A kézbesítés általános szabályai
A postai küldeményt – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a feladó által megjelölt helyen, levélszekrénybe helyezéssel, vagy a címzettnek, illetve egyéb, úgynevezett jogosult átvevőnek átadással kell kézbesíteni. A kézbesítés a posta szolgáltatásának az a befejező művelete, amelynek során a küldemény a postai hálózatot elhagyja.
Akár a feladó, akár a címzett – az erre irányuló speciális szolgáltatás igénybevételével – kérheti, hogy a posta a levelet, levelezőlapot, csomagot az eredetileg megjelölt cím helyett egy másik, előre megadott címre kézbesítse. A gyakorlat szerint erre költözés, székhelyáthelyezés esetén, időlegesen kerülhet sor. Az eltérő címre kézbesítés biztonságos teljesítése érdekében a postai szolgáltató úgynevezett címnyilvántartást vezet.
A küldemények kézbesítése során a postai szolgáltató nem vizsgálja, hogy a megjelölt címen van-e más ugyanolyan nevű személy, aki a küldeményre igényt tarthat, ha pedig ugyanazon küldeményre többen tartanak igényt, és az átvételre jogosult személye kétséget kizáróan nem tisztázható, a küldeményt e körülmény feltüntetésével visszaküldik a feladónak. Amennyiben a címzésben több természetes személy neve is szerepel, a küldemény a megnevezés sorrendjében bármelyik címzettnek kézbesíthető.
Könyvelt küldemények
Könyvelt küldeménynek minősül minden olyan postai küldemény, amelynek felvételét a posta írásban elismeri és nyilvántartja. A könyvelt küldeményeket a hétköznapi életben ajánlott küldeményként ismerik. A könyvelt (ajánlott) küldemény átvétele előtt hatósági igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával, esetleg útlevéllel) igazolni kell a személyazonosságot. A személyazonosság igazolása egyébként más küldemény kézbesítése esetén is kérhető. Az átvételre jogosult személy hatósági igazolványának elnevezését, betűjelét és számát könyvelt küldemény esetén a kézbesítési okiratra mindig rá kell jegyezni. Az érintett tiltakozásakor a postás ezt – mint a kézbesítést meghiúsító körülményt – a kézbesítési okiraton ugyancsak köteles rögzíteni.
A könyvelt küldemény átvételét az időpont feljegyzése után az átvevő a teljes nevének aláírásával köteles a kézbesítő okiraton elismerni. Tértivevényes küldeménynél a tértivevényt is alá kell írni. Ha a címzett vagy meghatalmazottja a könyvelt küldemény átvételét írásban visszautasítja, úgy azt a posta visszaküldi a feladónak. Az átvétel visszautasítására vonatkozó írásbeli nyilatkozat megtagadása esetén e tényt a kézbesítési okiratra és a küldeményre is fel kell jegyezni.
Az írásban gátolt (írni nem tudó, latin betűket nem ismerő, vak, vagy egyéb gátló fizikai állapotban lévő) címzett részére érkező könyvelt küldeményeket írni tudó nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. A tanú – e minőségének feltüntetésével – a kézbesítő okiraton a saját nevét írja alá, azzal azonban, hogy a küldemény átadása előtt mind a tanú, mind a címzett személyazonosságát igazolni kell. Kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy esetében a címzett helyett a törvényes képviselő vagy a gondnok jogosult az átvételre. (A törvényes képviselő vagy a gondnok e minőségét személyi igazolvánnyal, illetve jogerős hatósági határozattal, hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.)
A címzett halála (jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet megszűnése) esetén a küldeményt vissza kell küldeni a feladónak.
Értesítés – átvételi határidő
Ha a levelet, levelezőlapot sem a címzett, sem úgynevezett jogosult átvevő részére nem sikerül átadni – mert például a postás érkezésekor éppen nem tartózkodnak a küldeményen megjelölt címen -, a küldemény érkezéséről a címzettet értesítés hátrahagyásával, kézbesítésével kell tájékoztatni. A törvényben rögzített átvételi határidőig a postán az iratot a jogosult átvevő rendelkezésére tartják. Az átvételi határidő főszabályként a kézbesítési kísérlet napját követő legalább tíz munkanap. Ettől eltérően
- az úgynevezett időgarantált szolgáltatással feladott küldemény esetén kettő munkanap,
- belföldi postacsomagnál a kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanap, míg
- "postán maradó" jelzéssel címzett küldeménynél a megérkezés napjától számított harminc naptári nap az átvételi határidő.
A határidő lejártát követően az át nem vett küldeményeket a posta visszaküldi a feladónak. Ha a "visszakézbesítés" a szolgáltatón kívül álló okból lehetetlen, az irat kézbesíthetetlennek minősül.
A kézbesíthetetlen küldeményt a feladástól számított hat hónapig a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint őrizni kell. Ez alatt az időtartam alatt – határidő megjelölése és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeire történő tájékoztatás mellett – a postának ismételten fel kell szólítani a címzettet, ennek eredménytelensége esetén pedig a feladót a küldemény átvételére. A hat hónapos őrzési idő lejártát követően a levélküldemény megsemmisíthető.
Kézbesítési formák
A küldemény kézbesítése összetett fogalom. A címzett, illetve a jogosult átvevő (meghatalmazott, helyettes átvevő, közvetett kézbesítő) részére történő személyes átadást, a levélszekrényben történő elhelyezést, a felszámolónak, végelszámolónak való kézbesítést, valamint a szolgáltatóhelyen történő kézbesítést egyaránt jelenti.
Kézbesítés: házhoz, levélszekrénybe
A szolgáltatások igénybe vevőit együttműködési kötelezettség terheli annak érdekében, hogy a posta a jogszabályban előírt feladatait maradéktalanul teljesíthesse.
Az ingatlan tulajdonosának, illetve a címzettnek feladata, hogy
- kertes ház esetében a telek cím szerinti bejáratánál,
- többlakásos épületben (pl. társasházak), irodaházak, üzletházak és egyéb hasonló jellegű intézmények esetében az épület bejárata közelében csoportosan elhelyezett,
- lakópark, ipari park, gyártelep esetében a telek bejáratánál, portaszolgálatánál,
- egyéb esetekben a címhely ajtaján
a küldemény épségét garantáló levélszekrényt szereljen fel, és lehetővé tegye, hogy ahhoz biztonságosan hozzá lehessen férni. Többlakásos épület, irodaház, üzletház, lakópark, ipari park esetében a levélszekrényen a nevet, emelet- és ajtószámot, illetve lakásszámot fel kell tüntetni. A levélszekrények legfontosabb paramétereit szabvány állapítja meg, melyet a szolgáltatók üzletszabályzatukban kötelesek közzétenni. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a küldemény a címzett pontos címét nem tartalmazza, és a csoportos levélszekrényen több azonos névvel ellátott egyéni levélszekrény van, a küldeményt a posta kézbesíthetetlennek tekinti.
Ha az ingatlan tulajdonosa (illetve a címzett) nem tesz eleget a levélszekrény elhelyezésére vonatkozó kötelezettségének, továbbá ha a meglévő levélszekrény a fenti feltételeknek nem felel meg, a postai szolgáltatót a küldemény nem vagy nem szerződésszerű kézbesítéséért felelősség nem terheli.
Fontos szabály, hogy az ajánlott különszolgáltatással feladott küldemény (ajánlott levél) levélszekrény útján akkor kézbesíthető, ha a címzettnek, meghatalmazottjának vagy az ún. helyettes átvevőnek történő átadás az első kézbesítési kísérlet során sikertelen volt, és a címhelyen a fent ismertetett követelményeknek megfelelő levélszekrény található.
Kézbesítés a címzettnek
Jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint az egyéb szervezeteknek címzett küldemények átvételére főszabályként a szervezet vezető tisztségviselője jogosult. A szervezetnek címzett küldemény e tekintetben az a küldemény is, amelynek címzésében a szervezet elnevezése mellett természetes személy nevét is feltüntették (pl. Kiss László részére, Kovács és Társa Kft.), vagy a küldeményen természetes személy neve és a szervezet – megnevezése nélkül – címe (levelezési címe) szerepel.
Könyvelt küldemények (ajánlott levél) átvétele előtt a jogosult átvevő köteles a személyazonosságát az alábbi okiratok valamelyikével igazolni:
- személyazonosító igazolvány,
- útlevél,
- 2001. január 1-jét követően kiadott új típusú vezetői engedély (jogosítvány),
- katonai igazolvány,
- tartózkodási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás.
Szervezetek esetében a vezető átvételi jogosultságát
- cégkivonattal, cégmásolattal, nyilvántartásba vételt igazoló bírósági határozattal,
- gazdasági társaságok esetében létesítő okirattal és aláírási címpéldánnyal,
- egyéb szervezetek esetében létesítő okirattal, kinevezési okirattal (a kinevező által a kinevezésről adott igazolással), közgyűlési (taggyűlési) jegyzőkönyvvel,
- vállalkozói igazolvánnyal vagy
- ezek közjegyző által hitelesített másolatával
igazolhatja, előzetes bejelentéssel vagy a küldemény átvételekor. Idegen nyelvű okirat esetén kizárólag annak hiteles magyar fordítása fogadható el.
Postai szolgáltatás – hírközlési tevékenységTavaly alkotta meg a parlament az úgynevezett egységes hírközlési törvényt, amely a teljes hírközlési ágazatot lefedi, a távközléssel, a postával, a műsorszórással és műsorelosztással kapcsolatos alapvető szabályokat határozza meg. Korábban a postai és a távközlési tevékenységet az állami tulajdonban lévő Magyar Posta látta el. A rendszerváltozást követően azonban e két tevékenység, valamint a műsorszórás elkülönült egymástól, az egységes szervezet is szétvált. Ekkor születtek meg a távközlésről, a frekvenciagazdálkodásról, valamint a postáról szóló külön törvények. A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény a postai szolgáltatások legfontosabb szabályait, ezek nemzetközi összefüggéseit tartalmazta. Hangsúlyt helyezett a vállalkozásösztönzés, valamint az ellátási kör bővítésének kérdésére. Az Európai Unióban alapkövetelmény a liberalizált hírközlési piac kialakítása és működtetése, amelynek érdekében új, egységes hírközlési törvény elfogadására volt szükség. A hírközlést az azonos címet viselő jogszabály olyan általános kategóriának tekinti, amely magában foglalja a más részére, ellenszolgáltatásért végzett távközlési és postai tevékenységeket, amelyek küldemény, adat, jel, kép, hang, továbbá bármilyen információ továbbítását jelentik a hírközlési infrastruktúra használatával. Idetartozik többek között a postai levél, pénzforgalmi és csomagszolgáltatás is. A törvény – az indokolása szerint – a technikai fejlődés gyorsuló üteme miatt technológiáktól függetlenül magukra a szolgáltatásokra, illetőleg tevékenységekre koncentrál. A technológián alapú jogi szabályozás a tapasztalatok szerint hátráltatja az innovációt, valamint az új technikák alkalmazását. |
Átvételre jogosultak
A postai szolgáltatónak lehetősége van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a címzettnek érkező küldeményeket helyette más személynek kézbesítse. A címzetten kívül úgynevezett jogosult átvevőnek minősül:
- a meghatalmazott,
- a helyettes átvevő és
- a közvetett kézbesítő.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a címzetten kívüli jogosult átvevőket a polgári jog általános szabályai szerint felelősség terheli a küldemény címzettnek való átadásáért.
Meghatalmazott
Magánszemélyek, a különböző szervezetek, továbbá a közvetett kézbesítést végző szervezetek (pl. fegyveres testületek, egészségügyi intézmények, irodaházak üzemeltetői stb.) vezetői a postai küldemények átvételére meghatalmazást adhatnak. Fontos kitétel, hogy a meghatalmazás kizárólag a küldemény címében megjelölt helyen, illetve a kézbesítésre illetékes postán jogosít küldemények átvételére.
A meghatalmazást
- közokiratba vagy
- bármely postai szolgáltató helyén, a feljogosított postai alkalmazott előtt írásba, illetve
- postautalvány és értékbiztosítás külön szolgáltatással feladott küldemény kivételével teljes bizonyító erejű magánokiratba (tanúk előtt aláírt!)
kell foglalni. Egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy által adott meghatalmazást az intézmény vezetője (vagy az általa meghatalmazott személy), az előzetes letartóztatásban lévő vagy a szabadságvesztés büntetését töltő személy által adott meghatalmazást pedig az illetékes rendőri vagy büntetés-végrehajtási szervezet vezetője (vagy az általa meghatalmazott személy) is hitelesítheti aláírásával és cégbélyegzőjével.
Szervezetek esetében a vezető cégszerűen aláírt okiratba foglaltan adhat a küldemények átvételére meghatalmazást, tanúk közreműködésére ilyenkor nincs szükség.
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell:
- a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, valamint legalább egy személyazonosító adatukat,
- természetes személy meghatalmazó esetében annak a címnek a megjelölését, ahova a meghatalmazó a nevére címzett küldemények átvételére a meghatalmazást megadja,
- a meghatalmazó aláírását,
- a meghatalmazás hatályának időtartamát (eseti vagy határozott időre, de legfeljebb 5 évre szóló), valamint
- azt, hogy milyen küldemények átvételére terjed ki a meghatalmazás,
- a meghatalmazó arról szóló nyilatkozatát, hogy a küldemény a meghatalmazott távollétében helyettes átvevőnek kézbesíthető-e.
A meghatalmazott személyazonosságának igazolására csak az az okirat fogadható el, melyben a nevén kívül legalább még egy olyan azonosító adat szerepel, amelyet maga a meghatalmazás is tartalmaz. Amennyiben a meghatalmazás nem rendelkezik az időtartamról, a tárgyát képező küldeményekről, továbbá a helyettes átvevő kizárásáról, olyannak kell tekinteni, amelynek hatályossága 5 évig, bármely küldemény átvételére kiterjed, és a helyettes átvevőnek történő kézbesítést is lehetővé teszi. A közokiratba foglalt általános meghatalmazást a postai küldemények teljes körének átvételére szóló meghatalmazásnak kell tekinteni.
Ha a meghatalmazó nem tud írni, a latin betűt nem ismeri, vak, vagy az írásban egyéb, fizikai állapotában beállott változás következtében gátolva van, helyette és nevében – e minőségének feltüntetésével – két nagykorú tanú írhatja alá a postai meghatalmazást. Egy meghatalmazásban több személy is meghatalmazható, akik közül bárki jogosult a küldemény átvételére. Egy meghatalmazásban ugyanazt a személyt több személy is meghatalmazhatja.
A kézbesítésre adott meghatalmazás az általános polgári jogi szabályokon túl hatályát veszti akkor is, ha
- a határozott idejű meghatalmazás határideje lejárt,
- az érintett szervezet megszűnik, átalakul, neve megváltozik,
- a szervezet felszámolását vagy végelszámolását elrendelik.
A meghatalmazás megszűnését, illetve visszavonását a meghatalmazó, akadályoztatása vagy természetes személy halála esetén a meghatalmazott köteles a szolgáltatónál haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a posta nem vállal felelősséget.
A meghatalmazásokat – a közokiratba foglalt úgynevezett általános meghatalmazást kivéve – a postai szolgáltatónak át kell adni. A tartós, hosszabb időre szóló meghatalmazásról igazolványt állítanak ki a meghatalmazott részére. A későbbiekben, a kézbesítés során az igazolványt tekintik a meghatalmazással kapcsolatosan irányadónak. A közokiratba foglalt általános meghatalmazások esetében az erről szóló közokirat számát (jelzését) nyilvántartásba kell venni.
Helyettes átvevő
Ha a címzett nem tartózkodik a küldeményen feltüntetett helyen, és egyáltalán nincs meghatalmazottja, vagy a meghatalmazásának az adott helyen szintén nem található meghatalmazottja, a postai küldemény – ha a címzett vagy a feladó másként nem rendelkezik – helyettes átvevőnek is kézbesíthető.
Helyettes átvevő lehet a személyazonosság igazolására alkalmas okirattal (személyazonosító igazolvány, útlevél, 2001. január 1-jét követően kiadott új típusú vezetői engedély, katonai igazolvány, tartózkodási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás) rendelkező
- a címhelyen tartózkodó 14. életévét betöltött közeli hozzátartozó,
- magánszemély címzett esetén a címhelyen tartózkodó bérbeadó, szállásadó.
A helyettes átvevőnek a kézbesítési okiraton az aláírása mellett átvételi jogosultságának jogcímét (közeli hozzátartozó, bérbeadó, szállásadó) is fel kell tüntetnie. A postásnak a küldemény címén tartózkodó és magát helyettes átvételre jogosultnak valló személytől a jogcíme igazolását nem kell kérnie, kétség felmerülése esetén azonban a jogcím a fentiek szerinti, illetve egyéb közokiratba foglalt igazolása (pl. házassági anyakönyvi kivonat) kérhető. Igazolás hiányában a küldemény érkezéséről értesítőt helyeznek el a levélszekrényben.
Ha a küldemény érkezéséről – átvétel hiányában – írásbeli értesítést hagynak hátra, a küldemény a későbbiekben már csak a postán (posta hivatalos helyiségében) vehető át. Ilyen esetben, a postán történő kézbesítéskor csak az a személy tekinthető helyettes átvevőnek, akinek a lakcíme a levél, egyéb küldemény címzésében megjelölt címmel azonos. Erről a helyettes átvevőnek igazolásra alkalmas okiratot kell az átvétel előtt bemutatnia.
Nem kézbesíthető helyettes átvevőnek
- sérült könyvelt küldemény,
- a mindenkori minimálbér összegét (jelenleg 50 000 forint) meghaladó értékű (értékbiztosított különszolgáltatással felvett) küldemény,
- a mindenkori minimálbér összegét meghaladó összegű postautalvány,
- nemzetközi postautalvány,
- bármely küldemény, ha a címzett a szolgáltatónál írásban tiltakozik a helyettes átvevőnek való kézbesítés ellen. (Meghatalmazás esetében a meghatalmazott helyett más helyettes átvevőnek történő kézbesítés kizárható).
Közvetett kézbesítő, felszámoló, végelszámoló
A küldeményt a címzett magánszemély helyett az adott címen működő fegyveres szerv, büntetés-végrehajtási és javítóintézet, egészségügyi, illetőleg szociális ellátást nyújtó intézet, szálloda, diák- és munkásszálló, üdülő vezetője vagy a vezető általa meghatalmazott személy részére kell kézbesíteni. Irodaházak, üzletházak esetében az üzemeltető, vagy a vele egy tekintet alá eső szervezet vezetője, illetve a vezető által meghatalmazott személy tekinthető közvetett kézbesítőnek.
A közvetett kézbesítő az átvételt megtagadhatja, ha az értékbiztosítás különszolgáltatással feladott postai küldemény esetében az értékbiztosítás, belföldi postautalvány esetében pedig a postautalvány összege meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Nem lehet közvetett úton kézbesíteni:
- a sérült könyvelt küldeményt,
- a nemzetközi postautalványt,
- a vámdíjjal terhelt küldeményt,
- a hivatalos iratot fegyveres szerv, büntetés-végrehajtási intézet, egészségügyi és szociális intézet kivételével,
- minden további küldeményt, melynek közvetett kézbesítését jogszabály vagy a felek megállapodása kizárja.
A közvetett úton nem kézbesíthető küldemények érkezéséről a címzettet értesítés hátrahagyásával kell tájékoztatni.
A felszámolás, végelszámolás alatt álló szervezet részére érkező küldeményt a felszámoló, végelszámoló részére abban az esetben kézbesítik, ha
- a felszámoló vagy végelszámoló a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szervezettel azonos címen vagy székhelyen tevékenykedik, és
- az átvételi jogosultságát a felszámoló jogerős bírósági végzéssel, a végelszámoló cégbírósági bejegyző végzéssel igazolja.
Amennyiben a felszámoló vagy végelszámoló az érintett gazdálkodó szervezet székhelyétől eltérő címen működik, és ezt a címét bejelentette, a posta az utánküldésre vonatkozó szabályok szerint jár el. Ellenkező esetben a küldeményeket – kézbesíthetetlenként – a feladónak visszaküldik.
Kézbesítés a postánA posta a hivatalos helyiségében (postán) kézbesíti: – a postafiókra címzett postai küldeményeket, – a "postán maradó" jelzéssel címzett postai küldeményeket, – az értékbiztosítással feladott sérült postai küldeményt, – azokat a postai küldeményeket, melyekről a sikertelen kézbesítést követően a szolgáltató a címhelyen értesítést hagyott, – bármely küldeményt, ha a házhoz kézbesítés valamely küldeményfajtára vonatkozó érték-, összeg- vagy tömeghatártól függően korlátozott |
