×

Munkaügyi közvetítők

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 53. számában (2002. július 15.)
A munkabéke megteremtéséhez elengedhetetlen a szociális partnerek konstruktív közreműködése, illetve elkötelezettségük a tekintetben, hogy mindegyik fél számára vállalható, okos kompromisszumok szülessenek – így összegezhető a kelet-közép-európai országok munkaügyi közvetítőinek június 19. és 21. között Magyarországon megtartott első konferenciájának legfőbb üzenete. A tanácskozás – amely értékelte az országonként eltérő sajátosságokat – egyebek közt azzal a megállapítással fejezte be munkáját, hogy a munkahelyi konfliktusok kezelése akkor válhat igazán hatékonnyá, ha kellő állami ösztönzés és támogatás is segíti a kibontakozást.

Magyarországon – a társadalmi párbeszéd rendszerének szerves részeként – 1996 óta működik a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ), mely elősegíti a munkahelyi konfliktusok, a kollektív érdekviták rendezését és megoldását. Minthogy – a kelet-közép-európai régió országaihoz viszonyítva – Magyarország e téren is gazdagabb tapasztalatokra tett szert, így talán természetesnek tekinthető, hogy itt rendezték meg a térség munkaügyi közvetítőinek első konferenciáját.

Intézményi együttműködés

A mediációnak és az arbitrációnak – azaz a közvetítésnek és a döntőbíráskodásnak – igen nagy hagyományai vannak az angolszász világban és Európában, azonban Közép- és Kelet-Európában csak a legutóbbi, a rendszerváltás utáni időkben nyert polgárjogot. A most megtartott tanácskozáson a régió 13 országának szakemberei mellett részt vettek az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Írország, Franciaország és Belgium szakértői, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) képviselői is.

A fejlett országok közvetítőinek részvétele több szempontból is kiemelt jelentőségű, ugyanis a magyar MKDSZ megalakulása óta igen jelentős szellemi és anyagi segítséget kapott a nyugati partnerszervezetektől és az ILO-tól. A szolgálat tagjai közül többen részt vehettek olyan tanulmányúton, amelynek keretében az amerikai közvetítői szolgálat, az FMCS működését közvetlenül figyelhették meg, illetve sokan végezték el azokat a tréningeket, amelyeket szintén az FMCS rendezett Magyarországon. De a belga partnerek által Belgiumban tartott tanfolyamok is sok hazai közvetítő ismereteit bővítették. A nyugati országok képviselőinek részvétele a konferencián azt mutatta, hogy partnereink számára nem közömbös a térség más országai helyzetének megismerése, a szakmai kapcsolatok ápolása.

A tanácskozás rendezői a konferencia célját abban jelölték meg, hogy a résztvevők közösen tekintsék át országaik tapasztalatait a munkaügyi konfliktusok rendezéséről, a konfliktusok megelőzésének lehetőségeiről, és – amennyiben van – az országukban létrehozott közvetítői, döntőbírói intézmények működéséről. Feladatuknak tekintették továbbá a társintézmények további együttműködési lehetőségeinek feltárását is.

A konferenciát – amelynek fókuszában a közép-kelet-európai országok helyzetének, gyakorlatának a bemutatása állt – Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nyitotta meg, aki bevezetőjében utalt a munkaadók és a munkavállalók közötti harmonikus kapcsolatok fontosságára, s felelősségükre a szociális partnerség rendezésében.

A referátumok alapján dr. Marosán György főiskolai tanár, a magyar közvetítői szolgálat tagja tartott összefoglaló előadást. Véleménye szerint a közvetítői tevékenység kulcsfontosságú problémája, hogy a folyamatban érintett szuverén résztvevők – a maguk sajátos érdekei alapján – hajlandók-e egyáltalán tárgyalni. Ugyanakkor az sem elhanyagolandó szempont, hogy vannak-e tárgyalási ismereteik, s van-e olyan jog- és intézményrendszer, amelynek keretei között a tárgyalások lefolytathatók, illetve a politikai és a gazdasági körülmények elősegítik-e a tárgyalásokat. Ha e feltételek kedvezőek, a közvetítés sikeres lehet. Ha nem, akkor a felek vélhetően a harcot, az összeütközést fogják választani.

Erőteljes passzivitás

A mediációs folyamatban – mint minden más konfliktusszituációban – alapvetően háromféle személyiségtípus különíthető el: az agresszív, a passzív és az önérvényesítő. Az első típus negligálja mások jogait, mindenáron dominanciára törekszik, győzni akar, kritikus, sőt fenyegető magatartásra hajlamos, hisz a saját felsőbbrendűségében másokat tárgyként kezel, leereszkedő modorú. Ennek tökéletes ellentéteként a passzív típus saját érdekeit téveszti szem elől, feladja jogait, mindenáron óvakodik a konfliktusoktól, bátortalan, nem kezdeményez, néma és visszahúzódó, s kerüli a felelősségvállalást.

Az önérvényesítő személyiség azonban akceptálja mások jogait is, de kiáll saját érdekei mellett, tárgyalóképes és megbecsüli a másikat, nyitott a megbeszélésekre, nem fél attól, hogy akár hibázhat is, respektálja mások érzéseit, miközben nyíltan kifejezi a sajátját.

Igen érdekes megállapítás, hogy – felmérések szerint – Kelet-Közép-Európában a passzív személyiségek aránya jóval magasabb, mint akár az agresszívaké vagy az önérvényesítőké, míg Nyugat-Európában az utóbbiak aránya a domináns. Ebből következően a fejlett országokban a konfliktust természetes helyzetként fogják fel – amit kezelni kell -, térségünkben viszont a konfliktus olyan szégyellni való dologként jelenik meg, amit takargatni illik. Ahhoz tehát, hogy a tárgyalásos konfliktusmegoldás eszközei elterjedjenek, nem csupán a jogi, intézményi keretek kialakítására, de a mentalitás megváltoztatására is szükség van.

Eltérő rendszerek

A jelenleg Kelet-Közép-Európában működő mediációs, arbitrációs rendszerek alapvetően két, nagyon jól elkülöníthető típussal írhatók le. Az egyik véglet a törvények által szabályozottan, állami intézményrendszerrel, állami ellenőrzés alatt, teljes munkaidős alkalmazottak által működtetett szolgálat – például Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban -, illetve a másik, a tripartit felépítésű, nem állami szervezettel, tripartit kontrollal, nem főállásban dolgozó, független közvetítők munkájára épített munkaügyi közvetítés, döntőbíráskodás rendszere – például Magyarországon.

Marosán György a mediációs folyamat gyengeségének okait – Közép-Európában – abban látja, hogy a résztvevők inkább a passzív és az agresszív személyiségjegyekkel rendelkeznek, tapasztalatlanok és gyakorlatlanok a tárgyalásokban, járatlanok a konfliktuskezelésben, illetve: ellentmondásos a jogi környezet. A politikai és a gazdasági feltételrendszer ugyanakkor számos feszültség forrása lehet: mindenekelőtt korlátozhatja a tárgyalásokat és a racionális mérlegelést.

Az előadó szerint nincsenek olyan kötelező formulák sem a jog, sem a szervezeti rendszer területén, amelyek garantálnák a közvetítői folyamat sikerét, de azért fontos szempontok léteznek. Ezek közé tartozik a konfliktuskezelés kultúrája – a kölcsönös problémaérzékenység -, a mediátorképzés hatékonysága, illetve a türelem és a tolerancia képessége.

Kötött pálya

A kelet-közép-európai térségből érkezett küldöttségek 10-10 percben foglalták össze az országukban ma fennálló munkaügyi kapcsolatrendszer jellemzőit, eddigi történetét és jövendő terveiket. Természetesen e helyütt nincs mód az öszszes előadást ismertetni, ezért csak néhány érdekes bemutatkozást foglalunk össze.

Albánia képviseletében Ledic Milkani, az albán Munkaügyi Minisztérium Társadalmi Partnerség főosztályának vezetője számolt be arról, hogy országukban 1991 óta van érvényben sztrájkjog, de általános munkaügyi törvény csak 1995-től létezik. Egy évvel később kormányrendelettel hívták életre a békéltetést, közvetítést és döntőbíráskodást ellátó szolgálatot. Albániában a kollektív szerződések tartalmazzák a viták megelőzését szolgáló preventív intézkedések kötelezettségét is, amelyre vonatkozóan háromoldalú egyeztetést írnak elő. A kollektívszerződés-kötés gyakorlata mindhárom szinten, azaz nemzeti, ágazati és vállalati szinten is működik.

A szerződéskötés során a törvények kötelező mediációt írnak elő. Az eljárás menete szerint – a felek információi alapján – az Országos Munkaügyi Tanács kijelölt szakcsoportja javaslatot tesz a megoldásokra. Ha ezt a felek nem fogadják el, akkor együttesen kérhetik az arbitrációt. Az itt született döntés azonban már kötelező a felek számára. A közvetítés és a döntőbíráskodás folyamatait, módszerét és időbeli lefolyását a Munka Törvénykönyve szabályozza. Az állam szerepe kiemelt. Nem csupán azért, mert nemzeti szinten közvetíti a kollektív vitákat a Nemzeti Mediációs Irodán keresztül, de irányítja a helyi mediációs irodákat is. Az albán mediációs modell érdekessége tehát, hogy jogi eszközökkel erősen körülhatároltan, jól szervezetten, a piacgazdasági viszonyokat figyelembe véve, de állami dominanciával, "kötött pályás" módon működik.

Kiépülő háttér

Horvátországban épp most készülnek – nemzetközi intézmények segítségével – közvetítői szolgálatot felállítani. A Munka Törvénykönyvét 2001-ben módosították, így már szerepel benne a közvetítés és a döntőbíráskodás kategóriája. Jelenleg zajlik a szolgálat elindításához szükséges infrastruktúra kiépítése, valamint a képzések megszervezése. A szolgálat kialakításához az írországi és a magyar tapasztalatokat is felhasználják. (A horvát kollégák a magyar MKDSZ-t tartják a régió szolgálatai közül a legfejlettebbnek!)

Horvátországban az állam elkötelezett híve a szociális partnerkapcsolatoknak. A munkajogi szabályok kialakításakor – 1995-ben – már figyelembe vették az európai és az ILO-követelményeket, de alapvetően a német rendszert tekintették mintának. A kollektív tárgyalások résztvevői a szakszervezetek és munkaadói szervezetek, noha a lefedettség nem igazán teljes. A munkahelyeken üzemi (munkás) tanácsok működnek, amelyeket bevonnak a gazdasági döntéshozatalba.

A kollektív és az egyéni jogvitákkal jelenleg még a bíróságok foglalkoznak, az ügyek így rendkívül elhúzódnak. Éppen ezért szeretnének változtatni a gyakorlaton. Ehhez mindenekelőtt a mentalitás megváltozását tekintik szükségesnek, azt nevezetesen, hogy a felek ne csak a vita eredményét, hanem az egymás közötti viszony alakulását is fontosnak tekintsék. A szolgálat hatékonyságának növelése érdekében új munkaügyi szabályok kialakítása várható. Az egyéni jogviták szolgálaton belüli lefolytatásával már ma is kísérleteznek. A békéltetés új megoldásainak kidolgozását a Gazdasági Szociális Tanácstól várják. A mediátorok és az arbitrátorok kijelölésének gyakorlata azonban – jelenleg – meglehetősen kaotikus. A szociális partnerek által jelölt lista még 7 év után sincs jóváhagyva. Viszont a békéltetői tanács érintett tagjai esetenként még saját maguk sem tudnak kijelölésükről, mivel az nem nyilvános. A horvátok, bár eltökéltek a munkaügyi viták rendezéses rendszerének javítására, de ennek pénzügyi-szervezeti-képzési feltételei és a szociális partnerek bevonása a folyamatba még sok kívánnivalót hagy maga után.

Kreatív módszerek

A konferencián megismertetett nyugati példák – Írország, Franciaország, Belgium stb. – azt mutatták meg, hogy rendkívül eltérő közvetítői rendszerekkel és módszerekkel is fenntartható – mégpedig eredményesen – a munkabéke. Írországban például 1970-ben még közel évi 600 ezer, sztrájkok következtében kiesett munkanapot regisztráltak, ugyanakkor 1990-ben már csak 300 ezer, napjainkban pedig 100 ezer körülit. Az viszont élesen megmutatkozott, hogy a fejlett piacgazdaságokban egyfelől számítanak a szociális partnerek közreműködésére, másfelől arra a közmegegyezésre, hogy mindegyik érintett számára "megéri" a megfelelő kompromisszumok megkötése.

A tanácskozás az egyes országok bemutatkozása után szekciókban folytatta munkáját. Ennek keretében előadások hangzottak el a munkaügyi viták rendezésének jelenlegi jogi szabályozásáról, a közvetítők, döntőbírák képzéséről, a közvetítés, az egyeztetés s a békéltetés eljárási módszereiről.

Ez utóbbit mutatta be a gyakorlatban az a szimulációs játék, melyet a konferencia résztvevőivel folytattak le. Ebben egy képzeletbeli magyar dobozgyártó vállalat munkahelyi konfliktusának megoldására kellett javaslatokat tenni. A Joel Schaffer, az egyesült államokbeli közvetítői szolgálat, az FMCS munkatársa – aki már több magyarországi mediátorképző tréninget vezetett – közreműködésével lefolytatott játékban a küldöttek igen kreatív megoldásokat alkalmaztak.

A közép-európai országok munkaügyi vitáinak rendezése terén szerzett ILO-s tapasztalatokat összefoglalva Youcef Ghellab, az ILO budapesti regionális irodájának munkaügyi kapcsolatokért felelős osztályvezetője kifejtette, miszerint a munkaügyi kapcsolatok és a viták rendezésének technikái a rendszerváltozás idején indultak fejlődésnek. Részben az ILO segítségével következett be kedvező változás például Magyarországon, Észtországban, Lengyelországban, Ukrajnában és Macedóniában. Ugyanakkor a munkaügyi felügyelők, a munkaügyi bírák, az arbitrátorok tevékenysége is fejlődött a térségben. Hatottak az ILO-elvek, -standardok is, hiszen e szabályok ratifikálása után azoknak mind jogi, mind gyakorlati értelemben meg kell felelni. A leggyakoribban alkalmazott konvenciók elsősorban állami feladatokat involválnak – így a szabad kollektív tárgyalások biztosításának kötelezettségét -, de szintén állami segítség kellene az anyagi feltételek biztosításában is. Az ILO ugyanakkor bizonyos felügyeleti tevékenységet is ellát. Ennek keretében rá akarják szorítani az egyes országokat a szabályok, elvárások betartására. Ezt azzal is elő kívánják segíteni, hogy példákat mutatnak be a Nyugat-Európában alkalmazott rendszerekről.

Önkéntesség és szabadság

A közép-európai országokban – így Magyarországon is – évek óta elhúzódó vita folyik arról, hogy mely szervezetek foglalkozzanak a munkaügyi vitákkal. Ennek eldöntésébe az ILO természetesen nem avatkozik bele, viszont felszólítja a feleket, hogy tartsák be az önkéntesség és szabadság elvét.

A térség országainak munkaügyi kapcsolataiban felmerülő nehézségek között az ILO munkatársa fontosnak tartja, hogy az egyes országok joganyagában gyakran van változás, nincsenek egyértelmű válaszok a problémákra, s az egyes rendszerek és fejlődési szakaszok egyébként is eltérőek. Gyakran még a szakszervezetek kollektívszerződés-kötési jogát is elvitatják. A sztrájkjog – különösen a szociális és a közszférában – nem mindenütt biztosított. A munkaügyi viták rendezési mechanizmusának kialakítása során rendszeresen elhanyagolják a megelőzést. Sok a latens munkaügyi vita, s a munkaügyi ellenőrzés intézménye sem eléggé elismert. Sok helyütt a szociális partnerek nem csupán gyengék, de megosztottak is. Az állam szerepvállalása is ambivalens, egyes országokban túlvállalja magát, másutt viszont a minimális segítséget sem adja meg. Az ILO küldetése alapvetően a lemaradt országok segítése.

A konferenciát a résztvevők rendkívül sikeresnek minősítették. Különösen hasznos volt, hogy a szakma képviselői megismerhették egymást s a különböző országokban működő különböző rendszereket. Különösen fontosnak bizonyult ez azon országok számára, ahol még kevéssé fejlett a demokrácia. A résztvevők ugyanakkor abban is megállapodtak, hogy megkísérlik e konferenciát hagyománnyá fejleszteni. Ennek első lépése lehet, hogy a tanácskozáson elhangzott előadásokat kiadvány formájában is megjelentetik.

személyiségTípusok megoszlása az egyes térségekben (%)

Térség

Agresszív

Passzív

Önérvényesítő

Kelet-Európa

20

70

10

Nyugat-Európa

10

10

80

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem