Fiatal munkavállalók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 45. számában (2001. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A fiatal munkavállalókat a magyar jogi szabályozás - összhangban az európai uniós joggal - pozitív diszkriminációban részesíti, vagyis - tekintettel a korcsoport sérülékenységére - a többi dolgozóval szemben kedvezőbb, engedékenyebb, ugyanakkor munkavédelmi szempontból szigorúbb szabályozás vonatkozik rájuk. Ezeknek a szabályoknak az áttekintése különösen aktuális most, hiszen a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása több ponton is érinti a fiatalkorúak munkavállalását. A munkaügyi felügyelet különösen nagy figyelmet fordít a munkavédelmi előírások betartására, a szabályok megszegése komoly szankciókat vonhat maga után.

A magyar munkajogi szabályozás - összhangban az európai uniós normákkal - részletesen szabályozza a fiatalkorúakat érintő pozitív diszkriminációs előírásokat, amelyektől érvényesen a felek megállapodásával sem lehet eltérni. A Munka Törvénykönyvében előírt, a hátrányos diszkriminációt tiltó szabályból következik, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között a koruk alapján.

Ha külföldi munkáltató munkavállalója a Magyar Köztársaság területén végez munkát, a munkavállalóra, többek között a fiatal munkavállalók munkavállalási és foglalkoztatási feltételeire a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Ettől a szabálytól érvényesen csak akkor lehet eltérni, ha a felek megállapodása vagy az egyébként irányadó jog a dolgozóra kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz.

Munkaviszony létesítése

Munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki betöltötte a tizenhatodik életévét. A korlátozottan cselekvőképes személy a törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. Ebből következik, hogy a tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszonyának létesítéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges.

Az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is.

Új szabály, hogy a tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében akkor is foglalkoztatható, ha még nem töltötte be a tizenhatodik életévét, illetve ha munkavégzésére nem az iskolai szünet alatt kerül sor. (Művészeti tevékenységnek minősül az előadó-művészeti és az alkotóművészeti tevékenység, így különösen a színészként, a segédszínészként, a bábművészként, a zenészként, a népzenészként, az énekesként, a táncművészként, a cirkuszművészként, továbbá az íróként, a képzőművészként, az iparművészként, a fotóművészként, a zeneszerzőként, a koreográfusként, a humoristaként végzett munka.)

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

Amennyiben a tizennyolcadik életévét még be nem töltött fiatal nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát, vagy ha a munkavégzés munkaerő-kölcsönzés keretében történik, a jogviszony létesítésére csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartása mellett, az esetlegesen szükséges hatósági engedély beszerzése után kerülhet sor. Ennek megfelelően természetesen a munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak - minden egyéb rendelkezés mellett - a fiatalkorú munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartása tekintetében is.

Munkaidő, pihenőidő

A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra, illetve heti 40 óra lehet. A fiatal munkavállalóra egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje meghaladja a 4 és fél órát, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani, ettől sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el érvényesen semmilyen esetben sem. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ettől érvényesen eltérni munkaidőkeret alkalmazása esetén sem lehet.

A fiatalkorú munkavállaló munkaköri beosztása, napi munkaidejének megállapítása kapcsán ügyelni kell arra, hogy a fiatalkorú nem osztható be éjszakai munkára, valamint készenlétre és túlmunkára. A dolgozó nem kötelezhető az eredeti munkakörébe nem tartozó vagy munkahelyén kívüli munka végzésére sem, ha az beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel reá nézve aránytalan sérelemmel járna.

 

Európai Szociális Charta

Az Európai Szociális Chartát az Európai Tanács 1989. májusi ülésén fogadták el, Magyarországon pedig az 1999. évi C. törvénnyel vált kötelező erejűvé. A charta meghatározza a dolgozók alapvető jogait, és 13 alapelvet rögzít, köztük a gyermekek és serdülők védelmét. E szerint a chartát elfogadó államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy

- a munkaviszony létesítéséhez szükséges minimális életkort a 15. életévben határozzák meg (a gyermek alkalmazása az egészségére, az erkölcsére vagy az oktatására veszélytelen munkára történhet),

- a veszélyesnek vagy egészségtelennek tekintett előírt foglalkoztatás esetén a munkába lépéshez magasabb minimális életkort szabjanak meg,

- a még kötelező oktatásban részesülő gyermekeket nem alkalmazzák olyan munkában, amely megfosztaná őket oktatásuk teljes körű előnyétől,

- a 16 évnél fiatalabbak munkaidejét fejlődésük szükségleteinek megfelelően korlátozzák, különös tekintettel szakmai képzésük szükségességére,

- a fiataloknak a rendes munkaidő alatt a munkaadó egyetértésével szakmai képzésben eltöltött idejét a munkanap részének tekintik,

- a 18 éven aluli dolgozók legalább 3 hét fizetett évi szabadságra legyenek jogosultak,

- a 18 éven aluliakat ne alkalmazzák éjszakai munkára, kivéve a nemzeti törvények vagy rendelkezések által meghatározott egyes foglalkozásokat,

- a nemzeti törvények és rendelkezések által meghatározott munkakörökben foglalkoztatott 18 évnél fiatalabbak rendszeres orvosi felülvizsgálaton vegyenek részt,

- elismerik a fiatal dolgozók és ipari tanulók jogát a méltányos bérhez vagy egyéb megfelelő juttatásra,

speciális védelmet biztosítanak azon fizikai és morális veszélyekkel szemben, amelyeknek a gyerekek és a fiatalok ki vannak téve, különösen amelyek közvetlenül vagy közvetve a munkájukból erednek.

Szabadság

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. Az adott életkor betöltése után a naptári évből hátralevő időre arányosan azt is megilleti a pótszabadság, akinek munkaviszonya a 18 éves kora után keletkezett (Legfelsőbb Bíróság MK 120. számú állásfoglalása). Például, ha a fiatal május 20-án tölti be a tizennyolcadik életévét, és július 1-jétől lép munkaviszonyba, abban az évben az 5 munkanap pótszabadság arányos részére jogosult.

Kártérítés

A magyar jog külön szabályozza a fiatalkorú munkavállalók számára megállapítandó kártérítés mértékét is. Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató (illetőleg felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító) kérheti a megállapított kártérítés módosítását. A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor, illetőleg a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni, és az azt követő időre a munkaképességében, illetőleg a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani a részére járó kártérítést.

A tanuló gyakorlati foglalkoztatása

A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A gyakorlati képzést szervezőnek a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesítenie a tanulót, és gondoskodnia kell a rendszeres orvosi vizsgálatáról.

Képzési idő

Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő nem haladhatja meg a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát. Ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják, a napi képzési időt is arányosan csökkenteni kell.

Fiatalkorú tanuló napi képzését 6 óra és 22 óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább 16 óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a hat órát meghaladja, a tanuló részére a munkavállalókkal azonos idejű munkaközi szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

Mikor nem lehet gyakorlati képzést tartani?

A gazdálkodó szervezetnél nem kerülhet sor a tanuló gyakorlati képzésére

- az elméleti képzési napokon,

- a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,

- a képzési idő alatti köztes vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain, továbbá

- minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával tarthat gyakorlati képzést csak. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján ugyanolyan mértékben szabadidőt kell biztosítani. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel egyébként kötelező.

Foglalkozási napló

A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről foglalkozási naplót köteles vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A szakképző iskola bármikor betekinthet a foglalkozási naplóba.

Pályakezdő munkanélküliek támogatása

A foglalkoztatási törvény szerint a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről, képzettségük, szakmai felkészültségük javításáról, a fiatalok munkatapasztalat-szerzéséről támogatásokkal is gondoskodni kell. Ennek részletes szabályait a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet állapítja meg.

A munkaügyi központok kirendeltségei a pályakezdők egyéni adottságainak megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak (munkaközvetítés, álláskeresési felkészítés, pályaválasztási, pályamódosítási program). A munkaügyi központ az általános iskolákban, szakmunkásképző iskolákban, szakiskolákban, speciális szakiskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban, főiskolákon és egyetemeken a végzős fiatalok részére a tanév befejezése előtt szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást nyújt az elhelyezkedési esélyekről, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételének lehetőségeiről. A munkaügyi központ állásbörzéket is szervezhet. A pályakezdő munkanélküli a munkaügyi központtal köteles együttműködni.

Támogatások

A pályakezdő részére az alábbi támogatási formák ajánlhatók fel:

  •  

  • munkatapasztalat-szerzés támogatása (melynek során a munkaadó számára megtéríthető a pályakezdő részére kifizetett munkabér 50-100 százaléka),
  •  

  • foglalkoztatást elősegítő képzés,
  •  

  • foglalkoztatási támogatás. (A munkaadónak adható támogatás, ha a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását, szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja, legalább napi hatórás időtartamban. A támogatás mértéke az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele.)

Munkatapasztalat-szerzés támogatása

A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkaadónak, aki szakképzetlen, vagy a rendeletben meghatározott szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben, és legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet.

Foglalkoztatási támogatás

Kérelmére foglalkoztatási támogatást kell megállapítani annak a munkaadónak, aki a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően, a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását vállalja a dolgozó szakképzettségének megfelelő munkakörben, legalább napi hatórás időtartamban. A támogatás további feltétele, hogy a pályakezdőnek foglalkoztatása a támogatás iránti kérelem benyújtását követő időpontban kezdődjön meg.

Munkavédelem

A fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. Jogszabály - az Országos Munkaügyi Tanács meghallgatásával - az egészség védelme céljából vagy egyébként közérdekből a munkaviszony létesítésének feltételeit a törvény rendelkezésein túlmenően is meghatározhatja, továbbá meghatározott munkakörök betöltését szakképesítéshez és gyakorlati időhöz kötheti.

Fiatalkorút csak jogszabály által megengedett munkakörben, illetőleg munkahelyen szabad foglalkoztatni, továbbá az egészségét kötelező orvosi ellenőrzésekkel és megfelelő munkaidő-beosztással kell védeni. A fiatalkorú csak olyan munkakörben, illetve munkahelyeken foglalkoztatható, ahol

  •  

  • a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
  •  

  • foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
  •  

  • foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
  •  

  • mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

Biológiai kockázat, rákkeltő expozíció

Az egészséget, biztonságot veszélyeztető biológiai kockázat csökkentése érdekében foglalkoztatási feltételként védőoltás írható elő. Rákkeltő expozícióban csak egészségileg alkalmasnak véleményezett munkavállaló foglalkoztatható, aki köteles évente időszakos orvosi vizsgálaton részt venni. Fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén, és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltővel foglalkoztatni.

Tanuló foglalkoztatása

A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges - egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti - foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.

Alkalmassági vizsgálat

Az egészségügyi alkalmasság elbírálása lehet előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá egyes esetekben - a tevékenység, illetve foglalkoztatás megszűnése után - záróvizsgálat. A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások) tekintetében előírhatja, hogy az időszakos orvosi vizsgálatokon túl pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges, melynek rendjét a népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg.

Előzetes alkalmassági vizsgálat

Előzetes alkalmassági vizsgálatot kell végezni a foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés kezdetét megelőzően, és a már foglalkoztatott fiatalkorú személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt. A munkaviszony fennállása alatt a munkáltató időszakos orvosi vizsgálatot írhat elő a 18. életévüket be nem töltött munkavállalók számára.

Az alkalmassági vizsgálat lefolytatása

Az alkalmasság vizsgálatát és véleményezését az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kérni. A megkövetelt orvosi vizsgálatok semmilyen költséggel nem járhatnak a gyermek, illetve a fiatalkorú vagy szülei terhére. A vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhető a munkaköri alkalmasság másodfokú elbírálása, ha az érdekelt munkavállaló vagy a munkáltató nem ért egyet az orvosi véleménnyel.

A munkáltató nem alkalmazhatja, illetve tovább nem foglalkoztathatja azt, aki nem vesz részt az alkalmassági vizsgálaton, vagy az egészségügyi szerv véleménye szerint alkalmatlan az adott munkakörre, illetve fertőzőképesnek bizonyul.

Tiltott munkakörök

A munkáltató a munkavédelmi szabályzatában, illetve egyéb belső szabályzatában külön jegyzékben köteles megjelölni azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

Azok a munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

A) Hatóanyagok amelyek nem szerepelnek a 33/1998 (IV. 24.) NM rendelet 8. számú mellékletében, továbbá eljárások

1. Kémiai kóroki tényezők

a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet előírásainak megfelelően mérgező (T), nagyon mérgező (T+), maró hatású (C) vagy robbanásveszélyes (E) osztályba sorolt anyagok és készítmények.

b) A károsító (Xn) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:

ba) nagyon súlyos, irreverzíbilis hatások veszélye (R39),

bb) irreverzíbilis hatások esetleges veszélye (R40),

bc) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42),

bd) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43),

be) rákot okozhatnak (R45),

bf) öröklődő génbetegségeket válthatnak ki (R46),

bg) hosszan tartó érintkezés velük súlyos egészségkárosodás veszélyével jár (R48),

bh) károsíthatják a termékenységet (R60),

bi) károsodást okozhatnak a magzatnak (61).

c) Az (Xi) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:

ca) nagyon gyúlékonyak (R12),

cb) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42),

cc) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43).

d) Eljárások:

da) auramin gyártása,

db) policiklikus, aromás szénhidrogének hatásának való kitétellel járó munkák szénből származó korom, szurok és kátrány jelenlétében,

dc) réz-nikkel ércek kiolvasztásakor és elektromos finomításakor keletkező por, füst és permet hatásának való kitétellel járó munkák,

dd) izopropil-alkohol gyártásakor alkalmazott savas eljárás.

2. Biológiai kóroki tényezők

Olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak.

B) Folyamatok és munkaműveletek (amelyek nem szerepelnek a rendelet 8. számú mellékletében)

1. Mérget termelő (kiválasztó) állatokkal végzett munka.

2. Állatok ipari méretben végzett levágása.

3. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok előállítására vagy alkalmazására szolgáló berendezésekkel kapcsolatos munka.

4. Az A) 1. pontban hivatkozott kémiai anyagokat tartalmazó kádakkal, tartályokkal, tározókkal vagy szállítóedényekkel végzett munka.

5. A szerkezet összeomlásával végzett munka

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.