×

Kisvállalkozások mérlege

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 48. számában (2002. január 15.)
A kisvállalkozók számára nem volt könnyű a múlt esztendő – ez derül ki az őket tömörítő munkáltatók nyilatkozataiból. Noha a munkaadói szervezetek némileg eltérően ítélik meg a helyzetet, azonban a minimálbér-emelést aggályosnak tartják, s úgy vélik: az adminisztrációs terhek is tovább nőnek.

A munkáltatói szervezetek többsége üdvözli a Munka Törvénykönyve munkaadók számára kedvező módosítását, de akad szervezet, amely bonyolultságáért bírálja e törvényt. Nem örülnek viszont a "kicsik" a minimálbér emelésének, hiszen további bevételnöveléssel többnyire nem tudják előteremteni ennek költségeit. A múlt évi kompenzáció nagyon kevésnek és főként elérhetetlennek bizonyult, az ez évre tervezett összeg már ígéretesebb.

Növekvő terhek

"Egyre több az adminisztrációs kötelezettség, s növekednek a foglalkoztatással kapcsolatos terhek is. A kisvállalkozóknak a romló piaci körülmények között kell a versenyt állniuk" – jellemezte röviden kérdésünkre a mögöttünk hagyott esztendőt Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke.

Érdeklődésünkre – az év közepén módosított Munka Törvénykönyve hozott-e könnyebbséget a munkaadók számára – Antalffy úgy vélte: "Jó hír, hogy a törvénymódosítás valóban nagyobb rugalmasságot biztosít a foglalkoztatásban, elsősorban azért, mert a munkaidőkeret alkalmazásával a munkáltatók a korábbinál jobban és gyorsabban tudnak alkalmazkodni a piac változó igényeihez. Erre szükség is volt, hiszen csak így lehet állni a versenyt a multinacionális cégekkel." Hozzátette: a Munka Törvénykönyvének módosítása viszont azt kívánja a munkaadóktól, hogy az eddiginél lényegesen több információt közöljenek a dolgozókkal a munkaszerződés melletti kötelező tájékoztatóban, ami viszont komoly adminisztrációs többletterhet ró rájuk. E feladatok elvégzésére a kisvállalkozók általában nem foglalkoztatnak külön szakembert; ha viszont a sokasodó adminisztráció miatt most mégis ezt teszik, úgy az többletköltséget jelent. Ha az említett tájékoztatást a könyvelővel végeztetik el, úgy e tevékenységért – joggal – több pénzt kér a könyvelő.

A 2001. év egyik kiemelt témája a jelentősen (csaknem 57 százalékkal) megemelkedett minimálbér volt. A KISOSZ elnöke úgy látja, bevezetése előtt a kormánynak mindenképpen hatásvizsgálatokat kellett volna végeztetnie a leginkább érintett kisvállalkozói körben, azonban – mint ismert – ez elmaradt. Antalffy szerint az is gondot okoz, hogy a kormány nem hitte el, miszerint a minimálbéren foglalkoztatottak négyötöde valóban csak ehhez a pénzhez jut hozzá, s munkaadójától nem kap "zsebbe" – ráadásként – többletjövedelmet.

A KISOSZ szerint a kompenzáció egyrészt kevés volt, másrészt nem ahhoz a munkaadói réteghez jutott el, amelynek erre a legnagyobb szüksége lenne. "A társadalombiztosítási járulék kétszázalékos csökkentése természetesen több megtakarítást jelent annál a munkaadónál, aki nagyobb béreket képes fizetni, ezért ott jobban kompenzál, mint ahol valóban nagyobb szükség lenne rá. Különösen azért, mert az egészségügyi hozzájárulás tételes összege emelkedett, és ez a minimálbérnél rögtön »eltünteti« a járulékcsökkentés közel felét" – jelentette ki az elnök. Hozzáfűzte: a munkaügyi szervezet a legkisebb bér megemelése után átfogó ellenőrzést hajtott végre, majd a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy a minimálbér növekedése nem okozott nagyobb bajt. Antalffy szerint ez a megállapítás nem teljesen helytálló, hiszen az ellenőrzés nem foglalkozott a "kicsikkel", vagyis az öt főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégekkel.

Korlátozott árbevétel

"Az sem véletlen, hogy jelentősen – 25-27 százalékkal – nőtt a részmunkaidős alkalmazottak száma: a kereskedelemben például minden tizenhetedik munkavállalót ekképpen foglalkoztatnak" – mondta lapunknak a KISOSZ elnöke.

A szervezet ugyanakkor jelentős előrelépésnek tekinti, hogy az idén már nem lesz diszkriminatív a Munkaerő-piaci Alapból igényelhető kompenzáció, ez Antalffy szerint nem kis mértékben épp a KISOSZ fellépésének köszönhető. Tavaly ugyanis az egyéni vállalkozók és az öt főnél kevesebbet foglalkoztató cégek nem pályázhattak az alap egymilliárd forintjára, idén azonban mindenki, függetlenül a vállalkozás méretétől, pályázhat az összességében 15 milliárd forintos elkülönített összeg egy részére. "Az igazi megoldás azonban nem ez lenne. A megemelt minimálbér után fizetendő járulékokkal ugyanis a költségvetés jár jól, ebből kellene segítenie a munkaadókat. Uniós példát is tudok mondani: Spanyolországban járulékot engednek el a kisvállalkozónak, ha alkalmazottja van, vagyis a foglalkoztatás prioritást élvez. Nekünk is ezt a gyakorlatot kellene követnünk, nem pedig ellenőrizni és büntetni. Előfordul, hogy egyetlen munkahely megteremtésére a kormányzat akár egymillió forintot is fordít, míg adó- és járulékengedmény formájában olykor elég lenne 30 ezer forint is arra, hogy egy munkahelyet megtartsunk" – véli Antalffy. 2001-ben egyébként a KISOSZ is felmérte tagsága körében, mit jelent a munkaadóknak a minimálbér 50 ezer forintra történő emelése. Kétezer kitöltött és elemzett kérdőív tanulsága szerint a munkaadók úgy látják: az ötvenezer forintos minimálbérhez, vagyis az újabb 25 százalékos emeléshez 35-40 százalékos árbevétel-növekedés kellene. Ez pedig a KISOSZ szerint irreális elvárás, hiszen 4-5 százalékos GDP-növekedés mellett nem lehet éppen a "kicsiktől" ennek a tízszeresét elvárni. A kisvállalkozók egy része – főként vidéken – olyan mikrokörnyezetben dolgozik, ahol egyszerűen nem képes magasabb árbevételt elérni, mert például egy kis faluban nem változik a fizetőképes kereslet.

E súlyos gondok mellett jócskán akad kisebb, de ugyancsak komoly feladatnövekedést jelentő ügy is. A KISOSZ nem tartja jónak, hogy a kis cégekre adminisztrációs terhek hárulnak – és illetéket kell fizetniük – a piacra dobott új, veszélyes anyagok nyilvántartása kapcsán. "A kisvállalkozások csak a postás szerepét töltik be a nagykereskedő és a vevő közt, mégis be kell jelenteniük az ÁNTSZ-nél, ha új, veszélyes anyagot árulnak, ráadásul illetéket is kell fizetniük utána, ami újabb terhet jelent" – fogalmazott Antalffy. Hasonlóan tehertétel, s ezért nem öröm a Gazdasági Minisztérium október elsején bevezetett rendelete, miszerint ezentúl minden terméken fel kell tüntetni az egységárat is. A KISOSZ ezt azért nehezményezi, mert sok kiskereskedőnek nincs meg az ehhez szükséges számítógépes háttere, így arra kényszerül, hogy hagyományos módszerrel lássa el ezt a feladatot is.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a KISOSZ azt szeretné, ha a kormányzat korlátozná a nemzetközi vállalatok ésszerűtlen terjeszkedését. Ismét spanyol példára hivatkozva az elnök megjegyezte: az említett országban egy adott terület lélekszámához mérik, hány négyzetméter alapterületű üzletet célszerű működtetni. "Nálunk a gyakran szegény önkormányzat viszont boldog, ha ismét feltűnik a színen egy újabb külföldi befektető. A kisvállalkozóknak pedig a romló piaci körülmények közepette kell a versenyt állniuk. E helyzetben mi azt várnánk a kormányzattól, hogy inkább a kisvállalkozók megmentésén fáradozzon – akár pozitív diszkriminációval is -, s ne azt mondja, verseny van, hadd hulljon a férgese" – jelentette ki a KISOSZ elnöke.

Kölcsönös engedmények

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a 2001-es esztendő legnagyobb eredményének a Munka Törvénykönyve módosítását tartja. Mint elmondta, örvendetes, hogy a kisvállalkozók a módosított törvény nyomán gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodhatnak a megváltozott gazdasági körülményekhez és igényekhez. "A rugalmas gazdasághoz rugalmas foglalkoztatáspolitika is kell" – állítja Szűcs György, és ezt a módosítás, elsősorban a munkaidőkeret miatt, lehetővé teszi. Az IPOSZ elnöke szerint a törvény a munkavállalók érdekeit is figyelembe veszi.

A 2001. év "mérlegéhez" hozzátartozik az is, hogy a minimálbér-tárgyalások nem úgy zajlottak, ahogyan 2000-ben. "Szakértői tanulmányokkal és hatáselemzésekkel tudtunk készülni ezekre a megbeszélésekre, s a kormány is másképpen állt a tárgyaláshoz, mint az előző évben: elfogadta, hogy a legkisebb bér 50 ezer forintra való emeléséhez még nincsenek meg mindenütt a feltételek" – hangsúlyozta az elnök.

Mint ismert, 2001-ben meg tudtak egyezni a szociális partnerek, az IPOSZ elnöke szerint úgy, hogy mindenkinek engednie kellett. Így azonban "sikerült megtalálni a közös nevezőt". Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a kompenzációra 15 milliárd forint jut: részben a Munkaerő-piaci Alapból, részben a regionális alapból. "Egyértelmű cél, hogy a bér emelkedjen, ugyanakkor a foglalkoztatási szint se mérséklődjék. A kompenzációhoz most – eltérően a korábbitól – a kisvállalkozók is hozzájuthatnak, másokkal egyenlő feltételek mellett. Az IPOSZ ezt egyértelműen sikernek könyveli el" – jelentette ki Szűcs.

A fentiekhez hasonlóan az IPOSZ azt is eredményként értékeli, hogy a forint árfolyam-szélesítéséből keletkező gondok megoldását segítő export-import hitelt, illetve biztosítást és kedvezményes előfinanszírozó hitelt most már az egyéni vállalkozók is megkaphatják, s így a magyar gazdaság egyenrangú szereplőivé válhatnak. Ugyanakkor az is jól jön a kisvállalkozóknak, hogy az eddigi hárommillió forintos mikrohitel összege hatmillióra nőtt, s ennek a summának a felét forgótőkére lehet költeni.

Lassuló növekedés

Érdeklődésünkre – mit gondol az IPOSZ a kisvállalkozások adminisztrációs terheiről – Szűcs azt felelte, ezek sajnos nem mérséklődtek. Ám az elnök abban bízik, hogy az uniós csatlakozás miatt szükségessé váló, az áfarendszert érintő, illetve a könyveléstechnikai változással e területen is előrelépés várható.

Az IPOSZ véleménye szerint 2000-hez képest fejlődött a társadalmi párbeszéd is, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) szakbizottságai többször és hatékonyabban működtek. Az IPOSZ elégedett az ILO-tanács munkájával és a regionális-ágazati bizottságok tevékenységével is. Ugyanakkor megkezdődött az ágazati paritásos bizottságok működése, mely kapcsán az IPOSZ azt reméli, hogy egyre több kollektív szerződés születik majd, akár a vállalatok között is.

Összességében az IPOSZ pozitívnak értékeli a múlt évet, bár Szűcs hozzátette: a vállalkozókat óvatosságra készteti a GDP növekedésének lassulása és a forintfelértékelés. Mindenképpen kívánatos lenne az elvonásokat – az áfát, a személyi jövedelemadót és a járulékterheket – csökkenteni.

Bonyolult szabályozás

"Véleményem szerint a Munka Törvénykönyvének – mely az országban minden munkaképes lakosra és valamennyi munkáltatóra egyaránt vonatkozik – olyannak kellene lennie, hogy rendelkezéseit egy átlagos munkavállaló és munkaadó különösebb gond nélkül megértse, illetve alkalmazza a mindennapok során" – fogalmazta meg véleményét Hörömpöly László, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke. Hozzátette: a törvény a sok módosítás nyomán egyre bonyolultabb, átláthatatlanabb lett, ezért nem éri el alapvető célját: egyedül az uniós csatlakozás követelményeit teljesíti. Az OKISZ álláspontja szerint az Mt. megérdemelne egy alapos, átgondolt felülvizsgálatot, mely során cél lehetne a közérthető megfogalmazás is. (Lapunk korábbi számában már írtunk arról, hogy jogászok is hasonlóan vélekednek e törvény bonyolultságáról, ami a sok módosításnak "köszönhető".)

Érdeklődésünkre, hogy milyen hatással volt a minimálbér emelése a kisvállalkozókra, Hörömpöly László kijelentette: ez jelentősen csökkentette a mikro-, kis- és középvállalkozások eredményeit, jövedelmezőségét, és így beruházási lehetőségeit is. "A kisvállalkozókat azért érintette sokkolóan a minimálbér emelése, mivel e körben a bérszínvonal a mindenkori, törvényesen fizethető legkisebb bér szintjén ingadozik. A minimálbér átgondolatlan, a kormány által kierőszakolt növelésének másik súlyos következménye a részmunkaidős, valamint a feketefoglalkoztatás esetleges növekedése. Ha egy vállalkozás nem tudja kitermelni növekvő költségeit, akkor vagy tönkremegy, vagy a fennmaradás érdekében esetleg törvénytelen útra lép" – fogalmazott az elnök. A 2001. évi kompenzáció az OKISZ szerint elenyésző, s bár idén már biztatóbb ígéretet kaptak, de várhatóan e támogatás mértéke elmarad majd a vállalkozások tényleges tehernövekedésétől.

Elmaradt a reform

Másik aggálya az OKISZ-nak, hogy bár a kormányzat az egyik fő célkitűzésként fogalmazta meg az adminisztrációs terhek csökkentését, ehelyett ez folyamatosan nő. Egyre több adatot várnak el a munkáltatóktól; az iskolakezdési támogatás nyilvántartásától az árfolyamveszteség elszámolásán át különböző bonyolult adatszolgáltatásokig. Az átalányadózóknak ugyan csökkent az adminisztrációja, de ők a munkáltatókhoz képest kevesebben vannak. Az OKISZ korábban átadott a gazdasági, illetve a pénzügyi tárcának egy tizenegy oldalas anyagot, amely a "Javaslatok a költségvetési kiadással nem járó gazdasági szabályozórendszer módosítására" címet viselte, s melyben több adminisztrációs teher csökkentését felvetették. Az úgynevezett "salátatörvényben" azonban mégsem találkoztak egyetlen javaslattal sem, pedig azok többsége még az APEH munkáját is egyszerűsítette volna.

Az OKISZ elnöke úgy véli, a kormány csak a kinyilatkoztatás szintjén foglalkozott a kis- és középvállalkozói szektorral, hiszen e réteg fejlődésének támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény időarányosan csekély eredményt mutat fel a verseny- és foglalkozási képesség növekedésében. Hörömpöly számára elfogadhatatlan, hogy míg a kormány a 2001-2002. évi módosítások során kiemelt adópolitikai célként kezelte a kis- és középvállalkozói szektor működési feltételeinek javítását, addig a 1161/1998-as kormányhatározat adóreformra vonatkozó részletes kidolgozása elmaradt.

Kézművesek az Unió kapujában

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) decemberben közzétette négyéves, a 2002 és 2006 közötti időszakra érvényes gazdaságpolitikai programját. A "Magyar kézművesség az Európai Unió kapujában" címmel megjelent dokumentum egyebek közt a vállalkozások versenyképességének és működési feltételeinek javítását, a "legkisebbek" EU-tagságra való felkészítését, illetve a hitelezés megkönnyítését sürgeti. A kiadvány legfontosabb üzenete, hogy az európai uniós felzárkózás folyamatában a legkisebb vállalkozások felkészítése kiemelten fontos, nemzeti feladat, mely tekintetben Magyarországnak komoly adóssága van. A munkaadói érdekképviselet abban bízik, hogy e négyéves gazdasági koncepciója segíti a pártok programalkotó munkáját, illetve – majd a későbbiekben – megjelenik a kormányzat, illetve a minisztériumok programjában

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem