×

Mesterek és mesterségek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 49. számában (2002. február 15.)
Napjainkban egyre jobban hiányoznak a lakosokat kiszolgáló iparosmesterek. Egy nadrágfelhajtásra csak nehézségek árán találunk szakembert, s a lyukas cipőt eldobjuk, mert nincs suszter, vagy drága a talpalás. A televíziószerelőnek helybe visszük az elromlott készüléket, és fél napokat várunk, míg kijön a csöpögő vízcsapok doktora. Nem javíttatunk, újat veszünk, mert nincs elég kisiparos, drága a szolgáltatás.

Jelenleg ma Magyarországon a hagyományos termelő és szolgáltató kisiparosok, kézműiparosok – vállalkozások – száma 220 ezerre tehető. A rendszerváltáskor mintegy 170 ezer tagja volt az akkori KIOSZ-nak.

Kihaló szakmák

Noha számszerű fejlődést ki lehet mutatni, ám e mögött különböző folyamatok, szerkezeti változások játszódnak le. Egyes szakmák eltűntek, vagy megszűnőben vannak, miközben újak jönnek létre, mint például a számítógép-szerelői szakma. Az utóbbi években nagyüzemivé vált a kisipar; javításra nem vállalkoznak a mesterek. Hasonló figyelhető meg a szervizekben is.

A gondok okait kutatva Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Nemzetközi és Oktatási Igazgatóságának igazgatója az oktatási rendszerhez kanyarodik vissza. A tanügyi reformmal a 14-ről a 16. évre ugrott a tankötelezettség határa, és felfelé tolódott a pályaválasztás ideje is. Ez azzal jár, hogy azoknak a gyerekeknek a nagy része, akik 14 éves korukban még a szakmák egész sorát választották volna, 16, 18 és 20 évesen már nem teszik ezt.

Mindenesetre az Ipartestületek Országos Szövetsége szerint e nem éppen rózsás helyzetért bizonyos felelősség a szakképzésért felelős kormányzatot mindenképpen terheli. Nem biztos, hogy a szakmunkásképző rendszerünk az utóbbi években előnyére változott. Kérdés például: helyes-e, hogy a tízosztályos rendszerben a kilencedik-tizedik osztályban szakmát nem, csak szakmacsoportot lehet alapozni, mondván, legyen ideje a gyereknek, hogy 16 éves korában döntsön majd arról, mi is akar lenni. Az már nem is kérdés, hogy általában kevés idő jut szakmai gyakorlatra, márpedig például a kézügyességet igénylő mesterségeket nem lehet két év alatt elsajátítani.

Az igazgató véleménye szerint a szakképzési kormányzat tíz éve szilárdan tartja magát a szakközépiskolai koncepcióhoz, amit úgy is össze lehetne foglalni, hogy mindent az iskolának, mindent a tanműhelynek és szinte semmit az iparosnak. Aki tanműhelyben oktatja a diákot, kapja például az úgynevezett fejkvótát, a káefté keretei közt oktató a szerszámpénzt, a tanulót oktató iparos viszont – és ez már nem a szakképzési kormányzat hatásköre – az "adóalap-csökkentés" lehetőségével élhet, havonta és tanulónként 6 ezer forint erejéig. Ha van egyáltalán adóalapja! Igaz, a tanulóval kapcsolatos költségeit is visszaigényelheti, de annyira bürokratikus az eljárás, hogy a legtöbben lemondanak róla.

Az IPOSZ régóta javasolja a 6 ezer forint legalább 15 ezer forintra emelését, az adóalap-csökkentés helyett pedig az adókedvezmény biztosítását, de ezt nem fogadta meg egyik pénzügyi kormányzat sem.

Nincs utánpótlás

Vác és környéke lakói az életmódban is őrzik a múltat. A patinás Duna-parti városkában például még számos, másutt már hiányzó régi szakma képviselője megtalálható. Úri szabó is van. Órás is fellelhető, nem is egy.

Vízvezeték-szerelő is található, aki lakossági karbantartásra, afféle ezermesterkedésre váltotta ki az engedélyt – mondja Késhegyi László, a Vác és Vidéke Ipartestület ügyvezető elnöke. Nagy szükség volt rájuk, mert a javakorabeli mesteremberek zömmel ráálltak a nagyobb munkákra, egy villanykapcsoló kicserélésével nem bajlódnak. Nem kérhetik el a munkák, a ráfordított idő valós értékét, a kisemberek, a nyugdíjasok nem tudnák megfizetni azt.

Iparos-kisvállalkozó máskülönben tisztes számban van. Az ipartestület Vácott és a körzetébe tartozó tíz településen 365 tagot tart nyilván, és ez – nem lévén kötelező a tagság – az iparosoknak csak mintegy 35-40 százaléka. Nagyobb hányaduk a különböző építőipari szakmákat műveli, a hagyományos kis- vagy kézműiparban, szolgáltatásban aránytalanul kis részük tevékenykedik. Ez utóbbiak körében is nagyarányú az elöregedés, és a mesterek mellett mutatóban is alig találhatók fiatalok. Vácott ma feleannyi tanuló sincs az iparosoknál, mint volt például még öt-hat éve is.

Ha a kisiparosok nem vállalnak tanulót, az legtöbbször az anyagiakkal magyarázható – állítja az ügyvezető elnök. Nem elhanyagolhatóak ugyanis a tanulók után járó tb-, adó- és más terhek, azokat nem ellensúlyozza az adóalapból leírható, tanulónkénti havi hatezer forint és a szerény költségelszámolási lehetőség. Azok a mesterek, akik szinte egyik napról a másikra élnek, nem vállalkoznak képzésre, még akkor sem, ha tudják, a tanuló egy idő után behozza a ráfordítást.

Az érdemlegesebb támogatásnak persze van, lenne hatása. Bizonyítják ezt az Oktatási Minisztérium utóbbi években kiírt pályázatai a tanulóval foglalkozó iparosok számára, eszközbeszerzésére. Vác környékéről is többen nyertek több százezer forintos támogatásokat.

Tudatosabb választás

"A mai iskolarendszerben a diáknak tizenhat éves korában még lehetősége van arra, hogy eldöntse, melyik területen szeretne továbbtanulni, mi szeretne lenni. Ez megfelel az EU-normáknak. Én azt hiszem, hogy ez pozitívum" – mondja Köpeczi Bócz Tamás, a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) főigazgatója. A fiatal tizenhat éves korában tudatosabban választhat életpályát és – az Országos Képzési Jegyzékből – szakmát is. Bár a szakmák száma az utóbbi években a társadalom, a gazdaság igényeihez igazodva körülbelül 100-zal csökkent – ma 820 körül van -, ez azonban nem érintette a hagyományos termelő-szolgáltató iparokat. Néhány mesterség esetében igaz, hogy az utóbbi két évben az iskolák nem indítottak osztályokat, ősrégi, hagyományos szakmákban sem, de végül is a szakképzésnek az igények kielégítése a feladata.

Kétségtelen, egy-egy csoport indításához szükség van bizonyos számú tanulóra, és gondot jelenthet, ha ez nem jön össze – mondja Köpeczi Bócz Tamás. Az idén januárban hatályba lépett felnőttképzési törvény azonban megteremtette annak a lehetőségét, hogy a munkaerő utánpótlása a már nem iskoláskorú népesség fokozottabb tovább- és átképzésével valósuljon meg.

A szakképzés utóbbi évtizedéből egyébként három nagy fordulópontot lehet kiemelni. Az egyik 1993, amikor megszületett a szakképzési törvény és az első Országos Képzési Jegyzék, a másik 1998-hoz, a szakmunkásképző iskolák átalakulásához köthető. Ezek szerepét a szakiskolák vették át, a szakközépiskolák pedig működnek tovább. A harmadik fordulópont 2001-ben volt, amikor megjelent a szerkezetében jelentősen megváltozott OKJ – a korábbi években inkább csak tartalmi módosulás ment végbe – és a felnőttképzési törvény.

Iskolai bázison

A kerettanterveknek természetesen van hatásuk a szakképző iskolákban zajló pedagógiai munkára. Elmondható, hogy a 9. és 10. osztály alapvetően szakmai orientációs, és a későbbi szakmai képzés megalapozását célzó ismereteket ad át. Ettől azt várjuk, hogy a jövő szakemberei többféle kompetenciával rendelkeznek majd, például egy pincér idegen nyelvet is beszélni tud. Ezzel együtt lehetnek, vannak gondok a gyakorlati képzés idejével, de nem minden szakmára jellemzően.

Élénkebb viták témája a gyakorlatok helye. Ma Magyarországon a gyakorlati oktatás – kétségtelenül – alapvetően iskolai bázison, iskolai tanműhelyekben zajlik. A rendszerváltáskor ugyanis megszűntek a vállalati tanműhelyek, a szakoktatásból kivonult az ipar, és számos más okból visszaszorult a kisipar. Ma már látható: nem jól van ez így.

Az iskolai tanműhelyekben ugyanis a tanuló elzárt a valós munkakörülményektől. Lehet, hogy szakmailag mindent megtanul, de nem tesz szert kellő munkahelyi tapasztalatra, munkakultúrára, nem fejlődik ki benne a munka- és szakmaszeretet. Ugyanakkor a kisiparosnál tanuló fiatal rendszerint a szakma csak egy szűk palettáját sajátítja el, mert hiányoznak a korszerű anyagok, gépek, berendezések és az azokhoz tartozó ismeretek. A Nemzeti Szakképzési Intézet ezért az úgynevezett üzemek fölötti gyakorlati oktatási helyek kialakítását szorgalmazza. Ezek egyesítenék a kétféle képzési hely előnyeit, ugyanakkor építenének az iskolai és a vállalati gyakorlati képzésre is.

- Mindez a jövő feladata – mondja a főigazgató, majd hozzáteszi: a pályázókhoz évente az intézet közreműködésével jut el – sikeresen – az Oktatási Minisztérium 280 millió forint értékű eszköztámogatása, amely jelentős forrás a kedvező változások elindításához.

IPOSZ-nszi együttműködés

Az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Nemzeti Szakképzési Intézet a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött azzal a céllal, hogy kölcsönösen segítsék egymást legfontosabb céljaik megvalósításában. Az IPOSZ különösképpen számít a kutatók szakismereteire továbbképzési programjai összeállításában, míg az NSZI a szövetség tapasztalatait tudja hasznosítani a gyakorlati képzést érintő kérdésekben. A jövőben közösen vesznek részt – a többi között – a munkaerőpiac igényeit felmérő kutatásokban, az iskolai szakképzés tartalmának és módszereinek korszerűsítésében, a közösen létrehozott projektek végrehajtásában és az NSZI kis- és középvállalkozások szakképzési feladataival foglalkozó részlegének megalakításában. Mindennek érdekében a két intézmény szakértői részt vesznek egymás szakmai fórumain, a munkákat közösen értékelik, a vezetők, illetve vezető testületek pedig évenként áttekintik a megállapodás eredményeit.

 

Versenyben az idővel

Az Oktatási Minisztérium a Nemzeti Szakképzési Intézet közreműködésével évente jelentős összegekkel támogatja a tanulókat foglalkoztató kisiparosokat, kisvállalkozókat, hogy eszközbeszerzéseikben némiképp lépést tudjanak tartani a fejlődéssel. Ez a hagyományos szakmákban többé-kevésbé sikerül. Vannak azonban olyan újabb területek, például a számítástechnika, az informatika, az elektronika, ahol a technológia szinte követhetetlenül változik. Ezeknél az intézet nem a munkaadókkal, hanem a technológiagazdákkal épít ki kapcsolatokat, hogy a gyors fejlődés követhető legyen. Ezt a célt szolgálja a Cisco Systems Magyarországgal decemberben kötött megállapodás, amelynek segítségével sor kerülhet hazánkban egy új szakma meghonosítására. Ezek szerint szeptemberben megkezdődhet az informatikai képzés speciális, de nagyon fontos területén a hálózati szakemberek oktatása. A Cisco Systems világszerte 134 országban szerzett – és szerez folyamatosan – tapasztalatokat a hálózati képzésben. Immáron bizonyított, hogy a hálózatiinformatikus-képzés általuk kidolgozott tananyagának elsajátításával a fiatalok két év alatt képesek megszerezni a gyakorlatban hasznosítható szaktudást. A képzésbe várhatóan 16 hazai közép- és felsőfokú tanintézmény kapcsolódik be

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem