×

Jogharmonizáló

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 3.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 60. számában (2003. február 3.)
Uniós csatlakozásunk finiséhez közeledve mind közvetlenebbül érinti a magyar munkáltatókat és munkavállalókat, hogy milyen helyzetbe kerül a munka világa a magyar EU-tagsággal. A jövőben "Jogharmonizáló" címmel rendszeresen jelentkezünk kisebb-nagyobb összefoglalásokkal az európai jogi környezetről. Ezúttal a dolgozói érdekvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk.

Európai üzemi tanács

A multinacionális vállalatok elterjedése magával hozta a kollektív munkajog változását is. Szükségessé vált, hogy határokon túli együttműködést és közös fellépést alakítsanak ki a dolgozók abból a célból, hogy képesek legyenek megvédeni az érdekeiket a központi vezetéssel való együttműködés során. Ennek érdekében került sor az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás létrehozására a közösségi szintű vállalatokban és vállalatcsoportokban. Minderről a 94/45/EK irányelv rendelkezett.

Az irányelv a munkavállalói érdekvédelem területén két lehetőséget biztosít: a munkavállalók úgynevezett európai üzemi tanácsot hozhatnak létre, vagy más, a célnak megfelelő eljárást alakíthatnak ki a központi vezetéssel együtt. Az irányelvben foglalt konzultációs formák nem érintik az egyéb, például a csoportos létszámleépítésre és a munkáltatói jogutódlásra vonatkozó irányelvekben előírt egyeztetési, tájékoztatási jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését.

Igény az önálló törvényi szabályozásra

Az irányelv egyes rendelkezéseit a 2001. évi XVI. törvény már beiktatta a magyar Munka Törvénykönyvébe. A jogharmonizáció következő lépése egy külön törvény megalkotása, mely részletes szabályainál fogva alkalmas a közösségi szinten működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok magyar munkavállalói számára is a tájékoztatáshoz és a velük való konzultációhoz való jog biztosítására. Ezzel egyidejűleg a jelenleg hatályos Mt.-ből az idevágó passzusok átkerülnek az új törvénybe.

Az irányelv átültetését szolgáló magyar jogszabály ez év második felére minden valószínűség szerint joganyagunk része lesz, rendelkezéseit azonban csak az Unióhoz történő csatlakozásunktól kell alkalmazni.

A szabályok hatálya

Az irányelv magyar munkajogba való átültetésének legnehezebb pontját nem a meglehetősen bonyolult eljárási szabályok jelentik, hanem a hatállyal kapcsolatos kérdések. Eltérő szabályoknak kell vonatkozniuk ugyanis a különféle esetekre attól függően, hogy a vállalkozásnak, a vállalkozáscsoport központi vezetésének hol van a székhelye.

Az egyik esetcsoportba tartozik, ha a központi vezetés székhelye az Európai Unióban van, ezen belül speciális esetet jelent, ha a magyarországi székhelyről van szó. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a multinacionális cég külföldi, de nem uniós – például amerikai, japán – székhelyű, leányvállalatai viszont az Unión belül találhatók. Ez utóbbi esetben lehetséges, hogy a leányvállalatokat egy, a központinak alárendelt úgynevezett irányított vezetés felügyeli, vagy – például ügyvédi iroda által biztosított – képviselet jár el az ügyeikben a tagállamon belül; ugyanakkor az sem kizárt, hogy a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport nem jelöl ki képviselőt.

A vállalkozás fogalma

Az irányelv átvételével kapcsolatosan problémát jelent továbbá, hogy az nem határozza meg a vállalkozás (vállalat) fogalmát. Az uralkodó álláspont szerint ezt a legszélesebben kell értelmezni. Ennek megfelelően az irányelv rendelkezéseit alkalmazni kell minden üzletszerűen tevékenykedő gazdasági egység tekintetében, függetlenül annak jogi (társasági) formájától. A magyar Mt. viszont az "önálló telephely" (részleg) fogalmát használja. A két fogalom közötti kapcsolatot mindenképpen meg kell teremteni, továbbá figyelemmel kell lenni a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakra is, különösen ami az egymásra befolyással bíró vállalkozásokra vonatkozó szabályozást illeti.

A konzultáció kezdeményezése

Az irányelv kiemeli a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport központi vezetőségének felelősségét a konzultáció előmozdításáért. A munkavállalók képviselői és a központi vezetés tárgyalásait a központi vezetés, vagy legalább két tagállamban foglalkoztatott – tagállamonként – legalább százötven munkavállaló, illetőleg ezek képviselői kezdeményezhetik.

Különleges tárgyaló testület

Ennek alapján jön létre az úgynevezett különleges tárgyaló testület, amely legalább három, legfeljebb tizenhét tagból állhat. A különleges tárgyaló testület a központi vezetéssel együttműködve határozza meg a létrehozandó európai üzemi tanács hatáskörét, működési rendjét, vagy az azt kiváltó más konzultációs eljárás tartalmát. Az irányelv rendelkezik arról, hogy a tárgyalások költségeit a központi vezetésnek kell viselnie.

Megállapodás

A különleges tárgyaló testület és a központi vezetés között létrejövő megállapodásnak tartalmaznia kell az európai üzemi tanács feladatait, eljárásrendjét és erőforrásait, valamint a megállapodás időtartamát és az újratárgyalás feltételeit. Ha a megállapodás valamely, az európai üzemi tanácsot kiváltó konzultációs és tájékoztatási eljárásról szól, abban az eljárás lefolytatásának feltételeit kell megállapítani, különösen azt, hogy a munkavállalók milyen módon alakíthatják ki a véleményüket az érdekeiket jelentős mértékben befolyásoló nemzetközi kérdésekben.

A megállapodás elmaradása

Az irányelv kisegítő szabályokat is tartalmaz arra az esetre, ha a felek nem tudnak megállapodni, vagy a központi vezetés elzárkózik a tárgyalások lefolytatásától. Ezek értelmében olyan üzemi tanácsot kell létrehozni, amely az irányelv mellékletében rögzített minimális feltételeknek felel meg. Ebben az esetben nem a felek, hanem a jog rendezi a konzultáció kereteit, ideértve azt is, hogy az európai üzemi tanács konzultációs, illetve tájékoztatáshoz való joga és hatásköre mire terjed ki, valamint hogy tagjait – akik legalább hárman, legfeljebb harmincan lehetnek – a munkavállalók választják saját soraikból a nemzeti szabályoknak megfelelően.

Az üzemi tanács ülése

Az európai üzemi tanács jogosult a központi vezetéssel évente legalább egy alkalommal tárgyalni a gazdálkodást, a gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozás gazdasági, foglalkoztatási helyzetének várható alakulását illetően. Ezen túlmenően további ülés tartható, ha a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő események bekövetkezte várható. Ezekről a központi vezetésnek megfelelő időben tájékoztatnia kell az európai üzemi tanácsot.

Titoktartás

A konzultáció fórumainak létrejöttével kapcsolatos szabályokat követően az irányelv a bizalmas – a vállalat, vállalatcsoport működésével összefüggő – információk kezeléséről, a konzultációban részt vevő munkavállalói képviselőket terhelő, az üzemi, üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségről rendelkezik.

Együttműködés

Az irányelv rögzíti az együttműködés alapelvét a központi vezetés és az európai üzemi tanács közötti kapcsolattartás, tevékenységük gyakorlása, illetőleg az európai üzemi tanács helyébe lépő konzultációs eljárás során.

A munkavállalói képviselők védelme

A munkavállalói képviselők védelmének rögzítésével kapcsolatosan az irányelv a nemzeti jogra utal: a képviselőkre a rájuk vonatkozó nemzeti munkajogban rögzített garanciák az európai üzemi tanácsban való közreműködésük során is megilletik őket, ideértve különösen az üléseken való részvétel miatt kiesett munkaidőre járó bér megfizetését és a munkahelyükről való elmozdításuk korlátozását.

Hogyan kampányol a szakszervezet Ausztriában?

Az EU-tag Ausztriában egyeduralkodó munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB). Egy tavaly decemberi szórólapjuk felhívja a figyelmet, miért érdemes részt venni a szakszervezeti munkában, továbbá – propagandisztikus tömörséggel – mutatja be a szakszervezetek működéséhez kapcsolódó egyes munkavállalói jogokat.

"RÉSZT VESZEK" – szól csupa nagybetűvel a kijelentő módban megfogalmazott felhívás, melyben számos, akár az alkalmazotti státuson túlmutató, az összefogásra motiváló érdeket sorolnak fel.

Kérdés, a feltételezett európai uniós csatlakozásunk után mennyiben fog az alább ismertetettekhez közelíteni egy hazai szórólap tartalma.

Bérharc

"Részt veszek, mert a bérek és a fizetések maguktól nem emelkednek." A virágzó gazdaság éveiben is újra és újra megpróbálja a munkaadói oldal a munkavállalók jogos bérköveteléseit elhárítani – fogalmaz az ÖGB-irat. A szakszervezet célja, hogy a női munkavállalóknak is egyenlő részt biztosítsanak a gazdasági sikerből, ezt a kollektív szerződés tárgyalásain teszik. Annál erősebben tudnak fellépni, annál többet tudnak elérni, minél több tag támogatja őket ebben. Aki belép a szakszervezetbe, erősíti a tárgyalási pozíciót a munkaadókkal szembeni tárgyalásokon. És ezzel sokat tesz – visszacsatolás az individuumhoz – saját bére emeléséért is.

Szakmai esélyek

"Részt veszek, mert szeretném kihasználni az esélyeimet." Aki valamit tud, könnyebben boldogul a szakmájában, ezért helyeznek olyan nagy hangsúlyt a szakszervezetek a jó szakmai képzésre, valamint az állandó továbbképzésre. Ilyet szervez az ÖGB is, mert a munka világa nagyon gyorsan változik, aki lépést akar vele tartani, nem maradhat egy helyben.

Egységben az erő

A dokumentum szerint részt kell venni azért is, mert "közösen erősebbek vagyunk". A szórólap figyelmeztet a nem valós alternatívára, mely szerint meg lehet próbálni egyedül rendezni mindent a munkahelyünkön: saját szakállunkra tárgyalni a főnökkel, tájékozódni a törvényekről, kollektív szerződésekről és jogi előírásokról. Az ÖGB szerint minden siker ellenére világos, hogy az ilyen munkavállalók magányos harcosok maradnak, életre-halálra a főnökkel való jó kapcsolat függvényében. "És ha néhány év múlva már nem bírjuk a lépést, mert változások vannak az üzemben, valószínűleg egyedül lemaradunk. Ezért jobb, ha van egy erős társunk. Valaki, aki minden helyzetben a munkásnők és a munkások érdekeit képviseli." A sorok között olvasva természetesen ez csak az ÖGB lehet.

Női egyenjogúság

"A részvétel egyenjogúvá is tesz!" Az irat megállapítja, hogy a nők egyenjogúságának és azonos bánásmódjának teljes megvalósításáig még sok tennivaló van a társadalomban. Az eredmények nagy része az erős szakszervezetek érdeme. Aki belép az ÖGB-be, sokat tesz a nők egyenjogúsításáért.

Egzisztenciális érdekek

A toborzás a magasabb rendű elvek mellett az egzisztenciális érdekek optikáján keresztül is megszólítja a szórólap olvasóját. Az ÖGB-tagság – idézzük – "tisztán személyes előnyök egész sorával is jár". A "Szolidaritás" biztosítás keretén belül minden szakszervezeti tag ingyen biztosítva van a munkaidőn kívül bekövetkezett balesetek ellen. A biztosító kórházi kezelés vagy rokkanttá válás esetén hozzájárulást fizet, a hátramaradottaknak pedig temetésiköltség-hozzájárulást biztosít. Minden ÖGB-tag jogosult a munkaügyi bírósági perek keretén belül ingyenes jogi képviseletre, továbbá igénybe veheti a "Szolidaritás" jogi tanácsadását polgári jogi kérdésekben. A szakszervezeti tagok kedvező áron tölthetik szabadságukat a szociális turizmus üdülőfaluiban és a szakszervezet üdülőiben. A Sotour Österreich a szakszervezet saját utazási irodája, kedvező nyaralási lehetőségeket kínál bel- és külföldön. A szakszervezeti tagok részére tandíjkedvezményt biztosítanak egyes szakmai továbbképzési tanfolyamokon, az ÖGB irodái kedvezményes jegyeket kínálnak bizonyos színházi, zenei és egyéb kulturális rendezvényekre. Ausztria legnagyobb példányszámú magazinja, a Solidaritat minden hónapban ingyen jut el a tagok háztartásába.

Környezet- és munkavédelem

Az ÖGB-ben való részvétel egyben közreműködés a környezetvédelemben, a szórólap megfogalmazása szerint ezzel az alkalmazott a tiszta munkára, a tiszta környezetre szavaz. Az irat megállapítja, a mai munkafeltételek sokkal jobbak, mint húsz évvel ezelőtt. Mindebben elvitathatatlannak tartja a szakszervezet szerepét, a dokumentum megfogalmazása szerint ez nem véletlen, hanem a következetes szakszervezeti munka eredménye, mert a szakszervezeti tagok előtt mindig világos volt, hogy a környezetvédelem nem állhat meg az üzem kapuja előtt. "Aki belép az ÖGB-be, sokat tesz a munkavállalók védelmének további javításáért!"

Kollektív szerződés, üzemi tanács

A munkavállalók jogai alatt a kollektív szerződésről, az üzemi tanácsról és a jogi tanácsadásról olvashatunk rövid összefoglalót. A szakszervezetek kollektív szerződéseket kötnek a vállalkozók képviselőivel. Ezek a megállapodások egy adott szakma minden munkavállalójára érvényesek. A kollektív szerződések rendelkezései garantált minimális normák. Ezek képezik az egyéni és az üzemi szerződések alapját. A munkajogi rendelkezések és irányvonalak ugyanolyan fontosak, mint az időről időre újratárgyalandó minimálbérek megállapítása. A szakszervezetek tagjainak ingyenesen rendelkezésükre bocsátják a mindenkor hatályos kollektív szerződéseket. (Az említett néhány mondat egyben jelzi az osztrák és a magyar munkaügyi kapcsolatok tartalma közötti különbséget, és felhívja figyelmünket az üres munkajogi keretekre, értve ezen elsősorban az egy adott szakma valamennyi munkavállalójára kiterjedő hatályú kollektív szerződések hiányát.)

Az ÖGB szórólapja propagálja az üzemi tanácsokat is. Ez képviseli az üzemben a munkavállalók érdekeit, minden öt főnél többet foglalkoztató üzemben választható üzemi tanács. Választásra jogosult minden munkavállaló – az állampolgárságára való tekintet nélkül -, aki az üzemi választási elnökség megválasztására összehívott üzemi gyűlésnek a napján tizennyolcadik életévét betöltötte, és ezen a napon, valamint a választás napján az üzem dolgozója. (Újból egy rövid összevetés: eltérő cél áll az osztrák, illetve a magyar szakszervezeti tevékenység fókuszában. Ausztriában a munkahelyi terep az üzemi tanácsoké ...)

Jogsegély, felvilágosítás

A szakszervezetek tagjaiknak jogsegélyt és jogi felvilágosítást adnak a Munkás- és Alkalmazotti Kamarák szintjén. Képviselik tagjaikat a munkaügyi és társadalmi bíróságok előtt folyó bírósági ügyekben, és ezzel biztosítják, hogy a munkavállaló hozzájuthasson az eddig visszatartott olyan juttatásokhoz, amelyekre jogos igényt formálhat. Az ilyen igények alapjául a munkavállalói szerződések, üzemi megállapodások, kollektív szerződések vagy szociális jogszabályok szolgálhatnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 3.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem