Bejelentés a társadalom-biztosítási szervhez
Foglalkoztató
A foglalkoztatónak bejelentést kell tennie az általa foglalkoztatott biztosítottról – a taj-szám megjelölésével – a biztosítás kezdetéről és a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ezenfelül ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási díjra is. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a biztosított pénztártag-e. Ha igen, akkor a bejelentésben meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját is. A bejelentést a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő hónap 12. napjáig kell benyújtani az illetékes MEP-hez.
A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó biztosítottakra vonatkozó bejelentési kötelezettséget 8 napon belül kell teljesíteni. (A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel.)
Kölcsönbe adó munkáltató
A kölcsönadott munkavállalót a kölcsönbeadónak kell bejelentenie az olyan adatok alapján, amit a kölcsönbevevő a tárgyhónapot követő 5. napon szolgáltat.
Munkaügyi központ
A megyei (fővárosi) munkaügyi központnak a taj-szám megjelölésével bejelentést kell tennie a polgári szolgálatot teljesítő személyekről, a polgári szolgálat kezdetéről, megszűnéséről, valamint a polgári szolgálat félbeszakításának kezdetéről és befejezéséről.
Területi államháztartási hivatal
A területi államháztartási hivatal a taj-szám megjelölésével bejelentést tesz a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyekről az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését követő hónap 12-éig.
Bejelentés az adóhatósághoz
A bejelentésre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 15. §-ában találjuk meg.
Adózó
Az adózónak az adókötelezettségét érintő minden olyan változást, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző nem köteles értesíteni az adóhatóságot, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az előírt nyomtatványon – közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. Ezek a bejelentési kötelezettségek megegyeznek az – előző számunkban ismertetett – bejelentkezésnél vázolt kötelezettségekkel.
Az adókötelezettséget érintő változás az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, az egyéb szervezet megszűnése is. Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltozásáról az adózó a változás évét megelőző naptári év augusztus 15-éig köteles bejelentést tenni. Akit pedig az adókötelezettség csak a törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül köteles megtenni az adóhatósághoz.
Az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelenteni az állami adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozás létrejöttét, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozással érintett másik személy nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, adóazonosító számát, ha a bíróság az adózót közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette.
Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma – a számát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok, illetőleg intézkedés miatt – megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni – az adózó adóazonosító számának feltüntetésével – a változástól számított 15 napon belül az APEH-nak.
Magánszemély
A magánszemély bejelentési kötelezettségének szabályait az Art. 14-15. §-aiban találjuk meg. A magánszemélynek az egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie az APEH-nak. A bejelentés alapján írja elő az adóhatóság a fizetési kötelezettséget, és tartja nyilván a befizetéseket. Az állami adóhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére adóazonosító jelet ad.
A magánszemély adózó a bejelentett adatainak a változásait (például a természetes azonosító adatainak a változását) az állami adóhatósághoz 15 napon belül köteles bejelenteni.
Bejelentkezés
A magánszemély bejelentkezési kötelezettségéről az Art. 14. §-a rendelkezik. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély – ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal -, a jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése előtt az adóazonosító jelének közlése végett az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban köteles bejelenteni az APEH-nál a nevét, a születési helyét, az idejét, az anyja leánykori nevét és a lakóhelyét (természetes azonosító adatok). Ha az illető nem magyar állampolgárságú, akkor az útlevélszámát és állampolgárságát is köteles bejelenteni.
Az állami adóhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a magánszemélynek, aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy akinek az adóhatósági nyilvántartása szükséges. Az adóhatóság egybevetheti a bejelentett természetes azonosító adatokat a magánszemély személyazonosító igazolványának az adataival.
Adóigazolvány
A bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja a magánszemély adóazonosító jelét, és 15 napon belül hatósági igazolványt (adóigazolvány) állít ki. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az adózót 30 napon belül értesíti a nyilvántartásba vételéről, és tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról. Az APEH az adóazonosító jelről első ízben – 60 napra érvényes – ideiglenes adóigazolványt akkor állít ki, ha eltérés mutatkozik a magánszemély által bejelentett és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől igényelt adatok között. Az APEH – annak érdekében, hogy az adateltérést tisztázza – a bejelentett adatok igazolására is felszólíthatja a magánszemélyt.
Ha a magánszemély által igazolt és az állami adóhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a magánszemély lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Az állami adóhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét 60 nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.
Cégbíróság, jegyző értesítése
Az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, illetve a körzetközponti jegyzőt, ha a cégjegyzésre kötelezett vagy az egyéni vállalkozó adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását is eredményezi.
Az igazgatási szervek nyilvántartásai
Társadalombiztosítási nyilvántartások
Az igazgatási szervek nyilvántartásairól a Tbj. 40-42. §-ai tartalmaznak rendelkezést. Az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási és a magánnyugdíjrendszer működése érdekében egységes nyilvántartás működik. A nyilvántartás a befizetéseket, azok beszedését és az ellátások megállapításához szükséges adatokat – közhitelesen – tartalmazza.
Tartalmazza továbbá a foglalkoztatók és a biztosítottak által a Tbj.-ben előírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott mindazon adatokat, amelyekből megállapítható a biztosított javára megfizetett, illetőleg a tőle levont járulék alapja, összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat.
Adatszolgáltatás, adatkezelés
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és azok igazgatási szervei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a magánnyugdíjpénztárak az adatok kezelésével más szervezetet is megbízhatnak, amennyiben azok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően biztosítják az adatvédelem azonos szintjét. Az illetékes igazgatási szerv – az adatszolgáltatás módjára kötött megállapodás alapján – a PSZÁF részére a pénztártagok magán-nyugdíjpénztári tagságának megállapításához, ellenőrzéséhez a
– a biztosított személyes adatait (a taj-szám megjelölésével),
– a biztosítási jogviszony kezdetét,
– a foglalkoztató azonosító adatait
szolgáltatja.
Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:
– személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja, taj-szám),
– családi állapot, állampolgárság,
– lakóhely (tartózkodási hely),
– foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
– a rokkantság fokára, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre és taj-számra vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,
– jövedelemre vonatkozó adatok.
Az állami adóhatóság nyilvántartása
Az adóhatóság az adózót a bejelentés alapján veszi nyilvántartásba (Art. 16. §), majd adószámot ad neki. Az adószámot az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni, vagy a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Az állami adóhatóság az adószámmal nem rendelkező magánszemélyt az adóazonosító jelén, ennek hiányában – a magyar állampolgársággal nem rendelkező magánszemélyt – útlevélszámán (állampolgárságát is feltüntetve) keresztül tartja nyilván.
Törlés a nyilvántartásból
Az adóhatóság törli – a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba is vett – adózók közül azt,
- akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző elutasította, kivéve ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
– akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akinek vállalkozói igazolványát a körzetközponti jegyző jogerősen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta,
– aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését, vagy akinek a tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,
– amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette.
Az APEH köteles a törlésről az adózót haladéktalanul értesíteni.
