×

Érdekvédők a munkahelyen

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 55. számában (2002. szeptember 15.)
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) legutóbbi módosítása nem kis mértékben érintette a szakszervezeteket is. A jogalkotó szándéka az volt, hogy erősítsék a munkavállalói szervezetek munkahelyi pozícióit.

Véleményezés tájékoztatás helyett

2002. szeptember 1-jétől a munkáltató már nemcsak az üzemi tanáccsal, hanem a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel is köteles véleményeztetni a döntése előtt a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egységének önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. A szakszervezetnek a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül kell közölnie a munkáltatóval. Ha ezt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a szakszervezet az intézkedéssel egyetértene. A 15 napos határidőt a tervezetnek a szakszervezet képviselőjéhez érkezéstől kell számítani.

Tájékoztatás

A tájékoztatásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályok változatlanok maradtak továbbra is. A szakszervezet a munkáltatótól a következőkben is minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. A munkáltatónak akkor is tájékoztatnia kell a szakszervezetet, ha személye megváltozik, magyarul, ha jogutódlás következik be. Ekkor a jogelőd és a jogutód munkáltató – a jogutódlást megelőzően megfelelő időpontban, de legalább azelőtt, mielőtt a jogutódlás érintené a munkavállalók foglalkoztatási viszonyait, illetve munkafeltételeit – köteles tájékoztatni a szakszervezetet a jogutódlás okáról, a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről. Ezenfelül konzultációt kell kezdeményezniük a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.

Továbbra is alapelvként szerepel az Mt.-ben, hogy a munkáltató a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőleg változásról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. A munkáltatót a munkavállalóval szemben ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli.

Ellenőrzés

A szakszervezetnek joga van ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet, a szükséges felvilágosítást, adatot a rendelkezésére kell bocsátani. A szakszervezet felhívhatja a végrehajtásért felelős szervek figyelmét az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra. Amennyiben az érintett szerv kellő időben nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv köteles tájékoztatni a szakszervezetet.

Együttműködés

Az Mt. alapelvként rögzíti azt az általános szabályt, hogy a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak együtt kell működniük, azonban az együttműködés formáiról nem beszél. Az együttműködésre vonatkozó szabályok még 2001 júliusában változtak meg jelentősen. Eszerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Üzemi megállapodás

2002. július 12-ével megszűnt az a lehetőség, hogy ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet nincs, a munkáltató és az üzemi tanács a kollektív szerződés által szabályozható bizonyos kérdéseket üzemi megállapodásban rendezze.

A korábban megkötött üzemi megállapodások azonban érvényben maradnak, és azokra megszűnésükig, illetve megszüntetésükig a korábbi rendelkezéseket kell továbbra is alkalmazni.

Munkajogi védelem

A munkáltatónak továbbra is be kell szereznie a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértését, ha a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalót más munkahelyre akarja beosztani, vagy ha a munkaviszonyát rendes felmondással meg akarja szüntetni. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a szakszervezeti szerv véleményét. A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre beosztásáról a szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A szakszervezetnek az átvételtől számított 8 nap áll a rendelkezésére, hogy írásban közölje az álláspontját. Ha nem ért egyet az intézkedéssel, akkor azt meg kell indokolnia. Ha nem válaszol a szakszervezet az értesítésre, azt úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. Ha a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással kívánja megszüntetni, úgy a 8 napos határidő helyett 3 napja van a szakszervezetnek arra, hogy a véleményét közölje a munkáltatóval.

Munkaidő-kedvezmény

A törvény értelmében a munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályok több ponton is megváltoztak.

Az eddigi szabályok szerint a munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után 200 szakszervezeti tagig havi két óra, 201-500 szakszervezeti tagig havi másfél óra, 501 szakszervezeti tagtól havi egy óra volt. 2002. szeptember 1-jétől a munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után, függetlenül a szakszervezeti tagok létszámától, minden esetben havi két óra. Ebbe azonban nem számít be az az idő, amit a tisztségviselő a munkáltatóval tárgyalással tölt. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönthet, a munkából való távolmaradást azonban előre be kell jelentenie.

Az új szabályok szerinti munkaidő-kedvezményt 2002-ben a szeptember 1-jétől december 31-ig terjedő időre arányosítva kell kiszámítani.

Nem változott az a szabály, hogy a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára a szakszervezet tagjai részére – előzetes egyeztetés alapján – a munkáltató köteles összesen minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell.

Pénzbeli megváltás

Mind ez idáig a munkáltató és a szakszervezet megállapodhatott abban, hogy a munkáltató a szakszervezet számára járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot pénzben megváltsa. A megváltás összegét a szakszervezet csak érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatta fel. Az új rendelkezések értelmében a munkáltató a szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a kedvezmény felét köteles pénzben megváltani. A munkáltatónak a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítania, és havonta utólag bruttó összegben kifizetnie a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet a továbbiakban is csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel.

Tagdíj

A szakszervezeti tagdíjról a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíj-fizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény rendelkezik, ami szintén jelentősen módosult. 2002. július 12-étől új kötelezettség hárul a tagdíj levonása tekintetében a munkáltatókra. Ekkortól ugyanis a munkáltató köteles a munkavállaló írásbeli kérelmére levonni munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti járadékot. Eddig a dolgozó írásbeli kérelme esetén is csak akkor volt erre köteles, ha a megbízás teljesítését elvállalta, ezt pedig csak akkor nem tagadhatta meg, ha bármelyik másik munkavállalójának már teljesítette ilyen irányú megbízását. A levont tagdíjat a munkáltató köteles a dolgozó által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára átutalni.

A jövőben a munkáltató a tagdíj levonására vonatkozó megbízását nem szüntetheti meg a munkavállalókhoz intézett egyoldalú, olyan tartalmú írásbeli nyilatkozatával, amelyben a levonás további teljesítését valamennyiükkel szemben megtagadja.

Az új szabályozás értelmében tehát a munkáltató a megbízás megszűnéséig köteles a tagdíjat a dolgozó munkabéréből a bérfizetéskor levonni, és az érdekképviseletnek kifizetni vagy a megjelölt bankszámlára átutalni. Évenként egyszer köteles továbbá a munkáltató az érdek-képviseleti szerv kérésére a kérelmező dolgozók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó kimutatást az eltelt időszakra vonatkozóan elkészíteni, és az érdek-képviseleti szerv rendelkezésére bocsátani.

A megbízás csak akkor szűnik meg, ha

– a munkaviszony megszűnik,

– a munkavállaló a megbízó nyilatkozatát írásban, indokolási kötelezettség nélkül visszavonja,

– a nyilatkozatban megjelölt érdekképviselet megszűnik.

Ha a munkavállaló a megbízást tartalmazó vagy az azt visszavonó nyilatkozatát a bérszámfejtést megelőző 5 napon belül juttatja el a munkáltatóhoz, a munkáltató azt csak a következő bérszámfejtésnél köteles figyelembe venni. A megbízás teljesítéséért a munkáltató a polgári jog szabályai szerint felel.

Kollektív szerződés felmondása

Abban az esetben, ha a kollektív szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát – eltérő megállapodás hiányában – bármelyik szerződést kötő fél gyakorolhatja. Új szabály, hogy ha a kollektív szerződést a munkáltatónál képviselettel rendelkező több szakszervezet együttesen kötötte meg, a felmondás jogának gyakorlásában a szakszervezeteknek meg kell állapodniuk.

A felek megállapodása

Az új törvényi szabályozás néhány esetben leszűkíti a munkaszerződést kötő felek rendelkezési jogát. Így a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében már csak a kollektív szerződés – tehát a felek megállapodása nem – írhatja elő legalább napi nyolc óra pihenőidő biztosítását a dolgozó részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között (az általános szabályok szerint 11 órát kell biztosítani).

A jövőben csak kollektív szerződés írhatja elő, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő, ha a készenlétet nem a munkáltató telephelyén töltötte el. A felek tehát ebben a kérdésben nem állapodhatnak meg.

Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, a munkavállalót a kiesett munkaidőre – munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában – személyi alapbére illeti meg. Ettől a szabálytól a felek megállapodása nem térhet el.

Kifogás

A kifogás szabályai nem változtak. A szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a kifogás benyújtására.

Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetnie kell a szakszervezetekkel. A kifogással kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróságnak nemperes eljárásban, 15 napon belül kell döntenie. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.

Kifogást csak reprezentatívnak minősülő szakszervezet nyújthat be. Reprezentatívnak nem minősülő szakszervezet csak akkor, ha a munkáltatói intézkedés (mulasztás) jogszabályban foglalt rendelkezést sért.

Reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az üzemitanács-választáson a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik. Ha a munkáltatónál több üzemi tanácsot választanak, a reprezentativitás meghatározásakor az egyes üzemitanács-választásokon elért eredményeket össze kell számítani. Reprezentatívnak kell tekinteni azt a szakszervezetet is, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább kétharmada a tagja

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem