×

Költségkímélő foglalkoztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 45. számában (2001. október 15.)
A magyar foglalkoztatási helyzet, a munkanélküliségi ráta európai viszonylatban jónak mondható. Új, néhány év óta jelen lévő tendencia azonban, hogy a munkáltatók egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett költségkímélő foglalkoztatási formákat: vállalkozói, megbízási, illetve határozott időre szóló szerződéseket kötnek az alkalmazottakkal. Mi készteti erre a munkaadókat, milyen előnyük és hátrányuk származik ebből a munkavállalóknak?

Alapjában véve a magyar foglalkoztatási helyzet javul, legalábbis ezt jelzik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai. Ezek szerint 2001 első negyedévében 3851 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a második negyedévben 3849 ezer, júliusban 3850 ezer. Ugyanezen időszakokban a munkanélküliségi ráta 6,0 százalék, 5,6 százalék, illetve 5,7 százalék volt – ezt jó néhány uniós ország is megirigyelhetné.

Bővülő foglalkoztatás

Az év első felében az előző esztendőhöz viszonyítva a foglalkoztatottak száma 32,5 ezer fővel növekedett, ezt tanúsítja egy tanulmány, melyet 2001 márciusában 4668 gazdálkodó szervezet menedzsmentjének kikérdezése alapján készítettek.

Továbbra is magas (75 százalékos) a munkaerő-forgalomban részt vevő cégek aránya, 40 százalékot képviselnek azok a vállalatok, amelyek a felmérésben jelezték: munkaerőt vesznek fel, ennél jóval kisebb azon vállalkozások aránya, amelyek létszámcsökkentésről adtak számot. Érdekesség, hogy több cég is jelezte: bizonyos munkakörökben már egy ideje munkaerőhiánnyal kell szembenézniük. (Ez tökéletesen egybevág a lapunknak nyilatkozó munkáltatók kijelentésével, miszerint nemcsak mennyiségi, de minőségi munkaerőhiány is tapasztalható bizonyos régiókban és munkakörökben.)

Az alapvetően jó munkaerő-piaci helyzetben újdonság, hogy egyre inkább teret nyernek az úgynevezett költségkímélő foglalkoztatási formák. Ennek egyik legjelentősebb formája a határozott időre szóló szerződés. A munkáltatók számára ennek előnye a rugalmasság: ha a szerződés negyed, fél vagy egy év múlva lejár, egyszerűen nem újítják meg, és így végkielégítés nélkül tudnak az időlegesen (vagy véglegesen) feleslegessé vált munkaerőtől megszabadulni. Ez a foglalkoztatási forma mindenütt jellemző a fejlett piacgazdaságokban, ugyanakkor érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a rugalmasság, a munkaadók alkalmazkodóképességének növekedése a munkavállalók foglalkoztatási biztonságának csökkenése árán jön létre. Nem véletlen, hogy a legtöbb helyen a szakszervezetek tiltakoznak az ilyen foglalkoztatás ellen. Nyilvánvaló az is, hogy a fejlődő piacgazdaságban a cégeknek létérdekük, hogy költséget takarítsanak meg, a versenyben pedig gyorsan kell reagálniuk a piac igényeire.

A statisztikai adatok szerint Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében 17 százalék körül mozog a határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatottak aránya. A jelenleg érvényes, határozott időre szóló szerződések többsége 180-220 nap időtartamra szól. Érdekesség, hogy ilyen szerződést többnyire (65-69 százalékban) szakképzetlen dolgozókkal kötnek. Ez egyértelműen jelzi, hogy a munkáltatók alkalmi, szezonális jellegű munka esetén döntenek e forma mellett. A 30-35 százaléknyi szakképzettséggel rendelkező dolgozó határozott idejű alkalmazása inkább a munkaadó óvatosságát jelzi, esetleg valamilyen rövidebb ideig tartó, speciális szakfeladatot adnak ki ily módon.

"Csöndes alku"

Egy másik, már egyáltalán nem újdonságnak számító forma a vállalkozói, illetve az alvállalkozói szerződéssel való foglalkoztatás. Ennek elsődleges indoka az, hogy a munkaadók szeretnének megszabadulni a társadalombiztosítási költségektől, hiszen ez Magyarországon igen magas. Ha a dolgozó vállalkozó, akkor nem vonatkozik rá a Munka Törvénykönyve, így annak minden, őt védő rendelkezése sem. Nem jár neki betegszabadság, rendes évi szabadság, felmondási védelem – a Munka Törvénykönyve szerint a felmondást ugyanis valamivel meg kell indokolni. Beteg, illetve állapotos dolgozót nem lehet az utcára tenni. Ha a vállalkozói szerződés lejár – és azt a munkáltató nem hosszabbítja meg, mert nincs szüksége tovább az érintett munkájára -, úgy a dolgozónak nem jár munkanélküli-járadék sem. Jogászok arra is felhívják a figyelmet: hazánkban igen gyakori, hogy a korábban munkaszerződéssel bíró alkalmazottal úgynevezett "csöndes alkut" köt a munkaadó, vagyis a dolgozó korábbi tevékenységét vállalkozás formájában folytatja a cégnél. Ilyen esetben a munkavállaló tevékenysége csak nevében vállalkozás, hiszen az érintett nem önálló szereplője a piacnak, saját magának nincs alkalmazottja, és nem ő dönt például a saját munkaidejéről. A vállalkozóra a Polgári Törvénykönyv vonatkozik, a munkáltató nem utasíthatja például, hogy maradjon bent túlórázni, van saját tőkéje, termelőeszköze, vagyis valós önállósága. (Egyes európai országokban, így például Németországban a törvény pontosan szabályozza, mi a különbség a valódi és a látszatvállalkozás között.)

Mindennek ellenére a magyar munkavállalók még örülni is szoktak ennek a foglalkoztatási formának, hiszen "így a magam ura vagyok" hamis érzés tölti el őket, illetve az is előnyös lehet számukra, hogy ilyen esetekben a cég a megtakarított járulék egy részét odaadja a dolgozónak. Ezek a látszatelőnyök azonban hamar eltörpülnek, ha arra gondolunk: más (hátrányosabb) feltétellel juthat egy egyszerű banki kölcsönhöz a vállalkozó, mint a munkaviszonyból eredő jövedelmet igazolni tudó kollégája. Igen hátrányos ez a foglalkoztatási forma a cég tönkremenetelekor is – mondják a jogászok -, hiszen a valódi, munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók bérének kifizetése egy csőd esetén mindent – még az adótartozást is! – megelőz, míg az úgynevezett vállalkozók a sor végén kullognak követeléseikkel, már ha egyáltalán marad számukra pénz.

A képzettség érték

A bizonytalan munkahely többnyire azt jelenti, hogy a munkaadó szinte teljesen "markában tartja" a munkavállalót. Természetesen a világon mindenütt – így nálunk is – vannak és lesznek olyan iparágak, foglalkozások, ahol a foglalkoztatottaknak maga a piac ad biztonságot. Ha egy foglalkozásból hiány van – ilyen például a jól kvalifikált számítógépes szakember -, ott az alkalmazott kelendő, és ő diktálhatja a feltételeket. Bizonyos mértékben, bizonyos munkakörökben és régiókban ez a jelenség már Magyarországon is létezik – gondoljunk csak az ország nyugati határszélére -, de egyelőre a fordítottja sokkal gyakoribb.

Külön érdekesség, hogy ennek a foglalkoztatási formának – bár statisztikai adatok ezt nem bizonyítják – még a népszaporulatra is hatása van. Fiatal nők esetében nem ritka, hogy az első szakképesítés vagy diploma megszerzése után hosszú évekig vállalkozóként (és igen gyakran kényszerből, látszatvállalkozóként) dolgoznak. Vannak olyan fiatal (de a gyerekszülési korban már jócskán benne lévő), harmincéves munkavállaló hölgyek, akik kényszervállalkozóként eddig nem is gondolhattak arra, hogy gyereket szüljenek, hiszen ebben a foglalkoztatási formában nem jár számukra az egyébként igen kedvező gyermekgondozási támogatás.

