Gyakorlati képzés szervezése
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség pénzben, illetve gyakorlati képzés szervezése útján teljesíthető. A gyakorlati képzés szervezése azt jelenti, hogy:
– a gyakorlati képzést a szakképző iskola szervezi, de – mivel a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik, és ezekről más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni – a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzési feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt;
– a gyakorlati képzést a teljes képzési idő alatt a gazdálkodó szervezet szervezi a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján;
– a tanuló és a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzésre írásbeli tanulószerződést köt (ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és azokat a fentiek szerinti együttműködési megállapodás alapján sem tudja biztosítani, a tanuló szakmai gyakorlati képzése csak tanulószerződés alapján folyhat);
– a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzések megszervezésével, amennyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben együttműködő gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt.
Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek (költség-hozzájárulásban részesített) pénzbeli hozzájárulást ad át a gyakorlati képzés költségeihez (kiadásaihoz) és fejlesztéseihez.
A felsőoktatási intézmények hallgatói részére szervezett gyakorlati képzések költségei akkor számolhatók el a szakképzési hozzájárulás terhére, azaz akkor tekinthetők gyakorlati képzés szervezésének, ha
– a gyakorlati képzés a képesítési követelményekben, illetve szakmai vizsgakövetelményekben és/vagy az intézményi tantervekben szerepel, továbbá
– az időtartamát és kreditértékét a szakmai vizsgakövetelményekben és/vagy az intézményi tantervekben meghatározták, és
– a gyakorlati képzés időtartamának 80 százalékában a hallgató gyakorlati tevékenységet végez.
Bejelentkezés
Az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés szervezésével, együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján teljesíti a hozzájárulási kötelezettségét, az első együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán (OM Alapkezelő) bejelentkezni. [Fontos, hogy annak, aki a bejelentkezési kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról szóló új törvény végrehajtásáról rendelkező 31/2001. (IX. 14.) OM rendelet hatálybalépését (2001. szeptember 22.) megelőzően az Oktatási Minisztérium Szakképzési Támogatások Főosztályán már teljesítette, ismételt bejelentést nem kell tennie.]
A bejelentkezési kötelezettséget a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon kell teljesíteni. A bejelentkezésről szóló okirat egy másolati példányát a területileg illetékes gazdasági kamara részére is meg kell küldeni.
A bejelentkezési nyomtatványon fel kell tüntetni a hozzájárulásra kötelezett nevét (cégnevét), rövidített cégnevét, címét (székhely, telephelyek), adószámát, KSH-számát, az APEH-nál bejelentett bankszámlaszámait, a gyakorlati képzésben részesülők aktuális számát, illetve a hozzájárulásra kötelezettnél – munkaviszonyban, gyakorlati oktatóként vagy szakoktatóként – foglalkoztatottak számát, az alkalmazás módja szerint.
A gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat, hallgatókat iskolánkénti, illetve felsőoktatási intézményenkénti, évfolyamonkénti, teljes képzés és részképzés szerinti bontásban kell feltüntetni. A dokumentumot ebben a részében az érintett iskolákkal, illetve felsőoktatási intézményekkel igazoltatni kell.
A bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén – annak pótlólagos teljesítéséig – nincs lehetőség bruttó kötelezettség csökkentésére, illetve költség-hozzájárulás teljesítésére.
Mellékletek
A bejelentkezéshez mellékelni kell:
– az APEH-bejelentkezést,
– cégbejegyzésre kötelezettek esetében a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot (bejegyzés hiányában a cégbíróság által a cég azonosító számairól kiadott tanúsítványt),
– cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek esetében az azonosításukra alkalmas egyéb okiratot (egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolványt, egyéb szerveknél pedig a nyilvántartásba vételről szóló okiratot),
– az együttműködési megállapodást, vagy a tanulószerződést (eredetiben vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatban).
Változásbejelentés
A felsorolt adatokban, okiratokban, szerződésekben bekövetkező valamennyi változást a soron következő bevallással egyidejűleg kell az OM Alapkezelőnek bejelenteni. A bejelentéshez természetesen mellékelni kell a módosított dokumentumok eredeti vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát is.
Együttműködési megállapodás
Az írásba foglalt együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:
– a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, statisztikai számjelét, a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók vagy hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát teljes képzés, illetve részképzés szerinti bontásban,
– az intézmény helyi tantervében szereplő szakmai gyakorlat időtartamát,
– a szakmai gyakorlat szakmai céljának és tárgyi feltételrendszerének leírását,
– a szakképző intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,
– a hozzájárulásra kötelezett feladatait a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,
– a tanulók és a hallgatók juttatásait, felelősségbiztosítását, illetve szakmai és egyéb kötelezettségeit,
– a szakmai gyakorlattal összefüggésben a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a vonatkozó jogszabályok keretei között elszámolható költségeket, továbbá a gyakorlati képzést szolgáló eszközök, valamint tanműhelyek elszámolható tervezett költségei,
– a tanulók és a hallgatók foglalkoztatásának felügyeletét,
– azt, hogy a képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen formában valósul meg a gyakorlati képzés (tanműhelyben, csoportos képzési helyen, egyedi munkahelyen).
Az együttműködési megállapodást a működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia. Ha a megállapodásban foglaltaknak valamelyik fél nem tesz eleget, a mulasztást sérelmező fél a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjénél, főjegyzőjénél egyeztetést kezdeményezhet.
Visszatérítési igény érvényesítése
A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő kötelezetteknek is lehetőségük van arra, hogy a bruttó kötelezettségüket (a bérköltség 1,5 százaléka) – legfeljebb annak mértékéig – a törvényben meghatározott összegekkel csökkentsék. A kötelezettségcsökkentő tételek alkalmazásával a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek visszatérítési igénye keletkezhet, amelyet az éves bevallási nyomtatványon kell az OM Alapkezelőhöz a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig (a naptári évvel azonos üzleti évet választók esetén február 15. napjáig) benyújtani. Negyedéves visszatérítési igényt akkor lehet előterjeszteni, ha a visszatérítés igazolt összege az adott negyedévben, a tárgyév első napjától számítva az 50 000 forintot eléri. Az ennél kisebb visszatérítési igény kizárólag az éves bevallásban érvényesíthető. Az első-harmadik negyedévre vonatkozó visszatérítési igényt az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett "Adatlap a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon kell benyújtani a negyedév lezárását követő hó 20. napjától. A negyedik negyedévi igénylés az éves bevallásban érvényesíthető.
Az a gazdálkodó, aki egyidejűleg más hozzájárulásra kötelezettnél is gondoskodik gyakorlati képzéséről, visszatérítési igényét csak saját tanulói, illetve hallgatói létszámának megfelelően érvényesítheti a többletköltségeire, ha a szakképzési hozzájárulási törvényben meghatározott költségei, kiadásai önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettsége mértékét.
Az a gyakorlati képzést szervező, aki más hozzájárulásra kötelezettől költség-hozzájárulásban részesül, nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodásuk alapján megtérített.
Bruttó kötelezettség csökkentése
Fejlesztési támogatás
A szakképzési hozzájárulás teljesítésére köteles gazdálkodónak – akár gyakorlati képzést szervez, akár pénzben teljesíti a kötelezettségét – lehetősége van arra, hogy fejlesztési támogatást nyújtson, s így csökkentse a bruttó kötelezettségét. Fejlesztési támogatást – támogatási szerződés, fejlesztési megállapodás alapján – szakképző iskolák, valamint felsőoktatási intézmények részére lehet adni a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítása érdekében. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni.
A fejlesztési támogatás csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás – hozzájárulásra kötelezettenként – a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet.
Támogatási szerződés
A fejlesztési támogatásról kötött támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:
– a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, KSH-jelét,
– a támogatott gyakorlati képzés céljának és tartalmának részletes leírását, helyszínét, időtartamát, formáját, tárgyi feltételrendszerét,
– a tárgyévben a támogatott gyakorlati képzésben részesülő tanulók szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát,
– a szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási intézményben történő, a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló fejlesztések tételes felsorolását,
– a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, folyósításának módját, a felhasználásról szóló beszámolás feltételeit,
– a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit a támogatott gyakorlati képzéssel kapcsolatban,
– a hozzájárulásra kötelezett által vállalt egyéb feladatokat,
– a szakképző iskola, felsőoktatási intézmény fejlesztési támogatás céljára nyitott elkülönített számlája/alszámlája számát. (A fejlesztési támogatást ugyanis elkülönítetten kell nyilvántartani.)
A támogatásban részesülő oktatási intézmények (szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények) a tárgyévet követő január 15-éig kötelesek a fejlesztési támogatási szerződéseket vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát – a szerződések szerinti támogatók nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és a támogatás összegét tartalmazó összesítőt – az OM Alapkezelőnek megküldeni.
Fejlesztési megállapodással a felsőoktatási intézmény infrastrukturális keretei között létesített gyakorlati képzési helyen (pl. tangazdaság, tanüzem), illetve az intézménynek más felsőoktatási intézménnyel, középfokú oktatási intézménnyel, illetve Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központtal kötött szerződés alapján működő gyakorlati képzési helyen folytatott képzés támogatására van jogszabályi lehetőség.
Egy adott szak gyakorlati képzéséhez a szakképzési hozzájárulásból a fentieken túlmenően kizárólag akkor adható támogatás, ha a képzés legalább egy szemeszteren keresztül legalább heti négy tanórában történik és a gyakorlati képzési idő legalább 80 százalékában a hallgatók gyakorlati feladatokat oldanak meg. Így különösen mezőgazdasági vagy élelmiszer-ipari tevékenységet végeznek, laboratóriumi méréseket hajtanak végre, informatikai feladatokat oldanak meg, ipari folyamatokat modelleznek vagy hajtanak végre, vagy más gyakorlati készségeket sajátítanak el.
Saját munkavállalóknak szervezett szakképzés
A szakképzési hozzájárulásra kötelezett (a gyakorlati képzést szervező, illetve a pénzben teljesítő is) a saját munkavállalói számára – képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján – szervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) csökkentheti a bruttó kötelezettségét. A saját munkavállalóknak szervezett szakképzés költségei a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka erejéig vehető figyelembe költségcsökkentő tételnek.
A saját munkavállalók részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett szakképzésnek kizárólag az a szakképzés minősül, amelynél:
– a képzés a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szabályai szerint történik;
– az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programját benyújtották;
– a képzést a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező intézmény szervezi;
– a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzési törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt követelményeknek, illetve mesterképzésnek és -vizsgáztatásnak minősül;
– a nyelvi képzés a szakmai képzés részét képezi, és a nyelvi képzés időtartama a teljes képzési óraszám 75 százalékát nem haladja meg;
– a képzés minimális időtartama 15 óra, és nem kevesebb, mint 3 nap;
– a képzésre a Magyar Köztársaság területén kerül sor.
Az OKJ-ban nem szereplő szakképzések elszámolhatóságáról a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok döntenek.
Elszámolási kérelem
A saját munkavállalók részére teljesített szakképzés – akár OKJ szerinti, akár nem – elszámolására vonatkozó kérelmet az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) területileg illetékes szervezeti egységéhez kell benyújtani a képzés megkezdésének évében. [Az OKÉV Regionális Igazgatóságainak a címlistáját, a kérelem nyomtatványt, illetve a kérelemre vonatkozó adatokat a 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet mellékletei tartalmazzák.] A képzés a bizottsági döntés előtt is megkezdhető, ha azonban a bizottság a kérelmet utóbb elutasítja, a hozzájárulási kötelezettség a már megkezdett képzés költségeivel nem csökkenthető.
A kérelemhez mellékelni kell:
– a képzést szervező nyilvántartásba vételéről szóló tanúsítvány eredeti vagy cégszerűen hitelesített másolati példányát,
– a képzés szükségességének tartalmi indokolását,
– a képzési programot, illetve
– a kérelem alapjául szolgáló dokumentumok eredeti vagy cégszerűen hitelesített másolati példányát.
Kivételesen nincs szükség a képzési program benyújtására, ha a képzés a hozzájárulásra kötelezett szervezetétől teljes egészében elkülönült szervezet útján, úgynevezett külső képzésként valósul meg, és ha a képzést a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező intézmény szervezi.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki ugyanazt a képzést ugyanazzal a képző intézménnyel az ország különböző pontjain bonyolítja, csak a székhelye szerinti bizottsággal kell a képzést engedélyeztetnie. A képzés helyszíne szerinti bizottságnak elegendő a kiadott engedély hiteles másolatát a képzés megkezdésének évében bemutatni.
Elszámolás
A munkavállalóknak szervezet szakképzésről a hozzájárulásra kötelezett a képzés megkezdésének az évében köteles elszámolást készíteni, és azt az OKÉV területileg illetékes szervezeti egységének benyújtani. [Az elszámolás mintáját a 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet melléklete tartalmazza.] Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a szakképzést folytató intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján kiállított számla képezi az elszámolás alapját. A belső szakképzéssel, illetve vegyes képzéssel a belső kapacitások igénybevételének elszámolása belső elkülönített számlán és bizonylaton történik. Az évek között áthúzódó képzés költségeit a számviteli szabályoknak megfelelően a képzés évében érvényes pénzügyi előírások alapján kell elszámolni. (Az elszámolható kiadások körét a fenti hivatkozott rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.)
A képzési programok teljesítését az OKÉV, az elszámolását pedig az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága, illetve a APEH ellenőrzi.
A Munkaerő-piaci Alapból adható támogatások
Beruházási célú támogatás
A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészébe befolyó pénzeszközökből a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésre, biztosítására úgynevezett beruházási célú támogatás adható. A támogatás a
– hozzájárulásra kötelezettnél,
– szakképző iskolában,
– munkaerő-fejlesztő és -képző központban,
– felsőoktatási intézményben
folytatott gyakorlati képzés tekintetében igényelhető.
A beruházási célú támogatás – amely lehet visszatérítendő és vissza nem térítendő – odaítélése nyilvános pályázat alapján történik. A központi keret terhére történő pályázati kiírás esetén az OM Alapkezelőhöz, a decentralizált keretből nyújtandó pályázati felhívásra pedig az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) illetékes szervezeti egységéhez kell az elkészített pályázatokat benyújtani.
Pályázat
A pályázatnak tartalmaznia kell:
– a pályázó nevét (cégneve), címét (székhelye), adószámát és statisztikai számjelét,
– a bankszámlaszámot, ahová a támogatás összege utalandó,
– a megvalósítandó beruházás leírását, célját, a gyakorlati képzés fejlesztésének indokoltságát,
– az igényelt támogatás összegét,
– a beruházás megvalósításának tervezett kezdő és befejező időpontját,
– a pályázat által közvetlenül érintett tanulók, illetve hallgatók létszámát,
– a pályázat kiírója által kért egyéb adatokat.
A pályázathoz csatolni kell:
– az elvégzendő feladatok felsorolását, részletes költségkalkulációját a bevételi források egyidejű megjelölésével,
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetén annak igazolását, hogy a saját és egyéb pénzeszközök elkülönített számlán rendelkezésre állnak,
– a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt, illetve lejárt köztartozása nincs,
– szakképző intézmények esetén a fenntartó támogató nyilatkozatát,
– amennyiben a pályázati kiírás tartalmazza, az intézményvezető által aláírt kötelezettségvállaló egyéb nyilatkozatot.
Kizáró okok
Nem részesülhet támogatásban az, aki
– a pályázat kiírását megelőző két éven belül az alaprész (illetve jogelődje) terhére kiírt beruházási célú pályázatában valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott,
– a pályázat kiírását megelőző két éven belül elnyert pályázat alapján kötött szerződést – önhibájából – maradéktalanul nem teljesítette,
– az alaprésszel, illetve jogelődjével szemben a tárgyévet megelőző időszakra lejárt kötelezettsége van.
Támogatási szerződés
Az elnyert pályázat alapján a kiíró és a nyertes pályázó támogatási szerződést köt. A támogatás folyósítása előfinanszírozással vagy utólag történik. A költségvetési szervként működő szakképző és felsőoktatási intézmények a szerződéskötést követő 15 napon belül előfinanszírozásként jutnak az elnyert támogatáshoz. Más nyertes pályázók a beszerzésről kiállított számla hiteles másolatának és az állományba vétel bizonylatának – az OM Alapkezelőhöz történt – megküldését követő 30 napon belül utólagos finanszírozással, bankszámlára történő átutalással kapják meg a támogatás összegét.
A támogatás csak a pályázatban megjelölt célra használható fel. Az előfinanszírozás keretében támogatásban részesülők 4 hónapon belül kötelesek az OM Alapkezelőnek elszámolni az elnyert összeg felhasználásáról. Amennyiben a szerződés teljesítésére 4 hónapnál hosszabb idő áll rendelkezésre, úgy lehetőség van több részletben történő előleg biztosítására. A következő részlet átutalására azonban kizárólag az előző részlet felhasználásáról szóló elszámolás elfogadása után kerülhet sor.
Főtevékenységként gyakorlati képzést folytatók támogatása
A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből vissza nem térítendő támogatás adható azoknak az egyéni vállalkozóknak vagy gazdasági társaságoknak, akik/amelyek főtevékenységként foglalkoznak szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésével. A támogatás a tanműhelyben folytatott alapképzés költségeinek (elsőévesek szerszámköltsége, tanműhely, laboratórium bérleti díja, közüzemi költségei, munkavédelmi és tűzvédelmi felszerelések költségei), valamint a tanulókat – jogszabály alapján – megillető juttatásoknak a finanszírozására fordítható. A tanulókat megillető juttatások kifizetésére fordított támogatás a szakképzési hozzájárulás visszaigénylése kapcsán természetesen nem érvényesíthető.
Főtevékenységként gyakorlati képzést végző szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, gazdasági társaságot, amely:
– "80.42 Felnőtt és egyéb oktatás" TEÁOR-számú tevékenységet főtevékenységként végzi, és
– a főtevékenység a szakképzési törvény hatálya alá tartozó, állam által elismert szakképesítést biztosító szakképzésnek minősül, és
– amelyben a tanulóknak a munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya magasabb, mint 70 százalék.
A támogatás igénylésének további feltétele, hogy a gyakorlati képzést végző:
– a korábban ismertetett bejelentkezési kötelezettségének eleget tegyen,
– az első kérelme benyújtásakor megszerezze az illetékes területi gazdasági kamara tanúsítványát arról, hogy rendelkezik az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez jogszabályban előírt feltételekkel,
– az előző tanévi támogatás felhasználásáról elszámoljon.
Ugyancsak a feltételek közé tartozik, hogy a gyakorlati képzést végző vállalkozásnak ne legyen lejárt határidejű köztartozása. (Az erről szóló nyilatkozatot mellékletben csatolni kell.)
Támogatási kérelem
A támogatás iránti kérelmet az OM Alapkezelőtől előzetesen írásban igényelt nyomtatványon három példányban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kamarai tanúsítványt, valamint a tanulók létszámáról szóló, az érintett iskolák igazgatóival igazoltatott dokumentumot, amely a tanulói létszámot szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti bontásban, a szeptember 15-i és február 15-i állapotnak megfelelően tartalmazza.
A támogatás folyósítása iránti kérelmet a tanév első féléve tekintetében szeptember 30-áig, a második félév tekintetében pedig február 28-áig kell az OM Alapkezelőhöz benyújtani. A támogatás odaítéléséről az oktatási miniszter 15 napon belül dönt. A döntés alapján az OM Alapkezelő a támogatásban részesülővel 15 napon belül támogatási szerződést köt.
Elszámolás
Az egész tanévre – két részletben – folyósított támogatásról az erre a célra rendszeresített nyomtatványon augusztus 31-éig kell az OM Alapkezelővel elszámolni. A fel nem használt összeget ugyancsak augusztus 31-éig kell az alaprész számlájára visszafizetni.
Tanulóknak, hallgatóknak járó juttatásokA tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet köteles a tanuló részére pénzbeli juttatást (munkadíjat) fizetni, amely – az elméleti és a gyakorlati képzési napok számától függetlenül – 2002-ben pedig a minimálbér (50 000 forint) hat százaléka (3000 forint) (2001-ben a minimálbér [40 000 forint] legalább hét százaléka [2800 forint] volt ez az összeg). A pénzbeli juttatás évfolyamonkénti összegét a tanulószerződésben kell meghatározni, és havonta utólag kell kifizetni. Ha a gyakorlati képzésre nem tanulószerződés alapján kerül sor, úgy a gyakorlati képzést szervező a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét a tanulók rendszeres vagy esetenkénti díjazására használhatja fel. A díjazás feltételeit és mértékét a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kell meghatározni. A pénzbeli juttatás az oktatási szünet időtartamára is jár, ha pedig a tanulószerződés tanév közben jön létre, akkor az adott hónapban az időarányos összeget kell a részére kifizetni. Betegsége idejére a tanuló – a munkaviszonyban állókhoz hasonlóan – táppénzre jogosult. A gyakorlati képzéssel összefüggésben a tanulónak a 9/1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelet alapján az alábbi egyéb juttatások járnak: – kedvezményes étkeztetés, – munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), – tisztálkodási eszköz, – védőital, – útiköltség-térítés, – szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót pedig az összefüggő szakmai gyakorlat (nyári gyakorlat) időtartamára a minimálbér 10 százalékát elérő díjazás. Az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzésben részt vevő hallgatókat az alábbi juttatások illetik meg: – útiköltség-térítés a tanulmányok alatti vizsgára és vissza történő utazás költségeihez, ha arra nem a hallgató állandó szakmai gyakorlati képzési helyén kerül sor, – útiköltség-térítés, ha a hallgató gyakorlati képzését a gyakorlati képzést szervező – átmenetileg – székhelyén, telephelyén kívül lévő munkahelyen szervezi meg, – tisztálkodási eszköz, munkaruha, egyéni védőeszköz, – a gazdálkodó szervezet által – saját elhatározásából és költségére – hallgatónak fizetett jutalom, prémium, egyéb juttatás, szociális támogatás |
