A közalkalmazottak fegyelmi felelőssége

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Ktv.) szabályai szerint fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha vétkesen megszegi a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét.

Fegyelmi vétség

A fegyelmi felelősség alapja a vétkes, kötelezettségsértő magatartás. A fegyelmi vétségeket a Ktv. nem sorolja fel tételesen, hiszen az gyakorlatilag lehetetlen. A jog ezért keretszabályt ad a fegyelmi vétség fogalmára, amelyet a fegyelmi eljárást lefolytató szerveknek kell tartalommal megtölteniük, azaz nekik kell eldönteniük, hogy a közalkalmazott magatartása fegyelmi vétségnek minősül-e, avagy sem.

Vétkesség

A vétkesség megítélésénél abból kell kiindulni, hogy valakitől más magatartást vártak el az adott körülmények között, mint amit tanúsított. A közalkalmazotti jogviszony keretében a közalkalmazott az adott munkakörre, tevékenységre vonatkozó általánosan elvárható magatartást köteles tanúsítani.

A vétkesség esetén közömbös, hogy a magatartás szándékos vagy gondatlan, ugyanis mindkét eset maga után vonja a fegyelmi eljárás megindítását.

A büntetőjogban jól ismert büntethetőséget kizáró okok a fegyelmi eljárásban is befolyásolják a felelősség megállapítását. Így például előfordulhatnak olyan esetek, amikor a közalkalmazott magatartása azért nem alapozza meg a fegyelmi felelősségre vonást, mert a kötelezettségszegő magatartás elkövetésekor beszámíthatatlan állapotban volt, például valamilyen betegség folytán öntudatlan állapotba került.

A felelősség időtartama

A közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszonyból folyó kötelezettsége általában a munkába lépés időpontjától közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig terheli. A felmentési idő szerves részét képezi a közalkalmazotti jogviszonynak, ezért az abból származó jogokat és kötelezettségeket ugyanúgy kell megítélni, mint a felmentés előtt.

A fegyelmi felelősség alapja a közalkalmazotti jogviszony. Ezért a jogviszony megszűnését követően már nincs lehetőség a felelősségre vonásra.

Jogszerű kötelezettségszegés

Nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak, ha a közalkalmazott jogosan szegte meg, illetve nem teljesítette kötelezettségét. Ez a helyzet például, ha a munkáltató túllépi az utasítási jogkörét, vagy amikor a törvény feljogosítja a közalkalmazottat az utasítás teljesítésének megtagadására. Ez ugyanis kizárja a jogellenességet, ami nélkül a felelősség megállapítására nem kerülhet sor.

A közalkalmazott nem köteles teljesíteni az utasítást akkor sem, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás teljesítése kárt idézhet elő, és a közalkalmazott ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben azonban az utasítás teljesítését nem tagadhatja meg.

A közalkalmazott köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. Az utasítás jogszerű nemteljesítése természetesen nem menti fel a közalkalmazottat az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon és a jogszerű utasításokat teljesítse. Amennyiben a közalkalmazott az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, úgy a kieső időre távolléti díjra jogosult.

A Ktv. nem teszi a közalkalmazott kötelességévé, hogy a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó utasítást megtagadja. Nem várható el ugyanis a közalkalmazottól, hogy büntetőjogi szempontból minősítse az utasítást. Ha viszont felismeri, hogy az utasítás teljesítésével bűncselekményt követ el, jogosult azt megtagadni.

 

Példák a bírósági gyakorlatból Az előírt munkavégzés szándékos megtagadása súlyos megítélés alá esik, különösen olyan esetben, amikor a teljesítésnek nincs számba vehető akadálya. Erre figyelemmel a bíróság nem sért jogszabályt, ha elutasítja a fegyelmi határozat hatálytalanítására irányuló keresetet (BH 1999. 532.). A figyelmeztetés joga megilleti a munkáltatót. A munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló/közalkalmazott figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül (BH 1998. 510.). A családsegítő intézmény alapvető célja a családok segítése. E célkitűzéssel ellentétes a családsegítő munkakörű alkalmazottnak az a magatartása, amellyel a vele kapcsolatba került kiskorút – a család álláspontjával ellentétben – a saját hitbeli nézeteinek elfogadására kívánja rábírni. E magatartás fegyelmi vétséget képez (BH 1998. 398.). Pedagógusnak a tanulókkal szemben tanúsított önérzetromboló, méltóságsértő, a nevelés jogszabályban is megfogalmazott elveivel ellentétes magatartása fegyelmi felelősségre vonás alapját képezi (BH 1998. 303.). A pedagógus a nevelésére, felügyeletére bízott gyermekekkel szemben nem alkalmazhat testi fenyítést. Az emiatt kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetés enyhítésére irányuló kereseti kérelem alaptalan (BH 1998. 53.). Nevelőtanár, aki a nevelésére bízott tanuló pénzéből bármilyen összeget eltulajdonít, alaptalanul sérelmezi a perben, hogy vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést szabták ki (BH 1994. 458.).

Fegyelmi szankciók

A fegyelmi felelősség szankcióit, a fegyelmi büntetéseket a Ktv. pontosan meghatározza. A Ktv. szerinti fegyelmi büntetések a következők:

•  

• megrovás;

•  

• az előmeneteli rendszerben előírt várakozási idő legfeljebb egyéves meghosszabbítása;

•  

• megfosztás a jogszabály alapján adományozott címtől;

•  

• a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása;

•  

• elbocsátás.

A fegyelmi eljárás során ezeken a fegyelmi büntetéseken kívül a fegyelmi jogkör gyakorlója más büntetést nem szabhat ki.

Megrovás

A megrovás a legenyhébb erkölcsi jellegű fegyelmi büntetés, amely lényegében csupán rosszallást fejez ki. Általában akkor szabják ki, ha a fegyelmi eljárás lefolytatója az eset összes körülményeinek mérlegelése során megállapítja, hogy a megrovás elegendő ahhoz, hogy visszatartson az újabb kötelezettségszegés elkövetésétől, és az elkövetett vétséggel szemben egy súlyosabb büntetés kiszabása ellenkező hatást, kedvezőtlenebb eredményt váltana ki az eljárás alá vont személyből, mint a puszta rosszallás. Rendkívül lényeges ezért, hogy a megrovás mellett nincs lehetőség súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására.

Súlyos fegyelmi büntetések

Az előmeneteli rendszerben előírt várakozási idő legfeljebb egyéves meghosszabbítása, a megfosztás a jogszabály alapján adományozott címtől, valamint a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása úgynevezett súlyos fegyelmi büntetések, amelyek az egzisztenciális, morális rosszalláson kívül anyagi jellegű hátrányt is jelentenek. E büntetések közül egymás mellett több is kiszabható.

A büntetés végrehajtása

A közalkalmazottal szemben egy határozatban több fegyelmi büntetés kiszabása esetén egyes büntetések végrehajtása – mérlegelési jogkörben – legfeljebb egyévi próbaidőre felfüggeszthető. A felfüggesztésre nemcsak a fegyelmi tanácsnak van jogosultsága, hanem a közalkalmazotti jogvitát elbíráló bíróságnak is. Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha nem részesült volna fegyelmi büntetésben. Ha viszont ez alatt az idő alatt elkövetett – Ktv.-be ütköző – cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, úgy azzal együtt a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

Elbocsátás

Az elbocsátás – mint a legsúlyosabb fegyelmi büntetés – megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt. Ezt a büntetést általában akkor alkalmazzák, ha egyáltalán nincs remény arra, hogy a közalkalmazott magatartása a jövőben kedvezően megváltozik, avagy az elkövetett kötelezettségszegés súlya miatt nem indokolt a közalkalmazotti jogviszony további fenntartása.

Amennyiben a közalkalmazottat elbocsátás büntetéssel sújtották, akkor a büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél nem alkalmazható magasabb vezető, illetve vezető beosztásban.

Büntetéskiszabás

Annak érdekében, hogy a fegyelmi büntetés elérje kellő nevelő és visszatartó, megelőző hatását, a fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügy összes lényeges körülményeit mérlegelnie kell. Elsősorban az elkövetett kötelezettségszegés súlyát kell értékelni. A súlyos kötelezettségszegés ugyanis kihat a munkáltatónál munkát végző – a fegyelmi büntetéssel nem érintett – közalkalmazottak munkafegyelmére is, és a viszonylag enyhe büntetés nem tartja vissza őket a hasonló kötelezettségszegésektől.

A büntetés kiszabásánál általában a gondatlan magatartás enyhébb büntetést, míg a szándékos elkövetés súlyosabb büntetést eredményez.

Nincs helye akár a legsúlyosabb fegyelmi büntetés enyhítésének sem abban az esetben, ha a közalkalmazott munkaköri kötelezettségét a munkahelyen vagy azon kívül, de a munkaidő alatti italozással szegi meg. Különösen nem lehet szó az emiatt kiszabott fegyelmi büntetés enyhítéséről, ha a közalkalmazott hasonló cselekményért korábban már fegyelmi büntetést is kapott. A fegyelemsértés ismétlését mindig súlyosbító körülményként kell értékelni.

 

Felfüggesztés az állásból A munkáltatói jogkör gyakorlója felfüggesztheti állásából a fegyelmi eljárás alá vont személyt, ha a közalkalmazott jelenléte gátolná a tényállás tisztázását, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege indokolja, hogy a dolgozót távol tartsák a munkahelyétől. Amennyiben a felfüggesztés elrendelését követően az említett okok megszűnnek, azonnal lehetővé kell tenni, hogy az intézkedéssel érintett közalkalmazott újra munkát végezhessen. Az elbocsátás büntetéssel – a határozat jogerőre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár. Ebben az esetben nincs lehetőség a mérlegelésre, minden esetben kötelező felfüggeszteni állásából a közalkalmazottat. A felfüggesztés idejére távolléti díj jár a közalkalmazottnak. A felfüggesztés elrendelésével azonban egyidejűleg ennek 50 százalékát vissza lehet tartani, amelyet a határozat jogerőre emelkedésével ki kell fizetni a közalkalmazottnak. Ha a közalkalmazott a kiszabott büntetés eredményeként (címtől való megfosztás, a magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonása) elvesztette jogosultságát az illetménypótlékra, a visszatartott összegből a pótlék összegét le kell vonni. Elbocsátásnál a teljes összeget kell visszatartani.

A fegyelmi eljárás

Az eljárás megindítása

A fegyelmi eljárás megindítása általában a kinevezési jogkör gyakorlójának feladata. Magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetében a megbízásra jogosult rendelheti el a fegyelmi eljárást. A kinevezési jogkör gyakorlója ugyanis nem minden esetben a munkáltató vezetője, mert mód van a munkáltatói jogok átruházására az adott intézmény vezető megbízatású közalkalmazottjaira.

A Ktv. szerint kötelező a fegyelmi eljárás megindítása, ha jelentős súlyú fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, valamint akkor is, ha a közalkalmazott maga ellen kéri az eljárás lefolytatását.

Csekély súlyú fegyelmi vétség elkövetése esetén a fegyelmi eljárás lefolytatása nem kötelező, de a közalkalmazottat ekkor is meg kell hallgatni, azonban vele szemben legfeljebb megrovás szabható ki.

Elévülés

A fegyelmi eljárást a vétség alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől számított 1 hónapon belül lehet megindítani (szubjektív határidő), ha a vétség elkövetésétől számítva 1 év (objektív határidő) még nem telt el. Az 1 éves határidő magasabb vezető állású közalkalmazott esetén 3 évre, vezető állású közalkalmazott esetén két évre emelkedik. Ezek a határidők jogvesztők, ami annyit jelent, hogy elmulasztásuk esetén nincs helye kimentésnek.

Más a helyzet, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és ez nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával). Ezekben az esetekben a szubjektív határidőt a jogerős határozat munkáltatóval történt közlésétől, az objektív határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén ezeket a határidőket a közalkalmazott visszatérésétől kell számítani.

Fegyelmi vizsgálat

Vizsgálóbiztos

A fegyelmi vizsgálatot a vizsgálóbiztos folytatja le, akit a fegyelmi eljárás megindítója jelöl ki az eljárás megindításától számított 5 napon belül, a munkáltatónak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, illetve beosztású, ennek hiányában az azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül.

A vizsgálóbiztost a munkáltató saját alkalmazottai közül jelöli ki. Ha azonban a munkáltatónál nem biztosíthatók a jogszabály által előírt személyi feltételek, akkor a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti szerve jelöli ki a saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül.

Eljárási határidő

A vizsgálat lefolytatására – a kijelöléstől számítva – 15 nap áll a vizsgálóbiztos rendelkezésére. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

A közalkalmazott meghallgatása

A vizsgálóbiztos köteles a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható közalkalmazottat meghallgatni. A személyes meghallgatás alól egyetlen kivétel van, mégpedig az, ha a közalkalmazott tartósan akadályoztatva van a vizsgálat ideje alatt. Ebben az esetben írásban közölni kell vele a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy terjessze elő a védekezését.

A vizsgálóbiztosnak a vizsgálat során a közalkalmazottal közölnie kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, a közalkalmazott részére pedig módot kell adni, hogy azokra észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, s lehetővé kell tenni számára, hogy az ügy iratait megtekinthesse.

A közalkalmazott jogi képviselőt vehet igénybe, aki ugyanezekkel a jogosítványokkal rendelkezik. A visszaélés elkerülése végett a vizsgálóbiztos csak oly módon tűzheti ki a meghallgatást, hogy a jogi képviselőnek kellő idő álljon rendelkezésére a megjelenéshez és az ügy megismeréséhez.

A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A vizsgálat felfüggesztése

Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, annak jogerős befejezéséig a vizsgálatot fel lehet függeszteni, amennyiben enélkül a tényállás nem tisztázható. A felfüggesztésről – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárás megindítója dönt.

Amennyiben a dolgozó akadályoztatva van a védekezés előterjesztésében, a vizsgálatot fel kell függeszteni az akadály elhárulásáig.

A vizsgálat lezárása

A vizsgálat lezárása a vizsgálóbiztos feladata, melynek során értékeli a bizonyítékokat. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül – saját véleményével ellátva – köteles megküldeni az ügy összes iratait a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

A fegyelmi eljárás mellőzése

Meghatározott feltételek esetén, vagyis ha a kötelezettségszegés csekély és a tényállás kellően tisztázott, lehetőség van a fegyelmi eljárás mellőzésére is. Ilyen esetben az eljárás lefolytatása nélkül is lehetőség van a felelősségre vonásra.

Fegyelmi tárgyalás

Az ügy érdemében háromtagú tanács határoz. A tanácsnak a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 15 napon belül tárgyalást kell tartania. A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal megkapják az értesítést.

Az értesítésnek tartalmaznia kell a fegyelmi tanács megnevezését, ügyszámát, a felek nevét, a tárgyalás tárgyát, pontos helyét és idejét. Ha a közalkalmazottnak jogi képviselője van, akkor az értesítést célszerű neki is megküldeni. Az értesítésben a feleket tájékoztatni kell arról, hogy ha a szabályszerű értesítés ellenére a tárgyaláson nem jelennek meg, az a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

Az értesítést kézbesíteni kell akkor is, ha előre bejelentik, hogy a tárgyaláson nem akarnak megjelenni. A kézbesítés szabályszerű abban az esetben is, ha a címzett az átvételt megtagadja, vagyis ha a kézbesítőtől, illetve a postától nem veszi át, avagy ha a küldemény úgynevezett "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza.

A testület tárgyalásának akadálytalan megtartásához az is szükséges, hogy a tanács tagjai a tárgyalás helyéről, idejéről kellő időben értesüljenek. A tagok haladéktalanul kötelesek esetleges akadályoztatásukat jelezni, hogy pótlásukról még a tárgyalás előtt gondoskodni lehessen.

A tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke nyitja meg, a tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy a szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont személy kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.

A fegyelmi ügy elbírálható akkor is, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A testület fegyelmi tárgyalását az elnök vezeti. A tárgyaláson elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet vesz fel.

Bizonyítás

A fegyelmi eljárás szempontjából szükséges és lényeges körülményekre bizonyítási eljárást kell lefolytatni.

Bizonyítási eszközök:

•  

• a tanúvallomás;

•  

• az irat;

•  

• a szakértői vélemény;

•  

• a szemle.

Tanú bárki lehet, aki közli a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen észleléseit, de természetesen csak akkor, ha szellemi és testi adottságai alapján képes a valós tények közlésére. A tanúskodás minden állampolgár kötelessége. Megtagadható a tanúvallomás, ha a tanú az eljárásban részt vevő közalkalmazott hozzátartozója, vagy ha a tanúvallomás folytán magát, illetve hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A tanút a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire (a hamis tanúzás a Büntető Törvénykönyv szerint 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény).

A bizonyítékként felhasználható okiratnak két fajtája van: a bíróság, a közjegyző vagy más hatóság által kiállított közokirat, a magánokirat (minden egyéb irat, amely nem közokirat).

Szakértő kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a tényállás tisztázásához, megítéléséhez olyan szakértelem szükséges, mellyel a fegyelmi tanács nem rendelkezik. Jogi minősítéshez (pl. közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó bármely jogszabály alkalmazhatósága kérdésében) szakértő nem vehető igénybe.

Amennyiben a bizonyítás olyan tárgy vagy helyszín megtekintését teszi szükségessé, amelyre a tárgyalás folyamán nem kerülhet sor, helyszíni szemlét lehet tartani.

Döntéshozatal

A fegyelmi tanács az eljárás során igénybe vett bizonyítékokat értékeli, mérlegeli. A fegyelmi tanács a felelősség tárgyában zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. A határozathozatalt tanácskozás előzi meg, melyben a fegyelmi tanács elnökén, tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem vehet részt.

Fegyelmi határozat

Ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan, a fegyelmi tanács úgy is határozhat, hogy megállapítja ugyan a közalkalmazott felelősségét, de nem szab ki fegyelmi büntetést.

A fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntést a tanács indokolással ellátott írásbeli határozatba foglalja, melyet az első tárgyalástól számított 30 napon belül kell meghoznia.

Ha nem állapítják meg a közalkalmazott fegyelmi felelősségét, az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárásával kapcsolatos költségeit, valamint az eljárás költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, így például meg kell fizetnie a kirendelt szakértő vagy az igénybe vett jogi képviselő díját, a postai vagy az utazási költséget. A közalkalmazott azonban csak olyan költségek megtérítésére tarthat igényt, amelyek az eljárással kapcsolatban szükségszerűen és indokoltan merültek fel.

A fegyelmi határozat végrehajtása

A közalkalmazott a fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a bírósághoz fordulhat. A keresetet a munkaügyi bíróság bírálja el.

Csak a jogerős fegyelmi határozatot lehet végrehajtani, vagyis a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig nem szabad végrehajtani. Ha a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát, a határozat végrehajthatóvá válik.

A jogerős fegyelmi határozat végrehajthatósága alól – méltányossági okok miatt – két kivétel van. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani (a gyes ideje alatt ez a tilalom már nem áll fenn).

Ha pedig a közalkalmazottat az előmeneteli várakozási idő legfeljebb 1 éves meghosszabbításával büntették, és a közalkalmazotti jogviszony a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy a végrehajtás közben szűnik meg, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél kell végrehajtani, feltéve hogy a büntetés végrehajthatóságától számított 1 éven belül a közalkalmazott újból közalkalmazotti jogviszonyt létesített e munkáltatónál. Elbocsátás esetén a jogviszony megszűnésének napja a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napja.

Fegyelmi tanács A fegyelmi tanács teljesen önálló, független, eljárásának módját a törvény határozza meg. A fegyelmi tanács működéséhez szükséges tárgyi (pl. helyiség biztosítása a tárgyalás megtartásához) és személyi (pl. adminisztrátor, gépíró) feltételeket, valamint a működésével kapcsolatos (pl. telefon, postaköltség) költségeket a munkáltató biztosítja. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét átruházhatja a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára. Ha a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetében a megbízói jogkör gyakorlója az adott szervezeten kívüli szerv, akkor e jogkör átruházására nincs lehetőség. Ha a munkáltatói jogkört testület gyakorolja, akkor a testület elnöke vagy más kijelölt tagja a fegyelmi tanács elnöke. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi eljárás megindítója kéri fel az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve magasabb besorolású közalkalmazottak közül. Nem vehet részt a fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként: – az ügy vizsgálóbiztosa; – az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója; – akit a vizsgálat során tanúként vagy szakértőként meghallgattak, valamint – akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. Az e körben felmerült összeférhetetlenséget és az elfogultságot a tanács elnökének kell vizsgálnia, mégpedig nemcsak a tárgyalás kitűzésekor, hanem egészen a határozat meghozataláig