×

A munkáltató mint mecénás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 44. számában (2001. szeptember 15.)

 

A munkáltató mint profitorientált szervezet támogatási, adományozási tevékenységével az úgynevezett nonprofit szektort célozza meg. A társadalomnak ez a része a jótékonyságot, a civil kezdeményezéseket és az állami keretekből kiszorult jóléti szolgáltatásokat igyekszik megvalósítani. Cikkünkben az erre irányuló tevékenység formáit, kereteit ismertetjük.

 

A nonprofit szektor hosszú hallgatás után 1987-től, az alapítvány intézményének a Polgári Törvénykönyvbe való visszakerülésével indult fejlődésnek. 1989-től törvény garantálja az egyesülési szabadságot. A szabályozás szerint az alapítványnak nyújtott vállalati és lakossági adományok levonhatók az adóalapból. Ez az időszak a magyar nonprofit szektor eddigi legliberálisabb szabályozását hozta létre, ami azonban nemcsak a nonprofit szektor bővüléséhez teremtett jó feltételeket, hanem a visszaélések számára is. Az első alapítványi botrányok nyomán egymás után születtek a korábbi kedvezményeket megnyirbáló intézkedések, szabályozások. Világossá vált, hogy a szektor adópolitikai kezelése szempontjából nem volt jó irány a szervezeti formából való kiindulás. Az új kiindulópont az, hogy a tevékenység köz- vagy magáncélokat szolgál-e. Ennek alapján jött létre, az 1998. január 1. óta hatályos, úgynevezett nonprofit törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Tv.).

Alapfogalmak

Adomány

Adomány a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, illetve a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását is) céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy

  • a jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá – egyház esetében – a külön törvényben meghatározott célt,
  • az nem jelent a társasági adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve e személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának vagyoni előnyt (a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény – Tao. – fogalommeghatározása).

Tartós adomány

Tartós adománynak minősül, amikor az adományozó a közhasznú szervezettel kötött írásbeli szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy az adományt legalább négy évig, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül adja a közhasznú szervezetnek. Tartós adományozásra értékpapír átadásával is lehetőség van, ha az adományozás nem magánszemély, illetve nem egyéni vállalkozó részére történik.

2001-től az adomány szolgáltatás formájában is nyújtható. Ilyenkor az adomány értékének az ingyenes szolgáltatás – forintban kifejezett – bekerülési értékét kell érteni (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény fogalommeghatározása).

Közhasznú szervezet

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett

  • társadalmi szervezet, kivéve a biztosítóegyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
  • alapítvány,
  • közalapítvány,
  • közhasznú társaság,
  • köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.

Közhasznú szervezetté minősíthetők a fenti szervezetek abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri (a tv. fogalommeghatározása).

Közhasznú tevékenységek
Közhasznú tevékenységek a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő – a szervezet létesítő okiratában szereplő – cél szerinti tevékenységek:
  • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
  • szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
  • tudományos tevékenység, kutatás,
  • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • kulturális tevékenység,
  • kulturális örökség megóvása,
  • műemlékvédelem,
  • természetvédelem, állatvédelem,
  • környezetvédelem,
  • gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
  • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  • emberi és állampolgári jogok védelme,
  • a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
  • sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
  • a közrend és a közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás,
  • fogyasztóvédelem,
  • rehabilitációs foglalkoztatás,
  • munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
  • az euroatlanti integráció elősegítése,
  • közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások;
  • ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, továbbá

a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.

Nyilvántartás

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

A nyilvántartásba vétel feltételei

A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szervezet létesítő okirata tartalmazza

  • milyen, a tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és – ha tagsággal rendelkezik nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
  • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
  • nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak nem nyújt anyagi támogatást.

Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vétele

Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának a fentieken felül tartalmaznia kell azt is, hogy a szervezet

  • közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá
  • a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

A munkáltató és a nonprofit szektor kapcsolata

A vállalati adományozó az általa nyújtott támogatásért nem vár közvetlen ellenszolgáltatást és azonnali megtérülést, de célja mindenképpen saját imázsa építése. A legtöbb vállalatnak nem közömbös, hogy milyen kép él róla a külső környezetében és vannak olyan típusú vállalkozások, – mint például a biztosítótársaságok, bankok -, amelyeknek kifejezetten nagy szükségük van az úgynevezett bizalmi tőkére. Ennek a bizalomnak az építésében az adományozás fontos stratégiai elem lehet, hiszen azt sugallja, hogy a társaság felelősséget érez a dolgozói, a tágabb környezete, a különféle társadalmi problémák megoldása iránt. Így támogatására nem csak azok a nonprofit szervezetek számíthatnak, amelyek kifejezetten jó reklámhordozók – például a sportklubok, látványos kulturális eseményeket, fesztiválokat szervező alapítványok -, hanem azok is, amelyek kevésbé állnak reflektorfényben, de elfogadottan jó ügyet szolgálnak, mint például a szociális és egészségügyi ellátásra szakosodott alapítványok, szervezetek.

A nonprofit szféra nem tud állami támogatás nélkül működni. A közvetlen állami támogatás azonban jelentősen szűkült, tág teret nyitva ezáltal a civil kezdeményezéseknek, amelyeket többek között az adópolitikának is támogatnia kell.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak támogatása a Tao.-ban
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 17. §-a a pénztár támogatójának minősíti azt a természetes vagy jogi személyt, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít a pénztár javára. A támogató határozza meg, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel. Az adott támogatás viszont kizárólag a pénztártagság egészének, vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek adható. Ezek a szabályok csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár keretei között értendők, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár számára nyújtott támogatásra azonban nem vonatkoznak. Mivel a kétfajta pénztárként is működő jogi személy köteles elszámolásaiban elkülönítetten kimutatni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonát, biztosított a kétfajta célra adott támogatás elkülönítése is.

A Tao. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását abban az esetben minősíti adománynak, ha az pénzösszeg vagy eszköz térítés nélküli átadásával valósult meg. Ennek megfelelően a társaságiadó-alanynak minősülő támogató az adomány összegével (vagyis általában a ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékkel, tárgyi eszközök és immateriális javak átadása esetén ezek számított nyilvántartási értékével) köteles megemelni adóalapját, de ugyanakkor a pénztártól kapott igazolás alapján csökkentheti adóalapját a Tao.-nak az adományra vonatkozó, cikkünkben ismertetett szabályainak figyelembevételével. Az önkéntes biztosítópénztárnak térítés nélkül nyújtott szolgáltatás nem minősül adománynak, és az ilyen szolgáltatás alapján elszámolt költség, ráfordítás sem minősíthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek.

„Közhasznúsági" kedvezmények

A közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybe vevőit az alábbi kedvezmények illetik meg:

  • a közhasznú szervezet által – cél szerinti juttatásként – nyújtott szolgáltatás igénybe vevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó-mentesség,
  • a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet – létesítő okiratban rögzített céljaira – adott támogatás (adomány) után társaságiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, illetve
  • személyi jövedelemadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, továbbá
  • tartós adományozás esetén a támogatót a támogatás második évétől az úgynevezett külön kedvezmény.

Kedvezmények a Tao.-ban

Az adóalap megállapítása

Az adóalap megállapításakor adóalapot csökkentő jogcím az erre jogszabályban feljogosított művészeti szervezet gondozásában kibocsátott, művészeti szakvéleményben művészeti értékűnek elismert képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1 százaléka.

Adózás előtti eredmény csökkentése

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány teljes összege – kivéve a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként adott összeget -, tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén.

Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása

Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatásakor az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány másfélszerese, tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kedvezményként.

Az igénybevétel feltételei

A Tao. bizonyos feltételekkel teszi lehetővé a kedvezmény igénybevételét. Ennek megfelelően

  • az adomány kedvezményeként meghatározott mérték együttesen sem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát;
  • az adományozó adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot is.

Kedvezmények az Szja-törvényben

Közcélú adományok kedvezménye

A magánszemély és az egyéni vállalkozó közcélú adomány kedvezménye címén érvényesítheti az adókedvezményt

  • a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet (így például az alapítvány, a közalapítvány) közhasznú tevékenységének céljára,
  • 2001. január 1-jétől a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyházak számára, a külön törvényben meghatározott tevékenységeik támogatására, továbbá
  • a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett pénzösszeg (adomány) után.

Magánszemély adományozónál a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház részére befizetett összeg után, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás címén fizetett összeg után a befizetés 30 százaléka jár vissza az adóból.

Az adólevonás lehetősége

Levonható az adóból

  • a kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott közcélú adomány esetében legfeljebb évi 100 ezer forint,
  • közhasznú szervezet, az egyház és/vagy közérdekű kötelezettségvállalás esetében (több ilyen cél együttes előfordulása mellett is) legfeljebb évi 50 ezer forint.

A két korlátot külön-külön kell figyelembe venni, így az, aki kiemelkedően közhasznú szervezet vagy szervezetek mellett közhasznú szervezetet (szervezeteket), egyházat (egyházakat) és/vagy közérdekű célt is támogat, együttvéve akár 150 ezer forintig terjedően is csökkentheti az adóját.

A tartós támogatások kedvezménye

Az előzőekben ismertetett korlátok keretein belül is emelt, 35 százalék mértékű kedvezmény illeti meg azokat, akik szerződésben vállalnak vagy vállaltak kötelezettséget arra, hogy tartósan támogatnak valamely közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetet. A korábbiakban már meghatározott, tartós adományozás címén járó, emelt szintű kedvezmény a támogatás második évétől jár. Amennyiben az adományozó a másik szerződő fél miatt (például a közhasznú szervezet közhasznú minősítésének megszűnése) nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a tartós adományozás külön kedvezménye címén igénybe vett adókedvezményt – az évenkénti adomány 5 százalékát – vissza kell fizetnie. Ha pedig a szerződés nem teljesítése az adományozónál felmerülő ok miatt következik be, akkor a külön kedvezmény kétszeresét kell visszafizetnie az adóhatóság felé.

Az igénybevétel feltételei

A támogatás igénybevételének minden esetben feltétele, hogy arról a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője a juttatónak igazolást adjon.

Kizáró körülmény

A közhasznú szervezetek támogatásáért járó kedvezmény érvényesíthetősége szempontjából kizáró ok, ha az adományozó vagy közeli hozzátartozója a közcélú adomány ellenében vagyoni előnyben részesül. Nem számít azonban vagyoni előnynek, ha a közhasznú szolgáltatás keretében utalás történik az adományozó nevére, tevékenységére.

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok

Főszabályként az egyéni vállalkozó az általa a közhasznú szervezetnek adott támogatást nem számolhatja el költségként, azonban

  • közcélú adomány címén az erre vonatkozó igazolás alapján levonható a kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg 150 százaléka, de legfeljebb a jövedelem 20 százaléka; a közhasznú szervezetnek, az egyháznak, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás címén befizetett összeg, de legfeljebb a jövedelem 20 százaléka (a fentiek együttes előfordulása esetén a kedvezmény a jövedelem 25 százalékáig terjedhet), valamint
  • ha az egyéni vállalkozó az adományt tartós adományozási szerződés alapján nyújtja a közhasznú szervezetnek, akkor a tartós adományozás külön kedvezménye címén az adomány további 20 százalékával csökkentheti az adóalapját, azaz ebben az esetben a befizetés 120, illetőleg kiemelkedően közhasznú szervezet esetében 170 százalékával csökkenthető a jövedelem. Az összes levonás azonban ekkor sem lehet több a jövedelem 20, illetőleg (együttes előfordulás esetén) 25 százalékánál.

Ha az egyéni vállalkozó a közhasznú szervezetnek felróható ok miatt nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a korábban érvényesített külön kedvezménnyel (az adomány 20 százalékával) növelnie kell az adóalapot. Ha azonban a szerződés az egyéni vállalkozónál felmerülő ok miatt nem teljesül, akkor az adóalapot a korábban érvényesített külön kedvezmény kétszeresével (az adomány 40 százalékával) kell növelni.

Adómentesség az Szja-törvényben

Egyes alapítványoktól, közhasznú szervezetektől, társadalmi szervezetektől kapott természetbeni juttatásokra általános jellegű adómentességi szabályt fogalmaz meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete.

Közcélú juttatások

A közcélú juttatások közül adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap, feltéve hogy az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület a részére történő befizetésről (nem pénzbeli juttatásról) sem társaságnak, sem magánszemélynek adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki.

Közérdekű kötelezettségvállalás

A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel (például a hajléktalanok támogatására létrehozott alapítványtól, egyesülettől a hajléktalannak nyújtott étkezés, szállás, vagy a határon túli magyarokkal való kulturális együttműködés céljára létrehozott szervezet által, a határon túli magyarok részvételével nyújtott közművelődési szolgáltatás) adómentes.

Az előzőekben említett esetekben sem adómentes azonban az a bevétel, amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő természetben megszerzett bevételt -, továbbá az a bevétel, amelyet a szervezettel, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Polgári Törvénykönyv szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap.

Tárgyjutalom

Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház által a magánszemélynek évente egy alkalommal adott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg (viszont ebből a szempontból nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír).

Sportszervezetek, sportrendezvények

Széles körű mentességet élveznek az Szja-törvény 1. számú melléklete alapján a sportszervezetek által nyújtott, valamint a sportrendezvényeken részt vevők által kapott juttatások. Ennek megfelelően

  • a közcélú juttatások körében adómentes az az összeg, amelyet a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak, míg
  • a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által működtetett sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést); az a juttatás, amelyet a versenysport és a diáksport érdekében szervezett edzés és verseny résztvevőjének az edzési és versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás- és étkezési szolgáltatás címen juttat a sportszervezet, ha a magánszemély ezeket a juttatásokat nem munkaviszony keretében kapja, azzal, hogy nem tartozik ebbe a körbe viszont a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása (szállodai elhelyezés, bérlet, albérlet stb. formában), akkor sem, ha az elszállásolás helye időközben megváltozik, kivéve ha az elszállásolás az olimpiai és világ-, illetőleg Európa-bajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja.

Adómentes juttatásnak minősül a sportszervezetek által az olimpiákon, a világ- és Európa-bajnokságokon való részvételhez a versenyzők és a hivatalos vezetők részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezetek által előírt védő- és formaruha.

Igazolások

A személyijövedelemadó-törvény, valamint a Tao.-törvény alapján a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását is) céljára nyújtott támogatás esetén – mint ahogyan az a fentiekből látható volt – kedvezmény (adókedvezmény, jövedelemcsökkentés, adóalap-csökkentés) érvényesíthető.

A kedvezményt a magánszemély (az egyéni vállalkozó), valamint a társasági adó alanya a közcélú adomány jogosultja által kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. Az adókedvezményre jogosító igazolást két példányban kell kiállítani. Az eredeti példányt az adományozó kapja, míg a másodpéldány a kiállítónál marad. Az igazolást mind az adományozónak, mind a kiállítónak az elévülési idő lejártáig meg kell őriznie.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak támogatása az Szja-törvényben
Az Szja-tv szerinti adókedvezmény a nem pénztártag magánszemély által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba (vagyis az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetbe) befizetett pénzbeli adomány után, a pénztár igazolása alapján vehető igénybe, kivéve ha ezt az összeget az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál vonta le. A nem pénztártag egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál szintén az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett adomány összegét veheti figyelembe a pénztár igazolása alapján.

Az igazolás kiadására a pénztár csak akkor jogosult, ha az adományból ténylegesen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatása valósul meg, törvényben meghatározott céllal, és azt a pénztár számviteli elszámolásaiban ilyenként tartja nyilván, valamint annak felhasználása a támogató rendelkezése szerint valósul meg. Egyéni vállalkozó esetében a magán-nyugdíjpénztári támogatás költségkénti elszámolására nincs lehetőség.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem