak meg. Mint ismeretes, hasonló a helyzet az ügyvédi munkadíjnál.
Minthogy a polgári peres eljárás illetéke előre ismert, a közvetítői tevékenység megindulása előtt az érintett félnek, feleknek alapvető fontosságú feladata felmérni, hogy a közvetítői tevékenység igénybevételének kiadásai hogyan viszonyulnak a peres eljárás kiadásaihoz. Amennyiben az utóbbit a költségek jelentős mértékben meghaladják, úgy azt kell mérlegelni, hogy a várhatóan rövidebb befejezési időtartam megfelelően kárpótolja-e a közvetítést igénybe vévő feleket.
A közvetítői tevékenység eredményessége, hatékonysága ma még gyakorlati tapasztalatok hiányában nehezen prognosztizálható. Megalapozottan feltételezhető azonban, hogy egyrészt viszonylag nagyobb pertárgyérték mellett jöhet szóba a közvetítés, és csak olyan feleknél, akik valóban a vita megoldásában érdekeltek.
A közvetítő, illetőleg a közvetítő nevében eljáró jogi személy a díjakról és költségekről számlát vagy átvételi elismervényt köteles adni.
Közvetítői névjegyzék
Ahhoz, hogy valaki közvetítői tevékenységet folytathasson, az szükséges, hogy felvegyék az Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékbe.
Felvétel a névjegyzékbe
Kérelemre fel kell venni azt a természetes személyt, aki felsőfokú, tehát főiskolai vagy egyetemi végzettséggel és az adott szakágnak megfelelő legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá büntetlen előéletű, nem áll fenn vele szemben törvény által meghatározott kizáró ok. Ehhez képest nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképtelen, illetőleg cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, avagy büntetett előéletű.
Fel kell venni viszont a névjegyzékbe azt a jogi személyt, amelynek létesítő okirata a közvetítői tevékenységet feltünteti, és van olyan tagja, alkalmazottja, aki közvetítői tevékenység folytatására jogosult, és e tevékenysége nem szünetel. A gyakorlat fogja eldönteni, hogy a jogi személy alkalmazottja a közvetítői tevékenységét teljes munkaidőben végzi-e, vagy részmunkaidőben, és emellett a munkáltatója részére más munkatevékenységet is végezhet-e. Az egyértelműen megállapítható, hogy a természetes személy a közvetítői tevékenységét egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony ellátása mellett is kifejtheti.
A jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet közvetítői tevékenységet, aki a névjegyzékben szerepel, továbbá a jogi személy vezető tisztségviselője a közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottat ezen tevékenységi körében nem utasíthatja.
A névjegyzék tartalma
A törvény részletesen szabályozza a közvetítői névjegyzék tartalmát. Ennek a kvázi közhitelesség szempontjából van elsődlegesen jelentősége. Ezt meghaladóan a szóban forgó adatok a tájékoztatást szolgálják. A névjegyzék nyilvános adatait egyébként az Igazságügyi Minisztérium az Igazságügyi Közlönyben is közzéteszi.
A névjegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, a kérelemben feltüntetendő adatokat pedig a törvény részletesen tartalmazza. Amennyiben a kérelem hiányos, az igazságügy-miniszter a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. Ha a kérelmező a megadott határidőn belül a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a kérelemből, tehát annak adataiból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező a törvényi feltételeknek nem felel meg, úgy az igazságügy-miniszter a kérelmet elutasítja. Megalapozott kérelem esetén az igazságügy-miniszter viszont közvetítői igazolványt ad ki, amelyben szükséghez képest feltünteti a közvetítőt alkalmazó jogi személy elnevezését is.
A közvetítői tevékenység szüneteltetése
A természetes személy szüneteltetheti a közvetítői tevékenységét, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt, és a szünetelés iránti kérelmét az Igazságügyi Minisztériumhoz 30 napos határidő betartása mellett bejelenti. A szüneteltetés tényét a névjegyzékben feltüntetik.
Törlés a névjegyzékből
Mind a természetes, mind a jogi személy kérheti a névjegyzékből való törlését, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.
A törvényben felsorolt esetekben hivatalból kerül sor a törlésre. Ilyenkor a közvetítő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni, és a felekkel elszámolni.
Az Igazságügyi Minisztérium a természetes személy közvetítői igazolványát a törlésről szóló határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül pedig visszavonja. [A közvetítők igazolványáról a 2/2003. (III. 13.) IM rendelet, míg a közvetítői névjegyzék vezetéséről a 3/2003. (III. 13.) IM rendelet rendelkezik.]
AdatszolgáltatásA közvetítőnek bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége van. A lefolytatott közvetítői eljárásokról folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást is vezetniük kell. A közvetítő adatszolgáltatási kötelezettsége az Igazságügyi Minisztériummal szemben áll fent, teljesítési határideje mindenkor a tárgyévet követő január 31. Amennyiben az Igazságügyi Minisztérium hiányosságokat állapít meg az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban, úgy 30 napos teljesítési határidőt írhat elő, ami egy alkalommal meghosszabbítható. Az újabb határidő elmulasztásának jogkövetkezményei közvetlenül nincsenek szabályozva a törvényben, álláspontunk szerint viszont akár a közvetítő törlésére is lehet számítani. A közvetítő az ügy iratait egyébként a befejezést követő 10 évig köteles megőrizni, és a felek kérelmére az iratokból költségtérítés mellett másolatot tartozik kiadni |
