A legújabb fejlemények szerint a foglalkoztatási adatbázishoz az első ütemben valamilyen "klasszikus" kommunikációs csatornán - azaz telefonon vagy interneten - keresztül virtuális munkakártya, azaz PIN-kód és taj-szám segítségével férhetnének hozzá a munkavállalók, a munkaadók és a munkaügyi ellenőrök.

Szerényebb költségek

Ehhez képest a közelmúltban elhangzott bejelentések mágnes- vagy csipkártya bevezetéséről szóltak. Ezt a tervet azonban a döntéshozók az ezzel járó többletköltség miatt egyelőre jegelték. Valószínűleg azért, mert bár az Érdekegyeztető Tanácsban már négy évvel ezelőtt elvi megállapodás született a munkaügyi regisztrációs rendszer újbóli bevezetéséről, a szociális partnerek azonban akkor nem tudtak megegyezni arról, hogy melyik fél - a kormány, a munkaadói vagy a munkavállalói oldal - viselje a költségeket. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy egyelőre nincs szó valóságos munkakártyáról, amelynek elkészítése több milliárd forintos kiadással járna.

A virtuális munkakártyával működő nyilvántartás kiépítése így 1,5-2 milliárd forintból "megúszható". Mindazonáltal a munkaügyi kormányzat szerint a fejlesztés egy további fázisában (2004 után) az ügyfeleket ellátják elektronikus azonosító kártyával. Ebben a szakaszban a munkaügyi nyilvántartás összekapcsolható lenne az egészség- és nyugdíjbiztosítással kapcsolatos adatbázissal is.

Bejelentési kötelezettség

Azzal, hogy a munkakönyvet 1992-ben kivonták a használatból, a foglalkoztatási nyilvántartás kötelezettsége is megszűnt. Az új központi foglalkoztatási nyilvántartás azonban a munkaadó azonnali - pontosabban még a munkaviszony megkezdése előtti - bejelentési kötelezettségére épülne. A bejelentés a munkaviszony tényéből és a kereseti adatok közléséből áll - ismertette a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium elképzeléseit Pulay Gyula - a Miniszterelnöki Hivatalba távozó - közigazgatási államtitkár.

A szaktárca szerint számos előnnyel jár a rendszer kialakítása. Mindenekelőtt biztonságot jelent a munkavállalóknak, ha saját maguk ellenőrizhetik, hogy a munkaadójuk bejelentette-e őket vagy sem, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Ugyanakkor nyomon követhetik a jogszerző idők alakulását is. A munkaadóknak pedig azért kedvez az új rendszer, mert számukra lehetővé válik az elektronikus adatszolgáltatás, illetve saját adataik elérése. Így végső soron csökkennek az adminisztrációs terheik - ígérik a döntéshozók.

A rendszer uniós csatlakozásunk tekintetében is lényeges szerepet tölthet be, általa ugyanis a munkaviszonnyal kapcsolatos - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak címzett - adatszolgáltatások egyszerűbbé válnak. A kutatók számára is hasznos lehet az adatbázis, mert lehetővé teszi a megbízhatóbb foglalkoztatáspolitikai elemzések gyorsabb elkészítését.

Hatékony lehet a kezdeményezés a munkaügyi ellenőrzések során is, általa például jobban kiszűrhetők lesznek a feketén foglalkoztatók, vagy a járulékot nem fizetők.

A rendszer kísérleti bevezetésére az első ízben munkaviszonyt létesítők - vagyis a pályakezdők -, egyes alkalmazotti rétegek és a munkanélküli-ellátásban részesülők esetében kerül sor.