×

Modern céhlegények

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 45. számában (2001. október 15.)
A hazai munkaerőpiacot egyelőre nem befolyásolja a külföldiek magyarországi munkavállalása – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a vándormunkások zöme a fővárosban és Pest megyében talál állást, s legnagyobb arányban a feldolgozó-, az építő- és a vendéglátóiparban, valamint a kereskedelemben tevékenykedik. A hazai munkavállalók ugyancsak szívesen mennek külföldre dolgozni, ám elsősorban a nyugati országok munkalehetőségeit keresik.

A statisztika ma Magyarországon mintegy 3 millió 800 ezer foglalkoztatottat, csaknem 370 ezer állástalant, körülbelül 90 ezer betöltetlen álláshelyet és valamivel több mint 40 ezer külföldi állampolgárságú munkavállalót tart nyilván. Utóbbiak tábora öt év alatt megkétszereződött, azonban a feketén foglalkoztatott külföldiek számát a szakemberek a korábbinál kevesebbre, egyesek százezer körülire becsülik.

Fordulat nélkül

A munkaerőpiac folyamatai az elmúlt évtizedben a figyelem előterébe kerültek. A 90-es évek első felében a magas munkanélküliség, később a feketemunka okozott gondokat, napjainkban pedig Magyarország csatlakozási felkészülése állítja középpontba a foglalkoztatáspolitikai feladatokat. Jelenleg például az EU-csatlakozási tárgyalások kulcskérdésévé vált a kelet-európai országok munkavállalóinak lehetséges nyugati inváziója. A jelek szerint a vita – kölcsönös kompromisszumok árán – nyugvópontra jutott, noha továbbra is kérdés, hogy vajon a kedvezménytörvénynek milyen következményei lesznek Magyarországon, illetve: valóra válnak-e a munkaerőhiányról szóló prognózisok?

A témakör kutatói, köztük a Foglalkoztatási Hivatal munkatársai – anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznának – nem várnak drámai fordulatot a munkaerő piacán. Úgy vélik, a jogszabályokkal fel vagyunk készülve a változásokra. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényhez kapcsolódó legfrissebb, 1999-ben hozott miniszteri rendelet például megfelelő garanciákat nyújt arra, hogy külföldiek csak akkor jöhessenek – legálisan – Magyarországra dolgozni, ha szükség van rájuk. Azaz, ha az adott feladatokra hazai munkáskéz nem áll rendelkezésre.

A higgadt várakozást támasztják alá a rendelet tapasztalatai, valamint a különböző országokkal megkötött kétoldalú munkavállalási egyezmények következtetései is. Derzsi Éva elemző közgazdásszal tallózva a külföldi állampolgárok munkavállalását összefoglaló legújabb tanulmányban, kiderül, hogy 2000-ben a munkaügyi központok országszerte 40 ezer 203 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki, az esztendő végén 35 ezren rendelkeztek ezzel az egyébként legfeljebb egy évre érvényes és meghatározott feltételek mellett meghosszabbítható munkavállalási engedéllyel. A vándormunkások 70 százaléka iránt – a korábbi évekhez hasonlóan – a fővárosban és Pest megyében mutatkozott igény, számuk a fővárosban meghaladta a 20 ezret. Csaknem 2-2 ezer dolgozónak kínáltak munkát Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében, és ezernél több munkavállalót foglalkoztattak Komárom-Esztergom, valamint Csongrád megyében.

A külföldi foglalkoztatottak közül csaknem minden második román állampolgár volt, számuk az év végén megközelítette a 20 ezret. Ötezernél többen érkeztek a szovjet utódállamokból, többségük ukrán állampolgárságú, de magyar anyanyelvű. A szlovák állampolgárok a harmadik legnépesebb csoporttá léptek elő, feltehetően a kétoldalú államközi megállapodásnak is köszönhetően. Évről évre emelkedik a kínaiak és a vietnamiak száma, igaz, a nyilvántartásban csupán a töredéke szerepel a ténylegesen itt lévőknek.

Vezet a feldolgozóipar

A számsorokból az is kiderül, hogy az utóbbi öt évben meredeken csökkent a – legnagyobbrészt a bányászatban foglalkoztatott – lengyelek száma. 1995-ben még csaknem 2 ezer 200-an dolgoztak nálunk, tavaly év végén már csak alig háromszázan. Derzsi Éva szerint a jelenség elsősorban nem a bányászat visszaszorulásával, hanem a lengyel gazdaság erősödésével, munkaerő-felvevő és -megtartó képességének növekedésével függ össze. Ezzel magyarázható az is, hogy mindössze 81 cseh vendégmunkás tartózkodik Magyarországon, és ez növekedésre utal az öt évvel ezelőtti 25-höz képest.

Ami a fizikai, illetve a szellemi munkakörben foglalkoztatottak közötti arányt illeti, 72, illetve 28 százalék az előbbiek javára. Az előző évekkel összehasonlítva tavaly és tavalyelőtt emelkedett a fizikaiak száma, ezen belül azonban kismértékben csökkent – 58 és fél százalékra – a szakképzettek aránya. A szellemi foglalkozásúak között kevesebb a felsőfokú végzettséggel rendelkező, e csökkenésből azonban nem olvasható ki tendencia.

A legtöbb vendégmunkást – 25 százalékot – a feldolgozóipar foglalkoztatja, ezután az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás következik a sorban. Meglepően kevés, mintegy 1800 legális külföldi munkavállaló található a mezőgazdaságban.

A 15 EU-tagországból hozzánk érkezett munkavállalókról már csak a kuriózum kedvéért érdemes szót ejteni. Természetesen róluk is készülnek statisztikák, mert évente 2200-2300-an jönnek ide dolgozni. A legtöbben – 5-600-an – Németországból és Angliából érkeznek hozzánk, míg Luxemburg jelenleg 1, azaz egy vendégmunkással képviselteti magát.

Kétoldalú egyezmények

Hazánknak jelenleg Ausztriával, Luxemburggal, Németországgal, Svájccal és Szlovákiával van élő megállapodása, kétoldalú kormányközi egyezménye a gyakornokok cseréjéről. A Romániával tavaly májusban aláírt szerződés várhatóan a közeljövőben töltődik meg tartalommal, és mielőbb feléled a Franciaországgal korábban megkötött megállapodás is.

Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek az országok – hazánkhoz hasonlóan – a felkínált lehetőségek mellett különböző megkötésekkel egyben védik is a maguk munkaerőpiacát, mégpedig saját munkavállalóik érdekében. Általában csak akkor adnak ki munkavállalási engedélyt, ha a munkakörre meghatározott ideig nincs hazai jelentkező.

Az első államközi megállapodás több mint tíz éve, 1990-ben köttetett a Német Szövetségi Köztársasággal: s a vendégmunka-vállalás a szakmai és a nyelvi ismeretek bővítését szolgálja. Ezzel a lehetőséggel 40 éves korig élhetnek azok, akiknek szakképesítésük és szakmai gyakorlatuk van, és beszélik a német nyelvet. Ha e követelményeknek megfelelnek, 12 hónapig, legfeljebb másfél évig vállalhatnak munkát, ám kinttartózkodásukat nem hosszabbíthatják meg.

Az egyezmény – mindkét fél számára – kvótát jelöl meg, ami évi 500-zal indult, majd nem sokkal később ezerre nőtt, ma pedig kétezer. Jellemző azonban, hogy a "magas" követelmények miatt ezt a nem túlságosan nagy keretet sem tudjuk kitölteni. Magyar részről körülbelül 60 százalékos a "kihasználtság", német részről pedig elenyésző. Németországból évente legfeljebb néhány kalandvágyó fiatal jön Magyarországra dolgozni, többnyire iskolákba, német nyelvet tanítani.

Egyéni munkavállalási engedélyek száma és megoszlása megyénként 1996-tól 2000-ig

Megyék, főváros

1996

1997

1998

1999

2000

Budapest

8 227

12 246

12 910

15 748

20 159

Baranya

763

467

439

430

375

Bács-Kiskun

593

527

548

415

489

Békés

221

206

227

492

520

Borsod-Abaúj-Zemplén

574

414

476

667

426

Csongrád

1 121

1 140

1 273

1 774

1 329

Fejér

501

827

658

901

1 911

Győr-Moson-Sopron

390

798

498

1 131

1 968

Hajdú-Bihar

430

407

477

598

5 33

Heves

257

340

456

839

791

Jász-Nagykun-Szolnok

170

223

366

364

370

Komárom-Esztergom

2 162

1 484

1 434

1 696

1 711

Nógrád

171

127

175

201

261

Pest

2 607

3 241

4 516

6 047

5 816

Somogy

278

211

319

390

438

Szabolcs-Szatmár-Bereg

472

276

306

540

635

Tolna

215

140

183

278

312

Vas

211

512

314

381

658

Veszprém

287

494

547

719

1 055

Zala

146

164

188

527

446

Összesen

20 296

24 244

26 310

34 138

40 203

Keresettek az informatikusok

Tőlünk elvileg a legkülönfélébb szakképzettségűek mehetnek külföldre vendégmunkásnak, a gyakorlatban azonban főleg a vendéglátóipar várja a munkavállalókat: a kiutazóknak mintegy fele pincér, szakács, cukrász, és újabban a hentesek is keresettek.

Más munkavállalási konstrukcióban várják a felsőfokú végzettségű informatikusokat, ám ők nem túlzottan érdeklődnek a németországi munka iránt, mert nyilván itthon is tisztességes jövedelemhez jutnak. Létezik ugyanakkor – szabott létszámra – egy vállalkozói alapú munkavállalási lehetőség is, szezonális munkavállalásra pedig a német és a magyar munkaügyi szervezet kötött megállapodást. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes tudni, hogy a három hónapos szezonmunkához csupán a nyelvet kell ismerni, más korlát nincs. Évente mintegy 4-4 és fél ezren élnek ezzel a lehetőséggel.

Ami a többi országgal kötött, úgynevezett gyakornoki egyezményt illeti: az ausztriai kezdeti, 1998-as 300-as kvóta mára 600-ra emelkedett, és már májusban betelt. Svájcba százan mehetnek dolgozni, Luxemburgba húszan. Míg az előbbi szűkös lehetőség, az utóbbi iránt szinte egyáltalán nincs érdeklődés. Szlovákiával más a helyzet, ezzel az országgal foglalkoztatási egyezményünk van.

 

Rendelet az engedélyezésről

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet hatálya kiterjed a Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző külföldi természetes személyre, valamint az őt foglalkoztatóra... Egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha a) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, c) a külföldi megfelel a b) pontban meghatározott alkalmazási feltételeknek... Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően ... legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be...

"Egyirányú utca"

Az államközi megállapodások egyébként egyirányú utcához hasonlíthatók. Svájcból, Luxemburgból például hosszú évek óta nem jött egyetlen vendégmunkás sem Magyarországra, hazánkfia viszont Szlovákiába nem kívánkozik. Szlovák állampolgár azonban – hosszabb-rövidebb időre – évente ezer vállalhat munkát Magyarországon.

Döntő mértékben a kelet-nyugati egyirányúság jellemzi a Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyére, valamint az ausztriai Burgenlandra kiterjedő úgynevezett határ menti ingázói egyezményt is. A kvótát itt is sikerült – közös érdekből és akarattal – évről évre emelni, a kezdeti 550-ről 1200-ra. Magyar vállalkozóban nincs hiány.

A hazai munkaerőpiacnak inkább előnyére, semmint hátrányára szolgál e modern céhlegények nyugat-európai vándorlása – mondja Kovács Géza. Jól meghatározott idő után ugyanis ők hazajönnek, mindazzal a plusszal, magas színvonalú nyelv- és szakmai tudással, a legkorszerűbb technikai ismeretekkel, a fejlett világ ma már nélkülözhetetlen munkakultúrájának a birtokában, amit idegenben elsajátítottak. Mindemellett az egyénnek és a gazdaságnak egyaránt hasznára válik a külföldön megtakarított és hazahozott tőke is.

Szakértők egybehangzó véleménye szerint ez ideig lényegesen nem befolyásolta a hazai munkaerőpiacot sem a magyarok külföldi munkavállalása, sem a hozzánk érkező vendégmunkaerő. Tartós gazdasági növekedés esetén azonban – a demográfiai előrejelzések ismeretében – gondot okozhat a munkaerőhiány. A jövőt illetően nagyon sok a "ha", a feltételes mód, a bizonytalansági tényező, a külföldi tőkebeáramlástól a multinacionális cégek további terjeszkedéséig. Alaposan árnyalhatja a képet a hazai kis- és középvállalkozások fejlődése is.

A KSH adatai szerint az idei esztendő első felében hazánkban például csaknem 45 ezerrel nőtt a működő gazdasági társaságok száma, és a növekmény fele-fele arányban egyéni és társas vállalkozás volt. Ma Magyarországon egymillió 195 ezer gazdasági szervezetet tartanak nyilván, 20 ezerrel többet, mint az év elején. Az aktív gazdálkodó szervezetek közül 452 ezer egyéni vállalkozó.

Ez utóbbi réteg dr. Károlyi Miklósnak, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárának véleménye szerint nagyon nagy létszámú, az országban nincs olyan jövedelemtermelő képesség, amely ennyi magánvállalkozót eltartana. A VOSZ megítélése szerint a jövő a társas vállalkozásoké, ez természetesen nem zárja ki az egyéni vállalkozók boldogulását. A tőkehiány azonban koncentrációt követel meg, magyarán azt, hogy a gyengébb lábon állók összeálljanak, s egyesítsék anyagi eszközeiket. Szétaprózott tőkével ugyanis a fejlődő piacon nem lehet megmaradni, az EU-csatlakozás után pedig különösen nem.

A tőkekoncentráció nyomán azonban nem várható jelentős számú munkaerő felszabadulása, lévén az egyéni vállalkozók vagy társtulajdonosok, vagy egymás alkalmazottai lesznek. Legalábbis ezt vetítik előre a nyugati tapasztalatok, és erre lehet következtetni a hazai jelekből is. Egészen más helyzet áll elő természetesen, ha nem jön létre a tőkekoncentráció, az üzletek összevonása. Ez esetben az egyéni vállalkozók jelentős része tönkremegy, és helyüket a nyugati "vendégvállalkozók" foglalják el. Ők ismernek egy világnyelvet, olyan szakmai bizonyítványuk van, ami a magyaroknak ma még nincs – de érvényes nálunk is -, és nagy gyakorlattal rendelkeznek a korszerű technika kezelésében. Magas igényekkel lépnek fel munkavállalóikkal szemben is, ezért aztán előfordulhat, hogy egy időben együtt jelentkezik a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ennek nyomán a képzett vendégmunkások iránti igény.

Ha a gazdasági fellendülés folyamatos marad, akkor a jövedelemtulajdonosok nagy része olyan kedvező anyagi helyzetbe kerülhet, amelyben most a legtöbb elemző szerint alig egyharmad részük van. Ebből következően vendégmunkások foglalkoztatására kényszerülünk olyan szolgáltatásokban, amelyekre a hazai munkaerő nem vállalkozik. A határok átjárhatóságával megindulhatnak felénk a szomszédos országok azon polgárai, akiknek munkavállalását nem akadályozza majd a nyelvtudás hiánya.

A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma és megoszlása állampolgárságonként 1995-től 2000-ig

Állampolgárság

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Román

13 171

9 218

10 909

11 862

16 982

19 774

Lengyel

2163

1 252

1 449

1 057

641

357

Kínai

982

544

773

1 190

1 739

2 374

Volt jugoszláv

1 623

1 044

1 192

1 114

1 431

1 602

Volt szovjet

2 930

3 047

3 852

3 544

4 896

5 783

Cseh

26

25

28

47

68

81

Szlovák

859

696

1 140

803

1 254

3 508

Vietnami

141

115

229

324

465

764

Egyéb

4 190

4 355

4 672

6 369

6 662

5 960

Összesen

26 085

20 296

24 244

26 310

34 138

40 203

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem