A cégszolgáltatói piacon tapasztalható változások közt figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben igen sok cég érdeklődik a piackutatók tanulmányai iránt. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a vállalkozások – üzleti döntéseik előtt, stratégiájuk kialakítása vagy módosítása során – egyre kevésbé nélkülözhetik a piac mozgásait regisztráló kutatásokat.
Fejlett módszerek
A legnagyobb megrendelők a multinacionális vállalatok, s e téren a közeljövőben sem várható változás – mondta Sterk Péter, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének (PMSZ) elnöke, a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet igazgatója.
A világ piackutatási ágazata évi 10-12 százalékkal bővül, értéke tavaly 14,5 milliárd dollár volt. Ebből Európa 44 százalékkal, ezen belül a keleti régió mintegy négy százalékkal részesedett.
Magyarországon a PMSZ érdekkörébe 21 cég tartozik, s a szövetség lefedi a hazai piackutatás 90 százalékát – emelte ki Sterk Péter. A fennmaradó tíz százalékba főleg az egy-két fős vállalkozások tartoznak, melyek egy-egy projekt elkészítésére szakosodtak. A legnagyobb cégek árbevétele megközelítheti az évi egymilliárd forintot. A meghatározó hazai cégek többsége külföldi érdekeltségű vállalkozás, s ez előnyös, hiszen e társaságok hozzájuthattak a fejlett kutatási technológiákhoz.
Nyomott árak
Nem véletlen, hogy a legnagyobb megrendelők magyarországi viszonylatban is a nagy nemzetközi cégek, ez a világon mindenütt így van. Egy-egy tanulmány ára ugyanis több millió forint lehet, s ez a kis- és középvállalkozások számára megfizethetetlen. Annak ellenére így van ez, hogy – az igazgató szerint – a magyar piackutató cégek meglehetősen nyomott áron vállalnak el egy-egy megbízást, s olcsóbbak mint a közép-kelet-európai régió hasonló profilú vállalkozásai. Ennek oka, hogy a rendszerváltást követően a cégek egy meglehetősen alacsony árszintről indultak, s az éles hazai verseny mellett nincs lehetőség a nagyobb mértékű emelésre.
A kilencvenes évek elején, amikor a nemzetközi befektetők cégeket alapítottak Magyarországon, a vállalatok – jellemzően – úgynevezett alapozó tanulmányokat kértek. Arra voltak kíváncsiak, hogy a tevékenységi körükben milyen márkák vannak jelen a magyar piacon, s a fogyasztók ezek közül melyeket ismerik és keresik a legjobban. A kilencvenes évek közepére változott a helyzet, a cégek olyan átfogó kutatásokat rendeltek, amelyek a termelőtől a fogyasztóig az egész disztribúciós folyamatot felölelik.
Területi szakosodás
Jelenleg Magyarországon a fogyasztási cikkek piacára vonatkozó kutatásra van a legnagyobb igény, s az anyaggyűjtés hagyományos formái – személyes lakossági megkérdezések, interjúk – az uralkodóak. Egyre inkább szükséges azonban, hogy a piackutatók egy-egy területre szakosodjanak, a megrendelők igényei szerint tanácsadói szerepet is ellássanak.
A cégek többsége nemcsak piac-, hanem média- és közvélemény-kutatással is foglalkozik, a különbség csupán annyi, hogy az egyes vállalkozásoknál az egyik terület hangsúlyosabb mint a másik.
A piackutató cégek közül van amelyik csak megrendelésre dolgozik, viszont – például – a Kopint-Datorgnál időnként olyan tanulmányok is elkészülnek egy-egy ágazatról, melyek árai a kis- és középvállalkozások számára sem elérhetetlenek.
Piaci trendek Európában |
---|
A huszonhárom európai ország tanácsadó szövetségeit tömörítő Vezetési Tanácsadó Szövetségek Európai Föderációjának (FEACO) felmérése szerint az európai tanácsadói piac értéke 2000-ben 46 milliárd euró volt. Európa-szerte negyvenezer tanácsadó cég működik, melyek 260 ezer tanácsadót foglalkoztatnak. A két kulcsfontosságú piac Nagy-Britannia és Németország, átlagon felüli növekedést produkált Dánia (20 százalék), Franciaország (18 százalék), Görögország (21 százalék) és Szlovénia (29 százalék). Az egy tanácsadóra jutó árbevétel Nagy-Britanniában (243 241 euró) és Svédországban (257 143 euró) volt a legmagasabb. A tanácsadási szolgáltatások közül az informatikai tanácsadásból származott a bevételek legnagyobb hányada, (44 százalék), amit a vállalati stratégia (27 százalék) követett. Ami az árbevétel ágazati megoszlását illeti, 86,3 százalékot tett ki a magánszektor, s 13,7 százalékot az állami, amelyen belül 7,6 százalék származott kormányzati szervek megbízásából. A tanácsadói díjbevételek 24,7 százalékával – az elmúlt évben – a pénzügyi szolgáltatások szektora volt az európai tanácsadók legnagyobb megbízója, amit a feldolgozóipar követett 21,2 százalékkal. |