×

Munkabiztonsági kockázatértékelés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 3.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 58. számában (2002. december 3.)
A munkabiztonsági szabályozás részeként – az uniós jogharmonizációnak megfelelően – ez év december végéig úgynevezett kockázatértékelést kell készíteniük a cégeknek. E kötelezettség az új vállalkozásokra is vonatkozik, ugyanis az alapításuktól számított egy éven belül eleget kell tenniük a rendelkezésnek. A munkaadói érdekképviseletek azt az álláspontot képviselik, hogy az átálláshoz idő kell, ezért a kockázatértékelések elkészültét ellenőrző akciók során – különös tekintettel az esetleges szankciók kiszabására – féléves moratóriumra lenne szükségük a munkáltatóknak.

A munkaadóknak eddig is értékelniük kellett a veszélyeket, illetve azt, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a tételes előírásoknak, hiszen ez volt az alapja a munkavállalók egészségét és biztonságát szolgáló intézkedéseknek. Egyebek közt át kellett tekinteniük, hogy az egyes veszélyforrások hány munkavállalót fenyegetnek, illetve milyen intézkedésekkel lehet a fenyegetettséget elhárítani vagy mérsékelni. A munkáltatóknak mindezen intézkedések eredményességét ellenőrizniük és dokumentálniuk is kellett.

Szakértői segítséggel

A kockázatértékelés tehát nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen óvintézkedések szükségesek a bajok megelőzésére. A kockázatértékelés elvégzéséhez csak ritkán, bonyolult esetekben kell laboratóriumi vizsgálatokat, tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek jelentős részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus teljesítését jelenti, amelynek során a legfőbb a józan ész.

A kockázatértékelést ez év végéig minden cégnek el kell készítenie. Ennek végrehajtását a felügyelőségek a helyszínen ellenőrizhetik, illetve a dokumentációt – államigazgatási eljárás keretében – bármikor bekérhetik. Amennyiben pedig ez nincs meg, végrehajtási bírsággal sújthatják a mulasztó céget.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy – bár a kockázatértékelést a könyvesboltokban beszerezhető kiadványok alapján akár saját maguk is elkészíthetik a cégek – forduljanak hivatásos munkabiztonsági szakemberhez, s készíttessék el vele, mert akkor várhatóan korrekt módon bocsáthatják a felügyelők rendelkezésére. Egyébként az OMMF weblapján (http://www.ommf.hu vagy a http://www.munkavedelem.hu) megtekinthető, illetve kimásolható az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ez irányú útmutatása.

Betiltott munkaeszközök

Munkabiztonsági szempontból a leggyakoribbak a munkaeszközök veszélyességével, a munkahely, illetve az üzem állapotával, a technológiai fegyelem megsértésével, a felülvizsgálat elmulasztásával, a létesítési előírások megszegésével s az egyéni védőfelszerelések hiányával kapcsolatos problémák.

A felülvizsgálat elmulasztása a gyakorlatban nem más, mint egyes időszakos vizsgálatok – például az érintésvédelem – mellőzése, míg a létesítéssel kapcsolatos munkavédelmi előírások megszegése azt jelenti, hogy bizonyos munkaeszközök üzembe helyezése során némely követelmény teljesítése elmarad – tudtuk meg Battlay Ákostól, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) területfelügyeleti osztályának vezetőjétől.

A területi felügyelőségek munkatársai 2002 első félévében több mint 91 ezer ügyben intézkedtek. A munkaeszközök biztonságának hiánya miatt megtett intézkedések száma meghaladta a 39 ezret. Ezek nyomán több mint 10 ezer esetben megtiltották bizonyos munkaeszközök használatát, illetve a vizsgált munkahelyek működését. Az üzem kifogásolható állapota miatt több mint 12 ezer esetben intézkedtek az ellenőrök. A szabálysértések száma nem érte el a 3 ezret, a bírságok összege pedig alig haladta meg a 26 millió forintot. Ezzel szemben a munkavédelmi bírságok (802) összege több mint 185 millió forintra rúgott.

Veszélyesség szerint

A felügyelőségek munkatársai általában a munkavállalókra nagyobb kockázatot jelentő munkahelyeket ellenőrzik gyakrabban. Ez az oka annak, hogy az irodákban – így például az állami szférában is – ritkábban ellenőriznek. Annál inkább megjelennek – váratlanul és előzetes bejelentés nélkül, amire az 1993. évi, a munkavédelemről szóló XCIII. törvény lehetőséget is ad számukra – a munkavállalókra nagyobb veszélyt jelentő cégeknél. Az ellenőrzés gyakoriságát a területi felügyelőségeknél számítógépes program határozza meg a tevékenység veszélyessége, a létszám, a cég baleseti helyzete stb. alapján. Például a Dunai Vasműbe akár évente többször is járnak ellenőrizni, míg a kevésbé veszélyesnek minősülő kis boltokban, kocsmákban csak 4-5 évente egyszer fordulnak meg.

Az ellenőrök tapasztalatai szerint a munkavédelemre vonatkozó törvény, az 5/1993. MÜM, illetve a különböző minisztériumi rendeletek, biztonsági szabályzatok, szabványok a nagyobb vállalkozások előtt ismertek. Így tehát – elvileg – e cégek vezetői tisztában vannak azzal, hogy – a létszámtól és a vállalkozások veszélyességi fokától függően – milyen képzettségű és hány munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatniuk. Ennek ellenére még az is előfordul, hogy a saját maguk által felállított szabályzatokat sem tartják be. Ezt pedig a felügyelők éppúgy szankcionálják, mint a törvény áthágását.

