A hazai foglalkoztatási szint emelésével nem kis feladatot vállalt magára a kormányzat, hiszen jelenleg e ráta Magyarországon - a 15-64 éves korosztályban, 3,86 millió munkavállalót számlálva - 56,6 százalék. Ezt szándékozik a kormány a következő 3-3,5 évben 60-63 százalék közöttire, majd pedig az évtized végére 70 százalékra emelni. Tehát a következő nyolc évben mintegy egymillió fővel - 25 százalékkal - kellene bővíteni a foglalkoztatottak számát.

Atipikus formák

E cél eléréséhez a munkaerő-kínálat adott, hiszen a jelenleg inaktívnak nevezett csoportok bőséges tartalékot jelentenek a munkaerőpiacon. Ugyanakkor a keresletet a munkaadóknak nyújtott kedvezményekkel, illetve gazdaságélénkítő támogatásokkal próbálja a kormány - ha kis lépésekben is, de - megteremteni. Nyilvánvaló, hogy a fejlett technológiát alkalmazó ágazatokban kevéssé lehet számítani a foglalkoztatás jelentős növelésére, azonban a szolgáltatószektorban erre nagyobb lehetőség kínálkozik. Hasonlóképpen az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésétől is várható javulás.

A szolgáltatószektorokban egyébként már ma is a foglalkoztatottak csaknem 60 százaléka dolgozik. Ám olyan új tevékenységi területeken is érdemes a foglalkoztatást "feltornászni", mint például a szociális ellátás, a háztartási szolgáltatások, az egyéb kisegítő, profitteremtésre alkalmatlan munkák - vélik kormányzati körökben.

A foglalkoztatás bővítését szolgálja - mint az egyik eszköz - a törvényben meghatározott, háromlépcsős ellátórendszer kialakítása is. Ebben új elem lesz, hogy 2003. július elsejétől életbe lép az úgynevezett álláskeresést ösztönző juttatás. Ezzel újabb időszakra - kortól függően hat, illetve kilenc hónapra - anyagi támogatásban részesülnek az állástalanok.

Megtakarított segélyek

Az álláskeresési támogatásnak - a szándékok szerint - kétféle hatása lesz. Egyrészt a munkanélküli nem veszíti el kapcsolatát a munkaügyi központtal, s regisztrált marad, másrészt pedig a pénzügyi támogatás ösztönzőleg hathat az álláskeresésre. Szakszervezeti javaslatra bekerült a törvénybe az a további kedvezmény is, hogy az elhelyezkedés időpontjától függetlenül a hatodik, illetve a kilencedik hónap végéig kifizetik a juttatást. Bár ez pazarlásnak, olyan kifizetésnek tűnhet, amely mögött nincs munka, azonban mind a kormány, mind a szakszervezetek azt remélik, hogy a fizetést kiegészítő támogatás elhelyezkedésre ösztönzi az érintetteket.

A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint az új ellátás bevezetését követően - ez év július elseje után az év végéig - mintegy 35-40 ezer ember veszi majd igénybe e lehetőséget, ami - a 2002 végéig működött kétlépcsős ellátási rendszerhez viszonyítva - mintegy 3,2 milliárd forint többletkiadást jelent a Munkaerő-piaci Alapból (MPA). Ugyanakkor a szociális segélyezés tekintetében - éppen az új ellátás miatt - 1,1 milliárd forint megtakarítás várható.

Az első teljes évben - 2004-ben - várhatóan szinten marad a rendszerbe belépők és a kilépők átlaga, azaz 35-40 ezer emberrel lehet számolni az év folyamán. Noha az MPA többletkiadása 12-14 milliárd forint lesz, ugyanakkor a szociális segélyezés lecsökkenése miatt 7 milliárd forint megtakarítás várható. Mint ezzel kapcsolatban a minisztérium szakértője a munkaadói félelmekre reagálva jelezte: a százmilliárdokkal gazdálkodó alap számára a néhány milliárdos többletkiadás nem okoz majd egyensúlyromlást.

Képzési kedvezmények

A foglalkoztatás bővítése érdekében új szemlélet meghonosítására törekszik a kormány a felnőttképzésben is, amikor az egész életen átívelő tanulás elvét megpróbálja gyakorlati lépésekre váltani. Ezt segíti a 2001 decemberében elfogadott felnőttképzési törvény, illetve az ennek nyomán kiépített intézményrendszer. Az irányító szervek sorában létrejött az Országos Felnőttképzési Tanács, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület, valamint a Nemzeti Felnőttképzési Intézet.

Jelenleg 2600 felnőttképzési intézményt - egyebek mellett regionális munkaerő-fejlesztő központokat, nonprofit szervezeteket, gazdasági társaságokat, munkaadókat - tartanak nyilván, amelyek között mintegy 300 iskola is található. A kormány elképzelései szerint a választási ciklus végéig évi nyolcszázezer-egymillió felnőtt embert vonnak be a különböző képzések különböző formáiba. A programok kidolgozásában és megvalósításában a munkaadói szervezetek s a kamarák is segítenek.

A felnőttképzéshez kapcsolódóan jelentős lépésként értelmezhető a foglalkoztatási törvényben biztosított anyagi támogatás azok számára, akik a család eltartása mellett vállalkoznak önmaguk képzésére, átképzésére. A törvény szerint ugyanis a megemelt keresetpótló támogatás annak a munkanélkülinek adható, aki heti 25 órás képzésen, átképzésen vesz részt, ám családjában legalább három - egyedül élőknél két - eltartott van.

Lassan terjed a távmunka

Bár a korábbi kormányok már próbálkoztak az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével - hiszen a távmunka és a részmunka népszerűsítése évekkel ezelőtt kezdetét vette -, ez idáig csak szerény eredmények születtek. Noha a munkavállalók érdeklődtek e technikák iránt, ám a munkaadók - főként a magas bérterhek miatt - kevéssé. Most változás várható, hiszen a távmunka elterjesztéséért az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a munkaügyi tárca 2002. szeptember 4-én megállapodást kötött, és forrásokat is átcsoportosítottak e területre.

Nemzetközi összehasonlításban egyébként Magyarország jelentősen elmarad a többi fejlett országtól a távmunka terén. Számszerűsítve: míg az EU átlagában az aktív népesség mintegy 5 százalékát foglalkoztatják ebben a formában, addig nálunk ez az arány néhány ezrelék. Pedig erre lenne igényük a munkavállalóknak. Jelzi ezt, hogy néhány évvel ezelőtt a kormányzat által létrehozott Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaság mintegy tízezer jelentkezőt regisztrált, akiket érdekelt volna e munkalehetőség.

A munkavállalók érdeklődése ellenére a cégek számára nem vonzó e lehetőség, csupán néhány próbálkozásról lehet tudni. Ezek között talán a legjelentősebb a Matáv Rt.-nél meghirdetett 250 fős projekt.

A távmunka iránti érdektelenségnek több oka is van, amelyek közül talán elsőként lehet említeni az infrastrukturális háttér, a számítógép és az internet-hozzáférés szűkösségét, sok esetben hiányát. Mindezen körülmények viszont a jelenlegi feladatokat is kijelölik. Ezek szerint a távmunkához szükséges infrastruktúra megteremtését a kormányzat stratégiai célként kezeli.

A távmunka elterjesztése szempontjából hatékony megoldást jelenthet az úgynevezett közösségi elérési helyek - teleházak, internetkávézók, könyvtárak, kultúrházak stb. - támogatása. Ezek fenntartása és újak létesítése érdekében több állami és önkormányzati program is indult, illetve indul a jövőben. Mint Simon Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP informatikai szakpolitikusa mondta: az a cél, hogy öt év alatt 100 ezer új munkahely jöjjön létre e területen.

Ehhez persze szükség van - pályázati úton nyújtott - adókedvezményekre, hitelekre, vissza- és vissza nem térítendő támogatásokra. E lehetőségek megteremtésével párhuzamosan a távmunka szabályozási környezetének kialakításán is dolgoznak már az érintett szaktárcáknál.

A részmunkaidő népszerűsítése szintén kevés sikert hozott. Ennek oka - a kutatók szerint - egyrészt az, hogy Magyarországon a kétkeresős családmodell a jellemző, mivel egy fizetésből a családoknak csak csekély hányada tud megélni. Másrészt viszont - a járulékrendszer miatt - a munkaadók sem érdekeltek a 4-6 órás foglalkoztatásban. E körülmények miatt Magyarországon ma még csekély a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. Bár pontos adatok nincsenek, e kört a munkavállalók néhány százalékára teszik a szakemberek. A részmunka elterjesztésére egyelőre a szaktárcánál sincs kikristályosodott álláspont, ennek kidolgozására, a tennivalók összefoglalására ez év első felében kerülhet sor.

Késésben a rendeletek

A foglalkoztatási törvény módosítása miatt a Munkaerő-piaci Alap szerkezetének módosítása is szükségessé vált. Eszerint kettévált a szakképzési alaprész, s egy része az ifjúság képzésének finanszírozására az Oktatási Minisztériumhoz került, míg a másik a felnőttképzés finanszírozására létrejött felnőttképzési keret. Ez utóbbi az idén várhatóan mintegy 6 milliárd forinttal gazdálkodhat.

A foglalkoztatáspolitikai célok elérésében fontos, de nem elégséges a vonatkozó törvény korrekciója. Mivel a napi gyakorlat során még számos kérdés felmerülhet, ezért a munkaadói szervezetek kívánatosnak tartják, hogy a törvényt kiegészítő végrehajtási utasítások, a gyakorlati tennivalókat részleteiben szabályozó rendeletek mihamarabb elkészüljenek. E munka előkészítése már megkezdődött a szaktárcánál, ám e jogszabályok megjelenésére csak az év első felében lehet számítani. Noha a háttérmunka már kezdetét vette, azonban a részletekről még nem tudnak tájékoztatást adni a szaktárcánál.

Mindenesetre a munkahelykeresést ösztönző támogatás megítélése nem egyértelmű a kutatói körökben. Elsősorban is azért, mert az elmúlt években nem volt olyan adatgyűjtés, amely megmutatná: milyen okokra vezethető vissza, hogy valaki a segélyezési idő alatt nem tudott, vagy csak hosszabb idő után tudott elhelyezkedni. E nélkül pedig nehéz megmondani, hogy mi lehet a probléma kezelését leginkább szolgáló eszköz - vélekednek a szakemberek.

Egyéni motiváció

Némely szakértő úgy vélekedik, hogy az új támogatási lehetőség csak elodázza, de nem oldja meg az állástalanok alapvető problémáit. Vélelmezhető ugyanakkor az is, hogy a tartósan munkanélküliek számára ez a változás nem hoz kézzelfogható eredményt.

Kovács Zsuzsa, a Jobcenter Online Személyzeti Tanácsadó Kft. marketing- és PR-vezetője viszont úgy véli: az állástalanoknak minden anyagi és erkölcsi segítség fontos, hiszen ebben a nehéz élethelyzetben olyan gondokkal kell szembenézniük, amikkel korábban nem találkoztak. Főként igaz ez az ötven év körüli - és korosabb - munkavállalókra, akiket igen gyakran az első, több évtizede meglévő munkahelyükről küldtek el.

Az álláskeresés támogatása egyébként egyeseknél jó eszköz, másoknál viszont nem ez a leghatékonyabb. A munkanélkülieknek van olyan rétege - a középkorúak, illetve az érettségivel vagy valamilyen diplomával rendelkező fiatalok -, akik mindent megtesznek azért, hogy megfelelő állást találjanak. Az ő számukra ez a lehetőség nagy segítséget jelent majd. Igaz viszont: olyanok is vannak, akik nem eléggé motiváltak, s akik a támogatás ellenére sem törekszenek az álláshely felkutatására.