×

Választási előkészületek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 46. számában (2001. november 15.)

A különböző vállalatoknál működő üzemi tanácsok "gőzerővel" készülnek a választásokra. Miközben latolgatják az esélyeket, megvonják az elmúlt ciklusban végzett munkájuk mérlegét is.

Matáv: viták nélkül

Szakmai körökben a 9500 munkavállalót foglalkoztató Matáv Rt. üzemi tanácsi rendszerét és a testületek munkáját országosan a legjobbak között emlegetik. Vermes Péter, a Matáv központi üzemi tanácsa és Szabó József, a Hálózatirányító Igazgatóság üzemi tanácsának az elnöke szerint ha ez így van, akkor a másfél száznyi üzemitanács-tag többsége beletanult a feladatába.

A tagok kilencven százalékát a Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet jelölte a tanácsokba, a többiek függetlenként nyerték el társaik bizalmát. Ha jól dolgoztak, akkor sokan közülük ismét eséllyel indulhatnak a november 26-27-ei választásokon.

A választások előkészítésének és lebonyolításának többi részkérdésében is nagyobb vita nélkül állapodtak meg a vállalati vezetéssel és a szakszervezettel, s már az új üzemi tanácsok alakuló ülésének végső idejét, a december 3-át is kijelölték.

Széles körben ismertek a tanácsok törvényben rögzített jogosítványai – magyarázzák az elnökök. Annál a vállalatnál, ahol kialakult a jóléti-szociális juttatási rendszer (mely területen az üzemi tanácsoknak személyre szóló elosztásig van döntési joguk), s ahol jelentős fejlődés és belső szervezeti átalakítás megy végbe, illetve privatizáció volt és létszámmozgás van, ott bőséggel akad tennivalója a testületeknek. A Matáv ilyen vállalat, ezért az üzemi tanácsoknak könnyű dolguk volt, nem kellett tétlenkedniük vagy mesterségesen konstruálniuk a feladatokat.

"Aprópénzre" váltva az elhangzottakat, Szabó József a saját igazgatóságáról idéz példát. Mint mondja, ők, az üzletági szintű üzemi tanács képviselői minden vezetői értekezleten jelen vannak, közvetlenül szerezve ismereteket az igazgatóság gondjairól, az esetleges szociális problémák okairól, gazdasági hátteréről is. Az igazgató és helyettesei rendszerint nemcsak tájékoztatást adnak, hanem – valamit valamiért – elvárják és igénylik is a véleményeket, a javaslatokat. A törvény értelmezése szerint az üzemi tanácsra hárul például a dolgozók lakásépítés-támogatásának a menedzselése, tehát nekik kellett – a részletekig – kidolgozni a feltételeket, egészen addig, hogy név szerint ki mennyi kölcsönre számíthat. A döntést azután már a három fél közös egyeztető értekezlete hozta meg. Az üzemi tanácsok azonban nemcsak a döntésnél, hanem az odaítélt pénzek felhasználásánál is jelen voltak, s ma is figyelemmel kísérik a hitelek sorsát.

Elkülönülő felelősség

Lehet az üdüléssel is dicsekedni – folytatják az elnökök. A Matáv Rt. munkavállalói például évente 70 ezer vendégéjszakával rendelkeznek. A vállalatnak saját üdülői is vannak, ami manapság ritkaság. Az üzemi tanácsok e körül is bábáskodtak, hiszen fontos felelősségük, hogy a munkavállalók éljenek is a felkínált ajánlattal.

Mindez csak egy-két példa a sok közül – mondják az elnökök, de talán érzékeltetik, hogy a Matávnál nem formálisan működnek az üzemi tanácsok.

Arról azonban nincs szó, hogy e testületeket összetévesztenék a szakszervezetekkel. A Munka Törvénykönyve és a tényleges tevékenység is elég jól elválasztja egymástól a felelősségi köröket. A szakszervezet alapvető feladata például a bértárgyalásokon való részvétel, vagy a kollektív szerződés kidolgozása, aláírása, az üzemi tanácsé pedig – ez utóbbinál maradva – az abban rögzítettek végrehajtatása, betartásának az ellenőrzése. A szakszervezet és az üzemi tanácsok tehát nem egymás ellen, hanem egymás mellett élnek és tevékenykednek, a dolgozók erősítik egymást: végső soron a vállalat érdekében.

Ami az egymás mellett élést illeti, ez olyannyira igaz – jegyzi meg Vermes Péter -, hogy a szakszervezeti titkár és az üzemi tanács elnöke gyakorlatilag egy irodában dolgoznak. Közös a tárgyalójuk, és egymással szemben van az irodájuk. Hogy ez jó-e vagy sem? Ad-e félreértésekre okot? Nem hinné. Egy biztos, ebből senki számára semmilyen hátrány nem, inkább előny származik. A Matáv központi üzemi tanácsának 31 tagja közül mindössze 4 szakszervezeti tisztségviselő, és az alsóbb szinten sem sokkal rosszabb az arány. Ez így rendjén is van – állítják az elnökök.

Segítség a dolgozóknak

A leköszönő testületek jól végezték munkájukat, de marad feladat az új ÜT-kre is. Az új testületeknek kell majd – például – folytatniuk a küzdelmet azért, hogy az elkerülhetetlen vállalati munkaerőmozgás kárvallottjai a felmondás után az eddigieknél jobb feltételek között kezdhessenek új életet valamely más munkahelyen. Jó ideje törekszenek az üzemi tanácsok egy ilyen értelmű megállapodás tető alá hozására a szakmai irányító szervezettel. Ebből eddig – tárgyalásaik eredményeként – annyi valósult meg, hogy a cég az előírtnál nagyobb végkielégítést fizet azoknak, akik maguk vállalkoznak új munkahely keresésére. Ezenkívül egy arra hivatott külső szervezet a felmondás előtt állókat tanfolyamokon készíti fel a pályamódosításra, és ennek a költségeit is a Matáv állja.

Egészében véve az elnökök – és mint mondják: társaik – szerint is van értelme az üzemi tanácsoknak, és jövőjük is lesz, ha alkalmazkodnak a változó körülményekhez. A Matávnál például új vállalati irányítási rendszer bevezetéséről szólnak a hírek, amihez – és ez már bizonyos, hiszen a vezetés részéről már felkérést is kaptak – az üzemi tanácsi rendszert is hozzá kell igazítaniuk. Hogy miként, erre a választ maguknak kell megtalálniuk. Még az is lehetséges, hogy a törvényi keretek tágítására is sor kerül.

Vegyiművek: erősödő partnerség

Az üzemi tanácsnak az Egyesült Vegyiművek Rt.-nél elfoglalt helyét érzékelendő néhány alapvető gazdasági mutatóra hívja fel a figyelmet Konecsnyiné Hajós Marianna humánpolitikai vezető. Ezek szerint hazánk egyetlen magyar tulajdonú háztartás-vegyipari gyára, a forgalmát és alkalmazottainak számát – 400 – tekintve Magyarország közepes méretű cégei közé tartozik, ezzel szemben viszont meghatározó a háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek piacán.

Az évszázados múltú gyár 1992-ben alakult át állami tulajdonú részvénytársasággá, egy évre rá pedig lezajlott a cég privatizációja is. Ma a társaság részvényeinek 90 százalékát a vezetők és a dolgozók birtokolják, tehát munkavállalók, munkaadók és tulajdonosok is egyben.

A Vegyiműveknél természetesen működik vállalati szintű üzemi tanács, és a törvényben rögzítettek mellett az a sajátos feladata, hogy segítse kialakítani, illetve ma már inkább erősíteni a tulajdonosi szemléletet. A héttagú testület a menedzsmenttől – előírás szerint – minden szükséges tájékoztatást megkap, a kollektív szerződések módosítási tartalmától a szabadságok kiadási rendjéig, a munkavédelmi helyzettől a segélyezési bizottság munkájáig, az üdültetési lehetőségekig, vagy éppen a társaság gazdasági-pénzügyi helyzetéig.

Aranyosmaróthy Vilmos ÜT-elnök hároméves munkát összegző beszámolójában így fogalmaz: "Az ÜT munkája során mindig arra törekedett, hogy a munkavállalók biztonságban érezhessék munkahelyüket, a jövedelmek, a szociális juttatások pedig az inflációt meghaladó mértékben emelkedjenek – a cég teherbíró képességét nem meghaladó mértékben. (!)" Talán ez, a tulajdonossal, a munkaadóval szembeni józan munkavállalói mértéktartás az, ami az Egyesült Vegyiművek Rt.-nél az üzemi tanács sajátos helyzetét jellemzi.

 

Hol kell üzemi tanácsot választani?

Az üzemi és közalkalmazotti tanácsok választására vonatkozó szabályokat az 1992. évi XXII. törvény – a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) szóló második részének – negyedik fejezete tartalmazza. E szerint üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, amely az Mt. hatálya alá tartozik, és a foglalkoztatott munkavállalók száma meghaladja az 50 főt. Üzemi megbízottat kell választani azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók száma meghaladja a 15 főt, de kevesebb, mint 51 fő.

