Valójában a klasszikus piaci bróker is azzal foglalkozik, hogy a rendelkezésére álló – és a jellemzően saját maga által felkutatott – ismerethalmazt pénzzé teszi. Magyarországon a tanácsadó és a brókeri vállalkozások nem egy esetben hasonló tevékenységet végeznek, azaz infobrókeri megbízásokat látnak el.
Aprólékos nyomozás
Ma a világban hatalmas "hírszerzési" intézmények működnek, közülük nem kevésnek több tízezer alkalmazottja is van. A dolgozók hangya módjára információkat gyűjtenek és rendszereznek, kutatásokat végeznek, s az ezek alapján készített tanulmányaikat foglalkoztatójuk általában kemény pénzért értékesíti.
E szolgáltatásokért azért kérhetnek pénzt, mert emberi munkaórák százait ölik a "nyomozó" munkába, és következtetéseik hasznot hoznak azok számára, akik ezek birtokában döntéseket hoznak. Valójában egy rendkívül szerteágazó munkáról van szó, amit csak kellő szervezettséggel és komolysággal lehet végezni. Mivel azonban nincs olyan brókeri vállalkozás, amely minden rendű és rangú információval rendelkezne, így mára már szakosodtak: többségük az érték- és az árupiacokon talált megbízóra.
Az infobrókerek jellemző munkaterülete a szabadalmi és az orvostudományi kutatás, illetve az export-import piackutatás. De a világban ennél sokkal több területet átfognak, és nem csupán szakmai ágazatok szerint. Vannak brókerek, akik elsősorban az elektronikus adatbankok alapján, mások viszont könyvtári állományok segítségével dolgoznak.
Menedzselt tudás
Az információk feldolgozottsága tekintetében ugyancsak lehetnek különbségek: míg egyesek csak feltérképezik a forrásokat, mások részletesen indexálják a kutatandó területet, illetve megint mások az adathalmaz alapján következtetéseket, elemzéseket is közzétesznek. A hozzáadott érték a termék piaci szerepe, lehetőségei, illetve az elvégzett munkáért felszámolható díjazás szempontjából fontos. Nem szükségszerű, hogy egyazon brókeri intézmény prezentálja az információkat és a belőlük származó következtetéseket. Lehet, hogy ez utóbbi már a tanácsadó munkakörébe tartozik.
Miután a vállalkozások életében egyre fontosabb a tudás menedzselése, sokan kérnek segítséget olyan cégektől, amelyek e munkában hathatósan segíthetnek. A tudás ugyanis elsősorban információk tömege, mely az adatbankok és a számítógépek elterjedésével és fejlődésével mindenütt hozzáférhető. Az internet pedig a gyors összeköttetésre is lehetőséget teremtett. Nem véletlen tehát, hogy az adatbanki vállalkozások is megkísérlik, hogy ismereteiket, információikat pénzért értékesítsék. A fejlett nyugati államokban számos ilyen szervezet működik.
Konkurensek adatai
Bár elvileg meglehetősen könnyű az információs források között "röpködni", ám mégis kevesen vállalkoznak rá az előbb említett információs cégek közül. A megrendelők sem képesek erre – holott elvileg a saját emberi és technikai forrásaik segítségével megtehetnék -, mert elég nehéz betájolni: milyen apparátus, milyen hatékonysággal tudná elvégezni a feladatot. Kisebb vállalatok számára mintegy magától értetődően felmerül tehát, hogy keressenek egy "nyomozót", s így számos esetben piackutatóhoz fordulnak. Ez a megoldás azonban – ha például a jogi természetű keretfeltételek alakulásáról is ismereteket akar szerezni a megbízó – nem feltétlenül célravezető. Mint ahogyan akkor sem, ha a megrendelő a konkurens cégek történelmi vagy más adataira kíváncsi.
Talán nem véletlen, hogy az információs bróker intézménye éppen a – rendet és a regulákat kedvelő – németeknél alakult ki legelőször. E vállalkozásokat – az interneten – keresve kiderül, hogy a legtöbbjük Németországban működik. Infobrókeri szolgáltatást azonban a legkülönbözőbb intézmények nyújtanak. Vannak, amelyek szabadalmakkal kapcsolatban, mások specifikus termékekről gyűjtenek információkat. Például úgy, hogy kutatják a vonatkozó irodalmat.
E munka kimerülhet az adatgyűjtésben is, de bővülhet annak a jelentésnek az elkészítésével, amely feltárja a kutatás eredményét. S persze kiegészülhet azzal is, hogy többletinformációként jelzi, miként, hol és mennyiért lehet hozzájutni az ismeretekhez.
Speciális fortélyok
Miként a piackutatásnak, úgy az információs brókeri munkának is megvannak a maga fortélyai. E tevékenységhez speciális technikai ismeret szükséges, amit meg kell (és lehet) tanulni.
Magyarországon mintegy két évvel ezelőtt konkretizálódott az infobrókerképzés gondolata. Az ötletgazdák nem titkolták, hogy német koncepciók alapján, illetve a német brókeri intézmények közreműködésével képzelik el a vállalkozást. Ekkoriban foglalkozott a kormány a vállalatokat segítő információs és integrációs központok létrehozásával: abból a megfontolásból, hogy a tömérdek gazdasági információ rendszerezettebben juthasson el a felhasználókhoz.
Az adatbázisok célirányos használatára azonban egyfelől szakembereket kellett kiképezni, másfelől pedig meg kellett teremteni a kormányzati adatbázisokhoz való hozzáférés lehetőségét is.
A képzés fórumává – első helyen – a Benedict School (BS), egy budapesti intézmény vált, de az állami képzés tavaly elindult a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán (BDF) is. A BS német tapasztalatokat hasznosít, mégpedig a német Ruhrkohle konszern – képzéssel foglalkozó társaságának – szakmai segítségével. A képzés legalább 200 óra.
A Benedict School oktatási vezetője, Hrivnák Andrea arról tájékoztatott, hogy az iskola mintegy másfél éve zajló információbrókeri képzése több kurzus keretében történik, s a szakemberek önálló felkészítése mellett rövidebb, specializált tanfolyamokon át- és továbbképzéseket is szerveznek: egyebek között pedagógusok, könyvtárosok, jogászok részére. Már 30 szakember szerezte meg, 7 pedig várja, hogy megkapja a tanúsítványt információs brókeri képzettségéről. A hallgatók csoportja részint egyéni jelentkezőkből, részint vállalatok által küldött szakemberekből áll. Ebből fakadóan az információs brókerek egy része jelenlegi munkaadójánál végzi majd e tevékenységet, míg mások az ilyen szakembereket foglalkoztató szervezeteknél helyezkednek el. De lesznek olyanok is, akik önálló vállalkozóként végzik e munkát.
Részvétel a döntésben
Míg a brókerszakképzésben részt vevők első csoportja zömmel a kis- és középvállalatoknak szolgáltató szervezeteknél, vállalkozási központokban folytatta szakmai munkáját, addig mára változott a helyzet. Immár egy-egy nagyobb gazdálkodó társaság is több emberét küldi el a képzésre, mert fontosnak tartja, hogy középszintű vezetői értsenek e szakmához: segítve a döntések előkészítését.
A Dialog a világ egyik professzionális adatszolgáltató központja és az iskolán végzett egyik brókere a szakma magyarországi képviselője. Az első végzett információs brókerek és tanáraik megalapították a magyar infobrókerek egyesületét, melynek ma mintegy félszáz tagja van.
A szakmával foglalkozó – a ma még érthetően szerény – magyar szakirodalomból kitűnik, hogy az infobrókeri munkát sokan a könyvtároséhoz kapcsolják, sőt e szakmából eredeztetik. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül egy probléma, nevezetesen: lehet-e megfelelő kapcsolat a nem profitalapú könyvtárosi szakma, illetve a nagyon is eredmény- és bevételorientált IB-szakma között. Egy hazai szerző leírja, hogy az információs brókerek potenciálisan ott működnek a könyvtárakban, csak munkájukat nem tudják megfelelően értékesíteni, ezért a mai üzleti világban háttérbe szorulnak, illetve mások kihasználhatják őket.
Az információs brókerek képzésekor a két hazai oktatási intézmény az információkeresés elsajátítására fordítja a legnagyobb figyelmet tananyagában, ám a BDF-en ennél nagyobb arányban szerezhetnek könyvtári, továbbá információtechnológiai ismereteket is a hallgatók. A BS-nél e képzési irányok az oktatási tematikában gyakorlatilag nem szerepelnek, viszont a BDF hallgatóinál többet tanulnak a környezettanulmányozás és a kommunikáció, s kétszer annyit az információmenedzsment témaköréből. Ez utóbbi esetében a jogszabályi háttér feltárása, a minőségmenedzsment, s a költséggazdálkodás kérdései is jelentősebb részei a tananyagnak.
"Hálón" a könyvtárosok
Az információkeresés ma zömmel – mint eszközre – az internetre fokuszál, arra, hogy miként kell az adatbázisokba eljutni, s onnét lekérdezni. Közben a felhasználók – nem mellékesen – megtanulják a prezentálás tudományát is.
A hazai irodalomból megtudható, hogy az infobrókerek a 70-es években – amikor már e szakma elterjedt – az USA-ban általában könyvtárosi diplomával rendelkeztek. Ez érthető is, hiszen még nem volt internet. A könyvtári tudományok mai művelőinek azonban már alaposan ismerniük kell a világhálót, s talán annak feltételezése sem abszurd, hogy az új technológiai tudással felvértezett könyvtáros – mint az ismeretek rendszerezője – eleve alkalmas az IB-i szakmára. Nem véletlen, hogy az említett hazai intézmény, a Benedict School több tanfolyamot szentel a könyvtárosok továbbképzésének is.
A könyvtárosok azonban csak akkor alkalmasak infobrókernek, ha el tudják "adni" magukat és szolgáltatásaikat, s képesek menedzselni üzletüket. Az információs brókereket erre ugyanis megtanítják. Versenyképességüket tehát nem rontja, hanem javítja, ha a világban az adatbázisok fejlesztése egyre nagyobb ütemben halad előre. Ugyanakkor az információk közlésének is egyre korszerűbbek, fejlettebbek a csatornái. Az infobróker tehát egyrészt egy korszerű – a tudás "mozgására" koncentráló – menedzseri képességet szerez, másrészt folyamatosan fejleszti ismereteit az információk mozgását segítő technológiák világában.
Vállalaton belül
Az információs bróker tehát üzleti szakember, aki tökéletesen tisztában van az információk megszerzésének és feldolgozásának üzleti értékével, azzal, hogy ez mennyiben segíti a vállalkozás eredményességét. E tevékenység a nagyvállalatokon belül máris felértékelődőben van, s különösen így lesz akkor, amikor a beszerzési munka az internetre terelődik. Akkor az új elektronikus boltok, piacterek, platformok kínálhatják majd a hozzáértőknek a lehetséges és az üzlethez szükséges információk jelentős mennyiségét. Emellett a hálón zajlik majd az értékesítés jelentős része. Így tehát az információs bróker kereskedelmi munkát végző menedzser szerepébe kerül, illetve más megközelítésben: a kereskedelmi szakembernek kell vállalnia az információkat beszerző és rendszerező, azokat hasznosító bróker szerepét is. Ugyanakkor a brókeri képzésben is nagyobb hangsúlyt kap a kereskedelmi szakemberek átképzése IB-szakemberekké.
Más megközelítésben viszont az infobrókereknek a tudás vállalaton belüli menedzselése, az információk koordinálása lehet az első számú feladatköre. Rájuk vár majd, hogy egy-egy döntés előkészítésében adatközvetítési ismerettel és analitikus készségekkel vegyenek részt.
Szerény igények
Egyes vélemények szerint az infobrókereknek, illetve cégeiknek független vállalkozásoknak kell lenniük. Valójában azonban nem a szervezeti forma, hanem a munka a lényeges. Ha például a bróker csupán kutat és nem elemez, akkor szerencsésebb, ha minél inkább integrálódik a megbízó vállalkozáshoz. Ha viszont elemez, akkor célszerűbb függetlennek lennie, hogy a megrendelő esetleges szempontjai szerint se torzítsa az általa prezentált anyagot.
Nemzetközi és részben hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nagyobb szakkönyvtárakban lényegében már meghonosították az információs bróker intézményét. Az igények azonban egyelőre szerények: ma még nincs jele, hogy könyvtári keretek közt nagyobb információs projektek valósulnának meg. Az sem jellemző, hogy a könyvtárakban afféle kis profitközpontok működjenek. Nem beszélve arról, hogy az ilyen vállalkozások által prezentált termék ára, értéke általában nem képvisel milliós összegeket.
Nagyságrendek akkor alakulhatnak ki, ha ezek a vállalkozások nagy partnerek részére komoly befektetést igénylő, naprakész elektronikus keresőmunkát valósítanak meg. Ma ez még nem jellemző, azonban az elektronikus kereskedelem terjedésével mind nagyobb teret nyerhet. Nem kizárt, hogy idővel a térítéses információszolgáltatás globális értéke a magyar piacon is sok tízmillió forintra rúghat évente.
