Minimálbér-egyeztetés
A minimálbér jövő évi mértékéről zajló szakértői egyeztetések után e hónapban az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) plenáris ülése is foglalkozik a kötelező legkisebb bér megemelésével. Bár a Munka Törvénykönyve tavaly őszi módosítása a tárgyévet megelőző szeptember 10-ét jelöli ki az OMT-ben zajló egyeztetés végső határidejeként, megegyezés hiányában azonban még további 15 napig tárgyalhatnak a felek. Ha ez idő alatt sem sikerül konszenzusra jutni, akkor a határidőt követően a kormány önállóan meghatározhatja a minimálbér mértékét. Tavaly – a partnerek közös megállapodásának hiányában – a kormányzat november 25-én hirdette ki, hogy 40 ezer forintban határozza meg az országosan kötelező legkisebb bér mértékét. 2002-ben a kormány szándéka szerint a minimálbér 50 000 forintra emelkedik, a kérdés többek szerint csupán az, hogy ez konszenzussal, vagy anélkül valósul-e meg.
Munkaerő-megőrzés
A magyarországi cégek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a munkaerő megtartására – derül ki a TMP Worldwide nemzetközi tanácsadó cég felméréséből. A hazai munkaerőpiacról 250 munkaadó megkérdezésével készült vizsgálat egyebek közt megállapítja, hogy a vállalatvezetők túlnyomó többsége – hatvan százaléka – a kvalifikált szakemberek megtartását elsődleges feladatnak tekinti. A cégeknél elsősorban a műszaki és a középszintű munkatársak képzésére fordítják a legtöbb pénzt, e körben ugyanis már szakemberhiány mutatkozik. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy bár Magyarországon is megindult a régiók közötti munkaerő-vándorlás, ennek aránya azonban – egyelőre – nem jelentős.
Vállalkozási övezetek
A vállalkozási övezetekben közel tíz százalék a káefték aránya – tudatja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa. Az adatokból kitűnik, hogy a vállalkozási övezetekbe sorolt 372 település a magyar településhálózat 11,8 százalékát fedi le. Az övezetekben működő vállalkozások – számuk tavaly 42 ezer 300 volt – igen fontosnak tekintik a kedvezményeket, bár ezek mértéke nem kiemelkedő. A gazdálkodók számára az egyik legfontosabb támogatási forma a beruházási adó-, továbbá a társasági adót érintő kedvezmény.
Kevesebb az állástalan
Júliusban – az előző év hasonló időszakához képest – 14 ezerrel csökkent az állástalanok száma, így országosan 362 900 munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi központok. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint a központi régióban, valamint az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon erőteljesebb volt a csökkenés, ugyanakkor viszont a Dél-Dunántúlon stagnálást jeleznek a számok. Az állástalan pályakezdők záró létszáma július végén 30900 volt, ez a nyilvántartott állástalanok 8,5 százaléka. Az év hetedik hónapjában – a tavalyihoz képest – 6,5 százalékkal kevesebb fiatal regisztráltatta magát.
Uniós munkaidő
Egy, az uniós munkaidő mértékét vizsgáló felmérésből kiderül: az EU tagállamaiban foglalkoztatott munkavállalók munkaideje folyamatosan csökken. A vizsgálat – amely a húsz dolgozónál több embert alkalmazó, uniós székhelyű foglalkoztatókra terjedt ki – egyebek közt megállapítja: a heti negyven órát már csak Görögországban dolgozzák le. Ezzel szemben Franciaországban 35 óránál kevesebb, Németország nyugati tartományában 37, a volt NDK területén pedig 39 óra felett van a hetente ledolgozott munkaórák száma.
Pályázati felhívás
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöksége ez évben is pályázatot hirdet "A2001. Év Vállalkozója" díj elnyerésére. A pályázaton részt vehet minden olyan vállalkozó, aki a szövetség tagja, legalább öt éve vezet sikeres vállalkozást, közterheit maradéktalanul befizette, s szakmájában elismert munkáltató. A pályázatok benyújtási határideje szeptember 20., elbírálásának határideje október 20. A díjak átadására ez év december 6-án kerül sor.
Stratosz-projekt
A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz) a globalizáció várható vállalati hatásainak elemzésére fordítja az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól pályázat útján, az idei évre elnyert 6,66 millió forintos támogatást. A kijelölt témában – a felkészítési projekt keretében – már zajlanak a tagvállalatok vezetői, illetve a Stratosz tisztségviselői számára tartandó – írásos háttéranyaggal kiegészített – előadás előkészületei.
Kevesebb a sztrájk
Az OECD-tagországok munkavállalói lényegesen kevesebbet sztrájkolnak napjainkban, mint néhány évtizede – állítja a kölni Institut der deutschen Wirtschaft (IW) gazdaságkutató tanulmánya. Az elemzésből kiderül, hogy míg 1970 és 1979 között a felmérésben szereplő 22 tagországban ezer dolgozóra összesen, évente 448 munkabeszüntetéssel egybekötött tiltakozó nap jutott, addig a kilencvenes években már csak 59 napot "szántak" erre a munkavállalók. A vizsgált országok dolgozói közül a japánok esetében a korábbi 124 napról háromra, míg a német munkavállalók körében 52-ről 12-re zsugorodott a sztrájkkal töltött napok száma.