×

Kereseti lemaradás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 44. számában (2001. szeptember 15.)

 

A hazai bérek nemcsak az uniós keresetekhez, de a közép-kelet-európai régió némely országában tapasztalhatókhoz viszonyítva is alacsonyak, ezért Magyarországnak halaszthatatlan feladatai vannak a bérfelzárkóztatásban. E cél eléréséhez azonban nem elegendő a minimálbér megemelése, hanem egy átfogó bérreform szükséges. A legkisebb kereset felemelése önmagában nem hozhat eredményeket, mert a béraránytalanságok megmaradnak, ráadásul a nagy bértömeg-kiáramlás visszahat az inflációra, és könnyen ár-bér spirál alakulhat ki.

 

Az Európai Unió tagállamaiban a minimálbér az átlagkeresetek 60, ezzel szemben Magyarországon – az idén – a 40 százaléka. A hazai változások a korábbi évek 30 százalékához képest vitathatatlanul arányjavulást eredményeztek. Nyugat-Európában nem mindenütt alkalmazott az egységes, minden munkavállalóra érvényes minimálbér, ám akár központilag, akár foglalkoztatási ágazatokra bontva határozzák meg a mértékét, az bizonyos, hogy a kötelező legkisebb munkabér vásárlóereje lényegesen magasabb, mint Magyarországon.

Bérkiáramlási többlet

A Gazdasági Minisztérium (GM) számításai szerint az idén 100 milliárd forint bérkiáramlási többlettel kell számolni. A kormány áprilisban elfogadott középtávú gazdaságpolitikai programjában az áll, hogy a reálbérek évente három-négy százalékkal nőnek. Ám az eddig megjelent adatok és a forint napjainkban tapasztalható felértékelődése azt mutatja, hogy a reálbérek emelkedése esetleg gyorsabb ütemű lesz, mint azt előirányozták. A tervezetet meghaladó bérnövekedést az is valószínűsíti, hogy a kormány céljai között fontos feladatként szerepel a közszféra kereseteinek – az átlagosnál gyorsabb – növekedése, s ezzel a versenyszférához viszonyított bérhátrány mérséklése. A tervek szerint a közszférában a bruttó átlagkeresetek 2001-ben 17, 2002-ben 15-16 százalékkal bővülnek.

A kötelező minimálbér-emelés hatálya alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2,7 millió hazai munkavállalóból (az öt fő alatt foglalkoztató vállalkozásokat nem sorolták ide) 665-700 ezren tartoznak, ebből 481 ezren a versenyszférából és 186 ezren a közszférából. A Gazdasági Minisztérium szerint a minimálbér 40 ezer forintra emelése nem okozott olyan nehézséget, mint azt a bírálói feltételezték. Ugyanakkor a nagy létszámot igénylő, alacsony bérszínvonalú ágazatokban kétségtelenül problémát okozott a döntés végrehajtása. E területeken ugyanis a társadalombiztosítási járulék csökkenése nem ellensúlyozta – teljes mértékben – a béremelések többletköltségeit.

A munkaerő-piaci szervezet 174 kirendeltségén január 1-je óta adatlapot töltenek ki az elbocsátottakról. A több mint 44 ezer kérdőív alapján megállapítható, hogy ebben az időszakban a válaszadók csupán 0,9 százaléka, 380 munkanélküli hozta összefüggésbe elbocsátását a minimálbér 40 ezer forintra emelésével.

A KSH adatai ugyancsak azt jelzik, hogy a minimálbér-emelés nem volt kedvezőtlen hatással a foglalkoztatásra. A január-márciusi időszakban a hivatal – az egy évvel korábbihoz viszonyítva – 0,7 százalékponttal kevesebb munkanélküliről tett jelentést: a munkanélküliek száma 28 ezerrel csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig 54 ezerrel nőtt.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) – a munkaadók minimálbér-emelési kötelezettségének teljesítéséről készített – jelentéséből kiderül, hogy a célvizsgálatba bevont 244 ezer munkavállaló 4 százaléka esetében a munkáltatók nem emelték meg a legkisebb bért. A leggyakoribb szabálytalanság az írásba foglalt munkaszerződés nélküli foglalkoztatás volt, ezt követték a színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződések s a részmunkaidővel történő visszaélés. Leggyakrabban a közép- és kisvállalkozók körében – s különösen a kereskedelem és a vendéglátóipar területén – tapasztaltak a felügyelők viszonylag több szabálytalanságot.

Élen a pénzügyi szektor
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó nominális átlagkereset 2001 első félévében 17 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,4 százalékkal, a reálkereset pedig 4,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete átlagosan 101 478 forintot tett ki. A versenyszférában dolgozók átlagosan 102 857 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 99 012 forintot kerestek. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a közszféra dolgozóinak 2001. első félévében kifizetett 2000 évi egyszeri keresetkiegészítés keresetnövelő hatását kiszűrve a költségvetési szférában a keresetek növekedése 14,9 százalék volt.

Az idén az első félévben a legjobban fizető gazdasági ágként továbbra is a pénzügyi tevékenység tartható számon, itt átlagosan 211 935 forintot kerestek havonta. Ezt követte 139 426 forinttal a vegyipar. A legkevesebbet, 60 255 forintot a szociális ellátásban dolgozók kaptak kézhez. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem a félévben 101 400 forint volt, ami 17,1 százalékos bővülés a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A munkajövedelem kereseten felüli része az idén, az első félévben átlagosan 4,7 százalékot tett ki munkavállalónként.

Plusz bevételek

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adatai szerint a minimálbér-emelés, illetve a tervezettet jócskán meghaladó bérkiáramlás miatt az előirányzott 12,8 százalékos növekedéssel szemben május végéig több mint 20 százalékkal haladták meg az szja-bevételek az előző év első öt hónapjának összegét. A bevétel azonban még így is csak csekély mértékben haladja meg az időarányosnak megfelelő mértéket.

Abban a kormányzat illetékesei és a szakszervezeti vezetők is egyetértenek, hogy a 9,5-12,5 százalékos országos bérajánlást jelentősen meghaladó bérfejlesztés elsődleges oka a minimálbér megemelésében keresendő. A KSH összehasonlító adatai is ezt a vélekedést támasztják alá. Például a zömében minimálbérért dolgoztató mezőgazdaságban – ahol egy év alatt a havi átlagos bruttó fizetés 52215 forintról 65253 forintra nőtt – 2000 első negyedében csupán 9,6 százalékkal, az idén ugyanezen időszak alatt már 20,3 százalékkal emelkedtek a bérek.

Szembetűnő a minimálbér emelésének a hatása az építőiparban is – ezen ágazatban 55 814 forintról 76 557 forintra, 29,2 százalékkal nőttek a fizetések -, a textil- és ruházati iparban pedig a bérek 50 168 forintról 61 914 forintra, 21,3 százalékkal emelkedtek. A vendéglátásban szintén jelentős változások következtek be: a havi bruttó átlagbérek 52 858 forintról 65 313 forintra változtak, és 23,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Figyelemre méltó viszont, hogy az idén a kereskedelemben 17,4 százalékkal nőttek a keresetek, ám ez az elmúlt év azonos időszakához hasonlítva 1,3 százalékkal kisebb bérfejlesztést jelent.

IMF-javaslat Magyarországnak
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szükségesnek nevezi a költségvetési ösztönzők jelentős visszafogását, illetve a költségvetés kiigazítását; javasolja a jövő évre tervezett minimálbér-emelés mértékének csökkentését; felhívja a figyelmet a strukturális reformok mielőbbi lefolytatására.

A tavalyi gazdasági eredmények a régió legerősebb átfogó teljesítményét elérő ország helyét biztosította Magyarország számára, ám vannak aggodalomra okot adó trendek. A gazdaságpolitikáról és a gazdasági eredményekről készített átvilágítás elsősorban az inflációt, a költségvetést és a strukturális reformokat sorolja a problematikus területek közé. Az infláció erősödött, tavaly év közepén ismét két számjegyűvé vált, miközben – a munkaerőkorlát erősödő jelei közepette – a reálkeresetek növekedése erős volt, és a reálkamatok rekordmélységéhez közeli szinten maradtak. Úgy tűnik, a költségvetési politika jelentős ösztönzést nyújt az idén és jövőre is, ami súlyosbíthatja az inflációs nyomást – hívja fel a figyelmet a dokumentum. Az IMF éppen ezért a jövő évre tervezett minimálbér-emelés mértékének csökkentésére sürgeti a kormányt. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a szabályozott árak ad hoc befagyasztása az infláció letörésének nemkívánatos módja, s az csak átmeneti lehet.

Félresiklott előrejelzések

A Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Herczog László azt mondta: reálisnak tartják, elfogadják a KSH számításait, de ilyen rövid időszak kereseti adatai alapján a korábbi kormányok sem vállalkoztak a bérkiáramlás felülvizsgálatára. A szakember szintén úgy látja, hogy az idei bérfejlesztésekre a minimálbér 57 százalékos emelése is kihatott. Kutatók ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy sok munkáltató – főleg a kisvállalkozók – úgy próbálják elkerülni a 40 ezer forint megfizetését, hogy alkalmazottaikat – legalábbis papíron – részmunkaidőben foglalkoztatják. A felmérések szerint január óta minden tizenhetedik munkavállaló dolgozik részmunkaidőben, 24,1 százalékkal több, mint korábban.

Sándor László, az MSZOSZ elnöke szerint a három hónap alatti csaknem 18 százalékos bérkiáramlásban az is szerepet játszott, hogy a gazdasági élet szereplői elveszítették a bizalmukat a kormányzati prognózisok iránt. Sokkal inkább saját elhatározásuk szerint, mintsem a sorozatos kormányzati tévedéseken nyugvó előrejelzések figyelembevételével alakítják a béreket. A szakszervezeti vezető megfogalmazása szerint a kormányzat látszat-érdekegyeztetési gyakorlata okozza azt, hogy elszabadultak a folyamatok, és szabályozatlan mederbe tartanak.

Kinyílnak a kiskapuk

Vélhetően nem alaptalanok a félelmek az infláció emelkedését illetően, hiszen a minimálbér emelkedésének egyik következménye a növekvő bérkiáramlás – mondta Köves András, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese. Mint kifejtette: másrészről viszont nem lehet tudni, hogy mennyi lesz az áremelkedést esetleg indikáló nettó hatás, hiszen a munkáltatók igyekeznek kinyitni a kiskapukat: vállalkozásba kényszerítik, netán elbocsátják, vagy részmunkaidőben foglalkoztatják a dolgozóikat, illetve a jutalmakat, a pótlékokat beépítik a bérbe.

Minderre még rávetül a feketegazdaság árnyéka. Amennyiben tehát a foglalkoztatás felől közelítjük meg az áremelkedések kérdését, akkor elég nagy a bizonytalanság, a folyamatok jelenleg kiszámíthatatlanok. A Kopint-Datorg változatlanul tartja magát – a kormányzati várakozásokat jócskán meghaladó – 8 százalékos inflációs prognózishoz. Azt azonban hozzáteszik, hogy a múlt év erős dollárja és a magas olajár okozta importált infláció nyomása talán gyengébb lesz az idén.

Áremelések várhatók

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatója úgy látja, az ügyeskedő munkáltatói praktikák (az egészségügyben a pótlékokat biztosan be fogják emelni a bérbe) miatt nem várható jelentős költségemelkedés a cégeknél. A zömmel kvalifikálatlan fizikai munkát végzőknél – például a textiliparban – megemelkedhetnek a termék-előállítás valóságos költségei, ám kérdés, hogy a piac mennyire tolerálja majd az ennek nyomán a fogyasztóra áthárított áremelkedést. A textilipart illetően – amely bérmunkára épülve eddig sem volt verseny- és exportképes szektor – nagy kérdés, hogy miként tudja elviselni és a fogyasztókra áthárítani ezt a hatást. A belföldi piacon ugyanis a keresletnek korlátai vannak. Karsai a szolgáltatások körében, azon belül is a javító típusúaknál vár jelentősebb áremelkedést, lévén e téren egyáltalán nincs importverseny. Másrészt olyan szakmákról van szó, amelyek közt sok a borravalós és a számlanélküli, ahol zömében minimálbéren foglalkoztatják a dolgozókat. Mivel e körben tényleges béremelés valósul meg, a szolgáltatók természetesen továbbhárítják majd terheiket a fogyasztók felé. Más területen azonban nem látszik nagy veszély. Az élelmiszerek tavalyi, csaknem 13 százalékos drágulása sem fokozható sokkal tovább, mert annak következményeként az év végi kiskereskedelmi forgalom (mellesleg a nagy áruházláncok javára) jelentősen vissza is esett. A GKI szerint – 8,5 százalékos éves inflációs prognózis mellett – az élelmiszerek éves idei áremelkedése 9 százalék körül várható. Előrejelzésük szerint a megnövekedő bérkiáramlás hatására a reálkeresetek dinamikusan nőnek (1,5-2 százalékkal), tehát ez önmagában is elviselhetővé tesz valamilyen mértékű áremelkedést. Tény azonban, hogy ennek is jelentősek a korlátai.

Felpuhulhat a költségvetés

Az év végi bértárgyalásokon a kormány még 8-9 százalékos béremelést javasolt, de január óta 16,8 százalékkal emelkedtek a keresetek. Végre a közszféra dolgozói is részesednek a reálbérek emelkedéséből. A költségvetési szférában dolgozó közel 800 ezer alkalmazott – a versenyszférához hasonlóan – az első öt hónapban átlagosan 16,8 százalékkal magasabb bérhez jutott mint egy évvel korábban. A tavalyi 1,5 százalékos reálbér-növekedés után ez igen imponáló, hiszen a 10 százalék feletti infláció ellenére az év első felében 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek. Ebben természetesen a minimálbér drasztikus, 57 százalékos emelése is szerepet játszik. Dicséretes a bérprobléma gyors rendezésének kísérlete, ám a folyamatnak túl nagy ára lehet.

Antal László közgazdász, a Külkereskedelmi Bank főtanácsadója felhívta a figyelmet a laza költségvetési politika veszélyeire. Szerinte a negatív hatások késve érzékelhetőek, évek múlva lesz kellemetlen, hogy most felpuhult a költségvetés. Véleménye szerint annak mindenképpen következményei lesznek, hogy a magas infláció mellett is ötszázalékos a reáljövedelmek első öthavi emelkedése. Hozzátette: a költségvetés jó helyzetben van, és igazi probléma a fizetési mérleggel lesz. Mindenki arra számított, hogy a hiány a GDP-hez képest nagyobb lesz, mint tavaly volt, de a hatások késve jelentkeznek. Ha 5 százalék lesz a hiány, az először október tájékán látszik majd tisztán, és a hatások átnyúlnak a következő évre. A fizetési mérleg hiányát azonban valakiknek később finanszírozniuk kell valamiből, hiszen semmi sincs ingyen. A kormánynak az idén még egyszer valószínűleg korrigálnia kell az inflációs előrejelzést, márpedig az infláció minden bizonnyal nagyobb lesz a hivatalos várakozásnál.

Drágult a munkaerő

Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint a reálbér-növekedés – az egész esztendőre számolva – még az első öthavi 4,4 százaléknál is magasabb lehet. Az első öt hónapban regisztrált 10,4 százalékos infláció ugyanis mérséklődik majd, ugyanakkor semmi sem indokolja, hogy a nominális bérek csökkennének a hátralévő hónapokban. Sőt, az oktatási szféra szeptemberi, 20 százalékos béremelése újabb felhajtó hatásként fog jelentkezni. Az idei esztendőt Akar László szerint kiemelkedően magas, 5-6 százalékos reálbér-emelkedéssel is zárhatja a gazdaság. Egyes elemzők azonban a hét százalékot sem tartják elképzelhetetlennek. A forint erőteljes felértékelődése és a magas bérnövekedés egyszerre igencsak megdrágította a magyar munkaerőt – euróban. Ráadásul az év második felében a közszféra magasabb bérei és az államháztartás megugró kiadásai jelentős keresleti tényezőként fognak jelentkezni. Tavaly, a tervezgetések idején a kabinet még 6-7 százalékos áremelkedéssel és 10 százalék alatti bérnövekedéssel számolt.

A január-május havi adatokból azonban egyértelműen látszik, hogy a versenyszféra fütyül a kormányzati prognózisokra, és a saját elképzelési szerint alakítja dolgozói fizetését. A költségvetési szféra magas bérnövekedése indokolt, hiszen a hatalmas elmaradás lassan már-már egyes állami intézmények működőképességét veszélyezteti. Ám ha a vállalatok is ugyanilyen mértékben emelnek, a hangzatos kormányzati ígéretek már sokkal kevesebbet érnek. A bérkülönbségek ugyanis megmaradnak. A nagy bértömeg-kiáramlás ráadásul visszahat az inflációra, könnyen ár-bér spirál alakulhat ki. Ekkora fizetésemelkedésekkel – 16,8 százalék – ugyanis nehéz az inflációt 10 százalék alá szorítani.

A minimálbér megemelése a gazdaság valamennyi szereplőjére hatott, ám nem ugyanolyan mértékben. A leginkább azok a munkaadók kerültek nehéz helyzetbe, akik nem tudták – és nem tudják – kigazdálkodni a magasabb bér költségeit. Ezt a problémát kívánta megoldani a Gazdasági Minisztérium által „útjára bocsátott" kompenzációs csomag, amely azonban – a jelek szerint – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint ugyanis a munkáltatók a töredékét igényelték annak az 1 milliárd forintos keretösszegnek, amelyet a minimálbér-emelésből adódó többlet-járulékterhek kompenzálására lehetett igénybe venni. A várhatóan megmaradó több száz millió forintra a tervek szerint újabb pályázatot írnak ki ugyanezzel a céllal, ám a pályázati feltételeken enyhítenének.

Félresikerült kompenzáció

A Gazdasági Minisztérium szerint az igénylők kis száma azt bizonyítja, hogy a gazdálkodó szervezetek többségének nem okozott súlyos gondot a minimálbér idei megemelése, többségüknél ugyanis a tb-járulék januári, 2 százalékpontos csökkentésével kellőképpen enyhültek a többletterhek. A munkaadók érdek-képviseleti szervezetei ezzel szemben úgy látják, hogy rövid volt a jelentkezési határidő, és szűk azoknak a köre, akik a támogatást igényelhették, ráadásul bonyolultak a pályázati feltételek. Az érdekképviseletek szerint bizonyos ágazatokban igenis komoly gondot okozott a minimálbér-emelés.

Összesen egymilliárd forintra pályázhattak a minimálbér-emelésből adódó többletterhek részbeni kompenzálására a munkaadók az ország bármely részéről. Feltétel volt, hogy a munkaadó öt főnél több dolgozót foglalkoztasson. A vissza nem térítendő támogatást legfeljebb három hónapra lehet igénybe venni. Csak az a munkáltató pályázhatott, aki ebben az évben nem kapott még támogatást a Munkaerő-piaci Alapból.

A GM adatai szerint körülbelül 1400 pályázat érkezett, s a kért összeg mindössze néhány százmillió forint. A tárca szerint a kevés pályázat arra utal, hogy a minimálbér-emelés nem rendítette meg a gazdaság működését, s nem okozott a munkaadóknak leküzdhetetlen nehézségeket. Várhatóan minden támogatásra jogosult igényét ki tudják elégíteni, a megmaradt több száz millió forintos pénzösszegre pedig újabb pályázatot írnak ki ugyanezzel a céllal, amennyiben azt a Munka-erőpiaci Alap irányító testülete is támogatja.

Kimaradtak a „kicsik"

Dávid Ferenc, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalának szóvivője szerint ennek a pályázatnak az eredményeiből nem lenne szabad a GM-nek következtetéseket levonnia a minimálbér-emeléssel kapcsolatban. Azt ugyanis nem tudják pontosan mérni, hogy a megemelkedett járulékterhek miatt ténylegesen hány embert bocsátottak el. Azt sem lehet pontosan tudni, hány munkaszerződés alakult át vállalkozási szerződéssé, illetve hogy hány dolgozót jelentett be csak hat órára a munkaadója, miközben ténylegesen nyolc órában foglalkoztatja tovább.

Aggályos ugyanakkor, hogy a pályázati támogatás nem vonatkozott az öt főnél kevesebbet foglalkoztató cégekre, holott ennek a körnek is nagy szüksége lenne rá. Ugyanakkor a pályázati kiírás átláthatatlan és nehezen hozzáférhető, a benyújtási határidő pedig túl rövid volt. Ez a konstrukció tehát nem tekinthető tényleges kompenzációnak – fogalmazott Dávid Ferenc. Szerinte javít majd valamit a helyzeten, ha azok is pályázhatnak, akik az idén már részesültek támogatásban a Munkaerő-piaci Alapból, bár a helyzetet ez sem oldja meg.

Dávid Ferenc szerint legalább 20-30 milliárdos kompenzációs keretre lenne szükség – enyhébb pályázati feltételekkel -, mivel a kormány mintegy 100 milliárd forintnyi többlet adó- és járulékbevételre tett szert a minimálbér-emelés következtében.

A munkaadói oldal szakértője szerint a 150 milliárd forintos Munkaerő-piaci Alapból – ahova csak a két szociális partner fizet be, s költségvetési pénzt nem tartalmaz – normatív rendszer szerint pályázhatnának azok a cégek, amelyeket hátrányosan érintett a minimálbér-emelés. Ebbe a kormánynak nem lenne szabad beleszólnia.

Konszenzus nélkül

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a kompenzációs keret pályázati feltételei közgazdaságilag nem voltak megalapozottak, a magyar vállalkozások semmilyen érdemi beavatkozást nem érzékelnének, és a ráfordítás jelentős részét felemésztené az adminisztráció. Parragh szerint a kamara által – a Gazdasági Minisztériummal közösen kidolgozott – eredeti javaslat az érintett munkavállalóknak 2800-3000 forintot jelentett volna fejenként és havonta. Ezzel szemben az elfogadott változat fejenként csupán 235 forintról szól.

Az MKIK elnöke szerint valójában az történt, hogy a kormány a kamara és a GM közös javaslatát nyújtotta be a Munkaerő-piaci Alaphoz, és abban a javaslatban csak a 20 főnél nagyobb vállalkozások kaptak volna kompenzációt. Mindezt ráadásul csak azok, amelyek olyan szektorban működnek, ahol jelentős a munkanélküliség – hogy legalább a meglévő, alacsony foglalkoztatottsági szint megmaradjon. Ehhez a javaslathoz a kormány korábban 2-3 milliárd forintot ígért, de tapasztalva, hogy a háromoldalú tárgyaláson sem a munkavállalók, sem a munkaadók képviselői nem fogadják el a kormányzati javaslatot, úgy döntöttek, hogy csupán 1 milliárd forintot hajlandók felajánlani az ügy érdekében.

A munkaadói és a munkavállalói szervezetek a kompenzációt szükségesnek tartották, ám többségük az MKIK által javasolt kritériumokat nem fogadta el, és kevesellték a Munkaerő-piaci Alapból rendelkezésre álló egymilliárd forintos keretet.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) egy idei felmérése szerint az általuk megkérdezett 216 mikro-, kis- és középvállalkozás döntő többsége a legmegfelelőbb kompenzációs formának a tb-járulék további csökkentését (a válaszolók 33,2 százaléka) és az egészségügyi hozzájárulás eltörlését (30,6 százalék) tartja. A vállalkozások a kompenzációs intézkedések közül szimpatizáltak még a munkaadói járulék csökkentésének lehetőségével (81,4 százalék), a tavalyi és az idei minimálbér közötti különbözet járulékainak elengedésével (9,4 százalék), a különbözet állami hozzájárulásként történő kifizetését pedig 5,3 százalékuk tartotta csak jó ötletnek.

A BKIK elnöksége fontosnak tartja, hogy a minimálbér-emelés kompenzációja ne a munkanélküliségi ráta, hanem a területi elv, a vállalkozók megoszlása alapján történjen, így abból teljeskörűen részesedjenek az érintett budapesti vállalkozások.

Az elnökség úgy véli, hogy az állami költségvetésnek az intézkedésből eredő mintegy 23 milliárd forintos többletbevétele minimálisan 2 milliárd forintos kompenzációs keretre nyújtana lehetőséget.

Lemaradás a régióban

A bérfelzárkóztatásnak nyilvánvalóan nem az egyetlen és kizárólagos megoldása a minimálbér megemelése, sokkal inkább egy átfogó bérreform. Szakértők véleménye szerint az ország teljesítőképessége magasabb béreket indokolna, és a külföldi tőkebeáramlást sem lassítaná egy bérreform.

Ezt már csak az is indokolja, hogy a magyarországi átlagkeresetek nominálértékben nem haladják meg az európai uniós átlag egytizedét, és vásárlóerő-paritáson számítva is csak alig 30 százalékát érik el. A magyarországi bérek elmaradnak a lengyelországitól, a csehországitól és a szlovéniaitól is. Az ország jó makrogazdasági mutatói – a korábbi évekhez hasonlóan – 2000-ben sem jártak együtt a polgárok számára is érzékelhető reálkereset-emelkedéssel. A bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százalékos emelkedése csak 1,5 százalékos reálbér-növekedéssel párosult. Szakértők szerint a magyarországi bérek még mindig nem jutottak túl azon a sokkon, amit az 1995-1996-os gazdasági stabilizáció okozott: akkor két év alatt reálértékben 16 százalékkal estek vissza a keresetek.

Az osztrák RegioPlan Consulting vizsgálatából az derül ki, hogy a térségben Magyarországon a legkisebb a bérek vásárlóereje, amely azonban még az első helyen álló Szlovéniában is alig éri el az ausztriai 55 százalékát. Csehországban a lakosság vásárlóereje 44 százalékát teszi ki az osztrákokénak. Ugyancsak Ausztriához viszonyítva az átlagbér vásárlóereje Horvátországban 33 százalék, Lengyelországban 31, Szlovákiában 26, míg Magyarországon csupán 22 százalék.

A svájci Union Bank of Switzerland (UBS) a múlt év második negyedévében a világ 58 városában készített felmérést az árakról és a bérekről. E szerint Budapesten a nettó átlagórabér 0,9 dollár, ami megegyezik a moszkvaival, és mindössze a jakartait és a bombayit előzi meg. Az Európai Unió legalacsonyabb bérszínvonalú fővárosában, Lisszabonban a nettó átlagbér csaknem ötszöröse a magyar fővárosinak. Utóbbiban egy hamburgerért 82 percet, egy kilogramm kenyérért 25 percet, egy kilogramm rizsért pedig 42 percet kell dolgozni.

Bérviszonyok a világ városaiban
Bruttó bér Nettó bér Bruttó bér Nettó bér Hány percet kell dolgozni
USD/óra Budapest=1 1 hamburgerért 1 kg kenyérért 1 kg rizsért
Zürich 20,0 14,7 15,4 15,9 15 10 7
New York 20,0 14,3 15,4 15,4 12 15 9
Genf 19,4 13,3 14,9 4,3 16 9 11
Koppenhága 18,4 10,2 14,2 11,0 19 12 11
Chicago 18,0 137, 13,9 14,7 13 9 8
Los Angeles 17,6 12,9 13,6 13,9 11 18 8
Houston 17,1 13,1 13,2 14,1 13 15 8
Oslo 15,2 10,0 11,8 10,8 21 14 15
Stockholm 13,0 8,8 10,0 9,5 19 18 23
Tokió 21,8 17,8 16,8 19,2 9 14 15
Toronto 12,8 9,0 9,8 9,7 13 10 11
Montreal 15,0 9,7 11,6 10,5 14 12 9
Luxemburg 14,4 11,3 11,1 12,2 15 11 14
Frankfurt 14,4 9,1 11,1 9,8 16 9 18
Brüsszel 14,1 7,9 10,8 8,5 21 13 17
Berlin 14,0 8,6 10,8 9,3 17 10 11
London 12,8 9,8 9,9 10,6 18 6 8
Bécs 12,7 9,0 9,8 9,7 16 13 11
Amszterdam 12,7 8,7 9,8 9,4 16 10 10
Dublin 11,6 8,9 8,9 9,6 16 8 18
Párizs 11,4 8,5 8,8 9,2 19 17 20
Helsinki 1,9 7,6 8,4 8,2 25 28 26
Sidney 10,2 7,8 7,8 8,4 13 13 7
Milánó 9,3 6,2 7,2 6,7 21 22 22
Hongkong 9,2 8,5 7,1 9,1 9 15 7
Tel-Aviv 8,8 6,7 6,8 7,2 42 16 13
Szöul 8,7 6,5 6,7 7,0 25 25 22
Auckland 8,4 6,7 6,5 7,2 15 9 7
Taipei 8,2 6,9 6,3 7,5 20 22 12
Nicosia 8,0 6,7 6,2 7,2 27 10 17
Barcelona 7,5 6,2 5,8 6,7 20 9 9
Madrid 7,4 6,1 5,7 6,6 21 9 9
Abu Dhabi 6,7 6,7 5,2 7,3 37 15 19
Szingapúr 6,5 5,2 5,0 5,6 22 31 14
Buenos Aires 6,4 5,3 4,9 5,7 29 23 22
Athén 6,3 4,9 4,9 5,3 20 10 22
Johannesburg 5,6 4,2 4,3 4,5 19 11 9
Bahrein 5,4 5,0 4,1 5,4 27 29 26
Lisszabon 5,4 4,3 4,2 4,6 32 15 13
Kuala Lumpur 4,4 3,3 3,4 3,6 22 20 25
Sao Paulo 3,7 3,1 2,8 3,4 36 27 11
Sant. de Chile 3,7 3,0 2,9 3,2 62 19 25
Isztambul 3,7 2,8 2,8 3,0 52 13 31
Panama 3,5 3,0 2,7 3,2 41 32 15
Rio de Janeiro 3,4 2,9 2,7 3,2 45 52 13
Caracas 2,9 2,8 2,3 3,0 93 62 19
Bogota 2,5 2,3 1,9 2,5 57 29 15
Varsó 2,2 1,4 1,7 1,5 54 21 23
Mexico City 2,1 1,9 1,6 2,1 66 49 25
Bankok 2,1 2,0 1,6 2,1 43 23 14
Sanghaj 1,7 1,3 1,3 1,4 55 103 47
Manila 1,3 1,1 1,0 1,2 75 52 46
Budapest 1,3 0,9 1,0 1,0 82 25 42
Moszkva 1,1 0,9 0,8 0,9 74 25 152
Bombay 1,0 0,8 0,8 0,9 105 34 79
Dzsakarta 0,8 0,7 0,6 0,8 146 85 28
Nairobi 0,7 0,6 0,5 0,6 178 64 109

Bérek és befektetők

A Gazdasági Minisztérium legutóbbi, egy-egy foglalkozási ágra vetített felmérése is plasztikusan tükrözi a magyarországi és az uniós bérek közötti különbséget. Míg például a magyar hegesztő az angolhoz képest 26-28 százalékot keres, a pék angol kollégája keresetének a 22-23 százalékát, a magyar orvos az angol orvos alapbérének viszont csak alig több mint 10 százalékát kapja, de a keresete is alig haladja meg az angliai átlagkereset 14 százalékát.

A középiskolai és felsőfokú tanintézeti tanár alapbére Magyarországon a német szint 15-16 százalékát éri el. A magyar középiskolai tanárok fizetése az olasz kereset 34 százalékának felel meg. Napjainkban az alacsony bérek már a külföldi tőkére sem gyakorolnak különösebb vonzerőt – mutatnak rá szakemberek. Lengyelország és Csehország éppen az utóbbi években – amikor ott úgymond elszaladtak a keresetek – előzte meg Magyarországot a működő tőke importjában. Ami például a feldolgozóipart illeti, a lengyelországi reálbérek 1995 és 1999 között 55, Csehországban 48, Magyarországon pedig ugyanezen idő alatt csak 16 százalékkal emelkedtek.

Míg az egy lakosra jutó magyar GDP az EU-átlag mintegy 20 százaléka, az átlagkereset csak 10 százaléka. Vásárlóerő-paritáson az egy lakosra jutó GDP megközelíti az EU-átlag 50 százalékát, míg a bérek a vásárlóerő tekintetében a 30 százalékos arányt érik el. Mindezek alapján gazdasági szakértők úgy számolják, hogy a magyarországi bérek húsz-huszonöt év múlva is csak az európai uniós keresetek 60 százalékát érhetik el. A bérek vásárlóereje terén is 20-25 évre van szükség ugyanilyen arány eléréséhez.

A Európai Unió e területen nem ír elő kötelezettségeket a tagállamok, illetve a csatlakozni kívánó országok számára. A közösség országaiban viszont általános vélekedés, hogy körülbelül az uniós átlag 60-70 százalékát elérő bérszínvonal szükséges a komolyabb munkaerő-piaci feszültségek elkerüléséhez. E vélekedések szerint ennél alacsonyabb bérszínvonal esetén nagyszámú munkavállaló igyekszik majd ezekből az országokból a fejlettebb országok munkaerőpiacára.

A magyar kormány azt vallja, hogy a kereseti színvonal felzárkózása az EU szintjéhez a mindenkori gazdasági helyzettől függően, hosszabb idő alatt valósulhat meg. A magyarországi GDP és a termelékenység EU-átlagot meghaladó, jelenlegi és várható növekedése már rövid távon is lehetőséget ad a reálbér EU-átlagot meghaladó bővítésére, és így az EU bérszínvonalához való közeledésre.

Lassú közelítés

A minimálbér ez évtől történt 57 százalékos emelése bruttó 40 ezer forintra (kb. 130 dollár) lendületet adott a keresetek emelkedésének is. A kormány a közintézményeknél 2,5 százalékos reálkereset-növekedést hirdetett meg, de kiemelten növelik az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban dolgozók fizetésének vásárlóértékét. A közszféra növekvő béreit várhatóan követik a vállalatoknál is. A szakemberek az idei évben összességében és országosan 4-4,5 százalékos reálkereset-növekedéssel számolnak.

A svájci Union Bank of Switzerland (UBS) gazdaságkutató intézet háromévente vizsgálja meg a világ legnagyobb városait árak és keresetek szempontjából. Az UBS által publikált bérszámokat világszerte objektív mutatóként fogadják el, dacára annak, hogy a legtöbb esetben nem egyeznek meg az adott ország hivatalos statisztikai számaival. A szeptemberben elkészült elemzés magyar szempontból kevés meglepetést hozott: szinte valamennyi vizsgált szakma tekintetében a lista végén kullogunk.

Évek óta ugyanazokat az országokat találjuk a lista elején. A vizsgált városok átlagához viszonyítva – ami 8,9 dollár – a fizetések Tokióban, New Yorkban, Zürichben és Genfben a legmagasabbak. Ami viszont változott: a zürichi 100 százalékhoz képest tavaly már csak 9 százalék volt Tokió előnye. Ha a lista végén kezdjük a nézelődést, elsőként Nairobival, Jakartával, Bombayvel, Moszkvával és Manilával találkozhatunk. Egy kis összehasonlítás: a manilaiak alig 4 százalékát viszik haza a svájci fizetéseknek.

Eltérések

A statisztikai számoktól való eltérést mutatja, hogy míg a KSH legfrissebb adatai szerint az építőiparban keresők átlagkeresete nettó 51 308 forint, addig az UBS szerint ugyanez körülbelül 49166 forint. Az UBS adatai szerint egy általános iskolai tanár havi keresete nettó 44 250 forint, a KSH adatai szerint pedig az oktatás területén dolgozók május havi nettó átlagkeresete 57 776 forint. Ami pedig a heti munkaórákat illeti: az EU-ban általában a 40 óra alatti munkavégzés jellemző, azokban a városokban viszont, ahol a kereseti viszonyok rosszak, magasabbak a munkaóraszámok. Utóbbi kategóriába esett Budapest is. Szomorú, de igaz: a magyar dolgozóknak többet kell dolgozniuk, mint heti negyven óra, ráadásul a bérszínvonal jóval alacsonyabb, mint kelet-európai szomszédainknál. A listán elfoglalt 53. helyünk nem túl előkelő, ráadásul hiába kerül nálunk minden feleannyiba, mint a drágább városokban, a nálunk kifizetett átlagfizetés csak 7 százaléka az ottaniaknak. A magyar bérek az átlag 20 százalékánál is alacsonyabbak – ami bizony kevesebb még a lengyel bérek átlagánál is. Az Európai Unió legalacsonyabb bérszínvonalú városa Lisszabon, a bruttó bérek szintje azonban még ott is több mint ötszöröse a budapestieknek.

S. L.
Lemaradás – nem csak bérben...
A Svájci Union Bank of Switzerland (UBS) felmérése a dolgozók munkaidejéről, valamint az általuk fizetett adó- és járulékelvonások mértékéről
Éves ledolgozott órák száma Fizetett szabadnapok Adók és járulékok a bruttó bér %-ában
Zürich 1868 24,7 26,1
New York 1882 13,3 28,9
Genf 1842 24,4 31,6
Koppenhága 1687 25,3 44,5
Chicago 1948 10,5 23,7
Los Angeles 1939 12,3 26,9
Houston 1905 12,1 22,9
Oslo 1730 21,8 34,5
Stockholm 1860 27,8 32,3
Tokió 1864 20,5 19,2
Toronto 1967 11,7 28,8
Montreal 1814 19,0 34,9
Luxemburg 1790 29,6 20,8
Frankfurt 1688 31,0 36,2
Brüsszel 1712 25,1 43,2
Berlin 1666 31,2 37,7
London 1833 22,2 22,8
Bécs 1699 27,4 28,3
Amszterdam 1686 31,0 31,2
Dublin 1798 24,8 23,2
Párizs 1587 28,3 24,5
Helsinki 1723 27,6 29,7
Sidney 1749 21,4 22,4
Milánó 1732 22,8 33,4
Hongkong 2181 13,8 6,9
Tel-Aviv 1991 16,6 20,7
Szöul

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem