×

Pesszimista cégek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 48. számában (2002. január 15.)

A vállalkozások egyre több fenntartással tekintenek jövőbeni helyzetükre – derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt., valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös, közel hatszáz cég válaszai alapján készült felméréséből. A gazdálkodók már a korábbi, tavaszi megkérdezés során is kedvezőtlenebbnek ítélték kilátásaikat, mint az előző évben, a mostani felmérésben azonban a pesszimizmus erőteljesebb.

A vállalkozások körében – évenként kétszer – elvégzett felmérés képet ad arról, hogy a vállalatok miként ítélik meg saját pozícióikat és a gazdaság egészének helyzetét; mit terveznek termelésük, beruházásaik s a foglalkoztatottak létszámának alakítását illetően, s melyek a gazdálkodásukat nehezítő tényezők. A felmérés többéves tapasztalatai azt jelzik, hogy a vállalkozások szándékaiból jól jelezhetők előre a várható gazdasági folyamatok.

Mérsékelt növekedés

A legutóbbi, a múlt év őszén elvégzett felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vállalkozások 2001-re – a különböző gazdaságkutatókkal megegyezően – 4 százalékos növekedést prognosztizáltak. Ez ugyan valamelyest elmaradt a tavaszi felmérésben általuk becsült értéktől, de nem mutatja a helyzet drasztikus romlását. Rendkívül pesszimisták viszont a 2002-re vonatkozó előrejelzéseikben, ugyanis a termelés 2-3, illetve a kivitel 6-7 százalékos növekedését s a beruházások stagnálását tartják valószínűnek ebben az évben.

A vállalkozások növekedési szándékainak visszafogottságát az is jelzi, hogy 2001 első kilenc hónapjában alig feleannyi bankhitelt vettek fel, mint az előző év ugyanezen időszakában. A hitelfelvételi kedv annak ellenére csökkent, hogy tőkeellátottsági helyzetükben – legalábbis a felmérésben részt vevő vállalkozásoknál – nem következett be lényeges változás. A cégek 17 százaléka továbbra is súlyos tőkehiánnyal küzd, míg 44 százalékuk úgy véli: kisebb tőkebevonással hatékonyabb gazdálkodásra lennének képesek.

A mostani felmérés legérdekesebb és egyben legjelentősebb tanulsága, hogy – eltérően minden korábbi felméréstől – az exportra termelő, a külföldi tulajdonú, illetve a nagyvállalatok az átlagosnál pesszimistábbak. Az elmúlt évek felmérései során ezek a vállalkozások derűlátóbbak voltak az átlagnál, így pesszimizmusuk többszörösen is figyelmeztető jel.

Az exportorientált vállalkozások helyzetének romlása komoly veszélyt jelent a gazdaság jövőbeni növekedésére. Annál is inkább, hiszen az elmúlt hét évben a magyar gazdaság fő húzóerejét a kivitel dinamikus növekedése jelentette. Az ipar teljes értékesítésének ma már több mint a felét (a múlt év első félévében 52,9 százalékát) az export teszi ki, így a gazdaság kiviteli teljesítményének alakulása alapvetően meghatározza a termelés bővülésének lehetőségeit is. A világgazdaságban, és azon belül is a legfontosabb piacainkon tapasztalható romló konjunktúra már 2001 eleje óta érezteti hatását, a kivitel dinamikája hónapról hónapra csökken.

Kedvezőtlen jelzés

Ebben a helyzetben váratlan és a gazdasági folyamatokat tekintve igencsak ellentmondásos lépés volt – pusztán az inflációs célokat szem előtt tartva – ugrásszerűen kiszélesíteni a forint árfolyamának ingadozási sávját. Az intézkedés nyomán a forint több mint tízszázalékos felértékelődése az exportra termelő magyar kis- és nagyvállalatoknál komoly veszteségeket okozott, csökkentette exportérdekeltségüket, növelte e tevékenység kockázatait.

Nagyrészt a forint erősödésének hatására az exportértékesítés árai az elmúlt 12 hónapban 1,3 százalékkal csökkentek, miközben a belföldi értékesítés áremelkedése 8,3 százalékot tett ki.

A külföldi érdekeltségű cégek szokatlanul pesszimista helyzetmegítélése ugyancsak kedvezőtlen jelzés. Magyarországon ugyanis e vállalati kör állítja elő a GDP felét, teljesíti az export több mint 75 százalékát, s e cégkörben valósul meg a beruházások közel 60 százaléka. Az elmúlt évtizedben évenként beáramló 1,5-2 milliárd dollár értékű külföldi tőke meghatározó szerepet játszott a külső egyensúlyi helyzetünk javításában. Mindebből következően alapvető gazdasági érdek az ország tőkevonzó képességének megőrzése. 2001-ben a Magyarországra áramló külföldi tőkén belül a részvény vagy egyéb tulajdonosi részesedés formájában beérkezett tőke elmarad az előző éviektől, és az éven belül is csökkenő tendenciájú. (A tőkebeáramlás összevont adatai mindezt kevéssé mutatják, mivel ezzel egyidejűleg nőtt a tulajdonosi hitelek formájában beérkező külföldi tőke.) Ugyanakkor a környező országokba dinamikusan növekvő tőkebeáramlás azt jelzi, hogy a külföldi befektetők érdeklődése nem lanyhult a térség iránt. Ez akár figyelmeztető jel is lehet a gazdaságpolitika irányítói számára. A vállalati felmérések egyértelmű következtetése, hogy a külföldi tőke "közérzetének" – hasonlóan a magyar vállalkozásokéhoz – az egyik legfontosabb meghatározó tényezője a gazdálkodás működési feltételeit befolyásoló gazdaságpolitika kiszámíthatósága. Minden váratlan beavatkozás bizalomvesztéssel, a vállalkozások "közérzetének" romlásával jár.

A nagy – 300 főnél többet foglalkoztató – cégek pesszimizmusára jó okot adtak a múlt év októberig regisztrált eredményei. Exportértékesítésük az év első nyolc hónapjában elmaradt a nemzetgazdaság összes exportjának növekedési ütemétől, és az előző évhez képest mindössze 10 százalékkal bővült, belföldi értékesítésük pedig 4 százalékkal csökkent.

Leépítések várhatók

Nem véletlen, hogy míg a felmérés szerint a cégek többsége nem tervezi a foglalkoztatottak számának csökkentését, a 300 fő feletti cégek jelentős létszámleépítést prognosztizálnak. Az elbocsátások – a felmérésben jelzett szándékok szerint – elsősorban a szakképzetlen dolgozókat érintik. S bár az interjú kérdései között nem szerepelt ugyan, de az MGYOSZ egyéb vizsgálatai alapján egyértelmű, hogy az alacsonyabb képzettségűek elbocsátásának nem elhanyagolható oka a minimálbérek ugrásszerű, két év alatt közel 100 százalékos megemelése.

A nagyvállalatok helyzetének alakulása kihat a várható gazdasági növekedésre. Jelenleg ezek a cégek adják az ipari termelés közel 70, az ipar exportjának pedig 80 százalékát. Köztük több jelentős magyar tulajdonú cég is van, amelyek helyzetének stabilizálására mindeddig nem fordított figyelmet a gazdaságpolitika. A Széchenyi-tervből és annak "Széchenyi-plusz" elnevezésű kiegészítéséből nemcsak a gazdaság jelentős területei és húzóágazatai, de jellemzően a nagyvállalatok is kimaradtak. Holott a gazdaságban betöltött jelentős szerepük miatt – különösen egy recessziós időszakban – nagyobb odafigyelést érdemelnének. A helyzetfeltárás érdekében az MGYOSZ részt vesz egy, a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából elindult munkában, amelynek célja felmérni a nagyvállalatok gazdálkodását nehezítő feltételeket, s javaslatokat kidolgozni a kormányzat számára.

A nagyvállalatok átlagosnál borúlátóbb helyzetmegítélésével ellentétben a belföldi piacra termelő kis- és közepes vállalkozások (kkv) optimistábban ítélik meg helyzetük jövőbeni alakulását.

Derűlátó "kicsik"

Derűlátóbb várakozásaikat alátámasztják a háromnegyed éves tényadatok is: termelésüket – szemben a nagyvállalatok 3 százalékos bővülésével – 13 százalékkal növelték, belföldi értékesítésük pedig 8 s exportjuk 25 százalékkal növekedett. A kkv-szektor szerepének növekedését a gazdaságban akár pozitív folyamatként is értékelhetnénk, ha az nem a nagyvállalatok növekedésének visszaesésével egyidejűleg, nagyrészt annak révén következett volna be.

A belföldi piacra termelők helyzetének további alakulása szempontjából ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy 2001-ben megtorpant az ipar belföldi értékesítése: míg 2000-ben az ipar 10 százalékkal tudta bővíteni belföldi eladásait, ez év első nyolc hónapjában mindössze egy százalékkal. Úgy tűnik, mindeddig kevés sikerrel járt az az egy-másfél éve jól érzékelhető gazdaságpolitikai törekvés, hogy a növekedés fő húzóerejének szerepét a belső felhasználás vegye át.

Régiós különbségek

További kedvezőtlen tendencia, hogy az ország különböző területein jelentős különbségek tapasztalhatók a növekedési ütemben. A KSH területi adatai szerint a visszaesés a Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb: e régióban – a korábbi dinamikus növekedéssel szemben – az idén 7,1 százalékos csökkenés következett be. Ezen belül Győr-Sopron megyében az előző évi 30 százalékos növekedéssel szemben 2001 első félévében 10,6 százalékkal mérséklődött a termelés. De súlyosan érintette a romló konjunktúra az ország mindazon területeit is – Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország -, ahol a korábban gyors felfutást mutató iparágak – informatika, járműipar – megtelepültek. Csak mérsékelten csökkent, stagnált vagy éppen gyorsan növekedett viszont a termelés azokban a régiókban, ahol a világgazdasági dekonjunktúra által kevésbé érintett, illetve a belföldi keresletre termelő ipari üzemek dominálnak.

Az egyes régiók helyzetében bekövetkezett változás leginkább a 2002-re vonatkozó beruházási szándékokból olvasható ki. A nyugat- és dél-dunántúli cégek válaszaiból csökkenő, a közép-dunántúliakéból csak alig növekvő beruházási tevékenység olvasható ki. Egyedül az észak-magyarországi társaságok tervezik beruházásaik viszonylag gyors, 10 százalékos növelését.

S hogy mi lehet a tanulsága egy ilyen felmérésnek a gazdaságpolitika számára? Elsősorban az, hogy a vállalkozások pesszimista várakozásainak ismeretében minél hatékonyabb anticiklikus ellenszerekre van szükség. Ilyen eszköz lehetne – egyebek közt – az áfakulcsok mérséklése, illetve az élőmunka költségeinek a csökkentése. Egy bizonyos: a vállalkozások s azok érdekképviseletei számos olyan kormányzati lépésre tudnának javaslatot tenni, amelyek – javítva a cégek működési feltételeit – gyorsan és hatékonyan fejtenék ki anticiklikus hatásukat, mérsékelve a növekedés visszaesését.

Előrejelzések 2002-re

 

Változás az előző évhez, %

GDP növekedési üteme

Kivitel növekedési üteme

Beruházások növekedési üteme

Kormány*

5-6

9-11

10-12

Gazdaságkutatók

4

12

6-7

A felmérésben szereplő cégek

2-3

6-7

-0,2

* A kétéves költségvetés alapjaként feltételezett

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem