Az elmúlt másfél-két évben negyedévről negyedévre lassult a magyar gazdaság növekedése és az export bővülése, s romlott a külső pénzügyi egyensúly. E kedvezőtlen folyamatokat elsősorban a világgazdasági recesszió okozta, de szerepet játszott benne az is, hogy a kormányzat - a hazai vállalkozások versenyképességét erősítő intézkedések helyett - az állami szerepvállalás fokozásával, elsősorban a belső fogyasztás növelésével próbálta mérsékelni a külső feltételek hatását. Részben ennek következménye a beruházások és az export növekedésének lelassulása.

Hátrányok a versenyben

A beruházások lassuló bővülési üteme mögött - versenyképességi szempontból - több, különösen negatív tendencia húzódik meg. A beruházási célra rendelkezésre álló forrásokból a vállalkozói szféra részesedése folyamatosan csökken, illetve az exportban és a versenyképesség alakulásában meghatározó szerepet játszó feldolgozóiparban a beruházások mind tavaly, mind az idén abszolút mértékben is visszaestek. S végül, de nem utolsósorban folyamatosan csökken a működő tőke beáramlása Magyarországra.

E kedvezőtlen tendenciák kezelésére hirdette meg a kormány beruházásösztönzési koncepcióját, amely - az élénkítés általános célja mellett - Magyarország tőkevonzó képességének erősítését is stratégiai feladatként határozza meg.

A "csomagban" szereplő intézkedések nem általában a magyarországi beruházások, hanem elsősorban a külföldi működő tőke ösztönzéséről szólnak. Bár a tervezett intézkedések egy része a magyar vállalkozásokat - köztük a kis- és közepeseket is - érintik, de elsősorban "beszállítói" minőségükben. Tény, a csomagnak csak kevés olyan eleme van, amely minden vállalkozás esetében javítaná a gazdálkodási, fejlesztési feltételeket. A hazai cégek beruházási tevékenységének általános élénkítéséhez ez az intézkedéstervezet kiegészítésre szorul, főként a kis- és középvállalkozások körében. (Úgy tudjuk, már készül egy ilyen támogatási csomag is.)

A most elfogadott, az ország tőkevonzó képességének javítását célzó csomag egyik része adó jellegű, míg másik része közvetlen támogatásokat tartalmaz. A javasolt eszközök - részben - az eddig is alkalmazott ösztönzési formák módosított, továbbfejlesztett változatai, részben pedig új formák.

A kormány javaslata szerint a 2001-ben módosított - immár EU-konform - fejlesztési adókedvezményt már a csatlakozást megelőzően, 2003 elején be kellene vezetni. A kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő négy adóévben lenne igénybe vehető. E lehetőségre azok számíthatnak, akik a kormány által kidolgozott fejlesztési tervhez kapcsolódó, vagyis "nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési program keretében megvalósuló", legalább 10 milliárd forint értékű beruházást eszközölnek. A kedvezmény igénybevételéhez két feltétel közül legalább egyet teljesíteni kell: a beruházás eredményeként vagy legalább 500 fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak számát, vagy az alvállalkozók több mint a felének magyarországi vállalkozásnak kell lennie.

Az elmaradott térségekben a kedvezményhez szükséges beruházási értékhatár 5 milliárd forint (aminek további csökkentési lehetőségét még vizsgálják), és enyhébb - 300 fő - a foglalkoztatottak létszámnövelésére vonatkozó feltétel is.

Ugyanakkor a kormány - környezetvédelmi szempontok miatt - módosítást javasol a fejlesztési adókedvezményt illetően. E szerint a környezetvédelmi beruházásoknál kisebb beruházási értékhatár is elégséges, illetve nem szükséges előírni a foglalkoztatottak létszámának növelését, és nem kell feltételeket szabni a beszállítókkal kapcsolatban sem.

Adómentes tartalék

A beruházások adózási támogatásának másik javasolt eszköze az adómentes fejlesztési tartalék képzése. Lényege, hogy a vállalkozások 3-4 éven keresztül beruházási céltartalékot képezhetnek, amely után az adót csak annak felhasználása után kellene megfizetni. Ez a kedvezmény a kis- és középvállalkozások számára is elérhető, bár tény, hogy ez a kedvezmény csak az adófizetési kötelezettség elhalasztását jelenti.

Mind a hazai, mind a külföldi befektetők egyik évek óta hangoztatott kifogása a bérek magas, és növekvő járulékos költsége. Ennek csökkentésére szolgál a tételes egészségügyi hozzájárulás fokozatos mérséklésének terve. S bár a javaslatban célként szerepel az ésszerű foglalkoztatási formák kialakítása is, nem tartalmazza azt a - munkaadók és munkavállalók által egyaránt igényelt - módosítást, hogy a fix összegű egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidős foglalkoztatás esetében arányosan kisebb legyen.

A javaslat szerint a közvetlen támogatások új formája a kedvezményes feltételekkel történő telephelyhez juttatás. Ezt a lehetőséget a multinacionális vállalatok, azok nagy és kisebb hazai beszállítói vehetnék igénybe. A tervezet három külön alprogram indítását tartalmazta. Az első lényege, hogy a betelepülni szándékozó multinacionális vállalkozás (15-20 milliárd forint nagyságrendű beruházások esetében) kiválasztja a leendő telephelyét, és tervet készít a beruházásra. A terv egy minősítő bizottság elé kerül, amely annak elfogadása esetén dönt a telephely fejlesztésének támogatásáról. A javaslat szerint: "A fejlesztés tényleges feladatát (adott esetben a terület megvásárlását is) az állam egy, erre a célra létrehozott (vagy egy létező, de a feladathoz igazított), többségi állami tulajdonban lévő társaságon keresztül hajtja végre, egyeztetve az érintett helyi önkormányzattal, a gazdasági tárcával, illetve a további érintettekkel."

A támogatás kedvezményes bérleti díjat vagy értékesítési árat jelentene. Nagyságát régiók és ágazatok szerint differenciáltan állapítanák meg.

Indokolatlan előny

A beruházásösztönzési csomagban talán ez a legvitathatóbb elképzelés. Az újonnan érkező multinacionális céget ugyanis ez a támogatás - a már korábban betelepült külföldi, illetve hazai tulajdonú cégekkel szemben - indokolatlan versenyelőnyhöz juttatná. De az elképzelés aggályos abból a szempontból is, hogy megfelel-e az érvényes EU-szabályoknak. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban lefolytatott vita során a munkaadók úgy vélik: a telephelyek kialakítására szánt forrásokat az objektum külső infrastruktúrájának fejlesztésére célszerű adni. Ezt már csak az is indokolja, hogy a külföldi befektetői döntéseknél a telephely kiépítettsége az egyik legfontosabb szempont, illetve ez a térség egészének infrastrukturális helyzetét is javítaná.

A kormány közvetlen eszközökkel kívánja támogatni a szak- és a felnőttképzést, valamint a foglalkoztatást. A javasolt eszközök: képzési támogatás, rövid távú képzési vagy átképzési programok megvalósítása, betanítás, átképzés a hátrányos helyzetű térségekben.

A foglalkoztatás ösztönzésére szolgál a munkahelyteremtő beruházások támogatása bizonyos térségekben, illetve személyek foglalkoztatása esetében pedig a bértámogatás és a járulékátvállalás.

Informatikai fejlesztések

Az információs társadalom követelményeihez igazodva az informatikai fejlesztések közvetlen támogatása is fontos eleme a javaslatoknak. Az e területen meglévő hátrányok mérséklése a számítógépvásárlások és az internethez való hozzáférés támogatásától várható. Javaslat az is, hogy 2003-tól az internethasználat költségeit az szja-ban - átalányban - lehessen elszámolni. De új elképzelés annak lehetővé tétele is, hogy a vállalkozások és az intézmények számítógépet adhassanak bérbe alkalmazottaiknak, és 3 évi használat után tegyék lehetővé számukra annak megvásárlását.

Az EU követelményeinek megfelelően a beruházások támogatási rendszerének tekintettel kell lennie a környezetvédelmi, ökológiai szempontokra is.

Már most is működő beruházásösztönző eszköz a kapacitáslétesítési és -bővítési támogatás. Módosításként a jelenlegi 100 millió forintos alsó határ csökkentése javasolható.

Ugyancsak a versenyképes beruházások támogatási programjához kapcsolódik az elmúlt évben indított projekt: az európai regionális vállalati központok kialakításának, a stratégiai szolgáltatások Magyarországra telepítésének a támogatása. A program célja hazánk regionális szerepének erősítése. A kormány most egyrészt a támogatás kiterjesztését javasolja a regionális központként működő hazai vállalkozásokra, másrészt bővíteni kívánja a támogatási célokat is. Ezek szerint a feldolgozóipar és az IT-szektor mellett a tudásintenzív tevékenységet végző szolgáltató szektor és a K+F tevékenység is a kedvezményezett körbe tartozna. A pénzügyi szolgáltatói szektor bevonásáról még viták folynak.

Az elkészült beruházásösztönzési csomagnak külön érdeme, hogy nagy jelentőséget tulajdonít azoknak a nem anyagi jellegű tényezőknek, amelyek a befektetők közérzetét, ezzel befektetési hajlandóságukat jelentősen befolyásolják.

Ezek szerint a potenciális befektetők informálódását jelentősen megkönnyítenék az úgynevezett "beruházástámogatási csomagok", amelyek tartalmaznák az igénybe vehető támogatási lehetőségeket. De a befektetői bizalom erősítését célozza az úgynevezett "bizalomerősítő nyilatkozat" intézményének a bevezetése is, amely egyfelől rögzítené a befektető szándékait, másfelől a kormány által a befektetőnek juttatható támogatásokat, és azt a kormányszándékot, hogy a befektető a magyarországi tevékenysége során számíthat - természetesen a törvényes keretek között - a kormányzati szervek segítségére.

Nyitott csomag

A kormány beruházásösztönzési javaslatait megtárgyalta az Országos Érdekegyeztető Tanács is. A szociális partnerek egyöntetű véleménye az volt, hogy szükség van a beruházási tevékenység - foglalkoztatottságot is növelő - élénkítésére. Ugyanakkor abban is azonos álláspontot képviseltek a felek, hogy a beruházási hajlandóság a gazdaságpolitika (és a politika) egészétől függ. A legvonzóbb támogatás sem éri el célját, ha kedvezőtlenül alakul a költségszerkezet, ha nehezebbé válnak a munkaerő-gazdálkodás feltételei, ha kiszámíthatatlanul és a versenyképességet rontó módon változnak a gazdasági szabályzók és így tovább. Eredményt csak akkor lehet elérni, ha a beruházásösztönzés a gazdaságpolitika minden területén érvényesül.

A kormányzati oldal megfogalmazása szerint a szociális partnerek javaslatainak figyelembevételére van és lesz mód, hiszen "nyitott csomagról" van szó. Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak lehetséges, de szükséges is az eszközök további bővítése, leginkább a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit szolgáló támogatási formák körében. De nyitott a csomag abban az értelemben is, hogy a benne foglaltak megvalósításához szükséges törvénymódosítások, konkrét pályázati kiírások elkészítése még a kormányzat előtt álló feladat. A jövő évi költségvetés pedig választ ad az alapvető kérdésre, hogy a javaslatok közül mire mennyi jut 2003-ban.