Az üzemi tanácsi választási kötelezettség független attól, hogy állami vagy magán-, hazai vagy külföldi tulajdonban van-e a cég, illetve attól is, hogy milyen társasági formában (például kft., rt. stb.) működik.

Érintkező testületek

Az üzemben jelen van a szakszervezet is, az Autonómokhoz tartozó Vegyipari Dolgozók Szakszervezete – mondja Konecsnyiné. Erről az a véleménye, hogy a két testület munkája gyakran érintkezik, rendszerint azonban segítik, erősítik egymás törekvéseit. Az összhangra magyarázat, hogy részben azonosak a testületek tagjai. Az üzemi tanácsból például öten a szakszervezetet képviselik. A vállalati menedzsment ettől függetlenül – a jogszabályoknak és a célszerűségnek megfelelően – az adott témákat az első számú partnerrel egyezteti. A kollektív szerződés módosításaikor például a szakszervezettel, a jóléti, szociális költségek meghatározásánál, felosztásánál az üzemi tanáccsal ülnek le a vállalat vezetői megvitatni a kérdéseket. Az már más kérdés, hogy minden fontosabb döntést végül háromoldalú tárgyaláson szentesítenek.

Az Egyesült Vegyiművek Rt.-nél mintha az üzemi tanács lenne az aktívabb – mondja a humánpolitikai vezető. Ha nagy horderejű kérdésben lépni, váltani akarnak, először velük ülnek asztalhoz, elsőként őket tájékoztatják, tőlük kérik a véleményt.

Tavaly például elsősorban az üzemi tanács segített abban, hogy a dolgozók elfogadják a menedzsment gazdasági célszerűségből előterjesztett, a bérek folyószámlán történő kifizetésére vonatkozó javaslatát. A gazdasági vezetőkkel közösen ők járták végig a pénzintézeteket, ők döntöttek a legelőnyösebb ajánlat mellett.

Konecsnyiné véleménye szerint a menedzsment, illetve az üzemi tanács és a foglalkoztatottak közötti információcsere jónak mondható, az ÜT-elnök idézett beszámolója szerint viszont nem mondható hibátlannak. Igaz ugyan, hogy a testület tagjai rendszeresen tájékoztatják a dolgozók kisebb-nagyobb csoportjait az ÜT-üléseken elhangzottakról, de – mint olvasható – egyes munkavállalói területekről igen kicsi az érdeklődés a közügyek iránt. Csak a bérfejlesztés, a társasági prémium fizetése előtt támad fel az "információéhség" – mondja Aranyosmaróthy Vilmos.

A két vélemény között csak látszólagos az ellentmondás – véli Konecsnyiné. Végeredményben rendjén való, ha a két felelős vezető – eltérő helyzetéből adódóan – másképp lát egyes jelenségeket. Ami pedig a dolgozók érdeklődését illeti, érthető, ha ők elsősorban a végeredményre kíváncsiak. Arra, hogy lesz-e létszámleépítés, mekkora lesz a bérfejlesztés, mit tartalmaz a kollektív szerződés, mehetnek-e majd nyaralni a vállalati üdülőbe. Minden más gond legyen a menedzsmenté és a választott testületeké – gondolják sokan.

Hungarocamion: a választás elmarad

Az üzemi tanácsok és a szakszervezetek együttműködésének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni – állítják a témával foglalkozó kutatók. Csak egymást erősítve érhetik el a munkavállalók számára a legkedvezőbb pozíciót, hiszen a rivalizálás vagy presztízsharc következményeként le is ronthatják egymás teljesítményét.

E megállapítások igazságára aligha lehetne jobb példát találni a Hungarocamion Rt.-nél. Mint Vada Tamás, a központi üzemi tanács elnökének szavaiból kiderül, a mintegy 2400 embert foglalkoztató, német-amerikai érdekeltségű szállítási vállalatnál található két érdekvédelmi tömörülés, a Hungarocamion Dolgozók Szakszervezete és a Nemzetközi Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete korábbi vetélkedése például odáig fajult, hogy az 1998-as üzemi tanácsi választások eredményét bíróság semmisítette meg. A szavazás körül tapasztalt törvénytelenségek miatt a bíróság meg is ismételtette a voksolást, sőt azt is meghatározta, hogy a kényszerű második fordulót követően új megmérettetésre csak két esztendő után kerülhet sor.

Mivel a viták és a jogi procedúra elhúzódása miatt a törvényes testületek csak 2000 februárjában láthattak munkához, az ítélet értelmében a Hungarocamionnál az idén nem lesznek választások. Viszont immáron bő másfél éve az üzemi tanács, a két szakszervezet és a vállalati vezetés kitűnően és eredményesen működik együtt. Igaz ez a központi és az öt munkahelyi testületre egyaránt. Ehhez persze arra volt szükség, hogy a választás eredménye bizonyítsa mindkét szakszervezet reprezentativitását és jogát a kollektív szerződés aláírására.

Vezetői hozzáállás

Egészében véve az elmúlt, viszonylag rövid időszak tapasztalatai kedvezőek, még akkor is – teszi hozzá az elnök -, ha a párbeszéd nyomán bebizonyosodott: az együttműködés résztvevőinek még tanulniuk kell a másik érveinek tiszteletben tartását. Ha a menedzsment például rendre és főleg időben meghallgatja az üzemi tanács és a szakszervezetek érdekvédelmi, szociálpolitikai ügyekben kikristályosodott véleményét, számos gond előzhető meg. Ezek a szerveződések ugyanis a Hungarocamionnál ott élnek a "fuvarosok" között, eléggé megbízhatóan ismerik a dolgozók véleményét, és ha adott esetben hárman mondják ugyanazt, akkor abban lehet igazság. Éppenséggel: mérlegelni, esetleg megszívlelni való.

Az elnök tapasztalatai szerint nélkülözhetetlen az eredmények eléréséhez a felek bölcsessége, és itt – nem utolsósorban – az üzemi tanácsokra gondol. Ezek a testületek ugyanis – legalábbis náluk – elsősorban a munkabéke filozófiáját követik, érvekkel, meggyőző szóval, szívóssággal próbálnak eredményt elérni. Törekvéseiket a szakszervezetek a harcosságukkal erősíthetik.

Vada Tamás emlékeztet arra, hogy a közlekedési vállalatnál nagyon sok vita volt – van – a gépjárművezetők érdekeltségi rendszeréről, az alapbér fölötti juttatásokról. Alaposan feladta a leckét mind a vállalat vezetőinek, mind a közvetlenül érintetteknek az a közelmúltban hozott intézkedés, amely meghatározta, szigorúan megszabta Nyugat-Európa után immár Magyarországon is a gépkocsivezetők munkarendjét, a ténylegesen vezetéssel tölthető óráik számát. Válaszul olyan érdekeltségi rendszert kellett kitalálni, amely lehetővé teszi az előírt munkaidő, munkarend betartását, ugyanakkor biztosítja a gépkocsivezetők korábbi jövedelmét, netán azt még valamelyest növeli is. Ahhoz nem férhet kétség, hogy ebben a munkában a gazdasági vezetés partnereinek feladata van.

Lehetett volna vitatkozni azon, hogy a részvétel a közös gondolkodásban üzemi tanácsi vagy szakszervezeti kötelesség-e, a Hungarocamionnál azonban rövid úton eldöntötték: a központi üzemi tanács gyűjti össze és tárja elő a különböző elképzeléseket. A többi között a két szakszervezetét is.

Persze, a döntést megkönnyítette, és általában a zökkenőmentes együttműködéshez is hozzájárult, hogy az üzemi tanács tagjai a szakszervezeti vezető testületekből kerültek ki. Ez is ok lehet a meditációra, mondja Vada Tamás, de a lényeg talán mégis az, hogy ki és miként szolgálhatja a leghatékonyabban a cég dolgozóinak az érdekeit.

Jelöltek állítása, választási menetrend

Tagjai közül önállóan állíthat jelöltet a munkáltatónál képviselettel rendelkező egy vagy több szakszervezet. Ugyancsak állíthat jelöltet a választásra jogosult munkavállalóknak legalább a tíz százaléka, vagy legalább 50 választásra jogosult munkavállaló is. A jelölést – a munkavállalók aláírásával – írásba kell foglalni, és a választási bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A bizottság a választásokat megelőzően legalább három héttel közzéteszi a jelöltek listáját. A jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e a jelölést. A szavazólapra a jelöltek ábécé szerinti sorrendben kerülnek fel, és a szakszervezeti jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is feltüntetik.

Titkos és közvetlen szavazással választják az üzemi tanács tagjait, a vállalat különböző telephelyein lehetőleg egy időben. Az eseményről jegyzőkönyvet állít össze a választási bizottság. Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy az eredménnyel kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem