Az APEH három, nemrég lezajlott országos ellenőrző akciója közül a balatoni az átlagosnál rosszabb, a budapesti átlagos, míg a Tolna megyei ennél jobb eredményeket hozott. A fegyelmet javítandó a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KISOSZ) és az APEH együttműködési megállapodást kötött, amelytől a munkáltatói érdekképviselet azt reméli, hogy a tagok körében felmerült kérdések és javaslatok közös megvitatására rendszeresen lehetőség nyílik.
Számla nélkül
Az ellenőrök az üzletek 42-44 százalékánál tapasztaltak nyugtaadási szabálytalanságot, hiányosságot. Ugyanez az arány a piacokon 61-66 százalék között alakult, beleértve a közterületi árusokat és a piacon működő üzleteket is. A nemrég befejeződött fővárosi akció során a piacok többségében 90-100 százalékos volt a feltárt mulasztások aránya – tájékoztatta lapunknak Ecsedi Ákos, az APEH operatív főosztályának vizsgálatszervezési osztályvezetője.
Az üzletekben, illetve a telephelyeken az idén októberig országosan elvégzett, több mint 26 ezer nyugta- és számlaadás-ellenőrző vizsgálat közül 11 ezer végződött valamilyen szabálytalanság megállapításával. Az ellenőrzések során összesen 641 millió 265 ezer forintnyi mulasztási bírságot szabtak, illetve szabnak ki. A piacokon és a közterületeken végrehajtott, mintegy 4000 ellenőrzés több mint 62 százaléka bírságolással végződött. Ennek végösszege 171 millió 365 ezer forint.
A piacokon feltárt mulasztások 62,7 százalékos aránya a korábbi évekre jellemző, 61-66 százalékos sávon belül mozog, jelezve, hogy e téren nincs érdemi változás. Az üzleteket illetően viszont hosszú időn keresztül a vendéglátószakma állt rosszabbul, ám ez az arány az utóbbi két év folyamán – a kereskedelmi szféra kárára – megfordult. Ebben az évben – a nyugta- és a számlaadási ellenőrzéseknél – az elmarasztalt üzletek (11 156 darab) 52 százaléka kereskedelmi tevékenységet végzett, és "csak" 31,1 százalék tartozik a vendéglátói körbe.
Az első háromnegyed évben lefolytatott 1415 foglalkoztatói ellenőrzés közül 431, azaz 30,5 százalék zárult elmarasztaló megállapítással. Ezek szerint 100 munkáltató közül 30-nál volt valamilyen probléma, ami több alkalmazottat is érinthetett. A skála igen széles: például csupán részállásra jelentik be, vagy egyszeri megbízással alkalmazzák a munkavállalót. Rendkívül "népszerű" kényszervállalkozóként foglalkoztatni az "alkalmazottakat", annak ellenére, hogy alaposan vélelmezhető a folyamatos munkavégzés. Ez esetben a foglalkoztató biztonságban érezheti magát, hiszen a "számlaképes" alkalmazottal kapcsolatban semmiféle adó- és tb-kötelezettségre nincs gondja.
Nehéz a bizonyítás
A bizonyítást korlátozza a dolgozók kiszolgáltatottsága, hiszen a foglalkoztatót elmarasztaló nyilatkozatuk még az előnytelen munkalehetőségük megszűnését is előidézheti. A foglalkoztatási igény a vendéglátóiparban leginkább a főszezonban, a mezőgazdaságban pedig az idénymunkák idején növekszik a többszörösére.
Egy kisebb kereskedelmi üzletben, vállalkozásban a tulajdonos segítő családtaggal és/vagy kisegítő – részállású – alkalmazottal is el tudja végezni a szükséges teendőket, bár az elárusítást végzők munkakörülményei sok esetben nem nevezhetők teljesen rendezettnek. Szolgáltatás esetén, ha az üzletmenet mesterember jelenlétét is igényli – mint például a vizes, a gázos -, ugyancsak előfordul jogszerűtlen foglalkoztatás.
"Sokat tudó" pénztárgépek
Leltárellenőrzésekből az idén közel 2000-et végeztek az APEH munkatársai, s ezek 26,5 százaléka zárult elmarasztaló megállapítással. Mulasztásnak az számít, ha a vállalkozó készlete nem dokumentált megfelelően, azaz a forgalom és a leltárban feltüntetettek között nincs összhang. Árueredet-vizsgálatra viszont akkor is sor kerülhet, ha olyan információk jutnak az adóhatóság birtokába, amelyek alapján megkérdőjelezhető a forgalmazott termék magyarországi jelenléte, illetve ismeretlen márkanéven történő forgalmazásról szereznek tudomást, vagy régóta "végső kiárusítást" tart egy üzlet.
A beszerzési bizonylat utólagos bemutatásának lehetősége nem könnyíti meg a szakemberek munkáját. A nyugtaadási kötelezettségnek – az üzletek többségénél – csak pénztárgéppel lehet eleget tenni (a kivételt képező tevékenységeket jogszabály rögzíti). A pénztárgép memóriával rendelkezik, és az előírások szerint több évig valamennyi beütött adat kitörölhetetlenül megmarad, ettől kezdve adott napra, hónapra, negyedévre, évre visszakereshető a bevételi forgalom. Az arra alkalmas pénztárgépek mindezt adókulcsonként, pénztáranként stb. elkülönítve regisztrálják.
Az úgynevezett adómemória-ellenőrzések egyebek mellett arról szólnak, hogy a vállalkozók használják-e a pénztárgépet, sor került-e az előírásszerű zárásokra, illetve megjelent-e a könyvelésben az, amit beütöttek a gépbe, továbbá: betartották-e a pénztárgép használatának a szabályait. Az 1158 adómemória-vizsgálat közül 305 végződött szabálytalanság megállapításával. A kirótt mulasztási bírságok összege 6 millió 575 ezer forint.
Pontatlan adatok
Az operatív revizorok azt is vizsgálják, hogy a vállalkozás szabályosan vezeti-e a könyvelését, s eleget tett-e bejelentkezési, bejelentési kötelezettségének. (Igen gyanús például, ha egy vállalkozás az egyetlen telephelynek megjelölt IX. emeleti 53 négyzetméteres lakásban toronydaru-szereléssel, szarvasmarha-tenyésztéssel vagy halászattal foglalkozik.) Az egyszerűsített ellenőrzéseknél a magánszemélyek által benyújtott bevallások adatait ütköztetik az APEH adatbázisában meglévő adatokkal, s eltérés esetén sor kerülhet az okok feltárására.
Sok nehézséget okoz a pontatlanul szolgáltatott adatok korrigálása. A munkáltatókat, a kifizetőket gyakran utólag kell nyilatkoztatni a magánszemélyeknél található igazolások és az adatszolgáltatásban szereplő, eltérő összegek "összehangolása" céljából. Ma már évi több mint 90 ezer ilyen jellegű vizsgálatra kerül sor, ami azért is fontos, mert ha semmilyen szabálytalanságot nem talál az APEH, akkor erről levélben értesíti az adóalanyt, hogy – ezáltal is – szélesebb körben éreztesse "jelenlétét".
Az eddig elvégzett mintegy 75 ezer egyszerűsített ellenőrzés közül több mint 10 százalék végződött valamilyen hiányosság megállapításával, aminek nyomán összesen közel 113 millió – ellenőrzésenként átlagosan 30 ezer forint – nettó adóhiányt állapítottak meg. Az adatszolgáltatót érintő több mint 1700 ellenőrzés igen nagy hányadban, 58 százalékot meghaladóan tárt fel hiányosságokat, itt a mulasztási bírság átlagos összege 22 700 forint volt.
Együttműködési megállapodásAz APEH és a KISOSZ között nemrég megkötött együttműködési megállapodás értelmében az érdekvédelmi szervezet időszakonként csokorba gyűjti a tagjai körében felmerült problémákat, és azokat átadja az APEH illetékeseinek – mondta lapunknak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke. A kérdések egy részére választ, illetve állásfoglalást kérnek az adóhivataltól. Gondot okoz például, hogy hol tárolják bizonylataikat azok a kereskedő vállalkozók, akik több üzlettel, telephellyel rendelkeznek, lévén erről nem egyértelműen rendelkezik a számviteli törvény, illetve a vonatkozó kormányrendelet. Ugyanakkor a KISOSZ észrevételeit és javaslatait is el kívánják juttatni az adóhatósághoz. A kereskedők egyik ilyen nagy gondja, hogy az adórevizorok az üzletekben feltárt hibákért a tulajdonost büntetik, aki hiába bocsátja el az alkalmazottat, az utódja által elkövetett hibák kapcsán már visszaeső mulasztásként szabják ki a szankciókat. Ráadásul az APEH által korábban megállapított szabálytalanságok nem évülnek el. Szintén méltánytalannak tartják, hogy a hibásan kiállított – vagy éppenséggel szabálytalan, fiktív – számlák miatt a befogadót is bünteti az adóhatóság azáltal, hogy azt nem fogadja el bizonylatként. Ez – ha a kereskedő számára árut szállító vállalkozás szabálytalankodik vagy hibázik – potenciálisan valamennyi kereskedőt érinti. A szervezet korábban is eljuttatta javaslatait a kormányzat illetékeseihez, s az új együttműködéstől egyebek mellett azt is remélik, hogy segít e javaslatok megalapozásában. Arról nincs szó, hogy a KISOSZ adó-ellenőrzési akciókban részt venne, viszont az APEH vállalta, hogy a publikus információkat – de egyedi adatokat nem – megismerteti a szövetséggel. Ilyen információ lehet például, hogy számszerűen hány vállalkozás vette igénybe a beruházási adótámogatást. Az APEH-KISOSZ együttműködés eredményeit, tapasztalatait mindkét fél továbbítja megyei szervezetei felé, hogy helyi szinten is érezhetővé váljanak az együttműködés eredményei |
