×

Munkaerő-piaci Alap – 2003

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 2.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 59. számában (2003. január 2.)
2003-ban – az elfogadott költségvetés szerint – a Munkaerő-piaci Alap (MPA) bevételeinek és kiadásainak összege megegyezik – közel 213 milliárd forintot tesz ki. A foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítását, illetve a különböző programok finanszírozását szolgáló kasszában a legtöbb pénzt változatlanul a munkanélküliek ellátására fordítják.

Az MPA-n belül a foglalkoztatási alaprész a legnagyobb, amelynek 2002. évi kerete 55,7 milliárd forint, vagyis az MPA éves előirányzatának csaknem 30 százaléka volt. A munkaügyi szaktárcától kapott információk szerint a foglalkoztatási alaprészből a – megyei munkaügyi központok rendelkezésére álló – decentralizált keret összegét a szakminiszter kezdeményezésére 2002. év közepén jelentősen megemelték, aminek nyomán az aktív eszközök működtetésére 36,5 milliárd forint jutott. A munkaügyi tanácsok ennek egyharmadát, 11,6 milliárd forintot közhasznú foglalkoztatás támogatására különítették el, melyből az első félévben 5,6 milliárd forintot folyósítottak.

Képzési programok

A múlt évben – a 2001. évi ráfordítást kissé meghaladó keretösszeg – 9,2 milliárd forint állt rendelkezésre munkaerő-piaci képzések lebonyolítására. Június végéig a munkaügyi központok 4,6 milliárd forinttal járultak hozzá a tanfolyami költségekhez, a keresetpótló juttatáshoz, a keresetkiegészítéshez és az egyéb kiadásokhoz.

Foglalkoztatásbővítő bértámogatásra 5,4 milliárd forintot – a decentralizált keret 15 százalékát -, a pályakezdő munkanélküliek támogatására, bértámogatás jellegű munkatapasztalat-szerzésre, illetve a gyakorlati képzésben részesült fiatalok továbbfoglalkoztatására 4,4 milliárd forintot különítettek el.

A munkaügyi központok által a 2000-2002-ben indított, több mint 60 működő munkaerő-piaci program 2002. évi finanszírozására 2,2 milliárd forintot lehetett felhasználni. A vállalkozóvá és önfoglalkoztatóvá válás támogatására együttesen 1,2 milliárdos, a járulékok átvállalására közel 740 millió forintos, mobilitási támogatásra pedig több mint 400 millió forintos keretből gazdálkodhattak tavaly a munkaügyi szervezetek.

A központi keretből a minimálbér-emelés kompenzálására 15 milliárd forint jutott. Az alacsony átlagkeresetű, magas élőmunka-igényű vállalkozások pályázati úton kérhettek támogatást az élőmunka-többletköltség, illetve a társadalombiztosításijárulék-többlet részben vagy egészben történő átvállalására.

A többszörösen hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának kísérleti programja ugyancsak az MPA társfinanszírozásával – PHARE-támogatással – valósul meg. A 3 éves projekt költsége mintegy 280 millió forint. A múlt év januárban közzétett pályázatok szakértői értékelését az EU delegációja elfogadta, aminek eredményeként három régióban 14 pályázat támogatása vált lehetővé.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) programjai közül a fiatalok – prevenciós célú – foglalkoztatástámogatására 240 millió forint állt rendelkezésre 2002-ben. E projektek az oktatási rendszerből kihullott, szakképzetlen, munkanélküli, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkező, de állástalan fiatalok számára nyújtottak segítséget.

A települési önkormányzatok számára 2001 végén meghirdetett, a tartósan munkanélküliek, illetve a rendszeres szociális segélyezésben részesülők életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítását szolgáló közmunkaprogramra az MPA-ban 504,8 millió forintot különítettek el. Ebből az összegből közel kétezer munkanélküli foglalkoztatása valósulhatott meg.

Munkáltatói befizetések

A 2003. évi költségvetés szerint az MPA összes bevétele 212 milliárd 753,4 millió forint lesz, és a kiadásai is ugyanekkora összeget tesznek ki. A legjelentősebb bevételi tétel a munkaadói járulék, amely 143 milliárd 195,8 millió forinttal gyarapítja az MPA-t. A munkavállalói járulék 2003-ban – 1,5 százalékról – 1 százalékra csökkent, így az ebből származó bevétel – a terv szerint – 46,1 milliárd forint lesz.

A rehabilitációs hozzájárulást a korábbinál szélesebb körnek kell majd fizetni 2003-ban. Mértéke fejenként 37 300 forint lesz, így az ebből származó majdani bevétel – az FMM számítása szerint – 2 milliárd 776,6 millió forintot tesz ki. A rehabilitációs célú kifizetésekhez kapcsolódóan a korábbi években különböző jogcímen adott támogatások törlesztéséből 2003-ban további 150 millió forint bevétel várható.

A szakképzési hozzájárulást a kötelezettek által kifizetendő 2003. évi bértömeg határozza meg, amelynek 1,5 százalékát kell leróni e járulék formájában. (A bértömeg várható emelkedése növelheti e tételt, ugyanakkor csökkentheti, ha a munkáltatók megemelik a saját dolgozóik képzésére fordítható összeget – ez a szakképzési hozzájárulás maximum egyharmada lehet.) Összességében e tétel – várhatóan – 18,819 milliárd forint lesz.

Új elem az ellátásban

Az MPA legjelentősebb kiadási tételét 2003-ban is a munkanélküli-ellátások teszik ki, amelyek összegét 68,176 milliárd forintra tervezte a tárca. Jelentős változás, hogy az év második felétől – a rendszer új elemeként – megjelenik az álláskeresést ösztönző ellátás, ami várhatóan közel tízezer embert érint. E támogatási konstrukció bruttó költségvonzata 3,176 milliárd forint, amiből az ellátás nettó összege 2,154 milliárdot, a tb-járulék 625 milliót, az egészségügyi hozzájárulás összege pedig 397 millió forintot tesz majd ki.

A kormány prognózisa szerint munkanélküli-járadékban havonta átlagosan 107 ezer fő részesül 2003-ban, s az egy főre jutó havi munkanélküli-járadék összege a tervek szerint 35 ezer forint lesz. A tb-kiadások tekintetében 29 százalékos kulccsal számoltak, az egészségügyi hozzájárulást illetően pedig fejenként havi 3450 forintot vettek figyelembe. Az előzőekből kiindulva a munkanélküli-járadék összege 62,4 milliárd forint lesz, amelyből a nettó járadék 44 milliárd 938,3 millió, míg a járadék után fizetendő tb-járulék 13 milliárd 32,1 millió, az egészségügyi hozzájárulás összege pedig 4 milliárd 429,6 millió forint.

Aktív eszközök

A nyugdíj előtti munkanélküli-segélyek tervezett kiadása 1,8 milliárd forint, ebből a segély nettó összege 1,395 milliárd, a tervezett tb-járulék pedig 405 millió forint. A jövedelempótló támogatás finanszírozására 200 millió forintot tervezett a tárca, ami az ilyen célokra kifizetett támogatások 75 százalékának megtérítését jelenti az önkormányzatok részére. Jövedelempótló támogatásban várhatóan havonta átlagosan 1051 fő részesül majd.

Az aktív foglalkoztatási eszközökre együttesen 50 milliárd 340,3 millió, a foglalkoztatási és a képzési támogatásokra pedig 47 milliárd 980,3 millió forint fordítható. A foglalkoztatási szolgálat területi egységei – terveik szerint – havonta átlagosan 85-90 ezer rászorulót támogathatnak aktív eszközökkel, ami mintegy 1,5-1,8 százalékponttal járul hozzá a munkanélküliségi ráta csökkentéséhez.

Az aktív foglalkoztatási eszközök tartalékösszegére 2,36 milliárd forintot szán a költségvetés, melynek felhasználása a közcélú munkákra kifizetett pénzek nagyságától függ. A foglalkoztatási tárca vezetője az e célra átadott forrás felhasználásáról, illetve a tartalékról és annak esetleges módosításáról a második félévben köt megállapodást a belügyminiszterrel.

A szakképzési célú kifizetésekre 2003-ban 18,231 milliárd forinttal számolnak. A kiadási jogcímek között a szakképzés fejlesztése szerepel a legnagyobb – 15,9 milliárd forintos – összeggel, amely a képzőintézmények beruházási támogatásait szolgálja. Rehabilitációs kifizetésekre 2 milliárd 926,6 millió forintot tervezett a tárca. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására pedig 16,9 milliárd forint folyik a költségvetésbe. A bérgarancia jogcímén – a terv szerint – 1,7 milliárd forint kifizetés várható.

Az ellátórendszerben a települési önkormányzatoknak is megvan a sajátos szerepük, ezért részükre – ugyancsak az MPA-ból – a szociális segély 75 százalékát térítik meg, amelynek összege az idén 18,51 milliárd forint lesz. Ugyanakkor a közcélú foglalkoztatás fedezetéül 13 milliárdot kapnak, amely éves átlagban 16 ezer fő alkalmazásához elegendő.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) működésére – a Foglalkoztatási Hivatal létrehozása kapcsán bekövetkezett 2001. évi feladat- és hatáskörváltozást is figyelembe véve – 17 milliárd 631,7 millió forintot, felhalmozásra pedig 412 milliót használhat fel. Tovább folytatódik ugyanakkor az ÁFSZ fejlesztési programja, aminek nyomán 2003-ban 1,25 milliárd forint kifizetésére kerülhet sor. Mivel azonban az ÁFSZ intézményrendszerének fejlesztésére – 2001-ben – indított PHARE-program hazai társfinanszírozást (is) megkövetel – s ennek forrását az MPA biztosítja -, ezért erre a célra 600 millió forintot fordítanak az idén. Végezetül az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) – ellenőrzési feladatai ellátásához, illetve működési célokra – 398,6 millió forintot kap 2003-ban.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 2.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem