×

Táppénzes ügyeink I.

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 57. számában (2002. november 1.)
Többrészes összeállításunkban áttekintjük a legfontosabb társadalombiztosítási ellátáshoz, a táppénzhez kapcsolódó előírásokat, a jogosultság feltételeitől kezdve a folyósításig.

A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a 100 főt foglalkoztató munkáltatóknál kötelező, ennél kevesebb biztosított foglalkoztatása esetén pedig külön engedéllyel létesíthető – az egészségbiztosítás ellátásainak elbírálására és folyósítására jogosult – társadalombiztosítási kifizetőhely. A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók munkavállalói számára a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei egészségbiztosítási pénztár köteles a kötelező egészségbiztosítás ellátásainak számfejtésére, az ehhez szükséges adatszolgáltatás azonban a foglalkoztató feladata.

Ki jogosult táppénzre?

A társadalombiztosítási szervektől leggyakrabban igényelt ellátás a táppénz, más néven a keresetpótló pénzbeli ellátás, amely – az egyéb feltételek fennállása mellett – keresőképtelenség esetén illeti meg a biztosítottat. A táppénzre jogosultságnak kettős feltétele van, amelyeknek együttesen kell fennállniuk.

Táppénzre jogosult az a személy, aki a biztosítás tartama alatt (aktív jogon), vagy a biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik napon (passzív jogon) válik keresőképtelenné, és (jelenleg 3 százalék) egyéni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A jogosultsági feltételek hiánya esetén a táppénz iránt benyújtott igényeket elutasítják.

A fentiekre figyelemmel nem jár táppénz

– a nyugdíj folyósítása mellett nyugdíjasként foglalkoztatott,

– a munkanélküli-ellátásban részesülő,

– a többes jogviszonyban álló, de a másik jogviszonyban heti 36 órát ledolgozó,

biztosított személynek.

Végkielégítés

A jogosultság feltételeinek teljes ismeretéhez hozzátartozik a végkielégítések kifizetésével kapcsolatos jogszabályváltozás is.

2000. január 1-jétől megváltozott a végkielégítéssel szerezhető biztosítási időre és ezzel összhangban a táppénzjogosultságra vonatkozó szabály is. Az 1999. december 31-ig kifizetett végkielégítéssel a biztosítási idő meghosszabbodott, erre az időtartamra táppénz tehát nem illette, illeti meg a keresőképtelen igénylőt. A 2000. január 1. után kifizetett végkielégítés azonban már nem érinti a biztosítási időt.

A keresőképtelenség igazolása

A keresőképtelenséget, illetve a keresőképességet megállapító orvos az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által meghatározott formanyomtatványon köteles igazolni a dolgozó keresőképtelenségét. Az orvosi igazolást le kell bélyegezni az orvos munkahelyének, kórházi ápolás esetén a kórháznak a bélyegzőjével, illetve az orvos személyi bélyegzőjével. A beteg gyermek ápolása címén megállapított keresőképtelenség esetén a szülő adatain kívül a beteg gyermek adatait is fel kell tüntetni az igazoláson.

Jelölések az orvosi igazoláson

Az orvosi igazolásokon a keresőképtelenséget igazoló orvos a következő megjelöléseket alkalmazza:

– üzemi baleset: 1,

– foglalkozási megbetegedés: 2,

– közúti baleset (nem üzemi): 3,

– egyéb baleset (nem üzemi): 4,

– beteg gyermek ápolása: 5,

– terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség (ha a szülő nő terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult): 6,

– közegészségügyi okból foglalkozástól való eltiltás vagy hatósági elkülönítés: 7,

– egyéb keresőképtelenség: 8,

– szülés: 10.

A jelölések a foglalkoztató számára iránymutatást tartalmaznak arról, hogy a munkavállalójuk igényét milyen nyomtatványon nyújtsák be. A munkaviszonyban állók, a társas vállalkozások tagjai, a bedolgozók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók táppénzre (gyermekápolási táppénzre) vonatkozó igényét a "Foglalkoztatói igazolás" megnevezésű nyomtatványon (száma: A.3517-6/T/Tp.) kell benyújtani, a keresőképtelenséget igazoló orvosi (kórházi) igazolással együtt.

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolása

A keresőképtelenséget a háziorvos, a szakorvos, illetve a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (MEP) ellenőrző főorvosa – indokolt esetben – a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolhatja. Ettől eltérően a Főorvosi Bizottság (FOB) – kivételesen indokolt esetben – a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra megállapíthat, illetve visszamenőleg is igazolhat keresőképtelenséget.

A keresőképtelenség felülvizsgálata

A munkáltató kezdeményezheti a betegszabadságon, illetve a táppénzen lévő munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát a dolgozó lakóhelye szerint illetékes MEP-nél. A felülvizsgálat eredményéről a MEP a munkáltatót értesíti.

 

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

A kötelező egészségbiztosítás ellátásait az 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza, amelynek hatálya kiterjed

– a biztosítottakra,

– az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakra,

– a baleseti ellátásra jogosultakra,

– a szerződés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásra jogosultakra,

– a társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre,

– az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra,

– az Egészségügyi Alapból finanszírozott ellátásokra (kivétel a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj).

A társadalombiztosítás egészségbiztosítási ágazatának keretén belül a biztosított személy – állampolgárságától függetlenül – egészségügyi szolgáltatásokat és pénzbeli ellátásokat vehet igénybe.

Az igényelhető pénzbeli ellátások a következők:

– terhességi-gyermekágyi segély,

– gyermekgondozási díj,

– táppénz (gyermekápolási táppénz),

– baleseti táppénz,

– baleseti járadék.

Betegszabadság

A munkavállalót a saját betegsége miatti keresőképtelenségére – kivétel az üzemi baleset, illetve a foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság intézményét 1992. január 1-jétől vezették be. A vonatkozó szabályokat, tekintettel arra, hogy a betegszabadság a fizetett szabadság sajátos formája, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 137. §-a szabályozza. Betegszabadság a munkavállalót akkor illeti meg, ha azért keresőképtelen, mert betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, illetve ha a betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt fekvőbeteg-gyógyintézetben ápolják. Táppénz a naptári évben csak akkor jár, ha a betegszabadságra jogosult személy a részére járó betegszabadságot teljes mértékben kimerítette. Betegszabadságra csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók jogosultak. Nem jogosult tehát betegszabadságra például a megbízási jogviszonyban, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a bedolgozói jogviszonyban, illetve a társas és egyéni vállalkozóként munkát végző személy.

A betegszabadság időtartamára a munkavállalót díjazás illeti meg, amely nem lehet kevesebb a távolléti díj 80 százalékánál. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, így a távolléti díj rendszeres jövedelmének része, és a táppénz alapjába is beszámít.

Év közben megszűnő munkaviszony esetén a kifizetett betegszabadságot arányosítani és visszavonni nem lehet, a keresőképtelenség hiányában ki nem vett betegszabadságot megváltani nem lehet.

Év közben kezdődő munkaviszonynál a munkavállaló részére keresőképtelensége esetén a belépéstől az év végéig arányosított betegszabadságot kell kiadni azzal, hogy figyelembe kell venni az év során már igénybe vett betegszabadságnapok számát, tehát a betegszabadság ebben az esetben sem lehet több naptári évenként 15 munkanapnál. (A munkaviszony megszűnése esetén a következő munkáltató felé igazolni kell az év során már igénybe vett betegnapok számát.)

A betegszabadság igénybe nem vett része a következő évre nem vihető át, később nem igényelhető.

Nem jár betegszabadság a biztosított részére, amennyiben terhesség vagy szülés (és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult), beteg gyermek ápolása, illetve közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés, járványügyi, állat-egészségügyi zárlat miatt keresőképtelen. Ezekben az esetekben a keresőképtelen biztosítottat táppénz az első naptól illeti meg.

A betegszabadság számítása

A betegszabadság számításánál a munkában töltött időn kívül a következő időtartamokat is figyelembe kell venni:

– a keresőképtelenség időtartama,

– a szülési szabadság időtartama,

– a tíz éven aluli gyermek ápolása, gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadság első éve,

– a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartama,

– a tartalékos katonai szolgálat időtartama,

– a munkában nem töltött olyan idők, amelyre a munkavállalót távolléti díj, illetve átlagkereset illeti meg.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

Az egészségbiztosítási ellátásokra jogosultság szempontjából a biztosítási kötelezettség fennállása alapvető jelentőséggel bír. A társadalombiztosítási ellátásokra nemcsak biztosításra jogot adó jogviszony létesítésével, hanem társadalombiztosítási ellátásra szóló megállapodással is jogot lehet szerezni. Utóbbinál – a sürgősségi ellátások kivételével – csak a megállapodás megkötését követő 6. hónaptól vehetők igénybe a társadalombiztosítási ellátások. Amennyiben azonban a megállapodás megkötésével egyidejűleg hat hónapra visszamenőleg befizetik az előírt járulékot, úgy az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár. Nem kell azonban járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a megállapodást megkötő személy táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül. (A megállapodás alapján biztosított személy biztosítása fennáll akkor is, amikor az ellátás igénybevétele miatt járulékot nem kell fizetnie.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem