Sikertelen bértárgyalás
Eredménytelenül zárult az Országos Érdekegyeztető Tanácsban október 30-án lefolytatott bértárgyalás. A szociális partnereknek sem a jövő évi minimálbér, sem a versenyszférában irányadó átlagkereset mértékéről nem sikerült megállapodniuk. A kormányzat által jövőre javasolt 3-4,5 százalékos bruttóbér-emelési ajánlattal szemben a munkavállalók 6-10 százalékban jelölték meg az igényüket, míg a munkáltatók 3 százalékos javaslatot fogalmaztak meg. E mértékektől eltérően az Autonóm Szakszervezeti Szövetség – az állami közüzemek esetében – 8-11,5 százalékos bruttó keresetemelkedésre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig összesen 13 százalékos reálkereset-növelésre tett javaslatot.
A legkisebb bér összegét illetően a munkavállalói oldal – arra hivatkozva, hogy a minimálbér nettó összege közelítse meg a nettó átlagbér 60 százalékát, továbbá biztosítsa a minimális létfenntartáshoz szükséges jövedelmet – 54 ezer forintra tett javaslatot. A munkáltatói oldal viszont egységesen azt az álláspontot képviselte, hogy a minimálbér 50 ezer forintos bruttó összegének megváltoztatása nem indokolt. A munkáltatók azzal érveltek, hogy az adójóváírás szeptember elsejei növelése a minimálbér előrehozott emeléseként is felfogható. E kérdésben a kormányzati oldal leszögezte: a minimálbér összegének meghatározását a szociális partnerekre bízza, azonban a legkisebb kereset adómentességét jövőre is fenntartja.
A szociális partnerek, bár – a plenáris ülést megszakító, kétoldalú tárgyalásuk során – közel kerültek a kompromisszumhoz, mégsem jutottak megegyezésre. A munkavállalók ezt elsősorban azzal indokolták, hogy a megismert munkáltatói javaslatok, valamint a jövő évi adóváltozások – összességében – nem javítják a dolgozók nettó bérpozícióját. A felek végezetül abban állapodtak meg, hogy a következő bértárgyalásra – ugyancsak az OÉT plenáris ülésén – november 15-én kerül majd sor.
A jövő évi adóváltozásokról szóló vitában ugyanakkor a kormányzat számos javaslatot támogatott, s megegyezésre jutott a szociális partnerekkel. Ezek sorában kiemelendő, hogy – szakszervezeti kezdeményezésre – az üdülési csekk adómentes értékhatára 50 ezer, a hidegétkeztetésé 2000, míg a melegétkeztetésé 4000 forintra emelkedik. Ugyancsak elfogadta a kormány, hogy nőjön a munkáltatók által a dolgozók nyugdíjba vonulásakor adható adómentes ajándék értékhatára 10 ezerről 15 ezer forintra, s támogatta, hogy – munkaadói javaslatra – 50 százalékra emelkedjék az amortizációs leírás kulcsa.
A szakszervezetek fontos javaslata volt ugyanakkor, hogy az országos átlagkereset ne lépje túl a legfelső adókulcs alsó határát, illetve ez a limit 1 millió 350 ezer forintról 1 millió 500 ezer forintra emelkedjék, ám ezt a javaslatot a kormány elvetette. Hasonlóképpen elutasításra talált az a szakszervezeti javaslat is, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba fizetett összegek esetében jelentősen nőjön az adókedvezmény. Nem talált kedvező kormányzati fogadtatásra a társasági adókulcs 18-ról 12 százalékra történő csökkentésének munkaadói javaslata, illetve az sem, hogy – szintén munkáltatói kezdeményezésre – továbbra is visszaigényelhető legyen az áfa a vállalkozások céljait szolgáló tanfolyamok és képzések esetében. A kormányzat ugyanakkor – az IBM létszámleépítésével kapcsolatos általános tájékoztatása során – előrevetítette, hogy 2003. január elsejétől megszűnnek a külföldi befektetők beruházási adókedvezményei, s ezek helyét átveszi az uniós normáknak is megfelelő fejlesztési támogatás.
"Gyorsító pályán" az NFT
Az Országos Érdekegyeztető Tanács illetékes szakbizottsága még ebben az évben áttekinti a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjait, majd ezt követően – várhatóan tavasszal – dolgozzák ki a projektek rendszerét. Az OÉT október végi plenáris ülésén az NFT stratégiáját véleményezték a résztvevők, s egyebek közt elhangzott, hogy a terv társadalmi egyeztetése során sok értékes észrevétel, ugyanakkor számos kezelendő probléma is felszínre került. Utóbbiak sorában említendő a foglalkoztatásbővítés és a gazdasági hatékonyság dilemmája, mely ellentmondás feloldását körültekintően kell végezni. Hasonlóképpen kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi mobilitás megteremtésére, a környezetvédelmi prevencióra, az egészséges társadalom feltételeinek kialakítására s – a tudásalapú társadalom kiépítéséhez – az oktatási rendszer átalakítására.
Új alapokon a foglalkoztatás
A foglalkoztatási törvény (Flt.) módosítása kapcsán a szociális partnerek azt az igényüket fogalmazták meg az Országos Érdekegyeztető Tanács október végi plenáris ülésén, hogy a korrekciók után szükség lenne egy új jogszabály megalkotására. E tárgyban a lapunk 39-41. oldalán közzétett korábbi álláspontjukhoz képest sem változott meg a véleményük. Ezek szerint helyesnek tartják a munkanélküli-ellátórendszer átalakítását, azonban fontosnak tekintik, hogy az álláskeresést ösztönző juttatást szigorúan szabályozzák és ellenőrizzék. A munkáltatók szerint az Országos Felnőttképzési Tanácsban indokolt lenne a nagyobb arányú részvételük, illetve szeretnék elérni, hogy a Szakképzési Alap felhasználása korlátok közt maradjon. Fontosnak tekintik a gyakorlati képzés kihelyezését a vállalkozásokhoz.
Munkanélküliség – számokban
A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint szeptemberben – az egy évvel korábbihoz képest – 10,3 ezerrel mérséklődött a munkanélküliek száma, s ezzel a hónap végén összesen 334,2 ezer állástalant regisztráltak. A munkanélküliségi adatok – Észak-Magyarország kivételével – az ország valamennyi régiójában javultak, de nem azonos mértékben. A központi régió mellett az átlagosnál kedvezőbb változást tapasztaltak az észak-alföldi térségben, ahol egy év alatt 6,9 százalékkal mérséklődött az állástalanok száma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigény csaknem 30 százalékkal nőtt, s így a rendelkezésre álló álláshelyek száma meghaladta a 90 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta július-szeptember hónapokban 5,9 százalék volt, 0,3 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Támogatott felnőttképzés
A kormány – jövő év végéig – mintegy 12 milliárd forintot kíván a felnőttképzésre fordítani – hangzott el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara októberben megrendezett konferenciáján. A felnőttképzés erősítése pályázati programokkal, képzési adókedvezményekkel, illetve normatív támogatásokkal valósul meg. A jövő évtől a felnőttképzési költségek 30 százaléka – legfeljebb évi 60 ezer forint – leírható lesz a személyijövedelemadó-alapból. Ugyanakkor továbbra is fennmarad az a vállalkozások számára immár két éve biztosított lehetőség, mely szerint bérköltségük 0,5 százalékát munkavállalóik képzésére fordíthatják.
Informatikai felkészítés
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium – októberben – együttműködési megállapodást kötött a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségével. Ezek szerint a felek közös erőfeszítéseket tesznek, hogy az informatikai eszközök széles körű használata elterjedjen a mezőgazdasági termelésben, illetve a termelők korszerű informatikai felkészültséget szerezzenek. Az együttműködés értelmében az európai integrációval és az információs társadalom megteremtésével kapcsolatos gyakorlati feladatok egyeztetésére is sor kerül.
Nőttek a reálkeresetek
Az idei év első nyolc hónapjában – az egy évvel korábbiakhoz képest – 11,6 százalékkal nőttek a reálkeresetek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a versenyszektort 14, a költségvetési szférát 28,2 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Ez utóbbi magas mértéket a 2001. évi központi intézkedések áthúzódó hatása, valamint az idei illetményemelés magyarázza. A versenyszférában alkalmazásban állók átlagosan 112 700 forintot, ezen belül a fizikaiak 81 600, a szellemi foglalkoztatottak pedig 176 200 forintot kerestek.
Távmunkapályázatok
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös felhívása szerint a távmunka-programot indító munkáltatók november elseje és december 15. között pályázhatnak a támogatások elnyerésére. A távmunkahelyek létesítéséhez jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt igényelhetnek pénzforrást. Munkahelyenként 500 ezer forint nyerhető el számítógép, számítástechnikai eszköz, illetve szoftver beszerzésére, valamint az internet szolgáltatás igénybevételéhez. Ezenkívül a munkaadók a távmunkahelyen foglalkoztatott dolgozók javadalmazásához is támogatást kaphatnak: ennek összege – fél éven keresztül – ötvenezer forint és annak járulékai.
Munkaadói együttműködés
A Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MNSZ) és török partnerszervezete, a TÜSIAD októberben arról állapodott meg, hogy együttműködésüket kiterjesztik a nemzetközi fórumokra is – mint amilyen az EU-versenyszférát képviselő munkaadói csúcsszervezet, az UNICE. A felek arra is kötelezettséget vállaltak, hogy megvizsgálják: milyen eszközökkel segíthetik – a teljes jogú EU-tagságra törekvő – országaik gazdasági kapcsolatainak erősítését.
Álláslehetőségek az EU-ban
Hazánk uniós csatlakozását követően a magyarok szabadon, engedély nélkül vállalhatnak munkát Írországban, Dániában, Hollandiában és Svédországban. Míg Írország a munkaerőpiaca teljes felszabadításáról döntött, addig a másik három ország úgy biztosít szabad munkavállalást, hogy az esetleges munkaerő-piaci feszültségek kezelésekor fenntartja a védintézkedések jogát. A csatlakozás időpontjától – várhatóan – ugyancsak szabad munkavállalást biztosít Görögország, Olaszország és Spanyolország is. Ausztria és Németország – két évig – nemzeti szabályozást kíván alkalmazni, ám ennek pontos tartalmáról még nem sikerült egyezményt kötni.
