HÍRVILÁG

Új vezető a munkaügyi tárca élén

Kiss Péter eddigi munkaügyi minisztert – aki a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetését veszi át a lemondott Kiss Elemér helyett – Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára követi a foglalkoztatáspolitikai tárca élén. A szakminisztérium új vezetője 1956-ban született, s 1987-ben, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem ipar karán szerzett diplomát. Pulay Gyula, a munkaügyi tárca közigazgatási államtitkára szintén a MeH-ben – ugyanazon a poszton – folytatja a munkáját. A kormányfő további változásokat is kezdeményezett a kormányban. Ezek szerint az újonnan létrehozandó európai uniós tárca nélküli miniszteri poszt betöltésére – május közepétől – Juhász Endrét, a Magyar Köztársaság főtárgyalóját kérte fel. A jelenlegi ismeretek szerint a területfejlesztés és a Nemzeti Fejlesztési Terv felügyelete ugyancsak a tárca nélküli miniszter hatáskörébe tartozik majd.

Megállapodás a bérekről

A villamosenergia-iparban tevékenykedő munkaadók és szakszervezetek februárban megegyeztek az ágazati keresetemelés mértékéről, illetve a jóléti-szociális ellátások reálértékének növeléséről. Ezek szerint a munkáltatók elfogadták a szakszervezetek által javasolt 4,5 százalékos reálbérnövelést. A felek megállapodtak abban is, hogy ez a mérték – amely megfelel az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának – az egyes cégeknél nem jelenthet 7 százaléknál alacsonyabb bruttó béremelést, kivéve, ha ebben az érintettek helyileg megegyeznek. A jóléti és szociális ellátásokat illetően 2,5 százalékos reálérték-növelést sikerült elérniük a munkavállalói szervezeteknek.

Munkaerő-piaci kiadások

A foglalkoztatáspolitikai tárca nyilvántartása szerint a Munkaerő-piaci Alap (MPA) tavaly csaknem 221,2 milliárd forintot használt fel, mely összeg számottevően meghaladja a 2001. évi 194,4 milliárd forintot. A kiadási tételek vizsgálatából kiderül, hogy az MPA elsősorban az aktív foglalkoztatási programokra áldozott nagyobb forrásokat. Ennek összege 57,7 milliárd forintot tett ki a múlt évben. Az állástalanok anyagi juttatásaira, így például a segélyezésre évente változó összeg jut, azonban a 2002-ben e célra elköltött 63,2 milliárd forint meghaladta az azt megelőző évi 56,6 milliárd forintot. A szakképzés feltételeinek javítását tavaly 18,6 milliárd forint szolgálta.

Elbocsátott dolgozók

A fővárosi és a megyei munkaügyi központok adatai szerint tavaly decemberben és az idei év januárjában – csoportos létszámleépítés keretében – összesen 7211 dolgozó elbocsátását jelentették be a munkáltatók. A legnagyobb létszámot érintő leépítésekre Fejér – 3552 dolgozó -, Veszprém – 1444 munkavállaló -, valamint Baranya és Nógrád megyében – 377, illetve 194 foglalkoztatott – került sor. A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint ugyanakkor január és február folyamán mintegy száz cég jelezte, hogy több mint ötvennel kívánja növelni dolgozói létszámát.

Széchenyi program

A gazdasági tárca februárban közzétette a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program idei – a cégek versenyképességét és uniós felkészülését segítő – pályázatait. A legnagyobb érdeklődésre a feldolgozóipari ágazatok és technológiák fejlesztésére irányuló pályázatok tarthatnak számot. Ezek sorában új gépek beszerzésére és új termék kifejlesztésére a támogatási mérték 30 százalékos, maximum 100 millió forint lehet. A kis- és középvállalkozások pályázhatnak továbbá üzleti tanácsadói szolgáltatások és korszerű vállalatirányítási rendszerek támogatására, valamint az ISO minőségirányítási rendszer bevezetésére.

Üzleti várakozások

A GKI Gazdaságkutató Rt. által – az Európai Unió támogatásával – készített kérdőíves felmérés szerint januárban jelentősen romlottak az üzleti szféra és a lakosság gazdasági várakozásai. Az iparban tevékenykedő munkáltatók az elmúlt időszak termelését a korábbinál valamivel jobbnak, a kilátásokat azonban kedvezőtlenebbnek tartották az év első hónapjában. Hasonlóképpen a rendelésekről is pesszimistán nyilatkoztak a megkérdezettek, de ezen belül exportkilátásaikat jobbnak ítélték meg. A lakosság gazdasági várakozásai szintén tovább romlottak: saját pénzügyi helyzetüket a decemberinél rosszabbnak látták, s a következő 12 hónap lehetőségeiről is hasonlóképpen nyilatkoztak.

Évkönyv a munka világáról

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának kiadásában megjelent a "Munkaerő-piaci tükör – 2002" évkönyv. A februárban bemutatott kiadvány egyebek közt a csatlakozással összefüggő foglalkoztatáspolitikai feladatokat taglalja, illetve megállapítja: ahhoz, hogy Magyarország 2010-re elérje az EU-ban célként kitűzött 70 százalékos foglalkoztatottsági szintet, egymillióval több embernek kellene dolgoznia. Szám szerint a 3,84 millióval szemben 4,8 millió foglalkoztatottra lenne szükség.

Együttműködési megállapodás

Az uniós csatlakozás előkészületeinek jegyében, a mikro- és kisvállalkozások informatikai felkészítése céljából együttműködési megállapodást kötött az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), illetve az MCOnet Kft. A februárban aláírt dokumentum értelmében a társaság vállalja, hogy – az internetes megjelenéshez, illetve az információközvetítéshez – internetszolgáltatásokat ad az IPOSZ tagszervezetei számára. A vállalkozói érdekképviselet viszont arra vállalt kötelezettséget, hogy az MCOnet Kft. szolgáltatásait ajánlja tagjainak. Az együttműködési kapcsolat barter jellegű és három évre szól.

Gazdasági szervezetek

A működő gazdasági szervezetek száma tavaly mintegy 21 ezerrel nőtt az előző évhez képest – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal. Ezek szerint a múlt év december végén – az előző évi 923 571-gyel szemben – 944 691 szervezet tevékenykedett Magyarországon. A múlt esztendő végén a társas vállalkozások aránya 44,8, míg az egyéni vállalkozások aránya 55,2 százalékot tett ki. Ami a területi megoszlást illeti, tavaly a társas vállalkozások többsége, 50,8 százaléka a közép-magyarországi régióban működött.

Sürgető reformok

Az Európai Bizottság javaslata szerint az uniós tagjelölt országoknak minél előbb meg kell hozniuk a foglalkoztatási ráta növeléséhez szükséges reformokat. A bizottság – amely a tagjelöltekről első ízben hozott nyilvánosságra munkaerő-piaci jelentést – Magyarországról egyebek közt megállapítja: sürgős intézkedésekre van szükség a munkaerő regionális és ágazati mobilitásának javítása érdekében, ennek hiánya ugyanis a gazdaság fékjévé válhat. A bizottság jelentése a továbbiakban azt is megállapítja, miszerint a társadalmi partnereknek hozzá kell járulniuk a foglalkoztatásbarát bérek kialakításához. Az elemzés a jövő feladataként jelöli meg az emberi tőke fejlesztését. A jelentés végül azt is megállapítja, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatását egy sokkal aktívabb foglalkoztatáspolitika szolgálatába kell állítani.

SAPARD-pályázatok

Az agrárium szereplői az idén is pályázhatnak az uniós agrár- és vidékfejlesztési előcsatlakozási támogatásokat közvetítő SAPARD-programra. Az ez évi támogatási célok gyakorlatilag megegyeznek a múlt éviekkel. Ezek szerint források igényelhetők a mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására, agrár- és halászati termékek feldolgozásának, illetve marketingjének fejlesztésére, továbbá a vidéki infrastruktúra javítására. A pályázati felhívás a február 27-én megjelent Magyar Mezőgazdaság című szaklap mellékletében, illetve a minisztérium honlapján olvasható. A korábbiakhoz képest változás, hogy ezentúl folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat, azaz nem lesz kikötve beadási határidő.

Fórum a távmunkáról

A kormány áprilisban vitatja meg, hogy milyen további támogatásokkal, adó- vagy más pénzügyi intézkedéssel segíthetné elő a távmunkahelyek létrehozását. A témában megtartott februári konferencián elhangzott az is, hogy a közeljövőben újabb pályázatok indulnak távmunkahelyek létesítésére. Az egyik az önfoglalkoztatók munkához jutását segíti, míg egy másik pályázat azoknak nyújt támogatást, akik a hagyományos munkahelyeket – létszámleépítés helyett – távmunkába szervezik át.

Információs irodák

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az ország hat régiójában nyit olyan irodákat, amelyek – elsősorban – az információs társadalom létrehozására irányuló pályázatok elkészítéséhez nyújtanak segítséget. Március elejétől immár 500 közösségi helyen, úgynevezett "e-Magyarország ponton" lehet európai uniós információkhoz jutni, ám ezek száma 2004. május elsejéig 2004-re bővül. Ezzel gyakorlatilag elérhető, hogy a legfontosabb EU-s ismeretek az ország minden településére eljussanak.

Bővülő hitelkeret

Július elsejétől egymillió forintról ötmillióra emelkedik a Széchenyi kártyával felvehető hitel nagysága. Ezt az összeget azok igényelhetik, akiknek az évi árbevétele legalább 30 millió forint. Ez évtől ugyanakkor a kártya igénylése is egyszerűsödik: a cégkivonatok hitelesítését a kamarák is elvégzik. Ez idáig országosan összesen 3800-an igényelték a kártyát, s 2500 kérelmet fogadtak el.