A magyar cégek persze nem puszta gonoszságból alkalmazzák ezeket a módszereket, hanem egyszerűen csak versenyképesek akarnak maradni, és ez nem mindig egyszerű a rendkívül magas járulékterhek mellett, ezenkívül gyakran versenyezniük kell a feketemunkával, illetve a globalizációval együtt járó külföldi munkaerő olcsóságával is.

Szorító terhek

Tegyünk most itt egy kis kitérőt, és emlékezzünk vissza, mit jelentett az idei esztendő elején a minimálbér erőteljes, csaknem 57 százalékos emelése. Ennek bevezetése a Pénzügyminisztérium számítása szerint 745 070 munkavállalót érintett, legalábbis a tárca ezt a számot közölte a 40 ezer forintos legkisebb bér bevezetésekor. (Ezen belül a költségvetési szférában 185 ezer emberről volt szó.) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 40,9 százalékát, a szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozók 43,3 százalékát, a textil- és ruházati iparban minden második embert érintett ez a béremelés. A törvényesen fizethető legkisebb bér (2001-ben bruttó 40 ezer forint) munkáltatói teljes bérköltsége 57 900 forint. Érthető tehát, ha a munkáltatók szívesen alkalmazzák a költségkímélő foglalkoztatási formákat.

Növekvő tendencia

A vállalkozói-alvállalkozói szerződések gyakoriságát illetően a statisztikák azt jelzik, hogy e konstrukciók 1997 óta folyamatosan nőnek: ebben az évben a cégek 22,2 százaléka kötött alvállalkozói szerződést, a nettó árbevételhez viszonyítva 13,9 százalékos értékben. Az idén az első félév adatai szerint már a cégek 25 százaléka él ezzel a lehetőséggel, a nettó árbevétel 15,3 százalékában. Igen gyakori a megbízási szerződés is: az idei év első felében a cégek 20,2 százaléka kötött effélét.

Ha a költségkímélő alkalmazási formákat együttesen tekintjük (határozott idejű szerződések, alvállalkozói, megbízási szerződések), ezeken keresztül körülbelül 7-800 ezer főt foglalkoztatnak ma Magyarországon a már idézett tanulmány adatai szerint. Ez a létszám a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek statisztikai állományi létszámának a negyedét is kiteheti.

Ágazati különbségek

Érdekesség, hogy ezek az "új" foglalkoztatási formák nem egyenlő arányban oszlanak el a különböző ágazatokban. A megbízási szerződések száma kiugróan magas az oktatásban, a szálláshely-szolgáltatás terén és a vendéglátásban, illetve a szállítási ágazatban.

Nem érdektelen megfigyelni azt sem, hogy az elmúlt tízéves átalakulás során – amikor is a gazdasági szervezetek osztódása, számuk növekedése volt a jellemző, a kevés nagy létszámú és nagy tőkével bíró cég helyett sok közepes és még több kicsi jött létre – milyen eltérések alakultak ki a cégek foglalkoztatáspolitikája között. A korábbi adatok szerint másfél éve még inkább a kisebb cégekre volt jellemző a rugalmas munkaerő-gazdálkodás. Ez ma már a nagy létszámot foglalkoztatóknál is hasonlóan alakul. Ez év februárjában az ezer főnél több munkavállalót alkalmazó cégeknél a határozott idejű szerződéssel bírók száma 23 százalék volt, az 501-1000 alkalmazottat számláló vállalatok 14,8 százaléka kötött határozott időre szerződést, míg az 51-nél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek 16,2 százalékban kötöttek ilyen szerződést.

A vállalkozói, alvállalkozói szerződések nagysága nem mutat különösebb eltérést a vállalati létszámnagyság alapján. Az első félévben 23,2-30,6 százalék között mozgott az alvállalkozói szerződést kötő cégek aránya. (Legmagasabb, 30,6 százalék a 301-500 főt foglalkoztató cégeknél.)

A megbízási szerződések bevetése inkább a nagyobb cégekre jellemző, de ha azt nézzük, hogy ezek értéke mekkora arányt képvisel a cég teljes személyi jellegű ráfordításában, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez a kisebb cégeknél 9 százalékot jelent, a nagyoknál azonban csak 2-3 százalékos az arány.

A népesség gazdasági aktivitása, 2001 (ezer fő)

Időszak

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Gazdaságilag aktívak

Passzív munkanélküliek

Munkanélküliségi ráta, %

Január

3836,6

246,9

4083,5

119,0

6,0

Február

3838,2

258,8

4097,0

117,3

6,3

Március

3879,9

230,8

4110,7

100,4

5,6

I. negyedév

3851,5

245,6

4097,1

112,2

6,0

Április

3811,8

233,6

4045,4

118,3

5,8

Május

3849,6

232,2

4081,8

107,3

5,7

Június

3887,9

223,8

4111,7

92,5

5,4

II. negyedév

3849,8

229,9

4079,7

106,0

5,6

Július

3850,4

233,9

4084,3

106,2

5,7

Forrás: KSH

Vállalkozások Magyarországon

 

Regisztrált szervezetek száma

Működő szervezetek száma

Megnevezés

1998

1999

2000 dec. 31.

1999

 

2000

 

jan. 1.

dec. 1.

jan. 1.

dec. 1.

Jogi személyiségű társas vállalkozás

174 250

177 436

183 340

137 207

149 840

138 842

157 981

Ebből:

korlátolt felelősségű társaság

157 990

160 647

167 033

125 627

136 777

126 633

144 656

szövetkezet

8 230

8 191

7 516

5 409

5 892

5 643

5 922

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás

203 691

211 835

228 181

166 817

184 862

172 901

201 344

Ebből: betéti társaság

161 857

170 762

188 136

133 355

150 637

139 694

167 434

Egyéni vállalkozás

648 701

660 139

682 925

425 966

467 513

432 603

487 699

Vállalkozás összesen

1 026 642

1 049 410

1 094 446

729 900

802 215

744 346

847 024

Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet

14 957

15 300

15 436

14 957

15 300

15 300

15 436

Nonprofit szervezet

58 866

61 907

65 335

58 866

61 907

62 121

65 335

MRP-szervezet

292

272

263

292

272

272

263

Összesen

1 100 757

1 126 889

1 175 480

804 108

879 694

822 039

928 058

Forrás: KSH

             

Az önfoglalkoztatók főbb megoszlási adatai

 

Önfoglalkoztatók együtt

Ebből önálló

alkalmazottal

alk. nélkül

mezőgazd.

Létszám

496 099

86 138

358 041

51 920

Férfiak aránya, %

68,7

69,8

66,3

83,6

Nők aránya, %

31,3

30,2

33,7

16,4

Iskolai végzettség, %

Max. 8 általános

13,9

9,6

11,9

35,3

Szakmunkásképző

32,9

31,2

32,6

37,9

Szakiskola

0,4

0,4

0,5

0,1

Középiskola

34,9

40,3

35,7

20,6

Főiskola

8,9

8,9

9,7

4,0

Egyetem

8,8

9,7

9,6

2,0

Életkor szerint, %

14 – 29 éves

22,0

19,1

24,0

13,5

30 – 39 éves

29,3

29,4

28,9

32,2

40 – 49 éves

35,7

38,5

35,2

34,8

50 – 54 éves

8,9

9,2

8,7

10,6

55 – 59 éves

3,1

2,9

2,7

5,8

60+ éves

1,0

0,9

0,5

3,1

Forrás: GM

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem