×

A munkavállalók képzése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 54. számában (2002. augusztus 15.)
Sok munkahelyen nem fordítanak kellő figyelmet a kötelező munkahelyi oktatásokra, pedig a szükséges vizsgák elmaradása súlyos következményekkel járhat.

Az Európai Unió polgárai számára természetes, hogy egész életükön át tanulnak, képezik magukat. Hogy ez sajnos nálunk még nincs így, erről sokszor a munkáltatók is tehetnek, ugyanis nem szívesen küldik a munkavállalókat – rövidebb vagy huzamosabb ideig tartó – tanfolyamokra, hiszen ilyenkor a dolgozók kiesnek a munkából, ráadásul az oktatás egy csomó költséggel is jár. Viszont elvárják, hogy a munkavállalók egyre képzettebbek, iskolázottabbak legyenek, ma már az érettségi az úgynevezett alacsony kvalitású munkakörökben is elvárás. Mégis vannak esetek, amikor a munkáltató kénytelen áldozni a munkavállalók képzésére, oktatására is. Az alábbiakban választ adunk arra is, hogy kötelezhető-e egyáltalán a dolgozó arra, hogy képzésen, tanfolyamon vegyen részt.

Munkajogi szabályok

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) eléggé szűkszavúan szól arról, hogy a munkavállalót kötelezheti-e a munkáltató arra, hogy képezze magát. Az Mt. a munkáltató kötelezettségei között – eléggé általánosságban – említi, hogy biztosítania kell a munkavállalónak a munkavégzéséhez szükséges ismeretek megszerzését.

Az Mt. 103. §-ának (4) bekezdése alapján a munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni. Ha ez a munkavállaló számára személyi vagy családi körülményeire tekintettel aránytalanul sérelmes, akkor nem kötelezhető ilyesmire. Nem küldhető tehát kisgyermekes dolgozó olyan tanfolyamra, amit három héten át a lakóhelyétől pl. több száz kilométerre tartanak, és ahonnan nem tud hazamenni mindennap.

A munkáltató tehát elvileg – ha az nem jár a munkavállalóra nézve hátránnyal – bármilyen irányultságú képzésre kötelezheti munkáltatóját, a dolgozó pedig nem kérdőjelezheti meg a döntést. A munkáltató utasítási jogkörének azonban határt szab a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének követelménye is. Ebből az következik, hogy a dolgozó csak olyan képzésre kötelezhető, amely indokolt, tehát pl. munkakörének betöltését elősegíti vagy esetlegesen más munkakör betöltését teszi lehetővé.

Természetesen, ha a munkáltató küldi a munkavállalót valamilyen képzésre, ezt munkaidőben teheti csak meg, és csak úgy, ha a munkabérét – átlagkeresetét – ugyanúgy megfizeti, mintha dolgozna. A tanfolyam, képzés elvégzését tehát úgy kell kezelni – mind a két félnek -, mintha dolgozna a munkavállaló. Ha a tanfolyam meghaladja például a napi 8 órát, akkor túlórát kell fizetni. Meg kell fizetni további az oktatással kapcsolatban felmerült munkavállalói költségeket, rendkívüli kiadásokat is (pl. utazási költség, tanfolyamdíj, könyvek).

A munkavállalók általában örülnek is, ha tanfolyamra, oktatásra mehetnek, hiszen ezeket az ismereteket máshol is hasznosíthatják, ezzel csak nőnek a munkaerő-piaci lehetőségeik, és általában a nagyobb képesítéssel több fizetés is jár.

Külön felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy nem köthető tanulmányi szerződés akkor, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 111. §-ának b) pontja]. A tanulmányi szerződés jogintézménye ugyanis csak arra szolgál, hogy a munkáltató megfelelő támogatás mellett, továbbtanulásra ösztönözze a munkavállalóit vagy a leendő munkavállalóit. Ha azonban a munkáltató kötelezte a munkavállalót tanfolyam elvégzésére, akkor nem köthet vele tanulmányi szerződést. A tanulmányi szerződésről a későbbiekben még szó lesz.

Munkaszerződés

A munkavállaló a munkaszerződésben is kötelezettséget vállalhat arra, hogy időközönként elvégez valamilyen tanfolyamot vagy képzést. Vannak olyan munkakörök, ahol egyenesen kötelező a továbbképzés, az új ismeretek megszerzése, tehát sok munkavállalóval már eleve ilyen tartalmú munkaszerződést kötnek, illetve az alkalmazás feltételeként kikötik a tanfolyamokon, képzéseken való részvételt, a sikeres vizsgákat. Ha ezt nem vállalja, nem teljesíti a dolgozó, az felmondási ok lehet. (A pénzügyi, informatikai, mérnöki, banki területek tipikusan ilyen munkakörök, vagy a vezetői beosztású munkavállalóknak is illik időnként tréningre, továbbképzésre menniük.) Meg kell különböztetni ettől azt az esetet, amikor az alkalmazás feltétele valamilyen képesítés megléte. Ilyenkor már a felvételkor meg kell lennie a megfelelő képesítésnek, bizonyítványnak ahhoz, hogy foglalkoztatni tudja a munkavállalót a munkáltató (pl. autóbusz-vezetőnek megfelelő jogosítvány kell, üzletvezetőnek üzletvezetői képesítés stb.).

Kötelező az oktatás

Vannak esetek, amikor minden munkavállalót kötelező oktatásban részesíteni. Az egyik ilyen eset például a munkavédelmi, a másik pedig a tűzvédelmi oktatás.

Munkavédelem

A munkáltatónak a munkavédelmi oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

– a munkába álláskor,

– a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,

– a munkaeszköz átalakításakor vagy az új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

– az új technológia bevezetésekor

elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ezzel a tudással a foglalkoztatás teljes időtartama alatt naprakészen rendelkeznie kell a dolgozónak. Az oktatást teljes (rendes) munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni.

A munkavédelmi oktatás elméleti és gyakorlati ismeretekből áll. Az elméleti ismeretek ahhoz szükségesek, hogy a dolgozó a munka megkezdése előtt megismerje a munkavégzési folyamatot, és felmérje az anyagból, technológiából adódó veszélyeket, kockázatokat. A gyakorlati ismeretek a készség, a begyakorlás szintjén rögzülnek. A munkavédelmi oktatáson való részvételt kötelező minden alkalommal dokumentálni.

Annál a munkáltatónál, ahol a munkatevékenység számottevő veszélyelemeket tartalmaz, és e veszélyelemek kézben tartása emberi döntésektől függ, célszerű elsősegélynyújtásból is oktatást szervezni a dolgozóknak. A munkavédelmi vizsga ebben az esetben foglalkoztatási feltétel.

Az előírt ismeretek megszerzéséig a dolgozó foglalkoztatása tilos, tehát az oktatás befejeződéséig csak felügyelet mellett dolgozhat a munkavállaló. Ilyenkor kizárt a munkabalesetért az önkéntes felelősségvállalás is.

Ha az üzemi balesetet szenvedett dolgozó munkaköre vagy beosztása folytán köteles lett volna munkavédelmi vizsgát tenni, de ennek nem tett eleget, s e mulasztása és a baleset közötti összefüggés nyilvánvaló, a munkáltató köteles megtéríteni a társadalombiztosítási szervnek a baleset folytán nyújtott társadalombiztosítási és egészségügyi ellátásokat. Egy konkrét ügyben megállapította a bíróság annak a munkáltatónak a felelősségét is, aki már több mint két éve foglalkoztatta munkavédelmi vizsga nélkül a virtuskodásra hajlamos, fegyelmezetlen munkavállalót (sérültet) a balesetveszélyes munkakörben (BH 1987/292. számú jogeset).

Tűzvédelem

A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy a dolgozók a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket, megismerjék a tűz esetén végzendő feladataikat.

A munkáltató az adott tevékenységre nem foglalkoztathatja azt a munkavállalót, aki nem rendelkezik a tevékenységhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával.

Tűzvédelmi szakvizsga

Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni.

A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről szóló 32/1997. (V. 9.) BM rendelet alapján csak tűzvédelmi szakvizsgával foglalkoztathatók

– a hegesztők és a nyílt lánggal járó munkát végzők,

– az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását és a 300 kg tömegmennyiség feletti tárolását végzők,

– a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők,

– az üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói,

– a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot hasznosító tüzelő-, fűtő- és technológiai berendezések szerelését, üzembe helyezését, javítását, karbantartását végzők,

– az I-IV. kezelési osztályba sorolt 300 kW összes teljesítmény feletti gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelői, valamint a III-IV. kezelési osztályú berendezések távfelügyeletét ellátó személyek,

– a tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők,

– a tűzoltó készülékek ellenőrzését, javítását végzők,

– a beépített tűzvédelmi berendezések felülvizsgálatát, javítását, karbantartását végzők,

– a beépített tűzvédelmi berendezések tervezésére jogosult műszaki végzettségű mérnökök.

Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki az ilyen tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja.

Tanulmányi szerződés

A tanulmányi szerződés lehetőséget teremt a munkáltatók számára, hogy szakemberszükségletük biztosítása érdekében megfelelő támogatás mellett továbbtanulásra ösztönözzék – a meglévő vagy a leendő – munkavállalóikat. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatónál munkaviszonyban áll.

Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A tiltás ellenére létrejött szerződés érvénytelen.

Tanulmányi szerződés más munkáltatóval

A dolgozó nemcsak a "saját" munkáltatójával, hanem előzetes bejelentés után más munkáltatóval is köthet tanulmányi szerződést. A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ezt az új helyzetet elfogadja-e, vagy sem. Hivatkozhat ugyanis arra, hogy ha ez a körülmény a munkaszerződés megkötésekor is fennállt volna, úgy nem alkalmazta volna a dolgozót. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy megalapozza a munkáltatói rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló az előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

Milyen támogatást adhat a munkáltató?

A támogatás általában a képzési költségeket (tandíj, tankönyv, vizsgadíj), az oktatási intézménybe utazás, a szállás költségeit foglalja magában, de idetartozik a tanulmányi szabadság, valamint a vizsga miatt kiesett időre járó juttatások összege is.

Az elkötelezettség ideje

A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a támogatás ellenében, azzal arányosan hány évig köteles a munkavállaló az adott munkáltatónál dolgozni. Ennek maximuma az öt évet nem haladhatja meg. A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába – a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában – nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg. Így pl. figyelmen kívül kell hagyni a sorkatonai szolgálat, a fizetés nélküli szabadság időtartamát.

Szabadidő

Az iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles biztosítani a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt. Kiemeljük tehát, hogy csak az iskolarendszerű képzésre (mely lehet pl. állami, magán-, egyházi) állapít meg a törvény kötelezően biztosítandó szabadidőt. Ugyanakkor a kollektív szerződés vagy tanulmányi szerződés a nem iskolai képzésben részt vevő munkavállaló számára is megállapíthat munkaidő-kedvezményt.

A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen túlmenően a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez tíz munkanap szabadidő jár. A szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. A törvény alapján ilyenkor díjazás nem jár, a felek azonban a tanulmányi szerződésben (esetleg kollektív szerződésben) a munkáltató fizetési kötelezettségét is előírhatják.

Általános iskolai tanulmányok

Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg.

Szerződésszegés

Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és követelheti a szerződésszegésből eredő esetleges kárának megtérítését. A munkáltató szerződésszegése megvalósulhat azáltal, hogy a megállapodásban vállalt megtérítési kötelezettségét, vagy annak egy részét nem, vagy nem időben teljesíti, de ilyennek minősül az is, ha a munkavállalót a képzés befejezése után nem helyezi a szerződésben kikötött munkakörbe, vagy ezt késedelmesen teljesíti. Ha a tanulmányi szerződés kikötése szerint a munkavállalót a tanulmányai alapján szerzett képesítésének megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni, és ennek a munkáltató az elvárható időn belül nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg ennél az oknál fogva a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségei visszatérítését (BH 1994/346.).

Ha a támogatásban részesülő dolgozó nem megfelelő eredménnyel folytatja a tanulmányait, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

Az a körülmény, hogy a munkáltató a letöltendő idő előtt hozzájárul a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetéshez, nem jelenti, hogy egyben lemondott volna a szerződésszegésből eredő igénye érvényesítéséről is. (Persze a felek rendezhetik a dolgot úgy is, hogy a munkáltató eltekint a megtérítési igénytől.)

A munkáltató fizetési felszólításban követelheti igényeit. Ezzel szemben a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet, melynek lefolytatására a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ez alól egyetlen kivétel van: nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben való részvételre kötött szerződésből eredő jogvitát az általános hatáskörű bíróság tárgyalja.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem