Munkaerő-piaci programok
Az aktív munkaerő-piaci programokra a megyék idei forrásai öt százalékkal bővülnek. A 36,5 milliárd forintos decentralizált keret a regisztrált állástalanok, a tartósan munkanélküliek, a pályakezdők száma, valamint az aktív programokba bevontak aránya szerint oszlik meg a megyék között. A 7,5 milliárd forintos többletforrás 34,4 százalékát – mintegy 2,6 milliárd forintot – a közhasznú foglalkoztatás bővítésére fordítják. Hasonló mértékű forrás, 2,3 milliárd forint jut majd az elhelyezkedést szolgáló képzésekre, s mintegy 0,5 milliárd forint szolgálja a pályakezdő fiatalok munkába állási esélyeinek javítását.
Munkanélküliség – számokban
Júliusban az egy hónappal korábbihoz képest 5900-zal nőtt, míg az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 28 500-zal mérséklődött az állástalanok száma. Mint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adataiból kiderül: a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek száma – az egy évvel korábbi mértékhez képest – az ország valamennyi régiójában csökkent: például a központi régióban 15,5, Észak-Alföldön 10,7, Dél-Alföldön 9,5 százalékkal. A munkaügyi központok július végén összesen 334 400 állástalant regisztráltak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén május-júliusban a munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, ami 0,3 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Nőttek a reálkeresetek
Az első félévben – az egy évvel korábbihoz képest – 11,3 százalékkal nőttek a reálkeresetek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első hat hónapban a versenyszférában dolgozóknak átlagosan 111 900, ezen belül a fizikaiaknak 80 700, míg a szellemi foglalkozásúaknak 175 700 volt az átlagos keresete. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók ez időszakban – átlagosan – 121 300 forintot vihettek haza. A foglalkoztatottak létszáma a versenyszférában (1 százalékkal) 1,88 millióra csökkent, míg a költségvetési szerveknél (0,6 százalékkal) 790 ezerre nőtt.
Új pályán a Széchenyi-terv
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) új pályára állítja a Széchenyi-tervet. Ezek szerint a szaktárca nyolc pályázatot folytat, tizenhármat elbírál, majd azután megszüntet, kilencet pedig – források híján – azonnal befejez. A GKM elsősorban azokat a pályázatokat tartja meg, amelyek a hazai kis- és közepes vállalkozások uniós felkészülését segítik. Ezek finanszírozására a kormányzat 3-5 milliárd forintot különített el az általános tartalék terhére.
Magyar-szlovák egyezmény
A Magyarország és Szlovákia között – korábban – megkötött munkavállalási csereegyezmény módosítása értelmében a jövőben nem csupán egy, hanem többször egy évre is meghosszabbíthatók majd a munkavállalási engedélyek. Az eredetileg 1999-ben tető alá hozott megállapodás először négyszáz, majd 800, később 1600, jövőre pedig már 2000 dolgozó cseréjére nyújt lehetőséget. Az egyezmény lehetőségeit főként a szlovák munkavállalók használják ki.
Megállapodást sürget az IPOSZ
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) – más munkaadói szervezetekkel egyeztetve álláspontját – aggályainak adott hangot a Széchenyi hitelkártya igénybevételének feltételeiről. Ezek szerint elfogadhatatlan, hogy a kártya csupán a Vállalkozók Országos Szövetsége, illetve a Kereskedelmi és Iparkamara tagsága számára igényelhető, lévén a kormány e konstrukcióhoz kamat- és garanciadíj-, továbbá több száz millió forintos egyszeri támogatást nyújt. Ugyanakkor kormányhatározat deklarálja a minél szélesebb vállalkozói hozzáférhetőség biztosítását. Ezért az IPOSZ – a konstrukció alkalmazásának feltételeként – a továbbiakban is folytatja a társulási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásait.
Mentorprojekt
A hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatására – szeptember elsejétől – mentorprogram indult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az állástalanok közül kiválasztott mintegy ötven mentort a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete a munkaügyi központ százszázalékos bértámogatásával foglalkoztatja. Az alkalmazott személyek a tartós munkanélküliekkel, a roma kisebbséghez tartozókkal, illetve a pályakezdőkkel és a megváltozott munkaképességűekkel foglalkoznak majd: információkat nyújtva a lehetséges munkahelyekről, illetve a képzési, átképzési formákról. A 2005 augusztusáig tartó program keretében – a tervek szerint – mintegy négyezer nehéz sorsú munkanélkülit támogatnak.