A felügyelők tapasztalatai szerint különösen a kis- és középvállalkozások egy részére jellemző, hogy szinte egyáltalán nem ismerik, illetve nem is alkalmazzák a munkabiztonsági előírásokat. Ennek oka lehet a takarékosság vagy a nemtörődömség. De az is előfordul, hogy a munkaadó, bár kiadja a védőfelszereléseket a dolgozóknak, de nem követeli meg, illetve nem ellenőrzi azok használatát. Ilyen esetben mindkét felet – munkaadót, munkavállalót – megbüntetik a felügyelők.

A mulasztók fellebbezhetnek

A feltárt szabálytalanságokat a felügyelők szankcionálják. Enyhébb esetben szabálysértési figyelmeztetéssel (írásbeli) is megúszhatja a mulasztó, de súlyosabb esetben a helyszíni bírságért már maximum tízezer, a szabálysértési bírságért pedig akár százezer forintot is fizethet. A munkavállalók életét, testi épségét, egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltató ugyanakkor a munkavédelmi bírságért 50 ezer és 10 millió forint közötti összeget kénytelen fizetni. Igaz, ez utóbbi meglehetősen borsos összeg kiszabására még nem volt példa. Az osztályvezető elmondta: az építőiparban a kötelezően használatos védősisak viselésének elmulasztása 2-3 ezer forintba kerül a mulasztónak, helyszíni bírság formájában. A vétséget eltűrő munkairányító azonban ennél többre számíthat.

Az elmarasztaltak – természetesen – fellebbezhetnek, amit az OMMF mint másodfokú hatóság minden esetben el is bírál, s vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti a felügyelők első fokú határozatait. A gyakorlatban azonban általában jóváhagyja a korábbi döntést, mivel a felügyelők megalapozott tények birtokában hozzák meg az első fokú határozataikat. További fellebbezésre ezek után nincs mód, azonban bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért.

Importált munkakultúra

A feltárt munkabiztonsági hiányosságok – a múlt évihez képest – némileg csökkentek. Ennek oka valószínűleg az, hogy az évek során azok a cégek maradtak fenn a piaci versenyben, amelyek az előírások többségét – a minőségre vonatkozók mellett vélhetően a munkabiztonságiakat is – betartják. Másrészt a hazánkban megtelepedő multinacionális cégek magukkal hozták a hazájukban érvényes munkakultúrát, amelynek része a munkabiztonság is.

Mivel hazánk már évek óta komolyan készül az EU-tagságra, törvényei és rendeletei is ennek figyelembevételével készülnek, módosulnak. Az EU-jogharmonizáció részben már a munkabiztonsági előírások tekintetében is megtörtént, míg bizonyos intézkedések hátravannak. Ez utóbbiak sorába tartozik az úgynevezett kockázatértékelés, amely a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben nem jelent alapvető tartalmi változást, ellenben rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét.

Szállítás: romló statisztika

A balesetek száma az idén, az első félévben 12 310 volt, ami a tavalyihoz képest 2,5 százalékos emelkedést jelent. Ebből halállal 58, míg súlyosabb, maradandó károsodással 86 járt. A legtöbb balesetet az élelmiszer-, illetve az italgyártás során szenvedték el az emberek – valamilyen vágási sérülés, a nedves talajon történő elcsúszás stb. miatt -, illetve közlekedés, szállítás közben és a mezőgazdaságban. Halálos balesetek legfőképpen az építőiparban történtek (11), ám újszerű, hogy az idén a szállítási ágazatban is előfordultak végzetes balesetek. A biztonsági őrök közül az idén öt személyt ért halálos baleset.

Gazdálkodási formák szerint a legtöbb baleset a korlátolt felelősségű társaságoknál történt (5446), ezt követték a részvénytársaságok 3738-cal. A központi költségvetési szervezeteknél 452 esetben szenvedtek balesetet a dolgozók. A kft.-k körében 21, az rt.-knél 15, míg a mezőgazdasági szövetkezeteknél 5 eset végződött halállal. Területi megoszlásban az összes balesetből 1197 történt Budapesten, 482 Pest megyében és 435 Győr-Moson-Sopron megyében. Pest megyének 7, Budapestnek és Fejér megyének 6-6 halállal végződő balesetet kellett regisztrálnia az év első felében.

Munkabiztonság, 2002. I. félév

Államigazgatási intézkedés tárgya

Intézkedések száma(db)

Munkaeszköz veszélyessége

39 858

Munkahely, üzem állapota

13 666

Technológiai fegyelem megsértése

6 568

Felülvizsgálat elmulasztása

6 995

Létesítési előírások megszegése

7 932

Egyéni védőfelszerelés hiánya

5 185

Munkabalesetek kivizsgálása

890

Munkavédelmi ismeretek hiánya

1 164

Szakmai képesítés hiánya

961

Egyéb

5 471

Szabálysértések száma

2 931

Szabálysértési bírságok összege (Ft)

26 193 500

Munkavédelmi bírságok száma

802

Munkavédelmi bírságok összege (Ft)

185 260 000

Érdemi intézkedés (állig. + szabs.)

91 621

Egyéb intézkedés

2 118

Intézkedések összesen (állig. + szabs.)

93 739

Forrás: OMMF

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 3.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem