×

Munkaviszonyban alkotott adatbázisok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 49. számában (2002. február 15.)
A tudomány és a technika fejlődésével egyre inkább felértékelődik az adatbázisok szerepe. Amellett, hogy ezek létrehozása komoly anyagi forrásokat, illetve szellemi erőfeszítéseket igényel, az adatbázisokat viszonylag egyszerű lemásolni, illetve jogosulatlanul felhasználni. Milyen jogi oltalomban részesülnek az adatbázisok, az azokat létrehozó természetes személyek, illetve a finanszírozó vállalkozások?

Az adattárak jogi védelmére vonatkozó szabályok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben (Szjt.) találhatók. Ezek a 2002. január 1-jétől hatályos 2001. évi LXXVII. törvénnyel részben megváltoztak, ugyanis a jogalkotó amellett hogy hatékonyabbá kívánta tenni az adatbázisok jogi oltalmát, egyidejűleg az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvével is összhangba hozta a törvényt.

Az Szjt.-nek a módosítást követően hatályos új szabályai az adatbázisnak lényegében két típusát különböztetik meg: az úgynevezett gyűjteményes műnek minősülő adatbázist, ami szerzői mű, és jogosultját – a szerkesztőt – a szerzői jogi törvény által biztosított valamennyi személyhez fűződő és vagyoni jog megilleti, valamint a gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázist, amely nem szerzői mű, és amely a törvénymódosításnak köszönhetően a törvény erejénél fogva korlátozott, a szerzői joghoz kapcsolódó védelemben részesül.

A gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázisok előállítóinak védelmére vonatkozó új szabályokat alkalmazni kell azokra az adatbázisokra is, amelyeket a január 1-jét megelőzően, de 1982. december 31-ét követően készítettek el, és egyébként megfelelnek a törvényben írt feltételeknek. Ilyen esetben az adatbázis előállítójának jogai január 1. után, de 1998. január 1-jétől számított 15 évig részesülnek védelemben.

Gyűjteményes műnek minősülő adatbázis

A módosítás annyiban jelent változást, hogy a törvény külön is kiemeli a szerzői művekre adott példálózó felsorolásban a gyűjteményes műnek minősülő adatbázist, és meghatározza egyrészről a gyűjtemény, másrészről az adatbázis fogalmát. A gyűjtemény fogalma a törvény szerint a következő: "Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülhetnek jogi védelemben."

Az adatbázisra a következő meghatározást kapjuk: "...adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni."

A fenti megfogalmazásokból következik, hogy gyűjteményes mű nem csupán adatbázis lehet, és az adatbázis nem minden esetben minősül gyűjteményes műnek. Gyűjteményes műnek minősülő, tehát szerzői jogi védelemben részesülő adatbázisról akkor beszélhetünk, ha egyrészről a tartalom összeválogatása, elrendezése egyedi eredeti jellegű, másrészről pedig, ha az adatokhoz egyedileg hozzá lehet férni. Gyakran citált példa a fentiekre a telefonkönyv, amely ha egyszerű betűrend szerinti sorrendben tartalmazza az előfizetőket, valamint a számokat, nem élvezi a szerzői jog védelmét, mert az összeválogatása, szerkesztése nem egyéni eredeti jellegű. Elképzelhető azonban olyan egyedi szerkesztési elvű telefonkönyv, pl. a szaknévsor, ahol a szerkesztés egyedisége elérheti a szerzői jogi védelemhez szükséges mértéket.

Gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis

Az Szjt. 2002. január 1. napján életbe lépett módosítása – az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvvel összhangban – a magyar jogba is bevezette az adatbázisok és azok előállítói úgynevezett sui generis, vagyis önálló védelmét. Az új szabályok szerint az adatbázis előállítója abban az esetben is védelemben részesülhet, ha az adatbázis egyébként nem részesülne a szerzői jog oltalmában, mert annak összeválogatása, elrendezése nem éri el azt az egyéni eredeti jelleget, ami a szerzői jogi védelem feltétele. Ez a védelem abban az esetben illeti meg az adatbázis előállítóját, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.

Védelmi idő

A védelmi idő 15 év, ami az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napján kezdődik. Nyilvánosságra hozatal hiányában az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított 15 évig áll fenn a védelem.

A védelem tartalma

Az adatbázis előállítójának engedélye szükséges az új rendelkezések alapján ahhoz, hogy az adatbázis egészét vagy jelentős részét másolás útján többszörözzék, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék akár az adatbázis példányainak terjesztésével, akár a nyilvánossághoz való közvetítéssel. Még az adatbázis kisebb részének ismételt és rendszeres másolásához is kell az előállító engedélye, ha a másolás sérelmes lenne a rendes felhasználásra, illetve indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának érdekeit.

A védelem jogosultja

A védelem azt a természetes, illetve jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról. Az Szjt. alapján magyar állampolgárok, illetve belföldön nyilvántartásba vett és ténylegesen belföldön működő szervezetek részesülnek védelemben.

Az alkotóelemekhez kapcsolódó jogok

A gyűjteményes műveket, illetve adatbázisokat alkothatják olyan elemek, amelyek maguk is szerzői művek, illetve amelyek úgynevezett szomszédos jogi jogosultak jogait érintik. Ilyen esetben a felhasználás nem sértheti e jogosultak érdekeit, és csak a jogosultak hozzájárulásával történhet. Ugyanakkor, ha a gyűjteményes műbe, illetve adatbázisba felvett tartalmak nem szerzői művek, az adatbázisba kerülésüket követően sem részesülnek szerzői jogi védelemben, hiszen a védelem az összeválogatást, szerkesztést, elrendezést, és nem az adatokat illeti meg.

Ügyelnie kell az adatbázis előállítójának arra is, hogy a személyes adatok védelméről, illetve az üzleti és egyéb titkok védelméről szóló jogszabályokban írt rendelkezéseket betartsa.

Szabad felhasználás

A gyűjteményes műnek nem minősülő, sui generis oltalmat élvező adatbázisok esetében szabad felhasználásnak minősül, így nem szükséges hozzá az adatbázis előállítójának hozzájárulása, ha az adatbázis akár jelentős részét is magáncélra másolják ki. Az ilyen másolás azonban – a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattár kivételével – közvetve sem szolgálhatja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját.

Az adatbázist a forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára ki lehet másolni, ha az nem szolgál jövedelemszerzési célokat.

Gyűjteményes műnek minősülő adatbázis létrehozása munkaviszonyban

A szerzői jogi törvény a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis szerkesztőjét szerzőnek tekinti, akit megillet a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége, és aki jogainak megsértése esetén az Szjt. alapján léphet fel a jogsértővel szemben.

Felhasználási jogok, illetve vagyoni jogok átengedése

Éles határt kell meghúznunk aközött, amikor a szerzői jog jogosultja felhasználási szerződéssel meghatározott felhasználási jogokat biztosít a felhasználó részére, és azon eset között, amikor vagyoni jogait átruházza. A különbséget a kétfajta jogátengedés között abban találjuk, hogy a vagyoni jogok átruházása esetén a jogok belekerülnek az azt megszerző személy, vállalkozás vagyonába, aki/amely ezt követően azokkal sajátjaként rendelkezhet, tehát például átruházhatja azokat. A felhasználási szerződés alapján jogot szerző személy ugyanakkor erre nem jogosult, csupán a felhasználási szerződésben részére kifejezetten felsorolt használati jogokat gyakorolhatja (például a terjesztés). A szerződés kifejezett kikötése ennek továbbengedélyezését is lehetővé teheti.

Az adatbázisokra nem érvényesül a vagyoni jogok átruházásának a hatályos szerzői jogi törvényben általánosságban kimondott tilalma. Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók. Ez a szabály abban az esetben is igaz az adatbázisra, ha azt munkaviszonyban alkották.

A munkaszerződés szerepe

A törvény értelmező rendelkezése alapján a munkaviszonyban alkotott szerzői műre vonatkozó szabályokat a közszolgálati, közalkalmazotti, illetve szolgálati viszonyban alkotott műre is alkalmazni kell. A szerzői vagyoni jogok átruházásának, illetve átszállásának egyik lehetséges esete, ha a szerzői mű létrehozása munkaviszonyban történik.

Az első és legfontosabb kérdés, amit vizsgálnunk kell, ha el akarjuk dönteni, hogy az Szjt.-nek munkaviszonyban alkotott szerzői műre vonatkozó speciális szabályai alkalmazhatóak-e, hogy a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelessége-e, vagy sem. Ennek eldöntésénél a munkaszerződés rendelkezései az irányadók. Amennyiben ugyanis a szerzői mű alkotója munkaviszonyban áll ugyan, de a szerzői mű létrehozása nem munkaköri kötelezettsége, rá a szerzői jogi törvény általános rendelkezései vonatkoznak, megilletik őt a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok, és a törvény keretei között szabadon dönt arról, hogy köt-e, illetve milyen feltételek mellett felhasználási szerződést a művére. Abban az esetben azonban, ha a szerzői mű létrehozása a szerző munkaköri kötelezettsége, a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a törvény erejénél fogva a munkáltató szerzi meg.

A törvény általában előírja, hogy valamennyi, a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatot írásba kell foglalni. Amennyiben a munkaszerződés csupán annyit tartalmaz, hogy a szerzői mű megalkotása a szerző munkaköri kötelezettsége, a mű átadását követően a vagyoni jogok ilyen tartalmú külön rendelkezés hiányában is átszállnak a munkáltatóra. Ha tehát a feleknek az a szándéka, hogy ez ne következzen be, erre vonatkozóan külön, írásbeli megállapodást kell kötniük.

A szerzőt megillető díjazás

A szerzőt általában díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. A korábban hatályos szabályozással szemben a jelenlegi előírások között semmiféle rendelkezést nem találunk a munkavállalót megillető díj mértékére vonatkozóan, vagyis az a felek megállapodásának tárgya. Amennyiben azonban a felek erre az esetre nem kívánnak külön díjazásban megállapodni, a szerzőnek írásban kell kifejezetten lemondania a díjazásról, ugyanis a szerző a neki járó díjazásról mindig csak kifejezetten mondhat le.

A fenti általános szabályozástól eltérő a helyzet a munkaviszonyban alkotott adatbázisok esetében, ahol a szerzőnek jogszabály alapján nem jár külön díjazás akkor, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, illetve ha a művel kapcsolatos jogokat másnak átruházza.

Ennek indoka, hogy az adatbázis előállítása a szerzői jog többi területéhez viszonyítva általában igen magas költségekkel jár, és jelentős technikai hátteret igényel, amely feltételeket általában a munkáltató biztosítja.

Személyhez fűződő jogok

A személyhez fűződő jogokra vonatkozóan (nyilvánosságra hozatal, a visszavonás joga, a név feltüntetésének joga és a mű egységéhez való jog) a törvény általában kimondja, hogy azok nem átruházhatóak, és egyéb módon sem szállhatnak át másra. Nem jelent ez alól kivételt a munkaviszonyban alkotott mű sem, bár a szerző személyhez fűződő jogai némileg korlátozottan érvényesülnek.

A szerző maga dönt a nyilvánosságra hozatalról addig, amíg a művet a munkáltatójának át nem adta, de az átadás a szerző részéről egyben a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak is minősül. Ha a szerző ezt az engedélyét visszavonná, ez a munkáltató jogát a felhasználásra nem érinti, de a munkáltató ilyen esetben köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni.

Megilleti a munkáltatót az a jog is, hogy a szerzői művön az általa szükségesnek tartott változtatásokat elvégezze. Amennyiben a szerző ezzel nem ért egyet, ugyancsak kérheti, hogy nevének feltüntetését a munkáltatója mellőzze.

Gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis létrehozása munkaviszonyban

Tekintve, hogy ezek az adatbázisok nem szerzői jogi védelemben, hanem csupán korlátozott, a szerzői joghoz kapcsolódó önálló jogi védelemben részesülnek, a létrehozásukban munkaviszony alapján közreműködő személy nem minősülhet szerzőnek, és szerzői jogok sem illetik meg. Az adatbázis előállítója számára biztosított, fentebb már részletesen leírt védelem a létrehozó vállalkozást, szervezetet illeti meg, és nem a vele munkaviszonyban álló munkavállalókat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem