Találmányok, szabadalmak

Szabadalmaztatható találmány

A korábbi definíciók szerinti találmány szabadalmaztatható a technika bármely területén. A találmány fogalmának részeleme az újdonság megléte. Ehhez képest akkor új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.

A technika állása

Az új szabályozás szerint a technika állásához tartozónak kell tekinteni nemcsak az olyan korábbi elsőbbségű belföldi, vagy azzal azonos hatályú szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát, hanem ilyennek minősül az európai szabadalmi bejelentés és a nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalma is (a törvényben meghatározott külön feltételek meglétekor).

Biológiai anyag

Az általános feltételeknek megfelelő találmány most már szabadalmaztatható akkor is, ha biológiai anyagból álló, vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, melynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan – genetikai információt tartalmazó – anyag, amely önmagában képes a szaporodásra, vagy biológiai rendszerben szaporítható. Most már találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált, vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.

Biotechnológiai találmányok

A módosító törvény új rendelkezésként tartalmazza a szabadalmi oltalom tartalmára és kimerülésére vonatkozó értelmező és speciális szabályokat is. Az oltalom tartalmát illetően megállapíthatjuk, hogy az bizonyos esetekben szűkebb, más esetekben tágabb körű – a részletek ismerete nélkül – az egyébként vélelmezhetőnél. Nevezetesen, bizonyos esetekben a szabadalom tárgyát képező biológiai anyagból eredő anyagra is kiterjed a kizárólagos honosítási jog. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a szabadalmi oltalom tárgya valamilyen eljárás, miután a kizárólagos hasznosítási jog kiterjed az azzal előállított biológiai anyagra is.

Szűkebb körű viszont a kizárólagos használati jog az esetben, ha a szabadalmas vagy bárki (a szabadalmas kifejezett hozzájárulásával) valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el, vagy más módon értékesíti. Ugyanez a helyzet, ha tenyészállat- vagy egyéb állati szaporítóanyagról van szó. Mindkét esetben úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló növény- vagy állatállomány mezőgazdasági célú felhasználására. Más kérdés, hogy a gazdálkodót mindezek alapján megillető jogosultság mértékére és feltételeire az Európai Közösség tanácsi rendelete korlátokat tartalmaz.

Kiegészítő oltalom

A törvény bevezeti a kiegészítő oltalom jogintézményét is, amely szerint az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok később jelennek majd meg, mert a jogintézmény hatálya az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjához igazodik.

Kényszerengedélyezés

Módosult a hasznosítás elmulasztása miatti kényszerengedélyezés szabálya is. Most már nem csak belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek adható hasznosítási engedély. Elegendő, ha a kényszerengedélyt csak a túlnyomórészt belföldi kereslet kiegészítéséhez adják. A kényszerengedélyezés szabályai érvényesülnek a növények fajtaoltalmával kapcsolatban is. A kényszerengedély nem ad jogot a kizárólagos használatra, terjedelmét és időtartamát, a hasznosítás célját figyelembe véve, a bíróság állapítja meg.

A szabadalmi oltalom megsemmisítése

Az új szabályozás szerint a szabadalmi oltalmat keletkezésére visszaható hatállyal meg kell semmisíteni akkor is, ha azt nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet. Ezen a jogcímen azonban kizárólag a törvény szerinti jogosult igényelheti a szabadalmi oltalom megszüntetését.

Magyar Szabadalmi Hivatal

Bővülő hatáskör

Jelentősen bővült a Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre, miután az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmak, a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos ügyeket is a Magyar Szabadalmi Hivatal fogja intézni. Ugyancsak a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el majd a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben is.

Személyes eljárás külföldinél

Külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben csak nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában lesz köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd útján eljárni.

Titokká minősítés

A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke nemzetközi szerződés alapján is elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a leírás kinyomtatása elmarad, és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások is államtitoknak minősülnek. Korábban erre a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének az illetékes miniszter megkeresésére államvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből volt csak jogosultsága.

Uniós elsőbbség

A Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott feltételekkel az uniós elsőbbség akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó tagjában vagy viszonosság esetén más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének az állásfoglalása az irányadó.

Biológiai anyag letétbe helyezése

Speciális rendelkezés érvényesül, ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag, vagy annak alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel úgy, hogy azt szakember a leírásos rajz alapján meg tudja valósítani.

Minden esetben elismervényt kell benyújtani a biológiai anyag letétbe helyezéséről, éspedig a legkorábbi elsőbbség napjától számított 16 hónap elteltéig. A letétbe helyezett biológiai anyagot – pontosan meghatározott korlátok mellett – minta kiadásával viszont hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben a letétbe helyezett biológiai anyag már nem hozzáférhető, engedélyezni kell az anyag újbóli letételét. A letétbe helyezésre a bejelentőtől különböző személy is jogosult.

Megsemmisítési kérelem

Új rendelkezés, hogy az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni, ugyanekkor a nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás ellen lehet benyújtani.

Európai szabadalom

Európai szabadalom az európai szabadalmak megadásáról szóló Müncheni Egyezményen alapuló szabadalom, európai szabadalmi bejelentés pedig az egyezmény alapján tett európai szabadalom megadására irányuló szabadalmi bejelentés. Európai szabadalmi bejelentés benyújtható és európai szabadalmi oltalom adható a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatállyal is. Amennyiben az egyezmény és az Szt. között eltérés van, az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra az egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bejelentés

Az európai szabadalmi bejelentést a megosztással keletkező európai szabadalmi bejelentés kivételével a Magyar Szabadalmi Hivatalnál is be lehet nyújtani. Itt kell benyújtani főszabályként az ilyen szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve lakóhelye vagy székhelye belföldön van. Ezt a bejelentést az egyezményben előírt bármely nyelven be lehet nyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, feltéve hogy magyar nyelven, vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább az utalást az európai szabadalom iránti igényre, és a bejelentő azonosítására alkalmas, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.

Az európai szabadalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett. Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Magyar Szabadalmi Hivatal is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az európai szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.

Ideiglenes oltalom

Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik a Magyar Köztársaságban ideiglenes szabadalmi oltalom, amikor a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról. Ez csak kérelemre történik. Az igénypontok közzétételéért díjat kell fizetni. Ennek elmaradása esetén a bejelentőt hiánypótlásra hívják fel. A felhívás eredménytelenségét úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő a kérelmét visszavonta.

A Magyar Szabadalmi Hivatal külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételével a Magyar Köztársaságban ideiglenes oltalom keletkezett. Abban az esetben viszont, ha az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérheti a szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítását. Egyébként az európai szabadalom azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott szabadalommal.

Hazai hatály

Az európai szabadalom a megadásról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlöny-beli meghirdetésével minősül megadottnak. Ahhoz, hogy az európai szabadalom a Magyar Köztársaságban is hatályossá váljon, az Európai Közlöny-beli meghirdetést követő 3 hónapon belül be kell nyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz annak magyar nyelvű fordítását, amelynek meghirdetéséért és kinyomtatásáért külön díjat kell fizetni. Amennyiben ezt elmulasztják, a hivatal hiánypótlásra hívja fel az érintettet, és a megadott határidő eredménytelen eltelte után úgy kell tekinteni, hogy a magyar nyelvű fordítást nem adták be. Ha az európai szabadalmi bejelentés magyar nyelvű fordítása szűkebb az európai szabadalom leírásánál, úgy a szabadalmi oltalom terjedelmét a magyar nyelvű fordítás szerint kell megállapítani.

Kijavítás

A bejelentő, illetőleg a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom akkor válik hatályossá, amikor a Magyar Szabadalmi Hivatal közölte a hatósági tájékoztatást a fordítás kijavításáról, amiért díjat kell fizetni, a kérelem benyújtásától számított 2 hónapon belül. Ha a kijavítás közzétételi díját nem fizetik meg hiánypótlási felhívás ellenére sem, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Lényeges, hogy azzal szemben, aki a kijavítással kapcsolatos hatósági tájékoztatás napját megelőzően kezdte meg belföldön jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében a korábbi fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítást, vagy ilyen hasznosítás érdekében komoly előkészületet tett, azzal szemben a módosítás hatálytalan. Fontos az is, hogy az ebből eredő jogosultságot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel, vagy annak – a hasznosítást, illetve az előkészületet folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

Felszólalás a szabadalom ellen

Előfordul, hogy az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtanak be, illetőleg megsemmisítésre irányuló kérelmet terjesztenek elő. A megsemmisítésre irányuló eljárást a felszólalási eljárás jogerős befejezéséig ilyenkor fel kell függeszteni, ha viszont a felszólalás nem eredményezi az európai szabadalom megvonását, a felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell. Egyébként a szabadalom megvonását vagy módosítását a lajstromba be kell vezetni.

Technikai kérdésnek tűnik, de az eligazodás szempontjából mégis jelentősége van annak a rendelkezésnek is, hogy az európai szabadalmakat a lajstrom külön részében kell feltüntetni. Értelemszerű módosulás az is, hogy európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatos hatósági tájékoztatásokat is közzé kell tenni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A szabadalmi bejelentésben a jövőben egy igénypontra több elsőbbség csak akkor igényelhető, ha erre mód van.

Nemzetközi szabadalom

Az Szt. alkalmazása szempontjából nemzetközi szabadalmi bejelentés a Washingtonban 1970. június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján tett szabadalmi bejelentés. A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a nemzetközi szabadalmakkal kapcsolatban kétféle feladatköre is van, nevezetesen: egyrészt mint átvevő hivatal, másrészt mint az eljárásra megjelölt vagy kiválasztott hivatalként működik.

A Magyar Szabadalmi Hivatal szerepe

A hivatal mint átvevő

A Magyar Szabadalmi Hivatal mint átvevő jár el azokkal a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar állampolgár, illetve ha a bejelentőnek lakóhelye vagy székhelye belföldön van. A bejelentés a bejelentő által választott nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelven nyújtható be, de benyújtható magyar nyelven is, ez esetben 1 hónapon belül be kell nyújtani az előbbiek szerinti idegen nyelvű fordítást. Ha a fordítás benyújtása elmarad, és azt hiánypótlási felhívásra sem teljesítik, a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Egyébként a nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, ezt meghaladóan nemzetközi illetéket és kutatási illetéket is kell fizetni.

Megjelölt és kiválasztott hivatal

A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyeknél a Magyar Köztársaságot a szerződés értelmében megjelölték, kivéve ha a nemzetközi bejelentés a Magyar Köztársaságra is kiterjedő hatályú európai szabadalom.

Kiválasztott hivatalként jár el a Magyar Szabadalmi Hivatal azokban az ügyekben, amelyekre vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és a Magyar Köztársaságot választotta olyan szerződő államként, amelyben az elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni.

Akár megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el a Magyar Szabadalmi Hivatal, az elsőbbségi naptól számított 31 hónapon belül a magyar nyelvű fordítást be kell nyújtani, aminek tartalmaznia kell a szabadalmi leírást, az igénypontokat, a rajzokon szereplő szöveget és kivonatot.

Meg kell fizetni a nemzeti díjat is. A határidők elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni, ami az említett határidő lejártát követő 3 hónapon belül tehető meg. Ennek elmulasztásakor a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya megszűnik a Magyar Köztársaságban. (A harmincegy hónap a Magyar Közlönyben megjelent hatályos törvényszöveg, bár az időtartam rendkívül hosszúnak tűnik, mértéke pedig különösen sajátos.)

A nemzetközi kutatás hiánya

A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azt a részét, amelyre vonatkozóan a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve ha a bejelentő a nemzetközi bejelentés fordításának a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtásától számított 3 hónapon belül megfizeti a kutatási nemzeti pótdíjat. Ennek elmaradása esetén a jelentés érintett részét visszavontnak kell tekinteni, amit a Magyar Szabadalmi Hivatal határozattal állapít meg.

Ideiglenes oltalom

A nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételével azon a napon jelentkezik ideiglenes szabadalmi oltalom a Magyar Köztársaságban, amelyen a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását közzétették.

Érdemi vizsgálat

A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként a bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. A kérelmet legkésőbb az újdonság kutatása elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni, és a kérelem benyújtásától számított 2 hónap elteltéig meg kell fizetni a vizsgálati díjat.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a bejelentőt olyan esetben is a nemzetközi szabadalommal kapcsolatban, ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány természete lehetővé teszi a rajzban történő ábrázolást.

Iparjogvédelmi Szakértői Testület

A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Iparjogvédelmi Szakértői Testület véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságáról, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is.

Január 1-jétől az Iparjogvédelmi Szakértői Testület által készített szakértői vélemény alapdíja a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint

– háromtagú tanács esetén 150 000 Ft;

– öttagú tanács esetén 237 500 Ft.

A további ülések pótdíja:

– háromtagú tanács esetén 90 000 Ft;

– öttagú tanács esetén 125 000 Ft.

Nem szabadalmaztatható találmány Az új törvény határozott rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az emberi test nem képezheti szabadalmazható találmány tárgyát, ugyanígy az emberi test bármely részének puszta felfedezése sem. E körben további kizáró feltétel: nem részesülhet szabadalmi oltalomban az ember klónozására szolgáló eljárás, az embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra, az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára. Nem szabadalmaztatható az ilyen eljárással létrejövő állat sem. Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban a növényfajták és az állatfajták, továbbá a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások sem. A növények és állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében akkor biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból, vagy más természeti folyamatból áll. A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet viszont, ha a műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára. A növényfajták szabadalmi oltalomban nem részesülhetnek a törvénymódosítás folytán, mód van azonban arra, hogy a növényfajták fajtaoltalomban részesüljenek. (Erről következő számunkban részletesen szólunk.