×

A tanulmányi költségek adózása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 54. számában (2002. augusztus 15.)
A munkáltatónak elemi érdeke, hogy az általa finanszírozott oktatáshoz lehetőleg ne fűződjenek közterhek. Ehhez azonban több szempontot is figyelembe kell vennie, ha a jogszabályok közötti ellentmondások csapdáit is el akarja kerülni.

A tanulmányi költségek elszámolhatóságáról a juttatóra vonatkozóan a társaságiadó-törvény, a tanulmányokban részesülő magánszemélyre vonatkozóan pedig a személyijövedelemadó- törvény tartalmaz rendelkezéseket. A két törvényi szabályozás egységes abból a szempontból, hogy nem tesz különbséget az iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli oktatás, továbbá a külföldön, illetve belföldön felmerülő oktatás, képzés között. Az adótörvényekben preferált képzésnél az a fontos, hogy a vállalkozási tevékenységhez kapcsolható oktatásról van-e szó, illetve az, hogy melyik az a személyi kör, aki a tanulmányokban részt vesz. Bár mind a társaságiadó-, mind a személyijövedelemadó-törvény ezeket a kritériumokat fogalmazza meg, a szabályozás alkalmazhatóságát az teszi igazán nehézzé, hogy a két törvényben rögzített feltételrendszer nincs összhangban egymással.

Elszámolható tanulmányok a társasági adóban

A törvény nem nevesíti, hogy melyek azok a tanulmányok, amelyek költségei a vállalkozás érdekében felmerülőnek számítanak. Tételes felsorolás helyett úgy rendelkezik, hogy a magánszemély olyan képzése elismert, amely a társaság létesítő okiratában meghatározott vállalkozási tevékenységhez szükséges ismeret megszerzését célozza.

A megfogalmazásból láthatóan általánosságban nem mondható meg, hogy például a nyelvtanfolyam vagy az egyetemi tanulmányok költsége adóalapkorrekció nélkül elszámolható-e. Amennyiben ezekre az ismeretekre a társaság alapító okiratában felsorolt tevékenységek végzéséhez kétséget kizáróan szükség van, akkor a költség nem növeli a társasági adó alapját. A költségelszámolás mérlegelése minden esetben az adózó feladata és érdeke, hiszen a tanulmányok finanszírozásának szükségességét egy esetleges adórevízió megkérdőjelezheti.

Amennyiben a társaság munkavállalójának, személyesen közreműködő tagjának tanulmányairól van szó, akkor az a költség számít elismertnek, amely a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges szakismeret megszerzését célozza. Ebben az esetben tehát – az előbbiekhez képest – megszorítással találkozhatunk. Elvárható, hogy a cég olyan alkalmazottat foglalkoztasson, aki már a tevékenységhez szükséges alapismeretekkel rendelkezik, tehát az adótörvény csak a szakismeret megszerzésének költségét fogadja el adóalap-korrekció nélkül.

Figyelembe vehető tanulmányok a személyi jövedelemadóban

A jövedelemadó-törvény – hasonlóan a társasági adóhoz – keretszabályban határozza meg azokat a képzéseket, amelyek után a magánszemélynek nem kell adóznia. Nem keletkezik adókötelezettség az olyan kifizető által viselt oktatási költség után, amelyre a kifizetői tevékenységben közreműködő magánszemélynek e feladata ellátása érdekében van szüksége. Itt tehát nem az a feltétel, hogy a társaság létesítő okiratában eleve szerepeljen az a tevékenység, amelyhez a képzés kapcsolódik, hanem az, hogy a közreműködő a képzés eredményeként a társaság tevékenységében vállalt feladatát el tudja látni. A szabályozás lehetővé teszi például azt, hogy ha a cég ügynököket bíz meg termékeinek értékesítésével, akkor a termékek megismerésével kapcsolatos képzési költség után nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettség. Ha a társaság alkalmazottját, személyesen közreműködő tagját részesíti képzésben, akkor nemcsak a szakismeret, hanem minden, a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeret megszerzése és bővítése is elfogadható. Az adókötelezettség elbírálása során ebben az esetben is a cég alapító okiratában felsorolt tevékenységekből kell kiindulni.

A képzésben részt vevő személyek

A társaságok legtöbbször a munkavállalókat, a személyesen közreműködő tagokat (továbbiakban alkalmazottak) részesítik oktatásban, képzésben, és ezt – amennyiben az ismeretek a kifizető, munkáltató tevékenységének folytatásához szükségesek – mindkét adótörvény elfogadja. A megfelelő oktatásban részesülő alkalmazottak esetében nem törvényi előírás, hogy a társaság a tanulmányok elvégzésére tanulmányi szerződést kössön. (A cég döntésétől függően természetesen meg lehet kötni a tanulmányi szerződést.)

A nem alkalmazott magánszemélyek esetében a személyijövedelemadó-törvény úgy rendelkezik, hogy annak az oktatásnak a költsége nem adózik, amelyben a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély, például üzleti partner, szakértő részesül. Feltétel csupán annyi, hogy a képzésre a kifizetői tevékenységben való közreműködés ellátása érdekében kerüljön sor. Ezzel szemben a társaságiadó-törvény a bármely más – tehát nem alkalmazott – magánszemélyek képzését csak akkor tekinti a vállalkozás érdekében felmerülőnek, ha a magánszeméllyel a társaság a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést köt.

Adókötelezettség

A társaságnak a fent részletezett feltételrendszernek megfelelő képzési költséggel mint a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordítással nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményt, a magánszemély szempontjából pedig a képzés elszámolt értéke nem minősül bevételnek. Figyelni kell azonban arra, hogy az a képzési juttatás, amely a jövedelemadóban nem adózik, nem feltétlenül számolható el társaságiadóalap-korrekció nélkül.

Igaz ez fordítva is. Ha például a társaság a tevékenységében közreműködő ügynököket oktatja, akkor ugyan az ügynökök nem adóznak a juttatás után, azonban a képzési költséggel csak akkor nem kell az adózás előtti eredményt növelni, ha a magánszemélyekkel a cég a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést megköti.

Amennyiben a társaság tanulmányi szerződés alapján vállalja egy jövőbeni alkalmazott oktatását, akkor ez elismert költség, de jövedelemadót csak abban az esetben nem kell utána fizetni, ha ez a magánszemély már most közreműködik a társaság tevékenységében, és a képzése e tevékenységével függ össze. Ennek megfelelően például, ha egy orvosi tevékenységet végző társaság tanulmányi szerződés alapján viseli egy orvosi egyetemista tanulmányi költségeit, akkor adóalap-korrekciót ugyan nem kell alkalmazni, de a juttatás jövedelemadó-köteles lesz.

A képzéshez kapcsolódó egyéb juttatások

Igen gyakori, hogy a képzéshez más járulékos szolgáltatások – utazás, szállás, étkezés, szabadidős program – is kapcsolódnak. Ezek adókötelezettségének megállapításakor a következőkre kell figyelemmel lenni:

Az utazás, szállás kifizető által vállalt költségét a magánszemély jövedelemének számítása során nem kell figyelembe venni akkor, ha az utazás hivatali, üzleti utazásnak minősül. Hivatali, üzleti utazásról akkor beszélhetünk, ha az utazásra a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében van szükség. Ha a hivatali utazás feltételei nincsenek meg – mert a képzésben részesülő nem működik közre a társaság tevékenységében -, akkor az utazás, szállás juttató által viselt értéke adóköteles természetbeni juttatásnak számít, ami akkor elismert költség (a megfizetett közterhekkel együtt), ha a magánszemély a társaság alkalmazottja, vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, korábban alkalmazott saját jogú nyugdíjasa, illetve ezek közeli hozzátartozója.

A kifizető által fizetett étkezés főszabályként adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Amennyiben az alkalmazott belföldi kiküldetés keretében részesül a képzésben és ezzel együtt az étkeztetésben, akkor az igazolt étkezési költség a belföldi napidíj kötelező öszszegével csökkenthető, az ezt meghaladó rész után kell megfizetni a 44 százalékos jövedelemadót. Külföldi képzés esetén, ha az kiküldetésnek, külszolgálatnak minősül, akkor a kifizetett "napidíj" összegének 30 százaléka igazolás nélkül levonható. Amennyiben az étkezési költséget ezenfelül viseli a munkáltató, kifizető, akkor az teljes egészében adóköteles. Gyakran előfordul, hogy a képzés nem iskolai rendszerű oktatás formájában történik, hanem a kifizető tevékenységével összefüggő esemény, rendezvény keretében. Az ennek során nyújtott vendéglátás minősülhet reprezentációnak is.

A képzéshez kapcsolódó szabadidős programok – akár alkalmazott, akár más magánszemély részesül az oktatásban – minden esetben adóköteles természetbeni juttatásnak számítanak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem