×

Magyarországi régiók

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 52. számában (2002. június 15.)
Működőképessége ellenére ellentmondásos és számos elemében változtatandó a hazai regionális és területfejlesztési politika – állítják a téma szakértői. Különösen fontos, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak az érintettek a régiók nemzetközi gazdasági rendszerekhez való csatlakozására, belső forrásainak aktivizálására, a külföldi befektetések, valamint a hazai kis- és középvállalatok fejlesztésére, illetve – az EU regionális politikai alapelveivel összhangban – a decentralizációra és a partnerség kérdésére. Az eredményes területfejlesztésnek záloga, hogy a munkavállalók és a munkaadók képviselői teljes jogú tagokként vegyenek részt a regionális és a megyei tanácsok munkájában.

A rendszer működőképes, de fejlesztésre szorul

Az érdemi változtatáshoz politikai döntés szükséges

Az 1996-ban elfogadott területfejlesztési és -rendezési törvény, illetve az azt követő 1999-es módosítás nyomán állt föl a hazai területfejlesztés intézményrendszere, amely – bár számos ellentmondással terhelt, de – működőképes. A struktúra lényege, hogy az egyes szinteken működő területfejlesztési tanácsok nem alá-, hanem mellérendeltségi viszonyban tevékenykednek. Ez ugyan jelentős szabadságot és önállóságot jelent, ám bizonyos mértékben bonyolulttá is teszi a rendszert. Így foglalta össze a területfejlesztés mai helyzetét dr. Ormosy Viktor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egyik főosztályaként működő Országos Területfejlesztési Központ megbízott főigazgatója.

E rendszerben az Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásával az Országgyűlés határozza meg az alapvető irányt – amit azután kétévenként felülvizsgál -, a szükséges változásokat pedig országgyűlési határozatban fogalmazzák meg a honatyák. Az Országos Területfejlesztési Tanács feladata – egyebek mellett – a kormánydöntések előkészítése, a területfejlesztési politika előzetes véleményezése, illetve e testület javaslatot tesz a központi források elosztására, s összehangolja az egyes területfejlesztési stratégiákat. Az országos tanács munkájában – mások mellett – helyet kaptak a munkaadók, a munkavállalók és a kamarák képviselői is.

Az 1996-os törvény ugyanakkor rendelkezett a megyei területfejlesztési tanácsok felállításáról. Noha ekkor még a régiók szervezése önkéntes volt, az élet azonban kikövetelte, hogy a régiók megalakulásáról jogszabály rendelkezzen, amit az 1999-es törvénymódosítás lehetővé is tett. Ennek eredményeképpen jött létre a hét statisztikai régiónak megfelelő területfejlesztési egység, valamint – különleges helyzete miatt – a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács. Az egyes megyei területfejlesztési tanácsok a régiók mellett működnek és saját forrásokkal rendelkeznek. Bár a két szervezet között nincs alá- és fölérendeltségi viszony, e struktúra mégis működőképes, hiszen a regionális tanácsokban a megyei területfejlesztési tanácsokban dolgozók kaptak helyet, így a kapcsolat személyükben biztosított, illetve a támogatott fejlesztési irányok is azonosak.

Míg a régiók és a megyék behatárolható egységet képeznek, addig a kistérségek határai gyakorta változnak. Mivel erről a törvény nem rendelkezik, ezért az egyes önkormányzatok érdekeik szerint csatlakoznak vagy válnak le egy-egy kistérségi fejlesztési tanácsról. Egyfelől ez utóbbi, másfelől pedig a megye és a régió ellentmondásos helyzete okozza a rendszerben meglévő gyengeségeket. Lépéseket kell tenni a finomítás érdekében, ami főként a regionális szint erősítését jelenti. Az érdemi változtatáshoz azonban politikai döntés szükséges.

A területfejlesztés forrásainak döntő része a munkahelyteremtést és -megőrzést, valamint a termelő infrastruktúra javítását szolgálja, így ez alapvetően megfelel mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekeinek. Annak ellenére így van ez, hogy a törvény nem adott jogot e szervezeteknek ahhoz, hogy megyei és regionális szinten részt vegyenek a döntésekben, jóllehet a döntéseket előkészítő szakbizottságok munkájában jelentős szerepet játszanak. Mint a megbízott főigazgató mondta, az EU-források mellett a költségvetésből négy célelőirányzat pályázatai szolgálják a területfejlesztést, s emellett a regionális tanácsok külön pénzeszközzel rendelkeznek feladataik ellátásához.

A munkavállalók a képviselet erősítéséért lobbiznak

A hat szakszervezeti konföderáció egyetértésével a munkavállalói szervezetek azért lobbiznak, hogy a területfejlesztési törvény módosítása nyomán az egyes regionális és megyei testületekben szavazati joggal helyet kaphassanak a képviselőik. Hasznos, hogy a munkavállalók delegáltjai részt vesznek az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) munkájában, ám ez kevés – így foglalta össze a szakszervezetek véleményét Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) alelnöke, aki az oldalt képviseli az Országos Területfejlesztési Tanácsban.

Véleménye szerint a munkavállalók számára nagyon fontos lenne, hogy képviselőik az országos fórumon kívül részt vegyenek a regionális és a megyei, illetve a kistérségi fejlesztési tanácsokban is. Mivel e rendszerben óriási pénz van, s az egyes emberek életét is meghatározza, hogy mire költik el a forrásokat, kívánatos lenne részt venni e munkában – állítja Kuti László. A szakszervezeti vezető szerint a területfejlesztésben való aktív részvétel az érdekvédelmi munka egyik fontos eleme lesz a jövőben.

Noha a területfejlesztési törvény szerint az OTT munkájában a szakszervezetek is szavazati joggal részt vehetnek – amivel az elmúlt években éltek is, és számos esetben figyelembe is vették a véleményüket -, ám ez kevés. Hiszen az EU-csatlakozás közeledtével egyre inkább régióban kellene gondolkodni, bár nálunk hagyományosan erősek a megyék. Ezért pillanatnyilag mind a regionális, mind pedig a megyei fórumokon elsődleges cél, hogy a munkavállalók képviselői helyet kapjanak az egyes testületekben. Jelenleg ugyanis az üléseken csak megfigyelői státusban vehetnek részt.

E hiányosság megszüntetéséért a szakszervezetek már korábban is lobbiztak, de mindhiába. Most a kormányváltás új helyzetet teremt, s úgy vélik, e munkát még erőteljesebben kell folytatni. Az már korábban kiderült, hogy a kormányváltó pártok e törekvést támogatják. Viszont a Fidesz-MPP jelenlegi álláspontja még nem ismert. A szakszervezeti oldal azzal számol, hogy két éven belül sor kerülhet a törvény módosítására.

A kissé bizonytalan helyzet ellenére a szakszervezeti föderációknak az a törekvésük, hogy minden régióban és megyében, illetve a kistérségekben is – amennyiben lehet – megteremtsék a területfejlesztési tanácsok partnerszervezeteit. Csak ezek aktivizálódásával lehet ugyanis érdemben részt venni az előkészítő munkában és beleszólni a végső döntésekbe. E szakszervezeti munkacsoportok már sok helyütt léteznek, ám van, ahol az életképes partnerek megszervezése a következő időszak feladata – mondta Kuti László.

A célok megvalósítása sok időt igényel

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egyik legfontosabb feladata, hogy a területfejlesztés terén tevékenykedő képviselőik mielőbb ismét teljes jogú tagként vehessenek részt a megyei és a regionális tanácsok munkájában. Ez nem csak az egyes megyéknek és régióknak, de az EU-csatlakozás szempontjából az egész országnak is fontos érdeke – vélekedik dr. Kondor János, az MGYOSZ területfejlesztési munkacsoportjának elnöke.

Azt követően, hogy a parlament 1999-ben, a vonatkozó törvény módosításakor kitette a szociális partnereket a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsokból, s képviselőik csupán tanácskozási joggal vehettek rész az üléseken, az MGYOSZ létrehozta a területfejlesztési munkacsoportot. Ezzel is jelezni kívánta, hogy a szervezet, illetve a tagság számára milyen fontos ez a terület. Bár még manapság is vannak olyan vélemények, amelyek szerint a területfejlesztés állami, önkormányzati ügy, a munkacsoport egyik feladata éppen e tévhit eloszlatása. Emellett – összhangban az EU partnerségi elvével – lobbiznak a teljes jogú tagság visszaállítása érdekében.

Mint dr. Kondor János elmondta, a munkaadók számára nem lehet kérdéses e terület fontossága, hiszen az ország rendelkezésére álló erőforrások hasznosításáról, esetenként átcsoportosításáról van szó. Ugyanakkor azt is látni kell – s emiatt igen fontos a vállalkozók, a cégek véleményének a meghallgatása, illetve figyelembevétele -, hogy ma még nem áll rendelkezésre az a pénzforrás, amelyből megvalósíthatók lennének az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célkitűzések. Ezért a célok megvalósítása hosszú időszakot vesz igénybe, ami viszont szükségessé teszi a prioritások megjelölését, az ütemezést, illetve az erőforrások átcsoportosítását. Mindezen ügyekben az érintettek nélkül nem lehetne dönteni.

Bár a munkaadók első számú törekvése, hogy visszakerüljenek a tanácsokba, azonban addig is fontos feladatnak tekintik, hogy szorosabb együttműködés alakuljon ki az állami, önkormányzati szervek, valamint a gazdaság szereplői között.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem