×

Márkák és márkahűség

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 50. számában (2002. március 15.)
A hazai cégek gyári védjeggyel, azaz márkával ellátott termékei egyre ismertebbek és kedveltebbek a magyar piacon, jelzi ezt, hogy míg a 100 legismertebb márka között 2000-ben 25 volt magyar, addig 2001-ben már 42 hazai márka szerepelt a listán. Ez egyben a márkatudatosság kialakulását is jelzi. A honi vállalkozások számára is megszívlelendő az a nemzetközi tapasztalat, miszerint Ha márkaépítés sikerét a jó minőség és az okos marketingstratégia alapozza meg.

Egy-egy márkanév piaci elismertsége elsősorban attól függ, hogy a gyártók, illetve a szolgáltatók miként mérik fel az adott termék megjelenési lehetőségeit, illetve milyen az alkalmazott márkaépítési stratégia, a marketingkommunikáció, a folyamatos kontroll és a visszacsatolás. Mindez tetemes időt és pénzt emészt fel, ám ahhoz, hogy a magyar márka is elismert legyen, még ennél is több kell: megbízhatóság, minőség és érzelmi kötődés.

Vevői tudatosság

A minőség és a megbízhatóság mellett a vállalati értékek megléte is feltétele a márkák elismertségének – állítja Fekete Zoltán, a Márkás Termékeket Gyártók Magyarországi Egyesületének főtitkára. Az úgynevezett product brandek, illetve corporate brandek – azaz a termék- és a vállalati márkák – ideális esetben egymást támogatják. Erre példa – mondjuk – a Body Shop kozmetikai márka, amelynek reklámozása során a gyártó nem győzi hangsúlyozni, hogy termékeiknek összetevői kizárólag természetes eredetűek, kutatásukhoz sohasem használnak állatkísérleteket, környezetbarát márkákat fejlesztenek és forgalmaznak. Sok esetben egy amúgy kiváló termék hírnevét – ugyanakkor a cég arculatát is – éppen az rongálja meg, ha kiderül, hogy a vállalati értékek a gyakorlatban nem érvényesülnek. Nemrégiben a Nike harmadik világbeli bértermeltetése is arra hívta fel a figyelmet, hogy igen nagy visszhangja lehet már egy egyszerűnek tűnő racionalizálási lépésnek is. Hasonló példákra bizony Magyarországon is van példa, noha a termékmárka elismertségét még kismértékben befolyásolja a cégmárka. Ha a vevői magatartást ez utóbbi is befolyásolja, úgy az már fejlett fogyasztói tudatosságot és kultúrát feltételez.

 

Hungaricum Club

Négy nagy múltú hazai márka 2000-ben alapította meg a Hungaricum Clubot. Azzal, hogy a herendi porcelán, a szegedi téliszalámi, a tokaji bor és az Unicum előállítói közös platformot alakítottak ki, és együttműködésre szövetkeztek, egyszersmind csaknem hatszáz esztendő tapasztalatát és hagyományait jelenítették meg. Céljuk, hogy megismertessék a világgal a magyar márkák jelentőségét, illetve hogy az általuk adományozott Hungaricum elnevezés rangot is jelentsen Magyarországon és külföldön egyaránt. A klub jeles képviselői összeállítottak egy olyan, nem kis reklámértékkel bíró díszdobozt is, amelyben mind a négy alapító tagnak a termékei megtalálhatók, és Taste of Hungary néven (Ízelítő Magyarországról) politikusoknak, idegenforgalmi intézményeknek, bankároknak s más szakembereknek ajánlottak. Továbbá közös hazai megjelenést – például konferenciákat – terveznek azokkal a magyar cégekkel, amelyek a márkaépítés területén figyelemre méltó eredményeket értek el. A hatvani Aranyfácán Konzervgyár nemrégiben kapta meg a Hungaricum rangot.

Az olcsó ár vonzó

Mivel a cégek elsődleges célja termékeik piaci bevezetése, így létrejöttek az úgynevezett kereskedelmi márkák – mondja Bruck Gábor, a Sawyer-Miller Group és a Marketing Center ügyvezetője. E márkák esetében azonban lényegesen nagyobb az árrugalmasság, így nem véletlen, hogy "fejfájást" okoznak azoknak a gyártóknak, akik képtelenek ezzel versenyezni. Az ügyvezető példaként említi a Tesco, a Profi vagy a Skála kereskedelmi márkákat, amelyek egyre nagyobb számban jelennek meg az áruházláncok polcain. Küllemük talán kevésbé vonzó, áruk viszont annál inkább, és a minőség ellen sem lehet kifogás. A vevők pedig – főként, ha élelmiszerekről van szó – a minőségileg kifogástalan, de olcsóbb árucikkek mellett döntenek.

A márkák esetében különféle megítélése lehet a vállalati értékeknek – fejtegette tovább Bruck Gábor. Vegyük például a Sonyt, amelynek ötezer terméke van, s minden héten előrukkolnak egy-egy újabbal, amely megbízhatóbb, jobb és értékesebb az előzőnél. A hátteret az infrastruktúra és a kutatásokra, a fejlesztésre költött dollármilliók jelentik. A Sony összes terméke márka, a vevő biztos lehet abban: ha ezek közül választ, akkor minőséget kap. Más a helyzet például a Procter és Gamble-nél, ahol nem a cég neve jelenti a márkát, hanem az egyes vezető termékei: például a Persil. Vagy ugyanebbe a kategóriába tartozik a Marlboro, amely önmagában egy erős márka, ám a fogyasztó nem kutatja, ki a gyártója. De beszélhetnénk a patinás brit autómárkákról, amelyek megőrizték hírnevüket, holott a gyártó ma már nem angol, hanem német. Ugyancsak megemlíthető a Compaq Komputer is, amely igen erős márka, megfelelő versenytársa az IBM-nek. Holott a cégnek nincsenek gyárai – viszont hihetetlenül erős az értékesítési hálózata -, a termékek modulokból állnak össze, ám amikor a termékre felkerül a "címke", máris 20 százalékkal megemelkedik az ára.

 

A logók ereje

A cégek a márkák sikeréből előbb-utóbb tőkét is akarnak kovácsolni. A gyártók tehát – sokszor – a vezető márka holdudvarában másféle tevékenységek gyakorlásához is hozzáfognak. Például banki szolgáltatásokra vállalkoznak, vagy másféle üzleti tevékenységet szerveznek. Amennyiben azonban a választott kiegészítő szolgáltatás – úgymond – rossz hírbe keveredik, akkor azzal is számolni kell, hogy az alapmárka imázsa is sérül vagy eltűnik. Fel kell mérni azt is, hogy az alapmárkák kiterjesztése, a már bevált címkék alkalmazása egyre több terméken gyengítheti a forgalmat. Ezzel kellett szembenéznie például a Guccinak vagy éppen a Pierre Cardinnek – e termékeket már Magyarországon is gyártják és forgalmazzák -, amikor logóját felhasználta a fogyasztási cikkek lehető legszélesebb körében.

Türelmes építkezés

A multinacionális cégek megjelenése Magyarországon egyben azt is jelentette, hogy a cégek behozták a saját marketinghálózatukat, reklám- és vállalati kultúrájukat, amellyel úgymond "feladták a leckét" a hazai vállalkozásoknak is. A magyar cégeknek mindenekelőtt azt kellett felismerniük, hogy hihetetlen a kommunikációs hangzavar, mindenki láttatni és hallatni akarja magát, s profitra csakis az számíthat, aki hosszú távon márkát épít. A márka értékét viszont az jelzi, hogy mit gondol róla a fogyasztó, tehát a tényleges "harcmező" a vevő agyában van. A legfontosabb tehát úgy kommunikálni, hogy a termék hosszú távon vonzóvá váljék a fogyasztó számára.

Nézzük például a magyar Baba szappan esetét! Sok évtizeddel ezelőtt igen erős reklámmal indult, és ma, amikor a modern piackutatás eszközeivel ismét piacvezetésre törekszik, lényegében nyitott kapukat dönget, hiszen a fogyasztók még nagyon is élénken emlékeznek arra, hogy ez a termék igazi márka volt. Az sem véletlen, hogy ismét tervezik a Bambi forgalomba hozatalát: hasonló csatos üvegben, mint ahogyan a hatvanas évek végén hódított. E piaci fogásnak szintén az az alapja, hogy a fogyasztó nem felejt.

Mindez azt igazolja, hogy a márkaépítés középpontjában az ember – azaz a vevő – áll. Piaci felmérések tapasztalatai szerint a vevő a legtöbbször spontán vásárlásokra "ragadtatja el" magát, azaz 60 százalékban egészen más terméket vásárol, mint amit eredetileg akart. Meglátja a sokszor hirdetett terméket, emlékeiben felrémlik, hogy ez vonzó preferenciákat hordoz, és dönt: megveszi. Amennyiben elégedett, legközelebb is azt a fajtát keresi. Általában igaz az, miszerint sokkal erősebb impulzus szükséges a változtatáshoz, újabb termékek kipróbálásához. A marketing célja tehát a fogyasztói hűség elnyerése és a bizalom fenntartása. Ennek sokféle módja van, például ilyenek az akciók, az árcsökkentések és a folyamatos reklámok.

 

A Coca-Cola ballépése

A világon talán a legismertebb márka a Coca-Cola. A márka értéke 70 milliárd dollár, a mögötte felsorakozott infrastruktúra eszmei értéke pedig 40 milliárd dollár. A cég vezetői tudják, hogy egyetlen percre sem hagyhatják abba a reklámtevékenységet. Évente 300 millió dollárt költenek promócióra. A Coca-Cola bevezetése idején nemcsak egy különleges termék volt, hanem életformát is jelentett, és ezt a képességét – egy rövid kitérővel – megőrizte. A cég marketingszakemberei 1985-ben azonban komoly ballépést követtek el: bejelentették, hogy meg szeretnék változtatni a termék ízét. Óriási felháborodás és tiltakozás követte a bejelentést. Nem volt kétséges, hogy a tervtől el kell állni – s ezt meg is tették -, de egyúttal kaput nyitottak a Pepsi előretörésének, s szembe kellett nézniük egy hasonlóan erős ellenféllel.

A rossz hír árt

A potenciális fogyasztó azonban meglehetősen szeszélyes és könnyű elcsábítani. Andrew Ehrenberg kutatásai szerint a vásárlók fogyasztási magatartása igen hektikus, márkahűségre akkor számíthatnak a cégek, ha folyamatosan sulykolják az adott termék minőségének és keresettségének az állandóságát. Felmérések szerint a legkevésbé számíthat márkahűségre a dohányáru, a fogkrém vagy a hajsampon, könnyedén váltanak márkát a kávéfogyasztók, s a mosóporok sem tudnak "felmutatni" hűséges márkarajongókat. Részlegesen ragaszkodnak viszont a vásárlók a parfümökhöz, a fejfájás-csillapítókhoz, az állateledelekhez, a fehérneműkhöz, illetve erősebb kötődés tapasztalható a tartós fogyasztási cikkek – például televízió, videó, fényképezőgép, számítógép – esetében. Erős a márkahűség az autóvásárláskor, azaz akinek egy márka bevált, az ragaszkodik hozzá, legfeljebb az újabb konstrukcióra vágyik. (Megjegyzendő, hogy autóvásárláskor a férfiak kevésbé csábíthatók el, mint a hölgyek.) A farmerruházatokhoz ugyancsak ragaszkodnak a vevők. A felmérés legérdekesebb megállapítása azonban mégiscsak az, hogy – a gyorsan változó fogyasztási cikkek közül – a legerősebb márkahűség a szemeteszsákokhoz kapcsolódik.

Vízteleki Zoltán, a Marketorg Kft. munkatársa szerint a piaci elismertség kialakulásához elengedhetetlen a megbízhatóság, az a tény, hogy az ajánlott termékek minősége folyamatos. Hosszú távon nem lehet érdeke egyetlen gyártónak sem, hogy becsapja a vevőt, hiszen ezzel halálra ítéli a márkát is, elkoptatja a hírét. Nem engedheti meg tehát azt sem, hogy rossz ízű médiaháborúba kerüljön. A márkatulajdonosok ugyanakkor azt sem engedhetik meg maguknak, hogy valamilyen karitatív célok alapján hamisított termékeket engedjenek forgalmazni. Ez az oka annak is például, hogy a VPOP által tetten ért, hamis címkékkel ellátott termékeket meg kell semmisíteni, s nem ajándékozható oda még a rászorultaknak sem. Az már jelentős engedményt jelent, hogy a márkavezetők egy része hozzájárult ahhoz, hogy abban az esetben, ha a hamis címkét lefestik, illetve eltávolítják, akkor megkaphatják az árvízkárosultak, hajléktalanok, nagycsaládosok.

A márka ugyanis meghatározza, azonosítja az embert is. Ha elterjed a híre, hogy hamis címkéjű termékek az eredeti ár töredékéért nagy mennyiségben elterjednek egy adott területen, akkor azok, akik mindezen cikkeket lényegesen drágábban vásárolták, elfordulnak a márkától, és más, erősebb terméket választanak.

Etikai kódexek

Az ügyfél márka iránti elkötelezettségét leginkább az erősítheti, ha a gyártó felvállalja a humán értékeket is – állítja Vízteleki Zoltán. Ha egy cég az emberi erőforrás alkalmazását és fejlesztését részesíti előnyben, az mindenképpen pozitívan hat a vállalat megítélésében.

Bruck Gábor véleménye szerint a vállalati etika fejlesztése ma már elkerülhetetlen. A vezető márkák gyártói egyben jó közpolgárok is szeretnének lenni, ez az úgynevezett good citizen elmélet. Iskolákat támogatnak, fontosnak tartják a környezetvédelmet, alapítványokat hoznak létre – természetesen ügyelve arra, hogy mindez ne menjen a profit rovására. De azt mindenképpen jelezni kívánják, hogy felelősségteljes marketinget folytatnak, s számukra fontos ennek demonstrációja. A cégek etikai kódexe összefoglalja a vállalat filozófiáját, a viselkedési normákat. Némely nemzetközi cég például úgynevezett Jeans Dayt, azaz farmernapot tart, amikor a vezetők a kosztüm és a nyakkendős öltöny helyett kissé lazább megjelenési formát választanak. A kódex egyértelműen jelzi a kommunikáció formáját, amelybe még az is beletartozik, miként kell köszönni az ügyfélnek és "semmiségekről" beszélgetni vele. A cég egész kultúrájának azt kell sugallnia, hogy a portástól az igazgatóig minden szinten ugyanaz a kiszolgálás illeti meg az ügyfelet. Azoknak, akik a szűkebb magyar piacról ki szeretnének lépni a világba, mindezeket a normákat el kell fogadniuk és napi gyakorlattá tenniük.

A kutatások szerint (GfK Hungária, Dorel stb.) Magyarországon viszonylag kevésbé erős a márkahűség: elsősorban a korlátozott vásárlóerő, illetve a kereskedelmi láncok kiélezett versenye által diktált állandó akciók miatt. Míg a tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor egyre több vevő gondol arra, hogy ragaszkodik – úgymond – a márkához, egyéb termékek esetében "megalkuszik", s választását nem befolyásolja az adott márka iránti elkötelezettség. Ezek olyan tapasztalati tények, amelyekkel nemcsak a hazai, de a Magyarországra települt külföldi vállalatoknak is szembe kell nézniük.

A Young és Rubicam felmérése szerint meglepően erős a fogyasztók kötődése bizonyos hazai márkákhoz, amelyek egyfelől tradicionális nemzeti termékek – úgynevezett hungaricumok -, másfelől pedig alapvető áruk, például a trappista sajt, amely látványos menetelésbe kezdett az elmúlt két évben. Ugyanakkor kár lenne elkendőzni, hogy egyelőre a külföld még csak kevéssé ismeri a magyar márkákat, s ezen csak hosszú távú, következetes – és sok pénzbe kerülő – munkával lehet változtatni. Ez elemi érdeke minden cégnek. A márkaépítés a piaci verseny kelléke, célja a konkurenciától való megkülönböztetés. E cél érdekében átalakult a vállalatok menedzsmentje, értékesebbek lettek a reklám- és marketingszakemberek, s hangsúlyosabbá vált egy-egy elhibázott vállalati lépés.

A megkülönböztetés művészete

A márkák megjelenésében egy dolog közös: a hírnév formája. A márka kultusztárgy, karizmája van. Judie Lannon, ismert reklámszakember a kultusszal és a szertartásokkal kapcsolatos antropológiai kutatási eredményeket kapcsol össze egyes márkákkal. Ilyenek lehetnek a Zippó öngyújtók, a Swatch órák, a Mont Blanc tollak, amelyek hosszú évtizedek óta azt jelentik, hogy a fogyasztóknak "arra is telik" – írja Geoffrey Randall "Márkázás a gyakorlatban" című könyvében.

Fel kell ismerni, hogy a márka más, mint a termék. Piaci sikere vagy kudarca természetesen használhatósági értékein múlik, de azon is, mennyire lehet megkülönböztetni a többitől, milyen hangsúlyt jelent a vásárló szempontjából a birtoklásban. Stephen King – akit sokan főként irodalmi munkássága révén ismernek – kijelentette: a termék olyan valami, amit egy gyárban állítanak elő, a márka pedig az, amit a fogyasztó megvásárol. Charles Revlon, a jelentős kozmetikai cég alapítója így vélekedett: "A gyáramban kozmetikai cikkeket állítanak elő, a vevőim pedig az üzletekben reményt vásárolnak"

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem